A feslettszájú Nagy Blanka is gyűjti a nemzeti konzultációs íveket - az MSZP-től a DK-n át a Momentumig

Az orálisan trágár Nagy Blanka kiköpött utánzója annak az elvetemült Hadháznyak, aki az állatorvosi ló farkát vette ki az előbbi szájából, hogy aztán Szél Bernadettel összeállva szedjék be azokat a kormányzati kérdőíveket és a velük járó címjegyzéket, amiket a megkérdezett válaszadók kitöltöttek. 

Cserébe a felek a sajátjukat ígérik.

Minderről már a DK- által korábban felkarolt Nagy Blanka számol be közösségi oldalán, hivatkozva a Hódpressen megjelent anyagra.

Ahogyan korábban írtunk róla, a kormány a múlt hét elején kezdte el postázni az új nemzeti konzultációját, amelyben azt is megkérdezik, az iskolás gyermekek családja kapjon-e ingyen internetet, a bankok hozzájáruljanak-e a járvány elleni védekezés költségeihez, akadályozza-e meg a kormány az “ellenséges célú” külföldi felvásárlásokat, de Soros György és Brüsszel témakörben is húzhatunk augusztus 15-ig egy ikszet. 

Az ellenzék azonban “nemzeti manipulációnak” tartja a kampányt, ezért Hadházy Ákos és Szél Bernadett országszerte a Momentummal közösen összegyűjti az íveket és helyette saját, “alternatív konzultációját” tölteti ki a résztvevőkkel, melyben a túlóratörvényre, a “Mészáros-adóra”, a kormánymédiára és Polt Péter legfőbb ügyész esetleges távozására is rákérdeznek. 

A jövő héttől Hódmezővásárhelyen is kinn lesz pultjaival az ellenzéki párt, hogy összegyűjtse az íveket – közölte lapunkkal Nagy Blanka, a szegedi tüntetésen elmondott beszéde által kiváltott heves reakciók után ismertté vált Csongrád megyei momentumos aktivista. Mint mondta: jövő kedden reggel kilenctől délután egy óráig a Spar és a Plus market előtt fognak pultozni, utána pedig minden hétfőn folytatják, szintén 9-13-ig és 15-18-ig.

– Azokat az íveket, amiket a kormány kiküld, a Momentum begyűjti és ad egy olyan konzultációs papírt, amelyet valóban megnéz és összevetik az eredményeket. A cél, hogy egy valódi konzultációt készítsünk el, amelyben ténylegesen az emberek véleménye van összesítve. Mert a nemzeti konzultációnál nem igazán tapasztaljuk, hogy a valós eredményeket hozzák nyilvánosságra. Itt meglesznek az eredmények, hogy a társadalom adott százaléka mit gondol például arról, hogy jól kezelte-e a kormány a járványhelyzetet – mondta lapunknak Nagy Blanka. 

Kérdésünkre azt mondta, valóban az alternatív konzultáción is elég egyértelmű választ igénylőek a kérdések, de ők legalább nyilvánosságra hozzák a tényleges válaszarányokat. Arra még nem tudott válaszolni, mi lesz a sorsa összegyűjtött kormányzati íveknek. “Az, hogy begyűjtjük ezeket, az a nemzeti konzultáció meghekkelése” – fogalmazott. 

– Ez egy nagyon fontos lépés a kormánypropaganda elleni küzdelemben. Én régóta mondtam, hogy nem elég, ha ezt a politikusok csinálják, mert a politikusok már nem tudják elérni, hogy a kormány kiengedje a kezéből ezt az eszközt. Amit most csinálunk, ez ennek a harcnak egy fontos lépése. Az embereknek meg kell mutatniuk a kormánynak, hogy mennyire elegük van, hogy hülyének nézik őket és mennyire elegük van az agymosásból és a kormánypropagandából – nyilatkozta a Hódpress-nek Hadházy Ákos.

*

Találkozó - számvevőszéki megbeszélés a megyei ellenőrzésekről ( - egyezkedünk)

dr. Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével ével találkozott július 15-én. A szakmai konzultáción az önkormányzatok számvevőszéki ellenőrzéseiről, az eddigi tapasztalatokról, valamint az ÁSZ 2013 második féléves ellenőrzéseiről volt szó.

dr. Szűcs Lajos, elnök, Domokos László elnök és Warvasovszky Tihamér alelnök

 

Az Állami Számvevőszék 2010 novemberében írt alá együttműködési megállapodást hat ön-kormányzati szövetséggel. Ennek keretében az ÁSZ elnöke minden évben találkozóra hívja a szövetségek elnökeit.

