Ócsát nem robbantja be az agglomerációs térségbe és a köztudatba a felfutó lakáspiac - itt halottnak a csók

A Portfolió szerint robbanás állt be az agglomerációban. A korábbi csökkenésről ismét növekedésnek indult a fővárosból elvándorlók száma. A kiköltözéseket megugró családi otthonteremtési támogatás összege jelentősen felpörgette. A csok-ot kihasználni igyekvők, pedig hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, és a nagyobb városok helyett a környék kisebb, és elérhetőbb telekárú településeit választani otthonteremtési céljaik megvalósítására.

A 2016 elején a korábbi 27-ről 5 százalékosra csökkenő lakásáfa valamint a jelentősen megugró családi otthonteremtési támogatás összege jelentősen felpörgette a lakásépítéseket hazánkban.

Ez figyelhető meg például Budapest esetében is, ahol a válság éveiben kevésbé népszerűnek számító agglomeráció ismét új erőre kapott. Legalábbis ezt mutatja, hogy a kiadott építési engedélyek számának növekedése.

Több esetben mindez magasan meghaladta még a fővárosban tapasztaltat is, mivel akadnak olyan helyszínek, ahol 4-5-10-szer annyi lakás épül, mint korábban. Ez egyben új kihívást is jelenthet az adott településeknek, ahol az újonnan érkezők a települések infrastruktúráját is jobban igénybe veszik majd.

Sajnos mindez nagyon nem igaz Ócsára. Ebben a városban elhaltak az építkezések. Itt több az eladó ingatlan, mint az épülő, és ugyancsak ez mondható el a kiköltözni vágyók, valamint az ide érkezők vonatkozásában.   

Ócsa nem egy ideális hely arra, hogy befogadja a nagyobb városból lepattanó embereket. Ócsán ma is közismert az a negatívum, amivel a helyi lakosok gyüttmentnek nevezik az érkezőket. Teszik mindezt annak ellenére, hogy pont itt magas azoknak az elszakadt országrészből betelepült jövevényeknek a száma, akik, ma részint uralják a helyi közéletet. A tipikus őslakosnak számító ócsaiak alig mutatnak fel valamiféle aktivitást.  A város gyakorlatilag a spekulánsok élharcosainak prédájává vált.

Mindezt látszik igazolni, hogy az eladásra kínált olcsó ingatlanok nagy részét egyfajta haszonszerzési célzattal vásárolta fel egy szűk érdekcsoporthoz tartozó kör, mely azokat látszatmegújítással kipofásítva jelentős haszonnal kínálja tovább.

A beköltözőket azonban nem csak a hiányos infrastruktúra, a kisváros elmaradottsága, és rendezetlensége tarja távol.  Itt fogadtatás, a helyi közélet, az iskolai oktatás és a közlekedés sem ideális. A körülmények láthatóan nem kedvezőek.  Az érdeklődés és a beköltözésekkel járó fejlődés elmarad.

Ráadásul Ócsa önkormányzata az elmúlt 8 évben semmivel sem tette vonzóbbá, vagy kedvezőbbé a települést az otthonkeresők számára. Ócsán nem került kijelölésre olyan építési terület, ahol  új építésű lakónegyedek jöhetnének létre. Ráadásul az utóbbi évek során sem a közlekedési kapcsolatok terén, sem a belső úthálózatában nem volt képes megújulni a város. 

Ócsán máig nem jött létre olyan gyors közlekedési kapcsolat a fővárossal, mint más helyek. Itt máig nem épült ki az összefüggő járdahálózat, nem létesült egyetlen kilométernyi kerékpár út, nem javult a turizmus, és jelentéktelen az idegenforgalom. Ócsa több, mint tíz éves városi mivolta és múltja ellenére egy leépülő kistelepülés képét ábrázolja. Annyira eltörpülünk a szomszédos helyek közt, hogy szinte nem is jegyeznek illetve nem is számolnak velünk.  

Az agglomerációs robbanás kiterjedése Alsónémedi határában megáll. Ócsával jóformán senki nem számol. Ebben a városban a mostanában ideérkezőt nem becsülik meg. 

Ócsa nem tudott megfelelni a kihívásoknak.

2016-ban egyértelműen történt valami, Budapest 2007 óta pozitív belföldi vándorlási egyenlege hirtelen ismét negatívra váltott, több mint 3 ezren többen költöztek el, mint be a városba. Bár természetesen elképzelhető, hogy az ország más részeire, vagy külföldre történt ez a költözés, az mindenképpen beszédes, hogy ezzel párhuzamosan az agglomeráció belföldi vándorlási különbözete hirtelen megugrott. A jelenségben komoly szerepet játszhatott a csok jelentősen megemelkedő összege, illetve az új lakásokat és lakásépítéseket terhelő áfakulcs 27-ről 5 százalékosra csökkentése. Sokak számára ugyanis vonzó megoldás lehetett, hogy egy budapesti lakás árából a főváros határain kívül az említett kedvezményeknek köszönhetően könnyebben kijött egy családi ház.

Szintén ezt támasztja alá, ha megnézzük az agglomerációs települések esetében a kiadott építési engedélyek alakulását. Jelentős részükben ugyanis, nem csak az országos, hanem még a budapesti rekordnövekedést is túlszárnyalta az engedélyek számának alakulása. Hozzá kell ugyan tenni, hogy sok esetben ugyan nagyon alacsony bázisról indult a növekedés, de az építésekről még így is azt mondhatjuk, hogy valósággal kilőttek. Tökölön például alig 2 lakást terveztek építeni 2013-ban és 2015-ben is, ezzel szemben 2016-ban hirtelen 21-re adtak be építési engedélyt. Sokat profitált a kedvezményekből Tinnye, Biatorbágy, Csömör, Göd, Nagytarcsa vagy Dunaharaszti és Telki is. A települések ezen köre esetében legalább megháromszorozódott a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2015 és 2016 között, de több esetben 4-5 vagy 10 szeresére növekedett. 

Ócsán minderre nincs még számadat sem, nem hogy összehasonlítható példa. 

Ráadásul mások növekedése több esetben nem csak azért szembeötlő, mert az előző évekhez képest sok lakás épül, hanem az adott település lakásállományának százalékában is számottevő bővülésről lehet beszélni. A korábban már említett Tinnye esetében a meglévő lakásállomány több mint 6 százalékkal történő bővülését jelezte előre az építési engedélyek száma, míg Nagytarcsa esetében közelítette a 7 százalékot a várható növekedés mértéke. (Már amennyiben az összes engedélyezett lakás meg is épül vagy épült.) De szintén a soknak számító 3 százalék körül mozgott az építési engedélyek aránya a meglévő lakásállomány százalékában Telki, Dunaharaszti és Göd esetében is.  

Ócsán az új lakásépítések annyira leálltak és eltörpültek, hogy erre vonatkozó ismerettel sem bírunk. 

Csupán a meglévő régi lakásállományban jelentkezik mozgás. Ez pedig inkább a megüresedő lakások feljavításával történő értékesítése, vagy az eladásra kínáltak piacra dobásában mutatkozik. A fiatalok, az állami támogatást igénybe vevő "csókosok" inkább más helyeket képzelnek a jövőjük otthonaként. 

Ennek a szemléletnek a kialakulásában és meghonosodásában jelentős felelősség terheli a regnáló városvezetést, mert míg mások képesek voltak kedvező képet és vonzerőt biztosítani, addig itt ez elmaradt. 

Ezért a növekedés rendre csak másutt érzékelhető.

Alsónémedit igen, azonban Ócsa városát nem jegyzik meghatározható agglomerációs cél-helyként. - (Piros jelző: Az építési engedélyek száma több mint 3-szorosára, vagyis a budapesti mérték felett növekedett. Sárga jelző: Az építési engedélyek száma több mint 2-szeresére, de a budapesti mérték alatt növekedett.)

