Javítási munkák miatt további forgalomkorlátozásra és torlódásra kell számítani az M0 -n Sorosksárnál

 Garanciális burkolatjavítás, illetve dilatáció javítási munkálatok miatt 2024. április 8-tól, hétfőtől sávzárásra számíthatnak a közlekedők az M0-s autóút M1-es autópálya felé vezető oldalán a Deák Ferenc Soroksári Duna-hídon. A várhatóan 2 hétig zajló munkálatokra előjelző és változtatható jelzésképű táblákon hívják fel a közlekedők figyelmét.

 Április 8-tól, azaz hétfő reggeltől az M0-s autóúton a Deák Ferenc Soroksári Duna-hídon az M4-es autópálya irányából az M1-es autópálya irányába dolgoznak majd a szakemberek. A munkálatok idején két sávon haladhat majd a forgalom, 60 km/órás sebességkorlátozás mellett.

A reggeli és délutáni csúcsidőkben megnövekedett menetidőre számíthatnak a közlekedők. Emiatt érdemes még indulás előtt tájékozódnia az autósoknak a korlátozáshoz, munkavégzéshez kapcsolódó aktuális forgalmi helyzetről a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatánál, a www.utinform.hu weboldalon, de érdemes navigációs, közösségi autós alkalmazást is használniuk, hogy az optimális útvonalukat megtervezhessék. 

*

Ismét leáll a vasúti közlekedés a 142-s vonalon - a vágányzár kihat Ócsa közlekedésére ( - korlátozás, kerülőút)

 Július 17.-vel leáll a vasúti forgalom a 142-s vonalon Kőbánya-Kispest - (Ócsa-) Dabas viszonylatában.

Az idei évben sem marad el a megszokott nyári vonatpótlás. Ráadásul ezúttal szinte a teljes vonal érintett lesz.

Már több, mint 10 éve vonatpótlózunk nyaranta 7-20 napot a vonal felső szakaszán, a menetidő mégsem csökken. Pályakarbantartási munkálatok, valamint útátjáró átépítések miatt először Kőbánya-Kispest – Dabas, majd Dabas – Lajosmizse, később pedig Lajosmizse és Hetényegyháza között lesz vonatpótlás az idei évben.

 

2023. július 17-től 23-ig a lajosmizsei vonatok helyett Kőbánya-Kispest és Dabas között vonatpótló autóbuszok fognak közlekedni. A Dabas - Kecskemét szakaszon változatlan menetrend szerint fognak közlekedni a vonatok.

A kieső szakaszon vonatpótló buszok fogják helyettesíteni a vasúti szerelvényeket.

 

Kőbánya-Kispest és Dabas állomások között közlekedő vonatpótló autóbuszok közlekedési rendje:

− Kőbánya-Kispestről Dabas felé a vonatpótló autóbuszok munkanapokon 4:00-tól, hétvégi napokon 5:00-tól minden nap egészen későeste 21:00-ig minden egész órában indulnak.

− Ezen felül Kőbánya-Kispestről vonatpótló autóbusz indul minden nap 22:12-kor, 23:12-kor és 0:12-kor Dabasra, munkanapokon sűrítő vonatpótló autóbusz járatok indulnak 14:00 és 18:00 között óránként Ócsára, valamint Ócsáról hétvégi napokon 4:57-kor Dabasra.

Dabas és Kőbánya-Kispest állomások között közlekedő vonatpótló autóbuszok közlekedési rendje:

−  Dabasról Kőbánya-Kispest felé a vonatpótló autóbuszok minden nap 5:20-tól, minden nap egészen késő este 21:20-ig minden óra ’20 perckor indulnak.

−  Ezenfelül Dabasról vonatpótló autóbuszok indulnak mindennap 2:45-kor, 3:19-kor és 4:24-kor, valamint munkanapokon 3:59-kor és 4:53-kor Kőbánya-Kispestre, illetve Ócsáról sűrítő vonatpótló autóbusz járatok indulnak munkanapokon 5:02-kor, 5:31-kor, 5:58-kor, 6:25-kor és 6:58-kor Kőbánya-Kispestre.

Külön nehézséget jelent majd a helyiek számára, hogy a Kiss János utcai vasúti átjárót teljes egészében lezárják egy hétre a vágány-felújítási munkálatok okán, mai kihat a vasút-közút adott kereszteződésére is.   A korlátozás idejére kerülő út van kijelölve, ami forgalmi kihatással lesz az égetőhegyi lakosokra.

A korlátozás módja: teljes útzár a Kiss János utcai vasúti átjárónál.

A lezárás idejére a terelőútvonal: Erdősor utca (Öregországútról, valamint az Üllői utcáról az Erdősor utca felé).

Ennek a zárással társuló munkavégzésnek tervezett időpontja: 2023.07.17. 00:00 – 2023.07.24. 18:00 

  Megértésüket és türelmüket köszönjük!

*

Mintha semmi nem változott volna - továbbra is korlátozás lesz érvényben az M0-n (- qrva anyád Strabag)

Lassan évek óta korlátozások mellett csak részlegesen használható a Budapest elkerülő gyűrűjét képező M0 Strabag által "felújított" Duna hídja. 

Az osztrák Strabag hazánkban ma már a silány és rossz munka hírnökeként egyfajta szitokszóvá vált az M0 Deák Ferenc (Hárosi) hídon végzett éveken át húzódó hibás munkája okán.

A Strabag ezzel nagyon sok ember zsebéből lopta ki a pénzt.  Mert nem csak a Budapestet elkerülő autósok, fuvarozó cégek és más érintett vállalkozások szenvednek kárt az évek óta tartó felújításnak aligha nevezhető szerencsétlenkedés okán, amit a több éve ezen a hídon munka címén végeznek.  

2018-ban a Strabag AG hazai Starbag leányvállalatával és alvállalkozójával nyerte meg a tendert, aminek során nettó 27 milliárd 288 millió forintért újíthatja fel az M0-ás körgyűrű déli szektorát. 

A nyílt közbeszerzés eredményét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A feladatnak nem része a Duna feletti Deák Ferenc mederhíd felszerkezetének a cseréje.

A felújítandó autópálya közel 12 kilométer hosszú.

A szerződést december 19-én kötötte meg a NIF a két Strabag céggel.

Indult még a tenderen, de nem nyert, közös ajánlattevőként a Colas Közlekedésépítő Zrt., a  Colas Hungária Zrt., az EuroAszfalt Kft. és az A-Híd Zrt., továbbá konzorciumban a Dömper Kft., a Subterra - Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. is.

A rendszerváltást követően, még 1990-ben először átadott híd körül már több mint másfél-két éve baj van. 

A Deák Ferencről elnevezett hidat 2019 tavaly májusában kezdték felújítani, hogy aztán idén áprilisban késznek ítéljék. A sarucseréket követően azonban ismét cserélni kell azokat, miután kettő eltört. Ilyen esetekben természetesen nagyon nehéz helyzet áll elő, ugyanis a tervező, a kivitelező és a megbízó egymásban keresi a hibát.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára, Schanda Tamás elmondása alapján az M0-s déli szektorán naponta több mint 100 ezer jármű halad át. A 2013-as kapacitásbővítés és a megnövekedett kihasználtság miatt elkerülhetetlen volt a felújítás. Ennek munkálatait vállalta el a Strabag és a hídszerkezeti munkával megbízott A-Híd Zrt.

Az államtitkár szerint a kivitelező felelőtlen hibát vétett és a szerződésük alapján számon fogják kérni őket. A témában most Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt és elmondta, hogy a kormány a hibák következtében azt fontolgatja, hogy kizárja a közbeszerzésekből a Strabagot és az A-Híd Zrt.-t, sőt, ha kell, akkor perre mennek az említett vállalatok ellen.

Az osztrák Strabag vezette STR M0 Konzorcium nem az elvárható gondossággal járt el a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd kialakításánál, a beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már többedszeri leállításához vezet - mondta Schanda Tamás,  az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára vasárnap a hídnál tartott sajtótájékoztatóján.

A Strabag-csoportnak köszönhetően 2019-óta korlátozottan haladhat csak a forgalom a Csepel-sziget felől Buda irányába a Deák Ferenc (Hárosi) hídon.  Ezzel éveken át olyan mesterséges forgalomlassítással járó torlódást okoznak, amit számos baleset kiváltójaként tartanak számon mindaz mellett, hogy ezzel olyan járulékos és másoknak okozott veszteséget is generált a cég hazánkban, ami sokak számára elfogadhatatlan. 

 

Az osztrák Strabag azonban mindezek ellenére maradhat és munkát vállalhat még Magyarországon, ami eleve abszurd az ismert helyzet után.

2019 nyarán az előzetes tervek szerint  az M0-ás déli szakaszán zajló munkálatok során nagyobb teherbírású felületet kapott Budapest körgyűrűjének ez a nagyon fontos átkelő része. 

Azon év utolsó hónapjára részlegesen át is adták a forgalomnak az elkészült hídpályaszakasz 3 sávját, ami ugyebár nem a teljes forgalmi sávszélességet jelentette. 

Aztán újra lezárásra került sor, ami után ismét a környéken élők, az autósok és a társdalom egésze került szopóágra. 

Az M0-s déli Duna-hídjának egyike a Deák Ferenc híd vagy Hárosi Duna-híd egy nagyon fontos műtárgy, Nagytétény („Buda”) és Szigetszentmiklós (Csepel-sziget) között feszül.

Nincs egy kilométer hosszú sem, viszont az ország legforgalmasabb hídja: jelentős rajta a teherforgalom, és naponta 100 ezer autós halad át rajta. Vagy inkább haladna. Ugyanis ez csak akkor lehetséges, ha éppen nincsen semmilyen forgalomkorlátozás. Azonban évek óta más sincs csak korlátozás és terelés, ami a másik oldali hídjának teherviselése szempontjából sem mellékes. 

Az M0-snak éppen az lenne a célja, hogy tehermentesítse a Belvárost az áthaladó közúti forgalom (főleg a kamionok) alól, a belváros érintése nélkül összekösse az autópályákat, illetve a külső kerületek és az agglomerációs települések közötti célforgalmakat is felszippantsa.

De most nem vagy csak korlátozottan teszi, mert alig adták át, szinte máris újra lezárták azt. 

 

 Az ellenzéki Telex máris az ettől  több kilométerre keletkező fővárosi (Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Nagykörút) dugók kialakulást is ennek számlájára írja.  

Mint beszámoltunk róla idén március 22.-e (hétfő) napjával újra megváltozott az  M0-s autóút déli szakaszának  Hárosi (Deák Ferenc)  Duna-híd forgalmi rendje az újrakezdett aljszerkezeti munkák okán.

Mindez egész nyáron át tartott, aminek után sem lesz teljesen átjárható az ismételten "felújított" hídpálya.  

Az elmúlt hónapokban és években a sokak közlekedését nagyban megkeserítette az M0-s részleges elvonásával járó korlátozás, illetve azon túl az M0-s Nagy-Duna hídjának a folyamatos lezárása és a tereléssel járó sávszűkítés. 

Komoly kérdések merülnek fel a több mint egy éve húzódó hídfelújítás körüli zavaros történésekkel kapcsolatban.

 

Ki tudja meddig kell még az autósok százainak türelmetlenkedve autózniuk minden reggel és délután, miközben 30-40 percet állnak egy olyan szakaszon, ahol amúgy öt perc alatt mennének keresztül, mindezt azért, mert nem sikerül megoldást találni az ügyre.

Annyi biztos, hogy szeptember 1-jétől a nyáron alkalmazott forgalomterelés megszűnik, a Deák Ferenc hidat újra birtokba vehetik a közlekedők. Igaz, nem teljes egészében.  

“Jelesül Budáról a Csepel-sziget irányába négy sávon, a Csepel-sziget irányából Buda felé, három sávon közlekedhetünk,természetesen a halásztelki felhajtó megnyitásával együtt" - csak ismét három sávon a négy helyett, de már ezzel is jelentős enyhülés várható, ami a mostani dugók megszűnésével járhat.

Nyilatkozó szakértő szerint a szakemberek már tudják, hogy hol a probléma, de szerintük még évek, mire újra járható lesz a hárosi Duna-híd. Az M0-s déli szektorának felújítására 26 milliárdot szánt a magyar állam. Az úton a felújítás megkezdésekor naponta átlag 120 000 jármű haladt át.

A híd tehát még mindig nincs kész.

Hogy ezek után a híd mikor tölti be tervezett funkcióját és felel meg teljes egészében az épített feladatának, arra a Lánchíd felújítását ennek ellenére elnyerő Strabag az A-Híd társával együtt sem adott választ.

 

*

Hétfőtől ismét káosz várható az M0 autóút déli dunai átkelőjének ismételt lezárása okán - a híd el van cseszve

Március 22.-e (hétfő) napjával ismételten megváltozik az  M0-s autóút déli szakaszának  Hárosi (Deák Ferenc)  Duna-híd forgalmi rendje az ismételt felújítási munkák okán.

Az M0 építésével az az első hidegységet 1988. július 4-én emelték a helyére. A híd átadására 1990. november 16-án került sor. 

Azonban ezen (az északi oldali,) 1987-1990-ben kivitelezett hídon a használat során problémák jelentkeztek. Először 2013. szeptemberéből találunk nyilvános feljegyzést arról, hogy az "új" (Hárosi) Deák Ferenc híd átadását követően a régi pálya teljes felújítását, a háromnyílású mederhíd felszerkezetének cseréjét tervezik. A felújítást indokolta az M0-s régi pályájának két évtized alatt elhasználódott burkolata és a nyolcvanas évek tervezési hibája nyomán púpossá vált Hárosi Duna-híd lebontása és teljes átépítése. 

2014. júliusában közbeszerzést írtak ki a burkolat felújításra és a híd felszerkezetének teljes cseréjére. A közbeszerzést 2014. szeptemberében lefújták, mert a beruházás finanszírozására az Európai Unió 2013-ban lezárult költségvetési ciklusában már nem maradt pénz.

