Hondurasban peres eljárást indítanak Cristoforo Colombo, magyarosított nevén ismertebb Kolumbusz
Kristóf, Amerika felfedezője ellen emberrablás, rabszolgakereskedelem, népirtás, lopás vádjával.
 |
|
Kolumbusz
Kristóf arcképe
Sebastiano
del Piombo festménye (1529-1531)
|
Tegucigalpától, a fővárostól mintegy 180 kilométerre
északnyugatra fekvő La Esperanzában vagy háromszáz őslakos tízfős
esküdtszéket nevezett ki a jelképes per lefolytatásához.
Az indiánok a bírósági eljárás keretében
egyebek között lopással, népirtással, rabszolgakereskedelemmel,
emberrablással és kínzással vádolják Kolumbuszt. A tervek szerint az
ítéletet pontosan 506 évvel Kolumbusz amerikai partraszállása után,
október 12-én hozzák meg. Ezt követően hasonló pereket rendeznek
Guatemalában, az Egyesült Államokban és Bolíviában.
A vád képviselője, Candido Martinez
beszédében a föld kincseinek elrablását, a helybeli asszonyok
megerőszakolását és a férfiak lemészárlását rótta Kolumbusz, terhére.
Adatai szerint a spanyol és portugál
hódítók és telepesek 70 millió bennszülöttet öltek meg háborúkban és a
behurcolt betegségek által. Ez volt az emberiség legnagyobb népirtása -
jelentette ki.
A védelem képviselője „nevetségesnek”
minősítette a pert, mert a vádlott már régen halott és a vádak már több
mint száz éve elévültek. „A vádlott a kultúrát, a kereszténységet, a
nyelvet és általában a civilizációt hozta ezeknek a népeknek” - érvelt
Andres Diaz.
Az ülésen az ország nyolc indián
népcsoportjából több százan voltak jelen. Hondurasban az őslakosok a
hatmilliós lakosság mintegy tizedét teszik ki.
Nem ez az első eset, hogy Amerika
felfedezőjének történelmi szerepét jelképes per formájában
újraértékelik. Irodalmi példa is van erre: Alejo Carpentier kubai író is
kísérletet tett erre egyik kisregényében. Számos film is boncolgatta
ezt a problémát.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése