Tőke átcsoportosítás, kormányzati kifizetések és piaci haszonszerzés biztosítása Magyar-módra - kormányváltás

Kedves Tiszások! 

Ha már kedvenc média felületeitek, amiből a napi igét beszerzitek, és amiből mindig olyan kurva okosra és magabiztosra hergelitek fel magatokat nem teszi ezt meg, akkor engedjétek meg, hogy bemutassam nektek az új Mészáros Lőrinceteket és Tiborcz Istvánotokat.

A rendszerváltás sikerült: a Mészáros Lőrinc yachtjára fordított összegek ezentúl a Haselsteiner-család légi parkját gazdagítják

 Fontosnak tartom, hogy ismerkedjetek meg velük, hiszen az áprilisi vágyott nagy szabadság óta már az ő jachtjaikat, illetve magánrepülőiket tankoljátok (pl a képen látható úriember inkább a levegőben járatos), tehát amikor éppen a 16. tengerjárót veszik meg, vagy a legújabb Ferrarit a gyűjteménybe, akkor ahhoz ti is hozzátesztek picit. Tudom, tudom, ez nem annyira rohadtul idegesítő, mint amikor egy magyar teszi, egy magyar adózik le belőle itt, a magyar ráadásul van olyan köcsög, hogy nem adja le a jutalékot a brüsszeli bürokratáknak (tudjátok eurós bőrönd, nagyon fontos!), ezért azok hajlamosak korrupciót kiáltani. Most majd megszokjátok, hogy nem magyarok osztalékát fizetitek, így kevésbé jön elő majd belőletek a pusztító irigység, ami miatt áprilisban a saját fejeteket tettétek a guillotine alá és ami még rohadtul fog fájni. Továbbá nem fogja az orrotok alá dörgölni sem a Telex, sem a HVG, vagy az összes többi ugyaninnen pénzelt függetlennek meg objektívnek hazudott szennylap, mert egy kasszából élnek ezekkel.

 Szóval akkor bemutatnám őket, a képen látható milliárdos úriember, Hans Peter Haselsteiner, Ő az osztrák Strabag tulajdonosa becses családjával. Repülni szeret, ami sajnos nem olcsó, manapság főleg, úgyhogy fogadjátok és támogassátok nagy szeretettel! Ezen kívül még két nagy család tagjait fogadjuk támogatói öleléssel, ők a Brustmann és a Hovaguimian család, az osztrák Swietelsky nevű építőipari nagyvállalat tulajdonosai.

Az osztrák tőkés cége, a Strabag több olyan ismert munkát adott át és hagyott hátra, aminek a magyarok látták a káért. Gondoljunk csak az M0 elcseszett hídjára, vagy az M30 autópálya elbaltázott szakaszára

Amit tudni érdemes, hogy ne maradjatok abban a totál sötétségben, amiben a szektavezér tudatosan tart, hogy amióta a régóta vágyott nagy szabadságot megkaptátok azóta kizárólag ez a két cég kap nagy állami építőipari megrendeléseket, habár számtalan esetben volt lényegesen kedvezőbb magyar cég által adott ajánlat, valami furcsa véletlen folytán mégis ők minősültek jobbnak a választott kedvenceitek által. A legparádésabb ilyen pályázati elbírálásnál éppen az okkal gyűlölt Mészáros Lőrinc (magyar milliárdos, jachtozik, fúj) cége adta a legkedvezőbb ajánlatot valami 292 milliárdos összeggel, másodikként a Strabag 305, és a Swietelsky 310 vagy 312 milliárdos összeggel figyelj, azért záratta ki a Strabag Lőrinc cégét, mert szerintük irreálisan alacsony összeget adtak be. Aztán jött jawohl kapitány és gyorsan cselekedett. Lefordítom a nyelvetekre, ebből a pénzből, mivel ezek a cégek nyereség orientáltak, nem nonprofitok (meglepő mi?), tehát milliárdos nyereségre tettek volna szert (ami nem lopás, csak ezt szándékosan összekevertetik veletek régóta), így Lölőnek nem lesz belőle üzemanyag a jachtjába, Hans barátunk tankol inkább repülőt. Nekünk kicsit került csak többe, de megérte, ügyesek vagytok!  