 

2016. novemberében közbeszerzést írtak ki az M0 déli szakaszán az aszfalt burkolat beton burkolatra való cserélésére.  2018. január 11-én a bejelentették, hogy nettó 27,288 milliárd forint értékű szerződés alapján a STRABAG Építő Kft. és a STRABAG AG konzorciuma' végezheti el a munkát 2 év alatt.

 A munkák az év júliusában a terelések kiépítésével kezdődtek, a hidat szeptember 5-én zárták le. A felújítás után 2020. május 9-étől megnyitották a forgalomnak az északi oldali hidat, majd 2 hét múlva ismételten lezárták. A lezárás oka az volt, hogy a műtárgy egyik saruján olyan sérülések kerültek felszínre, amelyek intézkedést vontak maguk után. A híd teherbírása kapcsán merültek fel kétségek. 2020 július 30-án próbaterhelést végeztek, hogy a felújított hidat vizsgálat alá vehessék. A vizsgálat eredményeként a szükséges kiegészítő javítások és megerősítések után augusztus 27-én reggel ismételt, a júliusit kiegészítő próbaterhelést tartottak a szakemberek. A sikeres mérési eredmények alapján 2020. augusztus 31.-án indulhatott újra az irányonként négy sáv kapacitású forgalmi rend.  Majd később egy sávot ismét zároltak és így 3 sávra korlátozott használhatóság mellett a tehergépjárművel előzési tilalmát vezették be.

Most ezt a korlátozást írják újra felül az ismételt hétfői lezárással.

 

Mint talán ismert,  az osztrák Strabag vezette STR M0 Konzorcium nem az elvárható gondossággal járt el a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd kialakításánál, a beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már többedszeri leállításához vezet. Mindet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára mondta el sajtótájékoztatóján.

Schanda Tamás kiemelte: a saruk állapotát szeptembertől folyamatos helyszíni szemlékkel és újonnan kiépített monitoring rendszerrel is ellenőrzik, mióta korábban már eltörött egy. Aztán egy másik saru is eltört, bár a károsodás mértéke nem indokolta a híd azonnali lezárását, de sürgős és sokaknak nehézségeket okozó intézkedések szükségeltek.  

A konzorciumvezető Strabag és a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozója, az A-Híd nyilvánvaló módon felelőtlenül járt el, hibázott a sarutípus kiválasztásánál.

A hídon tavaly májustól szeptemberig végezték el a szükséges sarucseréket, idén áprilisban pedig készre jelentették a bal pályahíd megnyitásához szükséges feladatokat is. Nem sokkal később azonban a saruk cseréje ismét szükségessé vált, az egyik el is tört.

A beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már sokadszori leállításához vezet.  

Így jutunk el a napjainkban is az eddig ismert használathoz.  

  

Az eddig elhúzódó  korlátozást a vele járó számos bosszankodással együtt az osztrák Strabag és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt hibás, valamint hanyag munkavégzésének következménye.  Ennek ellenére a szintén sokat vitatott Lánchíd felújítását ennek a hídépítésben felsült vállalkozásnak az egyik tagja, az A-Híd nyerte. Mindezt a Karácsony Gergely főpolgármesternek köszönhetően ráadásul drágábban, mint elődje kiírásában vállalták.  

Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára sajtótájékoztatón fakadt ki a két cég ellen, állítása szerint az M0-s gyorsforgalmi út déli szektorában a Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-híd felújítása során a konzorciumvezető Strabag és a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozója, az A-Híd felelőtlenül járt el, hibázott a sarutípus kiválasztásánál. Hangsúlyozta, hogy ez a legforgalmasabb útszakasz, napi több mint 100 ezer jármű halad át rajta, és a saruk törése veszélyezteti a közlekedőket, a sorozatos hibák miatt kellett többször is részlegesen lezárni a hidat.

Az államtitkár annyira súlyosnak ítéli a gondatlanságot, hogy a közbeszerzések esetében kiróható legsúlyosabb büntetésről beszélt:

vizsgálják annak a lehetőségeit, hogy az ilyen hanyagul, felelőtlenül eljáró cégeket miként lehetne egyszer és mindenkorra kizárni a közbeszerzésekből.

Abban bízik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a budapesti vezetés nem a Strabagra vagy az A-Híd-ra fogja bízni a Lánchíd felújítását – fűzte hozzá.

Ennek ellenére február 2-án, kedden aláírták a Széchenyi lánchíd felújítására vonatkozó vállalkozási szerződést. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) részéről dr. Walter Katalin vezérigazgató, az A-Híd Zrt. képviseletében Sal László vezérigazgató írta alá a megállapodást.

Közben az M0-son hétfőtől a cég kivitelezési hibái miatt beáll a forgalom.  

