Nem új keletű a probléma. Ócsán ismert és visszatérő, jelenség az ideiglenesen itt tartózkodó "román vendégmunkások" foglalkoztatása. Ez valójában egy a törvényesség mezsgyéjén lavírozó alkalmi (idényjellegű) munka, a régi zsellérek, valamint a napszámosok nyomdokain alakult bujtatott mezőgazdasági kihasználtság.
 |
| Az elmondások alapján a vendégmunkások akár ilyen házakba is beköltöznek. - Amikor megjelennek, az olyan, mintha beborulna az ég |
Ezek az alacsony amplitúdóval bíró "vendégmunkások", amolyan kényszer foglalkoztatottak, akik ételt, italt, szállást, fizetséget kapnak a jelen kor kulák munkáiért*. Ez a kulákozás az, ami a mai közrendbe nem igazán fér. Nem csak az adóelkerülő mivolta, hanem az ezt vállalók kényszeredett helyzete, valamint személyi megjelenése az adott helyi közösség soraiban annyira elütő és különböző, hogy az már a lakosság nagy részét irritálja. Ezek a többnyire külföldi munkavállalók annyira szegények, hogy vagy koldulnak, vagy pedig elszegődnek a gazdálkodókhoz, akik azt a földmunkát végeztetik velük, amit más már nem végezne. Különösen nem annyiért, mint ezek a jövevények.
Érdekessége az egésznek, hogy a nagyrészt őket foglalkoztató gazdálkodókat, a mai kulákokat szinte sorra ismerik a helyi közösségen (településen) belül, de mivel Ők mind jobb módban élnek, így a helyi hierarchia azon helyét töltik be, ahol már a helybeli vezetés is kötődik, ezért így nem szólhatnak.
Ez kapcsolat valahol a korrupció kezdete, hiszen nem más, mint egyfajta elnézés a dolgok felett azért, mert amúgy az érintett jó gazdálkodó, esetleg még így is kiemelt adózó, és valahol támogatója a vezetésnek. Elvégre ők hozzák össze, netán szervezik a mulatságok nagy részét, stb.
Aki benne van, ebben él, az érti.
Nem más ez, mint a kecske és a káposzta meséje.
Homokháti igények
Nagy az élőmunkaigénye a Homokhátságon egyedüliként életképes
kertgazdálkodásnak. Az alacsony aranykoronás földeken, a homokon nem
terem gazdagon a gabona, itt a 18-19. században meghonosított
zöldség-gyümölcs termelés nyújt megélhetést. A rendszerváltás után
széteső szövetkezetek romjain létrejövő magángazdaságok jelentős része
tőkehiánnyal küzdött, a talpon maradáshoz kellett a sok kétkezi
munkaerő, lehetőleg olcsón és csupán időszakosan, hiszen télire kevesebb
teendő marad. Az olcsó munkaerő utáni igényüket több gazda úgy oldotta
meg, hogy körülnézett a Homokhátságtól nem messzi Romániában, főként a
magyarlakta, mélyszegénységben lévő területeken, s hozták az edzett,
fagyott földből a krumplit is felszedni hajlandó román „kézierőt”. Ekkor
érkezett az akkor még illegális munkásáradat Romániából, majd a
szomszédos ország EU-csatlakozásával, tömegével indultak meg, már
kéretlenül is a napszámosok. Pontos adatok nincsenek arról, mennyien
lehetnek a homokháti tanyákon, egyesek mindösszesen pár százra becsülik
az itt élő romániai családok számát, mások szerint több ezerre is tehető
az itt megélhetést keresők, az otthoni szegénység elől menekülők
sokasága. Némi koszt, kvártély és 4-500 forintos órabér az áruk. Van
olyan gazda, akinek 10-20 napszámosra van szüksége, de olyan is
előfordul, hogy egy kifőzde naponta 90 adag ételt szállít ki egy gazda
birtokára. A kép vegyes: sokan, főként az utóbbi években érkezők alig
beszélik a magyar nyelvet, többen már félig megtelepedtek, erdélyiként
anyanyelvük a magyar. A közös nevező a mélyszegénység, a képzetlenség.
Ezért a mostani társadalomban is a kerülőutat kénytelenek bejárni az önkormányzatok, ha a lakosság elvárásaihoz igazodva fékezni, vagy megakasztani próbálják ezt a folyamatot.
Így tett Ócsa város vezetése is, amikor idegenforgalmi adót vezetett be, amit a kiadott ingatlanok (általában romos házak, pajták, és egyéb), mint szálláshelyeken alvást biztosító tulajdonosokkal szemben kívántak érvényesíteni. Ennek keretében az önkormányzat a rendőrséggel megállapodva próbálta fellelni az elszállásoltakat, hogy aztán adóval sújtsa a befogadót.
Nem cselekszik sokkalta másként a szomszédos Alsónémedi sem, amikor testületi állásfoglalást hozott a nemkívánatos személyek távoltartása érdekében. Ők napi 800 forintos adóval űznék el Őket.