2013. július 15-én az Állami Számvevőszék és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövet-sége (MÖOSZ) tartott szakmai konzultációt. A megbeszélésen az Állami Számvevőszék ré-széről Domokos László elnök és Warvasovszky Tihamér alelnök, a MÖOSZ részéről pedig Dr. Szűcs Lajos elnök vett részt.

Domokos László tájékoztatást adott arról, hogy az Állami Számvevőszék tervezi egy monitor-ing rendszer kialakítását, amelynek során folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységét, a MÁK által feldolgozott negyedéves/féléves és éves önkormányzati adatok felhasználásával.

Az ÁSZ elnöke megerősítette, hogy emellett a kockázatkezelésen alapuló kiválasztással folytatódik az önkormányzatok pénzügyi vagyon és belső kontroll ellenőrzése, így ezek alapján az ÁSZ tudná az önkormányzati rendszert auditálni.

Az ellenőrzésekkel kapcsolatban Domokos László elmondta, hogy várhatóan augusztus elején kerül nyilvánosságra a Regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységének ellenőrzéséről készült jelentés, folyamatban van a települési önkormányzatok társulásának és feladatellátásának ellenőrzése, valamint tovább folytatódik az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátásának az ellenőrzése. Domokos László hangsúlyozta, hogy a jelentések megállapításairól, javaslatairól és az ajánlásokról minden esetben tájékoztatást kapnak a megyei önkormányzati szövetségek.

dr. Szűcs Lajos - Ócsáról - a MÖOSZ elnöke

Szűcs Lajos támogatásáról biztosította az ÁSZ elnökét, illetve egyetértett abban, hogy kiemelt jelentőségű a rezsicsökkentésben érintett gazdasági társaságok ellenőrzése. A MÖOSZ elnöke üdvözölte a Regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységének el-lenőrzéséről készült jelentést, mivel a megyei önkormányzatok a területfejlesztésben kiemelt szerepet kaptak.

Domokos László végül beszámolt arról a kezdeményezésről, amely keretében a kormányhivatalok bevonásával egy előadássorozat indul a jegyzők és pénzügyi vezetők számára. A 2013. december végéig elinduló sorozat a 19 megyében és a fővárosban is megrendezésre kerül, amely során a számvevőszék bemutatja az ellenőrzések során tapasztalt jó gyakorlatait, vala-mint a javítandó területeket. Továbbá esettanulmányok ismertetésével hívja fel a figyelmet a helyes jogalkalmazásra, a belső kontrollok kialakítására és az integritásra.

Szűcs Lajos biztosította az ÁSZ elnökét arról, hogy megyei önkormányzatok részt vesznek az előadássorozaton.

*

Ócsa buszközlekedési problémája megoldásért kiállt ( - útkereső vitaanyag)

 Megbeszélés az agglomerációs közlekedésről ( - Ócsa nem tartozik közéjük, csak érintett) címmel már nem előszór foglalkoztunk a kisvárosunkat érintő közlekedési problémákkal.

Mint többször megírtuk, Ócsa városa, annak ellenére, hogy távolságban közelebb van a fővároshoz, mint akár Inárcs, Kakucs, Újhartyán, mégis messzebb és távolabb van, mint az útvonalon látszik. 

Nem véletlen, hogy a messzebb élők hamarabb és közvetlenebb úton jutnak el és be Budapesti munkahelyükre, mint az ócsaiakat. Ezt a negatívumot már többször felvetettük az önkormányzat illetékesei előtt és különböző fórumokon is, de erre mindig valami lehurrogó válasz érkezett. Volt olyan érvelés is, miszerint erre nincs szükség, mert akinek ez nem felel meg, az menjen saját gépjárművel. Ez azonban nem így van. A közösségi közlekedés biztosítása állami és önkormányzati feladat. Az, hogy ezt a feladatellátás hogyan és miként oldják meg, az többnyire a helyi vezetésen az önkormányzaton múlik, hiszen az áll szerződésben szolgáltatást végzővel.

Ócsa nagysága, az itteni lakossági létszám bizony megkövetelné a gyors és biztonságos eljutást a napi munkába járáshoz. Alapvető elvárás, hogy mind a fővárosba, mind az egészségügyi szolgáltatások egy részét nyújtó dabasi rendelőintézetbe, és a gyáli járási központba ügyintézésre megfelelő színvonalon és közvetlenül juthassanak el az állampolgárok. Ez jelenleg nem biztosított Ócsa polgárainak. A napi budapesti beutazáshoz a Volán 636 számú járata az amúgy közlekedésileg sűrűn ellátott Alsónémedin keresztül szállítja az utasokat Budapestre a közvetlen útvonal helyet. Alsónémediben, erre a járatra már felé sem szállnak, mert annyira zsúfolt iskolanapokon. Ráadásul Alsónémediben előtte és utána is rendelkezésre állnak a buszok, mert ott ezek egymást érik. Ócsán ezzel szemben jó, ha óránként jutna egy.