A mostani munkák első ütemében 2021. március 22. és 2021. június 14. között a Deák Ferenc híd déli, M5 autópálya felé vezető hídján a szélső forgalmi sávot lezárják, és elvégzik a zajvédő fal befejezési munkáit.

Tervezetten 2021. június 15. és 2021. szeptember 1. között pedig a Deák Ferenc híd északi, azaz az M1 autópálya felé vezető oldal hídját teljesen lezárják a beavatkozások megvalósításának idejére.

Ebben az időszakban a térségben közlekedők 2×2 sávon haladhatnak a Deák Ferenc híd déli, azaz az M5 autópálya felé vezető oldal hídján. 

A mostani elképzelések szerint a  szeptember 1-től mindkét hídon a forgalom mindkét irányban, teljes értékűen, 4 forgalmi sávon haladhat. 

Igaz, eddig a korábbi elképzelések rendre nem jöttek be. Az M0-s autóút legrosszabb kivitelezése a Strabag és az A-Híd közös tevékenységében végzett hídfelújítás volt, ami nem hogy befejeződött volna, hanem ismételten újra kezdődik.  

*

Na, most lehet panaszkodni és javítani - felmérés készül a vasúti közlekdésünket érintően ( - lehet tölteni)

A 142 blog Budapest-Lajosmizse-Kecskemét  adta közzé.

Tegnap és ma is többen jeleztétek, hogy kérdőíveket osztogatnak az elővárosi vasútvonalakon. Ez a kérdőív online is kitölthető. Én most töltöttem ki. A kérdőív részletes, csak úgy álljatok neki, ha van legalább 15 percetek rá.

🚗🚂 Itt szembesültem azzal, hogy ha vidékről megyek be dolgozni, akkor autóval max.40 perc az út, a lajosmizsei vonattal pedig kb 150 perc 😱 Természetesen háztól-házig számítottam.

A kérdőívben értékelhetitek többek között az állomások és vonatok tisztaságát, az étkezési lehetőségeket az állomásokon (🤣), a vonatok pontosságát(🙄), a járatok sűrűségét(😬) stb...

Kellemes időtöltést!

*

Gallai doktor járdapénzt akart szedetni a létesítésért cserébe - elvetették és inkább Szűcsék elött javítják az utat

Tegnap amolyan kisebb vihar söpört végig az egyik ócsai közösségi oldalon a Székesin elhúzódó munkák és az ottani járdaépítés kapcsán.

Szó, szót követett, és egészen parázs lett a hangulat. Sajnos az elejéről lemaradtam, de három ismert helyi hölgynek sikerült összerúgnia ezzel kapcsolatosan a port. Az egyikük az érintett övezetben lakik és mostanság elég rosszul jön ki az ott zajló építkezésből.

A másik kicsit odább, a harmadik pedig szintén arrébb.  A lényeg, azonban mégis csak az, hogy az egyik panaszra két másik ugrott, megvédve a polgármestert, mondván egyikük, hogy a járdaépítés felfordulással jár, és nem lehet a levegőben összeszelni, majd leengedni, hogy a munka ne zavarja az érintettet.  A másik pedig azzal állt elő, hogy örüljön az ingyen járdának, mert ő régi ócsai lakosként még maga lapátolta össze a járdát előttük. 

Igaz, hogy azóta más idők járnak és nem a gőzös húzza a vonatot, meg a köpönyeg is kifordult már a régi kedvenc vezetője mellől, aztán a mostani új üdvöske oldalán állóként azt érezhette, eljött az idő  a régebbi hozzáállásának jóvátételére és a korábban elmarasztalt polgármestert ebben a konfliktusban a szárnyai alá veszi.  Elvégre arról a polgármesterükről van szó, aki nem lehet vétkes. Vélhetőleg ezért védték. Amúgy mindketten ezt tették a harmadik ellenében, de míg az egyikük némi iróniával jelezvén, hogy természetesen mindenért a polgármester felel hibáztatható, addig a másik amazon egyeneságon  a panaszos felvetést kifogásolta.  (Azóta már törölték a posztolt bejegyzést.)

Akárhogy, is a három nőből valószínűleg egyikük sem tudta, hogy az önkormányzatban Gallai doktor már a munkálatok előzetes felvetése kapcsán előadta, hogy valójában a lakosoknak fizetni kéne a járdáért, hogy azok akik korábban (átvertek) maguk készítették az önkormányzat helyett a gyalogutat, ne károsodjanak a jelenleg kedvezményezettekkel szemben.

Nehéz a szemébe nézni

Vagyis Gallai képviselő nem másra tett javaslatot, mint hogy fizessenek járdapénzt a helyiek. Mindez a Damjanich utca mentén szóba került járdaépítés kapcsán jött elő belőle.  

Gallai képviselő (az előző testületben még) azt vetette fel nehezményezve, hogy vannak emberek, akik komoly pénzeket áldoznak arra, hogy járdát építsenek, most pedig úgymond van egy ilyen helyzet, melynek keretében az Önkormányzat egyes ingatlanok előtt járdát épít.

Ezért Gallai képviselő azt szerette volna elérni, hogy az érintett lakosok hozzájárulást fizessenek az önkormányzatnak az épített járdáért cserébe. 

Pályázati forrásból épül a járda ott ahol nincs, de Gallai képviselő ezért is még pénzt (hozzájárulást) akart kérni a lakosságtól - Ő és társai külön juttatásokat vesznek fel, míg a helyieket kommunális adóval is terhelik

Mikor ezt a klubban elmeséltem egyből mondták, hogy a doktor bizonyossággal nem vette be a gyógyszerét. Nem azért, mert a járdaépítés önkormányzati feladat, és nem is azért, mert azt állította, hogy vannak akik komoly pénzeket áldoznak erre. Nem is az igazság, vagy igaztalansága kapcsán. 

Hanem azért, mert amikor Gallai képviselő is évente felvette azokat a külön pénzbeli juttatások, amit kölcsönösen megszavaztak egymásnak, (vagy éppenséggel maguknak,)  akkor neki sem jutott eszébe, hogy ezekből a milliókból vissza kéne fizetni a kommunális-adóval terhelt lakosságnak.

Gallai képviselőnek az sem járt akkor a fejében, hogy az általuk megszavazott és felvett pénzekből sehol nem épül járda a lakosságnak, és hogy ez legalább annyira méltatlan, mint volt az, ahogy az önkormányzat a lakossággal próbálta elvégeztetni azokat a rá háruló közfeladatokat amit elsíbolt és inkább másra ruházott. A pénz persze mindig jól jön. Még egy olyan orvosnak is, mint a Gallai doktor, aki ügyebár mindig a lakosságot képviseli, még a járdapénz felvetésével is. 

Mindezt persze nem azért mondta, mert érintett, vagy arra lakna, de az ő lakókörnyezetében is lehetne akkor már járdát építeni.  

A lényege a dolognak, hogy a vita dűlőre futott, a Damjanichban marad a régi rossz állapotú járda, a lakosságtól pedig nem fognak kérni az általa felvetettek szerint járdapénzt. 

Gallai doktor ezek után még bepróbálkozott a lakása környéki járdaépítéssel, de végül nem nála, hanem  Szűcs Lajos környezetében fognak felújítást végezni.

Horváth Tamás javaslatára az Árok és Klapka utcát (Szűcs Lajos ingatlanjához vezető és az előtte húzódó utca) fogják az utat járdával kiegészítve összehozni  az iskolába járó gyerekek és az őket szállító busz végett.  Így a Gallai képviselő által felvetett járdapénz javaslat elbukott, és ezzel az országgyűlési képviselő is mentesül a fizetés alól.   

Mindez még 2018 áprilisában dőlt el a képviselő-testület akkori ülésén.

*

Ócsa buszközlekedési problémája megoldásért kiállt ( - útkereső vitaanyag)

 Megbeszélés az agglomerációs közlekedésről ( - Ócsa nem tartozik közéjük, csak érintett) címmel már nem előszór foglalkoztunk a kisvárosunkat érintő közlekedési problémákkal.

Mint többször megírtuk, Ócsa városa, annak ellenére, hogy távolságban közelebb van a fővároshoz, mint akár Inárcs, Kakucs, Újhartyán, mégis messzebb és távolabb van, mint az útvonalon látszik. 

Nem véletlen, hogy a messzebb élők hamarabb és közvetlenebb úton jutnak el és be Budapesti munkahelyükre, mint az ócsaiakat. Ezt a negatívumot már többször felvetettük az önkormányzat illetékesei előtt és különböző fórumokon is, de erre mindig valami lehurrogó válasz érkezett. Volt olyan érvelés is, miszerint erre nincs szükség, mert akinek ez nem felel meg, az menjen saját gépjárművel. Ez azonban nem így van. A közösségi közlekedés biztosítása állami és önkormányzati feladat. Az, hogy ezt a feladatellátás hogyan és miként oldják meg, az többnyire a helyi vezetésen az önkormányzaton múlik, hiszen az áll szerződésben szolgáltatást végzővel.