Az agglomeráció más településein érzékelhető volt egy boom a 2015 és 2016 közötti időben, ennek mértéke azonban elmaradt a korábban bemutatott településekétől. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ott ne pörögnének az építkezések, mindössze arról van szó, hogy a lakás-áfa és a csok hatását kisebbnek mértük. Ebben azonban szerepet játszhatott, hogy az építkezések több esetben is itt már a kedvezmények megjelenése előtt is beindultak, így hatásuk emiatt érzékelhető kisebbnek.

Ezen csoportba tartozhat például, Veresegyház, vagy Üröm, előbbi esetében 2013-ban még csupán 41 engedélyt adtak ki, 2015-ben azonban már 202-t, majd ez a szám emelkedett 320 fölé 2016-ra, mely utóbbi a lakásállomány százalékában több mint 5 százalékos várható lakásszámbővülést vetített előre. Üröm esetében a válság mélypontjához képest még nagyobb volt az elmozdulás, a 2013-as 3 építési engedéllyel szemben 2015-ben már 54-et, 2016-ban pedig 107-et adtak ki, az engedélyek aránya a lakásállomány százalékában itt is meggyőző volt 2016-ban a 4 százalékos eredményével.

Vannak helyek, ahol kibővített csok-kal várják a családokat

Összességében az agglomeráció ismételt virágzása nem meglepő, a három gyermeket vállalók számára például családi házba költözés esetén az egyik leginkább szóba jöhető alternatíva. A telekárak jóval kedvezőbbek, mint Budapesten, miközben a lakások értéke pont a fővárosban növekedett a leginkább. Így magasabb önerővel rendelkeznek a korábbi lakásuk értékesítését követően, az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően pedig a támogatás magasabb arányú vidéken az elkészülő lakás vételárának, vagy bekerülési költségének százalékában. A mostani kedvező hitelezési környezet pedig elősegíti, hogy bátrabban vágjanak bele költözésbe a családok. Ebben az esetben is nagy kérdés azonban a új lakásokat érintő áfa jövőbeli sorsa. Ha az áfakulcs a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékosra nő 2020-tól, az a lakásépítési kedv csökkenését hozhatja az agglomerációban is. 

Ócsa ezzel aztán végképp kiesik a fellendülésből. 

Igaz, a körülöttünk levők már amúgy is elhagytak minket. 

*

Ócsa buszközlekedési problémája megoldásért kiállt ( - útkereső vitaanyag)

 Megbeszélés az agglomerációs közlekedésről ( - Ócsa nem tartozik közéjük, csak érintett) címmel már nem előszór foglalkoztunk a kisvárosunkat érintő közlekedési problémákkal.

Mint többször megírtuk, Ócsa városa, annak ellenére, hogy távolságban közelebb van a fővároshoz, mint akár Inárcs, Kakucs, Újhartyán, mégis messzebb és távolabb van, mint az útvonalon látszik. 

Nem véletlen, hogy a messzebb élők hamarabb és közvetlenebb úton jutnak el és be Budapesti munkahelyükre, mint az ócsaiakat. Ezt a negatívumot már többször felvetettük az önkormányzat illetékesei előtt és különböző fórumokon is, de erre mindig valami lehurrogó válasz érkezett. Volt olyan érvelés is, miszerint erre nincs szükség, mert akinek ez nem felel meg, az menjen saját gépjárművel. Ez azonban nem így van. A közösségi közlekedés biztosítása állami és önkormányzati feladat. Az, hogy ezt a feladatellátás hogyan és miként oldják meg, az többnyire a helyi vezetésen az önkormányzaton múlik, hiszen az áll szerződésben szolgáltatást végzővel.

Ócsa nagysága, az itteni lakossági létszám bizony megkövetelné a gyors és biztonságos eljutást a napi munkába járáshoz. Alapvető elvárás, hogy mind a fővárosba, mind az egészségügyi szolgáltatások egy részét nyújtó dabasi rendelőintézetbe, és a gyáli járási központba ügyintézésre megfelelő színvonalon és közvetlenül juthassanak el az állampolgárok. Ez jelenleg nem biztosított Ócsa polgárainak. A napi budapesti beutazáshoz a Volán 636 számú járata az amúgy közlekedésileg sűrűn ellátott Alsónémedin keresztül szállítja az utasokat Budapestre a közvetlen útvonal helyet. Alsónémediben, erre a járatra már felé sem szállnak, mert annyira zsúfolt iskolanapokon. Ráadásul Alsónémediben előtte és utána is rendelkezésre állnak a buszok, mert ott ezek egymást érik. Ócsán ezzel szemben jó, ha óránként jutna egy.

Az alsónémedi való kényszerbeutazás napi 6,3 km többlet utat jelent egy irányban, ami további 15-20 perccel hosszabbítja meg az ócsai ember munkába-érésének idejét. Így a 20 kilométerre levő Soroksár (Hősök tere) máris távolabb és messzebb lesz, mint eredetileg. Ezért az útért a fizetség ellenére közel egy órát kell a Volán kényszerpályáján töltenie a munkavállaló utasnak. 

Igaz ez a bejutás Budapestre az Ócsa mellett futó autópályán 22 km és 19 perc.

Nem véletlen, hogy az Inárcsiak, és a környéken élők mind arra közlekednek és többnyire ebből az irányból közelítik meg Budapestet. Az Újlengyelből induló 607 sz.-ú járat nem egész 1 óra alatt (50-55 perc) alatt beér a Bp., Nagykőrösi úti megállóhoz dupla akkora (40-41 km) távon, mint Ócsa - Budapest. Az Újhartyániak, a Kakucsról érkezők, és az Inárcsiak mind ezt az útvonalat használják a 608 sz.-ú Volán járat által és mind rövidebb úton, valamint hamarabb érnek, mint az Ócsán élő honpolgár.

Újhartyán Hősök terétől a Bp, Nagykőrösi út, 33 km és 40 perc. Kakucs vonatkozásában 29 km és 34 perc, míg Inárcsról az út 27 perc és 26 km.  

Ebből egyenesen következik, ha Ócsáról is az autópályán közlekedtetné a járatait a Volán, akkor a napi egy órás körutazással járó bejutás lerövidülhetne 25 percre és elérhetné az inárcsiak szolgáltatási szintjét.  Mert lássuk be, Ócsa város buszos közlekedése beavatkozást igényel. Elvégre mégis csak tarthatatlan, hogy egy 9000 lélekszámú városnak rosszabb legyen a közlekedési ellátottsága és az ebbéli adottsága, mint a nálánál kisebb településeké. Nem hiszem, hogy napi túlzsúfolt buszok ismeretében nem lehetne gazdasági alapon új buszjáratotokat szervezni a mindennapi szükségletek biztosítására. Mert ha ezt az ismeret települések vezetői elérték, és biztosítani tudják az ott élők számára, akkor Ócsa miért nem? 

Tehát nem véletlen az sem, hogy amikor Szűcs Lajos és Pánczél Károly országgyűlési képviselők Simon Gáborral, a Volán Busz Zrt. vezérigazgatójával egyeztettek az agglomeráció jövőbeni buszközlekedéséről, akkor írtunk erről és jeleztük a problémákat és egyben kifogásoltuk, hogy Ócsát és a városlakók közlekedési gondjait nem hozta fel az országgyűlési képviselő.

Ezen a megbeszélésen mind Inárcs és környéke, mind Felsőpakony a saját közlekedésének javítása mentén lobbizott, kérve és jelezve a saját problémáit. Ócsát itt senki nem képviselte, a városért egyetlen ember nem emelt szót, értünk senki nem lobbizott. 

Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos leszögezték: az a legfontosabb eredménye a tárgyalásnak, hogy a Volán ígéretet tett arra, hogy nem szüntetnek meg járatokat és megállókat, tehát minden megszokott járat és megálló megmarad. Májustól még valószínűleg a mostani BKV-buszokat bérbe véve,a  mostani sofőröket foglalkoztatja a Volán. Őszre pedig a legmodernebb, alacsonypadlós buszok is megérkeznek, és azokkal végzik majd az agglomerációs buszjáratok üzemeltetését. összességében tehát nem hogy nem csökken, de valójában emelkedik a szolgáltatás színvonala. 