Az alsónémedi való kényszerbeutazás napi 6,3 km többlet utat jelent egy irányban, ami további 15-20 perccel hosszabbítja meg az ócsai ember munkába-érésének idejét. Így a 20 kilométerre levő Soroksár (Hősök tere) máris távolabb és messzebb lesz, mint eredetileg. Ezért az útért a fizetség ellenére közel egy órát kell a Volán kényszerpályáján töltenie a munkavállaló utasnak. 

Igaz ez a bejutás Budapestre az Ócsa mellett futó autópályán 22 km és 19 perc.

Nem véletlen, hogy az Inárcsiak, és a környéken élők mind arra közlekednek és többnyire ebből az irányból közelítik meg Budapestet. Az Újlengyelből induló 607 sz.-ú járat nem egész 1 óra alatt (50-55 perc) alatt beér a Bp., Nagykőrösi úti megállóhoz dupla akkora (40-41 km) távon, mint Ócsa - Budapest. Az Újhartyániak, a Kakucsról érkezők, és az Inárcsiak mind ezt az útvonalat használják a 608 sz.-ú Volán járat által és mind rövidebb úton, valamint hamarabb érnek, mint az Ócsán élő honpolgár.

Újhartyán Hősök terétől a Bp, Nagykőrösi út, 33 km és 40 perc. Kakucs vonatkozásában 29 km és 34 perc, míg Inárcsról az út 27 perc és 26 km.  

Ebből egyenesen következik, ha Ócsáról is az autópályán közlekedtetné a járatait a Volán, akkor a napi egy órás körutazással járó bejutás lerövidülhetne 25 percre és elérhetné az inárcsiak szolgáltatási szintjét.  Mert lássuk be, Ócsa város buszos közlekedése beavatkozást igényel. Elvégre mégis csak tarthatatlan, hogy egy 9000 lélekszámú városnak rosszabb legyen a közlekedési ellátottsága és az ebbéli adottsága, mint a nálánál kisebb településeké. Nem hiszem, hogy napi túlzsúfolt buszok ismeretében nem lehetne gazdasági alapon új buszjáratotokat szervezni a mindennapi szükségletek biztosítására. Mert ha ezt az ismeret települések vezetői elérték, és biztosítani tudják az ott élők számára, akkor Ócsa miért nem? 

Tehát nem véletlen az sem, hogy amikor Szűcs Lajos és Pánczél Károly országgyűlési képviselők Simon Gáborral, a Volán Busz Zrt. vezérigazgatójával egyeztettek az agglomeráció jövőbeni buszközlekedéséről, akkor írtunk erről és jeleztük a problémákat és egyben kifogásoltuk, hogy Ócsát és a városlakók közlekedési gondjait nem hozta fel az országgyűlési képviselő.

Ezen a megbeszélésen mind Inárcs és környéke, mind Felsőpakony a saját közlekedésének javítása mentén lobbizott, kérve és jelezve a saját problémáit. Ócsát itt senki nem képviselte, a városért egyetlen ember nem emelt szót, értünk senki nem lobbizott. 

Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos leszögezték: az a legfontosabb eredménye a tárgyalásnak, hogy a Volán ígéretet tett arra, hogy nem szüntetnek meg járatokat és megállókat, tehát minden megszokott járat és megálló megmarad. Májustól még valószínűleg a mostani BKV-buszokat bérbe véve,a  mostani sofőröket foglalkoztatja a Volán. Őszre pedig a legmodernebb, alacsonypadlós buszok is megérkeznek, és azokkal végzik majd az agglomerációs buszjáratok üzemeltetését. összességében tehát nem hogy nem csökken, de valójában emelkedik a szolgáltatás színvonala. 

 
Pánczél Károly és dr. Szűcs Lajos szerint arra is megnyugtató megoldás fog születni, hogy mindez semmiképpen se kerüljön többe a Gyálon élőknek.

A két képviselő tárgyalt Gyálról, és Felsőpakonyról is. Elmondták, hogy jelenleg szinte nincs Volán-járat Felsőpakonyra, ám jelentős közösségi igény mutatkozik rá. Most a valós igények felmérése következik és ezt követően dönt a Volán vezetése arról, hogy indítanak-e, és ha igen, milyen sűrűséggel Felsőpakony és Gyál-Központ közötti járatokat. A Volán vezérigazgatója elmondta a képviselőknek: nyitottak a felsőpakonyi járatokra, ám véglegeset csak az igényfelmérések után tudnak mondani.

Mivel a nevezett tárgyalásokon nem került szóba Ócsa így most, hogy a kormányzat által épített alsópakonyi új-negyed is átadásra kerül,újra kéne gombolni az inget és végre le kéne ülni és tárgyalni rólunk, Ócsán élő érintettekről is végre. Az Ócsai ember közlekedési színvonaláról, a városba és a munkábajutásának körülményeiről, viszontagságairól. Ócsa agglomerációs közlekedéséről és az újdonsült telep közlekedésbe történő bekapcsolásáról.  A jelenlegi a 609-es sz. járat nem megoldás. Még az iskolai és a hivatali beutazásra sem alkalmas  Az ebbéli utazás megér egy kisnovellát, mint előtanulmányt.

Ócsa számára három-négy alternatíva is kínálkozik, mind külön külön, mind akár egyben, vagy annak kombinációja ként.

- Elsősorban az M 5 autópályára kéne és kell áthelyezni a fővárosba jutás csapásirányát, gyorsítva és lerövidítve az eljutást. Ezzel egy latens munkahelyteremtési program, valamint forgalomnövekedés vonzat is várható. Tudva és ismerve a Pestlőrinc-Soroksár az ottani munkaerőfelvevőpiac jelentőségét.

- Másodsorban és ennek alárendelve akár a 635-ös járat meghagyása, vagy átütemezése mellett a 636-os mintájára, és kiváltására  (vagy ezen a számon futtatva,) egy uj útvonal létesítését kell kidolgozni, ami Alsónémedi helyett Alsópakonyt öleli át, és az ott élőket szolgálja ki. Ez a járat lehetne Alsópakonyi indulással Ócsai útvonalon át közvetlen (tehát Alsónémedi érintése nélkül) az 50-es úton Budapest (Soroksár Hősök tere érintésével) a Népligeti végállomás, ami ugyan hosszabb és lassú bejutás, de mégis csak a mostanihoz igazított. Ezért ennek reciproka az ami előnyökkel járna a térségünket illetően. Vagyis a Ócsa Akácos utca indulással, a Falu Tamás, Bajcsy Zsilinszky és Üllői úti megállók érintésével a létesítendő alsópakonyi lakótelepi megálló, körforgalom és az autópályán a főváros, Nagykőrösi út, Népliget végállomás útvonal. 

- Harmadsorban, a létesítendő Gyál - Felsőpakony összeköttetéshez kapcsolódva az egyik járat végállomása Felsőpakony helyett lehetne Alsópakony lakótelepi megálló, de még jobb lenne az Ócsára való behozatala, mert ezzel a két településrész új összeköttetéshez jutna, míg a belső városlakó áttételesen Gyál járásközpontot érhetné el ezzel a járattal.

- Negyedik és egyben utolsó felvetés, hogy egyes Ócsa-Felsőbabád menetrendi jelöléssel futó járatokat a nevezett megállótól bevezetnék Ócsa városközpont, és a Hősök tere megálló érintésével a városba, és innen vissza Alsónédibe a megszokott útvonalat folytatva. Ez a kitérő a járat szempontjából nem nagy kiesés, és nem járna jelentős menetidő növekedéssel, viszont számos előnyt és lehetőséget biztosítana a fesőbabádiak számára az Ócsára való bejutásban, míg a városunkban élőknek mind Budapest Alsónémedi elérésével, mind pedig ellenkező irányba a Felsőbabádra, Dabasra jutásban nyújtana jelentős segítséget. Ezzel a kiegészítéssel kompletté válhatna az ócsai közlekedés, figyelembe véve, hogy a 636-os járat nem érintené Alsónémedit, valamint, hogy a Felsőbabád bevonásával közlekedő buszjárat közvetlen kapcsolatot, összeköttetést és eljutást jelentene a Dabas városában levő  ellátáshoz (orvosi-rendelő, kivizsgálások, stb) ügyintézéshez (bíróság, földhivatal).

Úgy gondolom, az a minimum, hogy ezt felvetjük és erről beszélünk. És ez lenne a a minimum, amit Ócsáért egy képviselő (akár országgyűlési, akár megyei, akár helyi) megtehet a városért és annak választópolgáraiért. Ezért kérek mindenkit, hogy mérlegelje, vitassa és szorgalmazza az itt vázoltakat, hogy végre elindítsuk azt a folyamatot, amiről senki nem beszél, amiért senki nem tesz, és amiről a szomszéd települések vezetői maguktól értetődően már tárgyalnak.

*