Ócsa nagysága, az itteni lakossági létszám bizony megkövetelné a gyors és biztonságos eljutást a napi munkába járáshoz. Alapvető elvárás, hogy mind a fővárosba, mind az egészségügyi szolgáltatások egy részét nyújtó dabasi rendelőintézetbe, és a gyáli járási központba ügyintézésre megfelelő színvonalon és közvetlenül juthassanak el az állampolgárok. Ez jelenleg nem biztosított Ócsa polgárainak. A napi budapesti beutazáshoz a Volán 636 számú járata az amúgy közlekedésileg sűrűn ellátott Alsónémedin keresztül szállítja az utasokat Budapestre a közvetlen útvonal helyet. Alsónémediben, erre a járatra már felé sem szállnak, mert annyira zsúfolt iskolanapokon. Ráadásul Alsónémediben előtte és utána is rendelkezésre állnak a buszok, mert ott ezek egymást érik. Ócsán ezzel szemben jó, ha óránként jutna egy.

Az alsónémedi való kényszerbeutazás napi 6,3 km többlet utat jelent egy irányban, ami további 15-20 perccel hosszabbítja meg az ócsai ember munkába-érésének idejét. Így a 20 kilométerre levő Soroksár (Hősök tere) máris távolabb és messzebb lesz, mint eredetileg. Ezért az útért a fizetség ellenére közel egy órát kell a Volán kényszerpályáján töltenie a munkavállaló utasnak. 

Igaz ez a bejutás Budapestre az Ócsa mellett futó autópályán 22 km és 19 perc.

Nem véletlen, hogy az Inárcsiak, és a környéken élők mind arra közlekednek és többnyire ebből az irányból közelítik meg Budapestet. Az Újlengyelből induló 607 sz.-ú járat nem egész 1 óra alatt (50-55 perc) alatt beér a Bp., Nagykőrösi úti megállóhoz dupla akkora (40-41 km) távon, mint Ócsa - Budapest. Az Újhartyániak, a Kakucsról érkezők, és az Inárcsiak mind ezt az útvonalat használják a 608 sz.-ú Volán járat által és mind rövidebb úton, valamint hamarabb érnek, mint az Ócsán élő honpolgár.

Újhartyán Hősök terétől a Bp, Nagykőrösi út, 33 km és 40 perc. Kakucs vonatkozásában 29 km és 34 perc, míg Inárcsról az út 27 perc és 26 km.  

Ebből egyenesen következik, ha Ócsáról is az autópályán közlekedtetné a járatait a Volán, akkor a napi egy órás körutazással járó bejutás lerövidülhetne 25 percre és elérhetné az inárcsiak szolgáltatási szintjét.  Mert lássuk be, Ócsa város buszos közlekedése beavatkozást igényel. Elvégre mégis csak tarthatatlan, hogy egy 9000 lélekszámú városnak rosszabb legyen a közlekedési ellátottsága és az ebbéli adottsága, mint a nálánál kisebb településeké. Nem hiszem, hogy napi túlzsúfolt buszok ismeretében nem lehetne gazdasági alapon új buszjáratotokat szervezni a mindennapi szükségletek biztosítására. Mert ha ezt az ismeret települések vezetői elérték, és biztosítani tudják az ott élők számára, akkor Ócsa miért nem? 

Tehát nem véletlen az sem, hogy amikor Szűcs Lajos és Pánczél Károly országgyűlési képviselők Simon Gáborral, a Volán Busz Zrt. vezérigazgatójával egyeztettek az agglomeráció jövőbeni buszközlekedéséről, akkor írtunk erről és jeleztük a problémákat és egyben kifogásoltuk, hogy Ócsát és a városlakók közlekedési gondjait nem hozta fel az országgyűlési képviselő.

Ezen a megbeszélésen mind Inárcs és környéke, mind Felsőpakony a saját közlekedésének javítása mentén lobbizott, kérve és jelezve a saját problémáit. Ócsát itt senki nem képviselte, a városért egyetlen ember nem emelt szót, értünk senki nem lobbizott. 

Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos leszögezték: az a legfontosabb eredménye a tárgyalásnak, hogy a Volán ígéretet tett arra, hogy nem szüntetnek meg járatokat és megállókat, tehát minden megszokott járat és megálló megmarad. Májustól még valószínűleg a mostani BKV-buszokat bérbe véve,a  mostani sofőröket foglalkoztatja a Volán. Őszre pedig a legmodernebb, alacsonypadlós buszok is megérkeznek, és azokkal végzik majd az agglomerációs buszjáratok üzemeltetését. összességében tehát nem hogy nem csökken, de valójában emelkedik a szolgáltatás színvonala. 

 
Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos szerint arra is megnyugtató megoldás fog születni, hogy mindez semmiképpen se kerüljön többe a Gyálon élőknek.

A két képviselő tárgyalt Gyálról, és Felsőpakonyról is. Elmondták, hogy jelenleg szinte nincs Volán-járat Felsőpakonyra, ám jelentős közösségi igény mutatkozik rá. Most a valós igények felmérése következik és ezt követően dönt a Volán vezetése arról, hogy indítanak-e, és ha igen, milyen sűrűséggel Felsőpakony és Gyál-Központ közötti járatokat. A Volán vezérigazgatója elmondta a képviselőknek: nyitottak a felsőpakonyi járatokra, ám véglegeset csak az igényfelmérések után tudnak mondani.