 
Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos szerint arra is megnyugtató megoldás fog születni, hogy mindez semmiképpen se kerüljön többe a Gyálon élőknek.

A két képviselő tárgyalt Gyálról, és Felsőpakonyról is. Elmondták, hogy jelenleg szinte nincs Volán-járat Felsőpakonyra, ám jelentős közösségi igény mutatkozik rá. Most a valós igények felmérése következik és ezt követően dönt a Volán vezetése arról, hogy indítanak-e, és ha igen, milyen sűrűséggel Felsőpakony és Gyál-Központ közötti járatokat. A Volán vezérigazgatója elmondta a képviselőknek: nyitottak a felsőpakonyi járatokra, ám véglegeset csak az igényfelmérések után tudnak mondani.

Mivel a nevezett tárgyalásokon nem került szóba Ócsa így most, hogy a kormányzat által épített alsópakonyi új-negyed is átadásra kerül,újra kéne gombolni az inget és végre le kéne ülni és tárgyalni rólunk, Ócsán élő érintettekről is végre. Az Ócsai ember közlekedési színvonaláról, a városba és a munkábajutásának körülményeiről, viszontagságairól. Ócsa agglomerációs közlekedéséről és az újdonsült telep közlekedésbe történő bekapcsolásáról.  A jelenlegi a 609-es sz. járat nem megoldás. Még az iskolai és a hivatali beutazásra sem alkalmas  Az ebbéli utazás megér egy kisnovellát, mint előtanulmányt.

Ócsa számára három-négy alternatíva is kínálkozik, mind külön külön, mind akár egyben, vagy annak kombinációja ként.

- Elsősorban az M 5 autópályára kéne és kell áthelyezni a fővárosba jutás csapásirányát, gyorsítva és lerövidítve az eljutást. Ezzel egy latens munkahelyteremtési program, valamint forgalomnövekedés vonzat is várható. Tudva és ismerve a Pestlőrinc-Soroksár az ottani munkaerőfelvevőpiac jelentőségét.

- Másodsorban és ennek alárendelve akár a 635-ös járat meghagyása, vagy átütemezése mellett a 636-os mintájára, és kiváltására  (vagy ezen a számon futtatva,) egy uj útvonal létesítését kell kidolgozni, ami Alsónémedi helyett Alsópakonyt öleli át, és az ott élőket szolgálja ki. Ez a járat lehetne Alsópakonyi indulással Ócsai útvonalon át közvetlen (tehát Alsónémedi érintése nélkül) az 50-es úton Budapest (Soroksár Hősök tere érintésével) a Népligeti végállomás, ami ugyan hosszabb és lassú bejutás, de mégis csak a mostanihoz igazított. Ezért ennek reciproka az ami előnyökkel járna a térségünket illetően. Vagyis a Ócsa Akácos utca indulással, a Falu Tamás, Bajcsy Zsilinszky és Üllői úti megállók érintésével a létesítendő alsópakonyi lakótelepi megálló, körforgalom és az autópályán a főváros, Nagykőrösi út, Népliget végállomás útvonal. 

- Harmadsorban, a létesítendő Gyál - Felsőpakony összeköttetéshez kapcsolódva az egyik járat végállomása Felsőpakony helyett lehetne Alsópakony lakótelepi megálló, de még jobb lenne az Ócsára való behozatala, mert ezzel a két településrész új összeköttetéshez jutna, míg a belső városlakó áttételesen Gyál járásközpontot érhetné el ezzel a járattal.

