Mintha semmi nem változott volna - továbbra is korlátozás lesz érvényben az M0-n (- qrva anyád Strabag)

Lassan évek óta korlátozások mellett csak részlegesen használható a Budapest elkerülő gyűrűjét képező M0 Strabag által "felújított" Duna hídja. 

Az osztrák Strabag hazánkban ma már a silány és rossz munka hírnökeként egyfajta szitokszóvá vált az M0 Deák Ferenc (Hárosi) hídon végzett éveken át húzódó hibás munkája okán.

A Strabag ezzel nagyon sok ember zsebéből lopta ki a pénzt.  Mert nem csak a Budapestet elkerülő autósok, fuvarozó cégek és más érintett vállalkozások szenvednek kárt az évek óta tartó felújításnak aligha nevezhető szerencsétlenkedés okán, amit a több éve ezen a hídon munka címén végeznek.  

2018-ban a Strabag AG hazai Starbag leányvállalatával és alvállalkozójával nyerte meg a tendert, aminek során nettó 27 milliárd 288 millió forintért újíthatja fel az M0-ás körgyűrű déli szektorát. 

A nyílt közbeszerzés eredményét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A feladatnak nem része a Duna feletti Deák Ferenc mederhíd felszerkezetének a cseréje.

A felújítandó autópálya közel 12 kilométer hosszú.

A szerződést december 19-én kötötte meg a NIF a két Strabag céggel.

Indult még a tenderen, de nem nyert, közös ajánlattevőként a Colas Közlekedésépítő Zrt., a  Colas Hungária Zrt., az EuroAszfalt Kft. és az A-Híd Zrt., továbbá konzorciumban a Dömper Kft., a Subterra - Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. is.

A rendszerváltást követően, még 1990-ben először átadott híd körül már több mint másfél-két éve baj van. 

A Deák Ferencről elnevezett hidat 2019 tavaly májusában kezdték felújítani, hogy aztán idén áprilisban késznek ítéljék. A sarucseréket követően azonban ismét cserélni kell azokat, miután kettő eltört. Ilyen esetekben természetesen nagyon nehéz helyzet áll elő, ugyanis a tervező, a kivitelező és a megbízó egymásban keresi a hibát.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára, Schanda Tamás elmondása alapján az M0-s déli szektorán naponta több mint 100 ezer jármű halad át. A 2013-as kapacitásbővítés és a megnövekedett kihasználtság miatt elkerülhetetlen volt a felújítás. Ennek munkálatait vállalta el a Strabag és a hídszerkezeti munkával megbízott A-Híd Zrt.

Az államtitkár szerint a kivitelező felelőtlen hibát vétett és a szerződésük alapján számon fogják kérni őket. A témában most Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt és elmondta, hogy a kormány a hibák következtében azt fontolgatja, hogy kizárja a közbeszerzésekből a Strabagot és az A-Híd Zrt.-t, sőt, ha kell, akkor perre mennek az említett vállalatok ellen.

Az osztrák Strabag vezette STR M0 Konzorcium nem az elvárható gondossággal járt el a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd kialakításánál, a beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már többedszeri leállításához vezet - mondta Schanda Tamás,  az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára vasárnap a hídnál tartott sajtótájékoztatóján.

A Strabag-csoportnak köszönhetően 2019-óta korlátozottan haladhat csak a forgalom a Csepel-sziget felől Buda irányába a Deák Ferenc (Hárosi) hídon.  Ezzel éveken át olyan mesterséges forgalomlassítással járó torlódást okoznak, amit számos baleset kiváltójaként tartanak számon mindaz mellett, hogy ezzel olyan járulékos és másoknak okozott veszteséget is generált a cég hazánkban, ami sokak számára elfogadhatatlan. 

 

Az osztrák Strabag azonban mindezek ellenére maradhat és munkát vállalhat még Magyarországon, ami eleve abszurd az ismert helyzet után.

2019 nyarán az előzetes tervek szerint  az M0-ás déli szakaszán zajló munkálatok során nagyobb teherbírású felületet kapott Budapest körgyűrűjének ez a nagyon fontos átkelő része. 

Azon év utolsó hónapjára részlegesen át is adták a forgalomnak az elkészült hídpályaszakasz 3 sávját, ami ugyebár nem a teljes forgalmi sávszélességet jelentette. 

Aztán újra lezárásra került sor, ami után ismét a környéken élők, az autósok és a társdalom egésze került szopóágra. 

Az M0-s déli Duna-hídjának egyike a Deák Ferenc híd vagy Hárosi Duna-híd egy nagyon fontos műtárgy, Nagytétény („Buda”) és Szigetszentmiklós (Csepel-sziget) között feszül.

Nincs egy kilométer hosszú sem, viszont az ország legforgalmasabb hídja: jelentős rajta a teherforgalom, és naponta 100 ezer autós halad át rajta. Vagy inkább haladna. Ugyanis ez csak akkor lehetséges, ha éppen nincsen semmilyen forgalomkorlátozás. Azonban évek óta más sincs csak korlátozás és terelés, ami a másik oldali hídjának teherviselése szempontjából sem mellékes. 

Az M0-snak éppen az lenne a célja, hogy tehermentesítse a Belvárost az áthaladó közúti forgalom (főleg a kamionok) alól, a belváros érintése nélkül összekösse az autópályákat, illetve a külső kerületek és az agglomerációs települések közötti célforgalmakat is felszippantsa.

De most nem vagy csak korlátozottan teszi, mert alig adták át, szinte máris újra lezárták azt. 

 

 Az ellenzéki Telex máris az ettől  több kilométerre keletkező fővárosi (Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Nagykörút) dugók kialakulást is ennek számlájára írja.  

Mint beszámoltunk róla idén március 22.-e (hétfő) napjával újra megváltozott az  M0-s autóút déli szakaszának  Hárosi (Deák Ferenc)  Duna-híd forgalmi rendje az újrakezdett aljszerkezeti munkák okán.

Mindez egész nyáron át tartott, aminek után sem lesz teljesen átjárható az ismételten "felújított" hídpálya.  

Az elmúlt hónapokban és években a sokak közlekedését nagyban megkeserítette az M0-s részleges elvonásával járó korlátozás, illetve azon túl az M0-s Nagy-Duna hídjának a folyamatos lezárása és a tereléssel járó sávszűkítés. 

Komoly kérdések merülnek fel a több mint egy éve húzódó hídfelújítás körüli zavaros történésekkel kapcsolatban.

 

Ki tudja meddig kell még az autósok százainak türelmetlenkedve autózniuk minden reggel és délután, miközben 30-40 percet állnak egy olyan szakaszon, ahol amúgy öt perc alatt mennének keresztül, mindezt azért, mert nem sikerül megoldást találni az ügyre.

Annyi biztos, hogy szeptember 1-jétől a nyáron alkalmazott forgalomterelés megszűnik, a Deák Ferenc hidat újra birtokba vehetik a közlekedők. Igaz, nem teljes egészében.  

“Jelesül Budáról a Csepel-sziget irányába négy sávon, a Csepel-sziget irányából Buda felé, három sávon közlekedhetünk,természetesen a halásztelki felhajtó megnyitásával együtt" - csak ismét három sávon a négy helyett, de már ezzel is jelentős enyhülés várható, ami a mostani dugók megszűnésével járhat.

Nyilatkozó szakértő szerint a szakemberek már tudják, hogy hol a probléma, de szerintük még évek, mire újra járható lesz a hárosi Duna-híd. Az M0-s déli szektorának felújítására 26 milliárdot szánt a magyar állam. Az úton a felújítás megkezdésekor naponta átlag 120 000 jármű haladt át.

A híd tehát még mindig nincs kész.

Hogy ezek után a híd mikor tölti be tervezett funkcióját és felel meg teljes egészében az épített feladatának, arra a Lánchíd felújítását ennek ellenére elnyerő Strabag az A-Híd társával együtt sem adott választ.

 

*

Hétfőtől ismét káosz várható az M0 autóút déli dunai átkelőjének ismételt lezárása okán - a híd el van cseszve

Március 22.-e (hétfő) napjával ismételten megváltozik az  M0-s autóút déli szakaszának  Hárosi (Deák Ferenc)  Duna-híd forgalmi rendje az ismételt felújítási munkák okán.

Az M0 építésével az az első hidegységet 1988. július 4-én emelték a helyére. A híd átadására 1990. november 16-án került sor. 

Azonban ezen (az északi oldali,) 1987-1990-ben kivitelezett hídon a használat során problémák jelentkeztek. Először 2013. szeptemberéből találunk nyilvános feljegyzést arról, hogy az "új" (Hárosi) Deák Ferenc híd átadását követően a régi pálya teljes felújítását, a háromnyílású mederhíd felszerkezetének cseréjét tervezik. A felújítást indokolta az M0-s régi pályájának két évtized alatt elhasználódott burkolata és a nyolcvanas évek tervezési hibája nyomán púpossá vált Hárosi Duna-híd lebontása és teljes átépítése. 

2014. júliusában közbeszerzést írtak ki a burkolat felújításra és a híd felszerkezetének teljes cseréjére. A közbeszerzést 2014. szeptemberében lefújták, mert a beruházás finanszírozására az Európai Unió 2013-ban lezárult költségvetési ciklusában már nem maradt pénz.

 

2016. novemberében közbeszerzést írtak ki az M0 déli szakaszán az aszfalt burkolat beton burkolatra való cserélésére.  2018. január 11-én a bejelentették, hogy nettó 27,288 milliárd forint értékű szerződés alapján a STRABAG Építő Kft. és a STRABAG AG konzorciuma' végezheti el a munkát 2 év alatt.