Nesze neked Strabag

 (Külön üdvözlöm a Miskolc környéki szektásokat, akiknek a gyorsforgalmit Hans barátjuk cége építette és cseszte el, majd képtelen azt sokszori állami nyomásra garanciában kijavítani, szóval ti főleg megérdemlitek őket. Sokan azt sem tudják, hogy az M0 dél-pesti szakaszán egy, még Gyurcsány alatt köttetett Strabag szerződés és útépítés garanciális javítási munkálatai zajlanak rendszeresen, annyi hülyétől hallom, hogy biztos az a g*ci Orbán meg a Mészáros lopik megint, nem babáim, Strabag jött, látott, győzött, spórolt, gányolt, majd gányol inkább a mai napig is, ti meg szopjátok a sávzárást, de legalább pénzbe nem kerül, csak folyton megsüllyed, amit csináltak. De most majd legalább baráti csapat jön, aki nem veri le rajtuk, mert különben Weber nagyúr morci lesz.)

 Próbáljunk azért örülni valaminek, az mégsem volt ennyi ideig fenntartható, hogy határon belül maradjon minden, Hofi óta pedig tudjuk, hogy a korrupció az, amiből téged kihagynak, tehát amióta csorog vissza a della szépen azóta nincsenek elégedetlen hangok a birodalom központja felől és talán lassan nyitnak majd a pénzcsapon is, amiből a német energetikai cégeknek azonnal visszautalnak majd pár száz milliárdot (az egyetlen tisztán magyart ebből gyorsan ki is zárták), aztán néhány száz milliárdot csorgatnak okos mérőkre egy másik német cégnek (ne féljetek a 15 perces elszámolású villanytól, az új rezsicsökkentésetek alapja lesz ), majd ezermilliárdok mennek azokra a kiselejtezett szélmalmokra, amiket már szerelgetnek le a sógorok és a németek is, ráadásul hozzánk elég szél sincs hozzá, de ez nem számít, hátha árulnak majd hozzájuk szélgenerátort is jó pénzért a barátaink.

A Starabag fővárosi irodaépülete nem zavarja Magyar Péter beidegződését úgy, ahogy másé

Szóval amint megjön a zseton egy jó része megy is vissza, de ne csüggedjetek, mert ott legalább tudják hogyan működik ez, kinél kell leadni a bőröndöt, hogy máskor is legyen della. Közben a nyugati multiknak visszautaltak gyorsan 300 milliárdot abból a kasszából, amiből a rezsicsökkentéseteket fizetitek, majd jusson eszetekbe, amikor hamarosan Jawohl Peti sírós szemekkel magyarázza, hogy sajnos nem tud tenni semmit, rajta kívül álló okok miatt, de igazságos új rendszer lesz, aminek a lényege, hogy fizetsz, ha tudsz. És de igen, erre szavaztál!

A magyar vállalkozások, a hazai tőkések (legyen az Tiborcz, Mészáros, vagy bárki más) helyett az idegen érdekeltségű másokat gazdagító nyugati tőkéseket helyezi előtérbe és pozíció Magyar Péter

Ne maradjon ki azért, bár nem építőipar és energetika, hanem szinte minden más, a Zelcsényi nevű úriember, aki nemrég még a nagy áradásotok programigazgatója volt, azóta minden olyan nagy állami pályáztatásban, amit tisztán a fosos gatyás bálványotok szervezett valahol felbukkan a neve. Ő lett az új magyar mutyikapitány, legyen szó augusztus 20-ról, fenékküszöbről, vagy akár csak a parlamenti szendvicsek beszállításáról, ő jön, lát és győz. Mondjuk másokat oda nem is szoktak meghívni, így annyira nem nehéz.

Autópálya üzemeltetésre mit tippeltek magyarok vagy osztrákok nyernek majd? Ne hagyd magad megint átb@szni, a műszaki tartalom össze se hasonlítható, tehát az állagmegőrzés és a fejlesztés az annyira távol van még fogalomban is, mint Makó Jeruzsálemtől, tehát megint kapjátok a rizsát. A lényeg ott is annyi, magyaroktól el, külföldieknek vissza. Bőrönd tölt, dodó vissza a birodalmiaknak és mindenki boldog. A gyarmati helytartó is, megveregetik a vállát, a tartótiszje is, a külföldi cégtulajok is, meg a sötétben tartott birkák is, hiszen megkapták a vágyott szabadságot. Hát akkor élvezzétek! 

Zoltán Berente

* 

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél - áram sem generálódik szélcsendben

 A kormányváltással felpörgették a szélgenerátorokat.  Egy új érdekcsoport lépett be Kapitány István  gazdasági és energetikai miniszteri kinevezésével.   

 Kapitány megjelenése óta támadja a magyar-orosz gázmegállapodást, és a globális elvárásoknak hajtja alá az országot. legalábbis a gazdaság korábbi felépítéséből származó energiai stratégiát. Az Eu politikájához igazodva akar leválni az orosz energiáról, netán az új paksi atomenergiáról és a rezsicsökkentést is rossz gazdaságpolitikának tartja.  Kapitány István 2009 és 2021 között dolgozott együtt Bujdosó Andreával Shellnél, ahol mindketten magas pozíciókat töltöttek be a vállalat magyarországi és nemzetközi szervezetében.  Andrea most éppen a kormánypárt  országgyűlési képviselője és  parlamenti képviselőcsoportjának (frakciójának) a vezetője, aki a törvényhozási és frakcióirányítási feladatokat látja el.  Mindketten a Shell részvényesei.

 

A Shell globálisan több mint 25 éve (az 1990-es évek vége óta) van jelen a szélenergia-piacon.

Az első lépéseket több mint két évtizede tette meg a szélenergia terén. Komolyabb konzorciumi projektekben (mint a hollandiai Borssele III & IV tengeri szélerőműpark) vett részt, amely 2021-ben kezdett el teljes egészében működni.

Kapitány, ha nem is közvetlenül, de részese volt akkoriban ennek projektnek a felfuttatásakor Shellben.  Most pedig azt véljük, hogy ezt szeretni rossz másolatként bevezetni nálunk. Más adottságok és más körülmények mellett.

Európában a nyugatias szelek jelentik az uralkodó széljárást. Ezek a szelek az Atlanti-óceán felől fújnak a szárazföld felé, és nagy szerepük van a kontinens időjárásának és mérsékelt éghajlatának alakításában. Európa nyugati széljárását (a nyugati szelet) a mérsékelt övi nyugati áramlás határozza meg, amelynek átlagos ereje a tengerpartokon és nyílt vizeken általában élénk vagy erős (30–50 km/h), a szárazföld belsejében, pedig mérsékeltre (20–30 km/h) szelídül. 

Ettől persze lokálisan jelentős eltérések lehetségesek, is időben is egyenetlen a megoszlás, például a tavasz első fele a legszelesebb, míg a nyár-ősz fordulóján a legkisebbek a szélsebességek.

Az óceán partjain (Brit-szigetek, Franciaország nyugati része) gyakoriak a 4–6-os erősségű szelek.

Mindez adhat ötletet a hasznosításra. Így és ezért próbált elterjedni a szélerőművek honosítása.  A Shell ekkor ezért száll be a bizniszbe.

 

A szél a bolygó légkörét érő napsugárzás hatására alakul ki, amely egyenlőtlen arányban éri el a felszínt. Mivel más erősségű a napsugárzás az egyes helyeken, elkerülhetetlen, hogy az erős napsugárzással bíró légrétegek melegebbek lesznek, míg a körülöttük lévő légközeg jóval hűvösebb.

A termodinamikából tudhatjuk, hogy a meleg levegő felfelé száll, míg a hideg lefelé. Ezért a meleg rétegek helyére a hűvös levegő áramlik be: ezt nevezzük szélnek.

A szélenergia tehát (hasonlóan a napenergiához) a Napból származik. A Nap Földet érő energiájának 1-4 százaléka alakul át szélenergiává.

 

Hazánkban az  uralkodó szélirány  az északnyugati, amelynek „fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti ez a szélirány.

Ahogy a MET.hu írja, Magyarországon az „átlagos szélsebesség alapján a mérsékleten a szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak.”

Egy átlagos, modern ipari szélerőmű induló szélsebessége (vagyis az a minimális sebesség, amelynél a lapátok forogni kezdenek és villamos energiát termelnek) 3–4 m/s (körülbelül 11–14 km/h).  

Az átlagos indulási küszöbértéke  ~2–3 m/s (ekkor kezd el forogni a rotor).

 Az Energiatermelés kezdete: ~3–4 m/s (ekkortól kapcsolódik rá a rendszer a hálózatra és ad jelentősebb áramot).

A Névleges teljesítmény elérése: ~12–15 m/s (a turbina ezen a ponton működik a tervezett maximális hatásfokán).

Nos ilyen paraméretek mellett, valamint ismeretében érthető, hogy nem nyert eddig nagy sikert, kormányzati támogatást a szélgenerátorok telepítése.

Az új gazdasági miniszter és a több mint negyedszázados mögöttes (Shell) múltja új szeleket hoz az ország energiapolitikájába.  Legalábbis elméletben, mert a természeti adottságainak még Kapitány István sem tudja mássá tenni.  Fújhatja ő a szélenergia hasznosságát, ha nem képes az uralkodó szélerősség erőteljesebbé tételére. 

Lássuk be Magyarországon a „nemzeti szélvagyon”, inkább az ország nyugati felében található, ott vannak szeles területek, jobb híján pedig lemehetünk a folyók, tavak partjaira, ami hazai viszonyok között még mindig inkább mondható szelesnek a táj, mint a különböző hegységek környéke. Hazánkban a szélerősség nem túl jelentős.  Ezért nem terjed el ez az alternatíva.

 Most azonban ettől várnak csodát.  Vagy éppen pénzt. Egyesek.   

 

Kapitány elképzelése és bejelentése szerint „Tízszeresére emeljük a szélerőművi kapacitást” az elkövetkező években.  Elmondása alapján amikor nem süt a nap, borús az idő, vagy épp éjszaka van, a szél továbbra is termelhet energiát, ez teszi erősebbé és kiszámíthatóbbá az egész rendszert.   Szerinte ez  kiszámíthatóbbá teszi a rendszert.  Mások szerint meg nem. Sőt pont kiszámíthatatlan és nem biztosít megfelelő megoldást a folyamatos és a biztonságos ellátáshoz.

Csak akkor termel áramot, ha van szél; ha eláll a szél, más forrásból kell pótolni az energiát.

Az ezerfelé ágazó, hirtelen változó termelés nehézzé teszi az elektromos hálózat egyensúlyának tartását.

A forgó lapátok veszélyt jelenthetnek a madarakra és denevérekre, a működésük pedig zajjal járhat.

A hatalmas tornyok megváltoztatják a tájat, és az építésük sok helyen lakossági tiltakozást vált ki.

A telepítésre kerülő szélgenerátorokkal ugyanúgy járhatnak a gazdák, mint a rájuk erőltetett elektromos-hálózati tartóoszlopokkal.  Márpedig ilyeneket a naperőművek nyomán is produkáltak. 

 

 Az előző Orbán-kormány szabályozása korlátozta a telepítések városhoz közelíthetőségét, bizonyos esetekben azok nagyságát, mértékét.  Most ezen könnyítettek, lehetővé téve az elterjedést akár lakóhelyek, lakónegyedek közelében. Sőt még az önkormányzatokat is arra sarkalják, hogy vegyenek részt, szálljanak be ebbe a maguk (ott élők) pénzével.

 

 Mindez összefügg azzal, hogy hogy „aktívan törekedjenek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikációra”.   Másrészt pedig ebben üzleti hasznot remélnek egyesek.   Úgy tűnik mintha ezért szorgalmaznák, és erőltetnék mindezt. 

 Érdekes ez a hozzáállás, mert a Shell Global jelenleg épp kivonulóban van ebből az üzletágból, és eladja tengeri szélerőmű-portfólióját, valamint európai zöldenergiás érdekeltségeit. A vállalat új vezetése alatt megkezdte a megújuló energiaforrások leépítését, így 2026-ban bejelentették a tengeri szélerőművek értékesítését, az európai szél- és napenergia-üzletágat pedig átadják a franciáknak.

 A Shell szerepe a szélenergiában jelentősen megváltozott.  Eladta európai szárazföldi megújuló üzletágát a TotalEnergies-nek, és előkészíti a több mint 1 milliárd dolláros tengeri szélerőmű-portfóliójának értékesítését is, hogy a jövedelmezőbb fosszilis és gázüzletágakra fókuszáljon.

 

Magyar Péter 2025. októberében hozta nyilvánosságra, hogy a Shell korábbi globális alelnökével, Kapitány Istvánnal gazdasági és energetikai kérdésekről egyeztetett. A jelenlegi gazdasági miniszter tehát már ekkor egyértelműen kapcsolatba került a Tisza Párttal. Nem sokkal később pedig már miniszterjelöltként mutatta be őt Magyar Péter.

Kapitány 2026. január 8-án a LinkedInen közölte, hogy iparági szakértőként a kezdetektől az átvilágításon át a megállapodás aláírásáig tanácsokkal segítette a Stonepeaket. 

A Stonepeak az elmúlt években erősen rákapcsolt a szélenergiára ott, ahol ebben piaci lehetőség van. 

A Stonepeak nem hagyományos ipari vállalat, hanem nagybefektetők – köztük nyugdíjalapok és intézményi befektetők – pénzét kezelő infrastruktúra-alap. Saját közlése szerint 2026 márciusában ,mintegy 93 milliárd dollárnyi vagyont kezelt, befektetései pedig több mint hatvan országot érintettek. A Stonepeak az elmúlt években látványosan növelte szélerőművi kitettségét.

Vagyis a Stonepeak elsősorban nem is kifejezetten a technológiában, hanem az abból kinyerhető profitban érdekelt. Ez pedig a különböző ösztönzőkkel megtolt magyarországi szélerőmű piacot rendkívül vonzóvá teheti a vállalat számára.

Mindebben pedig a legérdekesebb, hogy nem szükséges, hogy a Stonepeak saját néven induljon egy magyar aukción. Az alap üzleti modellje éppen arra épül, hogy már működő vagy előrehaladott fejlesztésekben vásároljon tulajdonrészt, illetve részesedjen azok hosszú távú pénzáramaiból. Egy magyar projektet ezért később is megvásárolhat egy fejlesztőtől vagy finanszírozhat közvetett konstrukcióban.

A pénz így a (korábban) Kapitány Istvánt is foglalkoztató tőkealaphoz kerül, míg az üzemeltetést más végzi el – a magyar körülmények között minden bizonnyal veszteséggel.

Ennek következtében pedig még egy olyan forgatókönyv is előállhat, aminek során a turbinákat telepítik, de az üzemeltetőnek nem áll érdekében fenntartani azok veszteséges működését. Ebben az esetben pedig sem a magyar állam, sem a befektető nem nyer az ügyleten (kivéve, ha a magyar állam garantálja a bevételt az üzemeltetőnek, ahogy az korábban Németországban is történt).

Németországban sem fenékig tejfel az élet. Ott is problémás volt a szélgenerátorok terjedése. Sok helyen természetvédelmi övezetek vagy lakott területek közelébe telepítették a turbinákat, ami miatt sokan tiltakoznak. Ezért soha nem volt konfliktus mentes a terjeszkedés.

 

Most, amikor a kormány éppen ebbe akar belevágni, akkor nyugaton ez már éppen leáldozóban van.  A környezeti hatások viszont felbecsülhetetlenek. A németek szélerőmű ügye Magyarország számára is figyelmeztetés lehet.

 Alig két és fél évvel az üzembe helyezése után döntöttek úgy, hogy lebontanak egy kiemelkedően nagy teljesítményű szélerőművet a németországi Szászországban. A mintegy tízmillió euróból épült, hat megawattos berendezés eredetileg akár ötezer háztartás ellátására elegendő áramot termelhetett volna, ám a szélerőmű lakossági panaszok és műszaki problémák miatt, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

 A német sajtó szerint, a helyiek már röviddel az indulás után a berendezés zajára panaszkodtak, miközben a turbina a beszámolók szerint nem is teljes kapacitáson működött.

Az eset jól mutatja, hogy a szélenergia fejlesztése nem kizárólag kapacitás- és finanszírozási kérdés. Egy-egy nagy turbina telepítésénél a műszaki megbízhatóság, a zajhatás, a tájba illesztés, a helyi közösségekkel való egyeztetés, valamint a későbbi bontás és hulladékkezelés is meghatározó szempont.

A témához hozzászólók szerint, ez energiapolitikai idiotizmus, környezeti katasztrófa, és amint elfogy az adópénz, a befektetők továbbállnak, és ismét a polgárokra hagyják a számlát, vagyis a környezeti károk felszámolásának költségeit.

Becslések szerint évente 50 szélturbina ég le Németországban.

Amennyiben egy szélkeréken tűz üt ki, akkor a közvetlen környezete életveszélyessé válik és a tűzoltók is legfeljebb tehetetlenül szemlélhetik az eseményeket. Amit megtehetnek, az a tűz eloltása a lehulló darabok esetében és a környék lezárása 500 méteres körzetben. A berendezéseken elhelyezett tűzoltó rendszerek segíthetnének, de még nem terjedtek el és nem számítanak szabvány megoldásnak. Ezért gyakori, hogy a gyártók maguk döntenek e rendszerek felszereléséről, hogy így akadályozzák meg a nem ritkán milliós károkat.

 

A szomszédban sem sima ügy a szélturbinák elterjesztése. Csakhogy ott ez társadalmi egyeztetés keretében zajlott.  

Pozsonyban rendkívül feszült hangulatban zajlott le a szélerőművek kiemelt fejlesztési zónáiról szóló országos közmeghallgatás.  Ilyenről náluk persze nem hallani.

Az első, június végi meghallgatást a terem szűkös kapacitása miatt botrányos körülmények között le kellett fújni. Most az elégedetlen polgárokat már egy hatalmas, koncertekre tervezett csarnok fogadta, ahol a hosszas vitára hét órát szántak a szervezők. A békésnek szánt szakmai párbeszéd azonban a konstruktív szándék ellenére a kezdetektől fogva hangos bekiabálásokba és éles vitákba torkollott.

A tiltakozók világosan megfogalmazott szakmai kifogásokat, szigorú feltételeket és hivatalos önkormányzati határozatokat hoztak magukkal a fővárosba.   A dél-szlovákiai régióból, köztük az Érsekújvári járásból összesen 32 polgármester írt alá közös tiltakozó memorandumot. A több mint 85 ezer lakost képviselő elöljárók joggal sérelmezték, hogy az állami szervek nem vonták be őket az előzetes egyeztetésekbe.

Aztán éles fordulatot vett a szélerőműparkokkal kapcsolatos társadalmi és politikai vita. Eszerint kormány drasztikusan szűkíti a szélerőművek telepítésére alkalmas területek listáját, így a nyugat- és dél-szlovákiai települések jelentős része fellélegezhet.

A szélerőmű-parkok létrehozására eredetileg tervezett nyolc övezetből csak egy fejlesztési területet hagy meg a környezetvédelmi minisztérium, ahol gyorsított beruházást lehet végrehajtani. Egy kelet-szlovákiai zónáról van szó, amelyet két részre oszt. Erről csütörtökön tájékoztatott Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter, több önkormányzati vezető társaságában. Ezekben az övezetekben már csak akkor létesülnének szélerőmű-parkok, ha az önkormányzatok egyetértenének vele, ami a miniszter szerint valószínűtlen.

Ezzel gyakorlatilag felülírja a minisztérium az előző kormányok vállalásait a Helyreállítási Terv keretében, amely mintegy 300 MW kapacitás kiépítését irányozta elő, és amihez több mint 500 millió eurós uniós forrás lehívása kapcsolódik. A jelenlegi döntés értelmében azonban a kormány a helyi önkormányzatok szuverenitását és a tájképvédelmet részesíti előnyben a központosított zöldenergia-beruházásokkal szemben, megkérdőjelezve a tömeges szélerőmű-telepítés szükségességét. Ha ez végül a gyakorlatban is azt jelenti, aminek elsőre tűnik, az a települések hatalmas győzelmét jelenti.

 

Mivel az országban nincsenek a balti államokhoz hasonló, folyamatosan kedvező szélviszonyok, teljesen indokolatlannak tartja a szélparkok tömeges és felüliről rákényszerített hazai építését.

És valahol ez a baj a magyar telepítési szándékokkal, Kapitány István erőltetett elképzelésével.

A németeknél annyi helyre kellene szélerőműnek épülnie, hogy már tüntetnek ellenük.

A német ügy azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon éppen új lendületet kaphat a szélenergia. A hazai beépített szélerőművi kapacitás jelenleg nagyjából 330 megawatt, és az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem bővült. Az új szabályozási irány már enyhített a korábbi, gyakorlatilag tiltó jellegű telepítési feltételeken: a szélerőművek lakóterületektől számított védőtávolsága 700 méterre csökkent, miközben több térségben új beruházások előtt nyílhat meg az út.

 

Az Egyesült Államok felfüggeszti minden, tengerparthoz közeli nagyszabású szélerőműpark kivitelezését a keleti partvidékén – jelentette be az amerikai belügyminisztérium hétfőn az MTI szemléje szerint. A közlemény arról ír, hogy azonnali hatállyal leállítják a munkát a haszonbérleti szerződés alapján épülő létesítményeken nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.

Egy szélerőmű közvetlen területigénye 300 m2. Olyan területre ajánlatos a telepítése, mely természetvédelmi,  tájvédelmi szempontból nem értékes terület, s ha mezőgazdasági területre tervezik a telepítését, kevésbé értékes szántók jöhetnek leginkább szóba. Ideális az lenne, ha felhagyott ipari területekre történne a telepítésük. 

 A szélerőművek létesítése igen jelentős kihatással van a természetvédelmi értékekre, tájértékekre, az élővilág alakulására. Az erőművek által elfoglalt területen értékes élőhelyeket számolunk fel, károsan csökken a biodiverzitás. A szélerőművek különösen a madárvilágot érintik érzékenyen, gondoljunk csak a szerkezettel ütköző madarak gyakori pusztulására, a madarak természetes vonulási útvonalainak erőművek általi megváltoztatására. Az külön téma, hogy a szélerőművek létesítésével az állatvilág, azon belül a védett madarak értékes élőhelyeiket veszíthetik el.

 

Magyar kormányzati tervek szerint augusztus 31-én legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakoztatására írhatnak ki pályázatot. Ez önmagában több mint kétszerese lenne a jelenlegi hazai szélkapacitásnak, és megközelítőleg egymilliárd eurós beruházási volument jelenthet.

A Shell kilépése, a németországi bontás ugyanakkor figyelmeztetés is egyben a magyar elképzelések számára. A szélerőmű-program sikeréhez nem elegendő a megfelelő széljárás és a hálózati csatlakozás: már a kijelöléskor kezelni kell a lakossági konfliktusokat, a zaj- és természetvédelmi kockázatokat, valamint azt is, mi történik a berendezésekkel az üzemidő végén.

 

Egy szélturbina megawattonként nagyjából 500 millió forintba kerül, a legtöbb 2-3 MW teljesítményű, így az áruk 1-1,5 milliárd forint között mozog. Ezért egy szélfarm kiépítése jelentős kezdeti befektetést igényel, ami megnehezítheti a technológia terjedését. 

*