- Negyedik és egyben utolsó felvetés, hogy egyes Ócsa-Felsőbabád menetrendi jelöléssel futó járatokat a nevezett megállótól bevezetnék Ócsa városközpont, és a Hősök tere megálló érintésével a városba, és innen vissza Alsónédibe a megszokott útvonalat folytatva. Ez a kitérő a járat szempontjából nem nagy kiesés, és nem járna jelentős menetidő növekedéssel, viszont számos előnyt és lehetőséget biztosítana a fesőbabádiak számára az Ócsára való bejutásban, míg a városunkban élőknek mind Budapest Alsónémedi elérésével, mind pedig ellenkező irányba a Felsőbabádra, Dabasra jutásban nyújtana jelentős segítséget. Ezzel a kiegészítéssel kompletté válhatna az ócsai közlekedés, figyelembe véve, hogy a 636-os járat nem érintené Alsónémedit, valamint, hogy a Felsőbabád bevonásával közlekedő buszjárat közvetlen kapcsolatot, összeköttetést és eljutást jelentene a Dabas városában levő  ellátáshoz (orvosi-rendelő, kivizsgálások, stb) ügyintézéshez (bíróság, földhivatal).

Úgy gondolom, az a minimum, hogy ezt felvetjük és erről beszélünk. És ez lenne a a minimum, amit Ócsáért egy képviselő (akár országgyűlési, akár megyei, akár helyi) megtehet a városért és annak választópolgáraiért. Ezért kérek mindenkit, hogy mérlegelje, vitassa és szorgalmazza az itt vázoltakat, hogy végre elindítsuk azt a folyamatot, amiről senki nem beszél, amiért senki nem tesz, és amiről a szomszéd települések vezetői maguktól értetődően már tárgyalnak.

*

Ráhatással már bírunk, végkifejlettel még nem ( - hiába szólunk, ha nincs motiváció)

Nem véletlenül hallatjuk hangunkat, amikor szót emelünk bizonyos dolgok mellett. Talán most ismét sikerült elérnünk valamit.  Felvetésünk meghallgatásra talál. Ezt azt bizonyítja, hogy odafigyelnek ránk, számításba vesznek, és nem csak olvassák a blogot, hanem merítenek is belőle.

Szinte egyedüliként vetettem fel, hogy az Alsópakony városrészt nem elég kerékpárúttal és az iskolai kisegítőjárattal bekötni a városba. Többször felvetettem a blogon, hogy az új telep közlekedését nem a városnak, hanem a volánnak kéne biztosítania. Alternatívákat és megoldásokat javasoltam, szorgalmazva az autópálya használatát és kihasználását, amit eddig a városvezetés rendre figyelmen kívül hagyott, elutasított.

Most azonban Szűcs Lajos agglomerációs tárgyalásai kapcsán mégis csak szóba került, annak ellenére, hogy ezért a korábbi írásunk alkalmával páran megszóltak. Ez a tárgyalássorozat és a blog felvetésének visszahallása azt igazolja, hogy jó elgondolás mentén halad a blog, mert valóban a városlakót szolgálja.

Ezt szolgáltatási ajánlást vette át és vitte be a tárgyalóterembe a megyei elnök, amikor a januári megbeszélést  követően a második fordulóra már bevitte Ócsa és Alsópakony említett, járulékos közlekedési gondját. 

A tegnapi, február 4-i találkozón a Volán részéről elhangzott, hogy a vállalat megkezdte a felkészülést a ( -BKV belső szolgáltatónak minősül, ezért Budapesten kívül nem láthat el közszolgáltatási feladatokat- ) májusi átadás-átvételre, és biztosítani fogja a megfelelő infrastruktúrát a közlekedésre az érintett (Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint) településeken. 

A mostani egyeztetésen elhangzott, hogy nemcsak az érintett 9 településen bővítené szolgáltatásait a Volán. A képviselők felvetésére keresik annak lehetőségét, hogy lehetne a Felsőpakony-Gyál buszközlekedést fejleszteni, illetve bekapcsolni a közlekedésbe az Ócsához tartozó Alsópakony szociális lakónegyedét. 

Emellett továbbfejlesztenék Dabas város és környéki települések (Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel) jelenlegi autópályás és azon kívüli buszközlekedését, amivel a járási központba való bejutást könnyítenék meg.  Így egyszerűbbé és gyorsabbá válna a bejárás az érintett település lakóinak az egészségügyi-, közigazgatási- és oktatási intézetekbe.

Nagy kár, hogy ez a kép Ócsát illetően még nem állt össze a fideszes elnök és a pártárs (al)polgármester fejében.

*