Alsónémedi képviselői nagy egyetértésben megszavaztak a
nyáron egy új adót. Szeptembertől lép hatályba a rendelet, amely szerint
napi 800 forintot kell fizetniük azoknak, akik a községben élnek, nincs
bejelentett munkájuk, és nem az övék vagy családtagjuké az ingatlan,
ahol laknak. A szavazás előtti vitában világosan kiderült, a rendeletet
egy bizonyos célcsoportra szabták, őket szeretnék távozásra bírni. A
képviselők, a polgármester és a jegyző gondosan kerülték, hogy
megnevezzék, kikre is gondolnak, de a településen régóta feszültség van a
romániai roma vendégmunkások miatt.
Újfajta, elég borsos, napi 800 forintos adót vetett ki a Pest megyei Alsónémedi önkormányzata. „A települési adóról” szóló rendeletet
a június 29-i ülésén fogadta el a testület, és szeptember elsején fog
hatályba lépni. Elvileg magát az Alsónémediben élést adóztatják meg, de
annyi a kivétel, hogy végül egy elég jól körülhatárolható körnek kell
majd csak fizetnie.
Azokra vonatkozik az adó, akik
- „életvitelszerűen” Alsónémediben laknak, tehát egy itt lévő épületben alszanak, esznek, fürdenek,
-
ez az épület nem a sajátjuk és nem is hozzátartozójuké (nemcsak a tulajdonosokat és családjukat veszi ki a rendelet az adózók köréből, hanem a haszonélvezőket, a vagyonkezelőket, az özvegyi jogot gyakorlókat és önkormányzati lakást bérlőket is, családostul)
- 18 évesek elmúltak,
- és nincs legalább 90 napja meglévő munkaviszonyuk.
Tipikusan tehát olyan felnőtt emberekről van szó, akik valaki más házában laknak Alsónémediben, és nincs bejelentett munkájuk. Az mindegy, hogy be vannak-e jelentve a lakcímre vagy sem, az sem számít, hogy fizetnek-e a szállásért, vagy más megállapodás alapján, netán szívességből lehetnek ott.
Bemennek a házakba ellenőrizni
Tőlük az adót, a napi 800, havi 24 000 forintot a rendelet szerint annak kell majd beszednie, akinek a házában laknak, és ő az, aki köteles lesz befizetni a pénzt minden hónap tizenötödikéig (első alkalommal október közepéig) az önkormányzat számlájára. Ha a tulaj nem szedi be a pénzt a lakóitól, az az ő dolga, de az adót – ha így tesz, akkor saját zsebből – mindenképpen be kell fizetnie.
Aki hivatalosan bejelentkezik egy alsónémedi
lakcímre, azt automatikusan ott lakónak fogják tekinteni, amíg nem
bizonyítja az ellenkezőjét, de a rendelet kitér arra is, hogy a
többieket, a be nem jelentetteket hogyan fogják felfedezni. A rendelet
szerint az adóhatóság jogosult a kötelezettség teljesítését ellenőrizni,
„és ennek érdekében az épületbe bemenni”. Aki így bukik le, attól 60
napra visszamenőleg követelnék az adót.
Nélkülözhetetlen áldozatvállalás
A polgármesteri hivatal honlapjára kitettek a rendelet mellé egy tájékoztatót is, amely azzal indít, hogy önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása, és ennek a feladatnak az ellátásához muszáj megteremteni az anyagi feltételeket, „nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is”. A képviselő-testületi ülésen elhangzottakból viszont az derül ki, nem az adóbevételek növelése volt a fő cél, hanem bizonyos emberek elüldözése Alsónémediből.
A rendeletet hét igennel, ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Az ülésről videofelvétel készült, a témáról körülbelül 24 percen át volt szó.
A megszólalók gondosan kerülték, hogy kimondják, kik ellen irányul a
rendelet, ugyanakkor többször, többféleképpen is elhangzott, hogy egy
bizonyos célcsoportra szabták.
Mindenki tudja, mi az a célcsoport, ki az a célcsoport, akikre vonatkozóan ez a rendelet készült - fogalmazott egy alkalommal a jegyző, Percze Tünde.
Senki nem mondta ki az ülésen, de
Alsónémediben régóta komoly feszültséget kelt a romániai roma
vendégmunkások jelenléte. A község honlapjáról letölthető az Alsónémedi XXI. századi jövőképe című tanulmány, amely 2008-ban az önkormányzat megbízásából készült az MTA politikatudományi intézetében.
Eszerint a falu legnagyobb problémája a
Romániából érkező roma vendégmunkások jelenléte, ezt a kutatás során a
megkérdezettek 84,7 százaléka minősítette gondnak. A tanulmány szerint
míg régebben erdélyi magyarok jöttek Alsónémedibe, az utóbbi években
romániai cigányok érkeznek ide dolgozni a családjukkal együtt.
Hullik a forgács
 |
| Alsónémedi polgármestere és jegyzője a testületi ülésen |
hogy az adó csak a célba vett embereket sújtsa, másokat ne. Az egyik képviselő Kiss Miklós úgy fogalmazta meg aggodalmát:
Ő volt az egyetlen, aki konkrétumot mondott az ülésen a célba vett csoportról: „a tömegszállások ellen kell irányuljon ez az egész”. Ugyanez a tervezethez tartozó hatásvizsgálati lapon úgy jelent meg:
a településen tartózkodó vendégmunkások problémakörének kezelése.