Mivel a nevezett tárgyalásokon nem került szóba Ócsa így most, hogy a kormányzat által épített alsópakonyi új-negyed is átadásra kerül,újra kéne gombolni az inget és végre le kéne ülni és tárgyalni rólunk, Ócsán élő érintettekről is végre. Az Ócsai ember közlekedési színvonaláról, a városba és a munkábajutásának körülményeiről, viszontagságairól. Ócsa agglomerációs közlekedéséről és az újdonsült telep közlekedésbe történő bekapcsolásáról.  A jelenlegi a 609-es sz. járat nem megoldás. Még az iskolai és a hivatali beutazásra sem alkalmas  Az ebbéli utazás megér egy kisnovellát, mint előtanulmányt.

Ócsa számára három-négy alternatíva is kínálkozik, mind külön külön, mind akár egyben, vagy annak kombinációja ként.

- Elsősorban az M 5 autópályára kéne és kell áthelyezni a fővárosba jutás csapásirányát, gyorsítva és lerövidítve az eljutást. Ezzel egy latens munkahelyteremtési program, valamint forgalomnövekedés vonzat is várható. Tudva és ismerve a Pestlőrinc-Soroksár az ottani munkaerőfelvevőpiac jelentőségét.

- Másodsorban és ennek alárendelve akár a 635-ös járat meghagyása, vagy átütemezése mellett a 636-os mintájára, és kiváltására  (vagy ezen a számon futtatva,) egy uj útvonal létesítését kell kidolgozni, ami Alsónémedi helyett Alsópakonyt öleli át, és az ott élőket szolgálja ki. Ez a járat lehetne Alsópakonyi indulással Ócsai útvonalon át közvetlen (tehát Alsónémedi érintése nélkül) az 50-es úton Budapest (Soroksár Hősök tere érintésével) a Népligeti végállomás, ami ugyan hosszabb és lassú bejutás, de mégis csak a mostanihoz igazított. Ezért ennek reciproka az ami előnyökkel járna a térségünket illetően. Vagyis a Ócsa Akácos utca indulással, a Falu Tamás, Bajcsy Zsilinszky és Üllői úti megállók érintésével a létesítendő alsópakonyi lakótelepi megálló, körforgalom és az autópályán a főváros, Nagykőrösi út, Népliget végállomás útvonal. 

- Harmadsorban, a létesítendő Gyál - Felsőpakony összeköttetéshez kapcsolódva az egyik járat végállomása Felsőpakony helyett lehetne Alsópakony lakótelepi megálló, de még jobb lenne az Ócsára való behozatala, mert ezzel a két településrész új összeköttetéshez jutna, míg a belső városlakó áttételesen Gyál járásközpontot érhetné el ezzel a járattal.

- Negyedik és egyben utolsó felvetés, hogy egyes Ócsa-Felsőbabád menetrendi jelöléssel futó járatokat a nevezett megállótól bevezetnék Ócsa városközpont, és a Hősök tere megálló érintésével a városba, és innen vissza Alsónédibe a megszokott útvonalat folytatva. Ez a kitérő a járat szempontjából nem nagy kiesés, és nem járna jelentős menetidő növekedéssel, viszont számos előnyt és lehetőséget biztosítana a fesőbabádiak számára az Ócsára való bejutásban, míg a városunkban élőknek mind Budapest Alsónémedi elérésével, mind pedig ellenkező irányba a Felsőbabádra, Dabasra jutásban nyújtana jelentős segítséget. Ezzel a kiegészítéssel kompletté válhatna az ócsai közlekedés, figyelembe véve, hogy a 636-os járat nem érintené Alsónémedit, valamint, hogy a Felsőbabád bevonásával közlekedő buszjárat közvetlen kapcsolatot, összeköttetést és eljutást jelentene a Dabas városában levő  ellátáshoz (orvosi-rendelő, kivizsgálások, stb) ügyintézéshez (bíróság, földhivatal).

Úgy gondolom, az a minimum, hogy ezt felvetjük és erről beszélünk. És ez lenne a a minimum, amit Ócsáért egy képviselő (akár országgyűlési, akár megyei, akár helyi) megtehet a városért és annak választópolgáraiért. Ezért kérek mindenkit, hogy mérlegelje, vitassa és szorgalmazza az itt vázoltakat, hogy végre elindítsuk azt a folyamatot, amiről senki nem beszél, amiért senki nem tesz, és amiről a szomszéd települések vezetői maguktól értetődően már tárgyalnak.

*