 A munkák az év júliusában a terelések kiépítésével kezdődtek, a hidat szeptember 5-én zárták le. A felújítás után 2020. május 9-étől megnyitották a forgalomnak az északi oldali hidat, majd 2 hét múlva ismételten lezárták. A lezárás oka az volt, hogy a műtárgy egyik saruján olyan sérülések kerültek felszínre, amelyek intézkedést vontak maguk után. A híd teherbírása kapcsán merültek fel kétségek. 2020 július 30-án próbaterhelést végeztek, hogy a felújított hidat vizsgálat alá vehessék. A vizsgálat eredményeként a szükséges kiegészítő javítások és megerősítések után augusztus 27-én reggel ismételt, a júliusit kiegészítő próbaterhelést tartottak a szakemberek. A sikeres mérési eredmények alapján 2020. augusztus 31.-án indulhatott újra az irányonként négy sáv kapacitású forgalmi rend.  Majd később egy sávot ismét zároltak és így 3 sávra korlátozott használhatóság mellett a tehergépjárművel előzési tilalmát vezették be.

Most ezt a korlátozást írják újra felül az ismételt hétfői lezárással.

 

Mint talán ismert,  az osztrák Strabag vezette STR M0 Konzorcium nem az elvárható gondossággal járt el a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd kialakításánál, a beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már többedszeri leállításához vezet. Mindet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára mondta el sajtótájékoztatóján.

Schanda Tamás kiemelte: a saruk állapotát szeptembertől folyamatos helyszíni szemlékkel és újonnan kiépített monitoring rendszerrel is ellenőrzik, mióta korábban már eltörött egy. Aztán egy másik saru is eltört, bár a károsodás mértéke nem indokolta a híd azonnali lezárását, de sürgős és sokaknak nehézségeket okozó intézkedések szükségeltek.  

A konzorciumvezető Strabag és a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozója, az A-Híd nyilvánvaló módon felelőtlenül járt el, hibázott a sarutípus kiválasztásánál.

A hídon tavaly májustól szeptemberig végezték el a szükséges sarucseréket, idén áprilisban pedig készre jelentették a bal pályahíd megnyitásához szükséges feladatokat is. Nem sokkal később azonban a saruk cseréje ismét szükségessé vált, az egyik el is tört.

A beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már sokadszori leállításához vezet.  

Így jutunk el a napjainkban is az eddig ismert használathoz.  

  

Az eddig elhúzódó  korlátozást a vele járó számos bosszankodással együtt az osztrák Strabag és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt hibás, valamint hanyag munkavégzésének következménye.  Ennek ellenére a szintén sokat vitatott Lánchíd felújítását ennek a hídépítésben felsült vállalkozásnak az egyik tagja, az A-Híd nyerte. Mindezt a Karácsony Gergely főpolgármesternek köszönhetően ráadásul drágábban, mint elődje kiírásában vállalták.  

Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára sajtótájékoztatón fakadt ki a két cég ellen, állítása szerint az M0-s gyorsforgalmi út déli szektorában a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd felújítása során a konzorciumvezető Strabag és a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozója, az A-Híd felelőtlenül járt el, hibázott a sarutípus kiválasztásánál. Hangsúlyozta, hogy ez a legforgalmasabb útszakasz, napi több mint 100 ezer jármű halad át rajta, és a saruk törése veszélyezteti a közlekedőket, a sorozatos hibák miatt kellett többször is részlegesen lezárni a hidat.

Az államtitkár annyira súlyosnak ítéli a gondatlanságot, hogy a közbeszerzések esetében kiróható legsúlyosabb büntetésről beszélt:

vizsgálják annak a lehetőségeit, hogy az ilyen hanyagul, felelőtlenül eljáró cégeket miként lehetne egyszer és mindenkorra kizárni a közbeszerzésekből.

Abban bízik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a budapesti vezetés nem a Strabagra vagy az A-Híd-ra fogja bízni a Lánchíd felújítását – fűzte hozzá.

Ennek ellenére február 2-án, kedden aláírták a Széchenyi lánchíd felújítására vonatkozó vállalkozási szerződést. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) részéről dr. Walter Katalin vezérigazgató, az A-Híd Zrt. képviseletében Sal László vezérigazgató írta alá a megállapodást.

Közben az M0-son hétfőtől a cég kivitelezési hibái miatt beáll a forgalom.  

A mostani munkák első ütemében 2021. március 22. és 2021. június 14. között a Deák Ferenc híd déli, M5 autópálya felé vezető hídján a szélső forgalmi sávot lezárják, és elvégzik a zajvédő fal befejezési munkáit.

Tervezetten 2021. június 15. és 2021. szeptember 1. között pedig a Deák Ferenc híd északi, azaz az M1 autópálya felé vezető oldal hídját teljesen lezárják a beavatkozások megvalósításának idejére.

Ebben az időszakban a térségben közlekedők 2×2 sávon haladhatnak a Deák Ferenc híd déli, azaz az M5 autópálya felé vezető oldal hídján. 

A mostani elképzelések szerint a  szeptember 1-től mindkét hídon a forgalom mindkét irányban, teljes értékűen, 4 forgalmi sávon haladhat. 

Igaz, eddig a korábbi elképzelések rendre nem jöttek be. Az M0-s autóút legrosszabb kivitelezése a Strabag és az A-Híd közös tevékenységében végzett hídfelújítás volt, ami nem hogy befejeződött volna, hanem ismételten újra kezdődik.  

*