Itt szerepel az is, hogy társadalmi hatásként a közbiztonság, közegészségügy helyzetének a javulását várják.
A gyerekek kimaradását sajnálta
A kutatók arra jutottak, hogy a vendégmunkások jelenlétében a lakosság 25-30 százaléka érdekelt, a szállásadók és az alacsony bért fizető munkaadók. A vendégmunkásokat gyakran emberhez méltatlan körülmények között szállásolják el, és általában nem rendelkeznek állandó és legális munkaviszonnyal, áll a tanulmányban. Ezekre az emberekre illik az új adó összes feltétele. A felnőtt korú családtagjaikra is.
Kiss Miklós képviselő az ülésen azon sajnálkozott, hogy a gyerekeket nem lehet megadóztatni.
Én a kezdetektől fogva mondtam azt, hogy ha nem lenne gyerek, akkor szerintem már jobb lenne – mondta, és aztán megkérdezte, tudja-e a rendelet kezelni, hogy ne legyen gyerek. A polgármester, Vincze József azzal válaszolt, hogy ha jönnek mondjuk öten-hatan, és abból három-négy 18 év feletti, de csak egy dolgozik, akkor az az egy nem fogja bírni az adó miatt a többi eltartását. A képviselő ezt azzal nyugtázta, hogy ezek szerint, ha nem tudja eltartani, akkor „bízzunk benne”, hogy nem lesz gyerek.
Hiú ábránd
A polgármestertől az ülésen megkérdezték, vajon hány százalékban valósul majd meg a rendelet. Azt mondta: ha kezdetben 60 százalékban tudják a rendelet hatályát érvényesíteni, már nagyon elégedett lesz, és akkor sem lesz elkeseredve, ha 40-50 százalék lesz a mérleg.
Azt, hogy a rendelet célja a nem kívánatos
emberek eltávolítása, a jegyző világosan kimondta, amikor így intett
józanságra az ülésen: „Az hiú ábránd, hogy ez 100 százalékosan megoldja
ezt a helyzetet, mert akinek állampolgársága van, akinek lakcíme van, és
akinek van munkaviszonya, és ki bírja ezt az összeget fizetni, és itt
van a településen, az attól, hogy ez a rendelet életbe lépet nem 100 százalékig garancia arra, hogy ő ezt a települést el fogja hagyni."
Tudják, hogy lesöpörhetik
A települési adó megbeszélésekor az is kiderült, hogy a rendelet megalkotói tisztában vannak az aggályosságával. Nem ez lenne az első hasonló jellegű önkormányzati rendelet, amelyet utólag elkaszálnak. Alsónémedinek is van ilyen jellegű tapasztalata, így végződött évekkel ezelőtt az a próbálkozás, amely az adott négyzetméteren lakó emberek számát próbálta szabályozni. De frissebb példák is vannak: a Kúria vetett véget tavaly a borsodi kiszorítósdinak, vagyis annak a rendeletalkotási hullámnak, amellyel a Miskolcról elküldött nyomorteleplakók beköltözésétől próbálták megvédeni magukat borsodi települések.
Azok a rendeletek segély és közmunka nélküli
életet helyeztek kilátásba a jövevényeknek, ha netán náluk kötnének ki. A
Kúria végül kimondta: a szociális juttatásokhoz való hozzáférést nem
lehet nem szociális szempontokhoz kötni, a helyi önkormányzatoknak nincs
felhatalmazásuk arra, hogy „meghatározott társadalmi csoportot vagy jól
körülhatárolható személyi kört” valamely település elhagyására
szorítsanak vagy megnehezítsék a letelepedésüket a rendeleteikkel.
Alsónémediben fel vannak készülve arra, hogy
az adórendelet hasonló pályát fog befutni. A testületi ülésen György
Balázs a jogi bizottságból azt mondta: „tartunk tőle, hogy megjárja a
legmagasabb fórumot”. A polgármester elmesélte, hogy korábban
megkerestek az ügyben adótanácsadót, jogi szakértőt, de „lepattantak”,
„mindenki azt mondta, hogy ezzel ne foglalkozzatok, ez így nem fog
működni”. A jegyző felvillantotta annak a lehetőségét, hogy a rendeletet
elsöpri majd az arra jogosult szervezet. Kozma Miklós, aki a Jobbik
jelöltje volt, azt mondta: precedens értékű a rendelet, ilyen az
országban még máshol nincs, készülni kell támadásokra, de fel kell
vállalni az úttörő szerepet.
Már túl voltak a rendelet megszavazásán, a
polgármester épp arra készült, hogy megköszönje a jegyzőnek a sok
munkát, amikor így tűnődött:
Lehet, hogy nagyon nagy pofára esés fog lenni, ha ezt felkapják.
*
*kulákmunka. Önző, minden és mindenki mást leszaró mentalitás (Rákosi értelmezésében a kulák idegen munkaerőt alkalmaz, ő nem dolgozik)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése