Határtalan rosszindulat - az aljasan rosszindulatú és hazug újság a betegesen sérült Bartus László amerikai lapja

 Az Amerikai Népszava Bartus László tulajdonosi online újságja.

"Novák a magyar nép szimpátiáját azzal tudná megnyerni némileg, ha látványosan belefullad a Balatonba, akkor kapna némi rokonszenvet. Egyébként nincs esélye." 

Ez a rothatag stílus és a vele megjelenő személyes gyűlölködés már gyógyterápiáért kiállt. 

*

Kommunista kiáltás - a Blokádról (- az elesett Csákvári szólt Gyurcsány védelmében

 

 

 Micsoda rémséges történet. 

Lenácizta a nagy múltú magyar baloldali politikai napilap, a kommunista párttitkár Németh Péter lapjának aljas munkatársát, akit végül nem ütött meg a WC-ből kifele jövet a rendező. Micsoda egy szenzáció! 

Kicsit nem néz az ember a lába elé és máris ott hever egy történet a földön, mint egy rakás üledék.  

"Csákvári Géza felállt, hogy jobban tudja védeni magát, a fenyegetőző férfi végül mégsem ütött, két filmrendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra nyugtatta meg és húzta el magával a helyszínről." Még szerencse, hogy nem ment neki a jobb érzésű rendezőnek. Mint írja: „Nem tudtam ez egészet mire vélni, nem ismertem fel a férfit." "Az újságíró szavaira az erőszak vagy a nyilvános becsmérlés nem lehet válasz." Végezetül megjegyzi: "nem kevesebb mint tizennégy kategóriában jelölték Magyar Mozgókép Díjra" a rendezőt, akivel a mosdó előtt összebalhézott a Népszava munkatársa. 

Már csak az a kérdés, mit keresett ott, ha már annyira nem értékeli, becsüli és tartja jónak, érdemlegesnek a Blokád című alkotást? 

Csak nem éppen provokálni ment el egy olyan eseményre, ami elmondása szerint: "nem tartozik az általam kedvelt és jónak vélt alkotások közé". Kurzusfilmnek tartom, nem egyedüliként, amelyben Göncz Árpád, a néhai köztársasági elnök a filmben hazaárulásra készül, más jelenetekben pedig egy fóbiák miatt szenvedő, bomlott elméjű művész paródiája, ami szimplán méltatlan ábrázolás és művészi interpretáció. - utalt végül Gyurcsányra védelmezőként.

És a Népszava feljelentéssel fenyegetődzik. 

*

Az ATV meghamisíthatta a híradásokat - nekik nem volt elég jó a CNN műsora ( - hitelét vesztett ellenzéki tv)

Az Amerikai Népszava Opinion számolt be arról, hogy az ATV-nek nem volt eléggé ellenzéki vagy liberálisan baloldali a CNN átvett hírműsora. 

Mindezt persze nem reklámozta a többségi libsi sajtó, így nem hozta szóba sem a HVG, sem a 168 óra, sem a Magyar Hang, sem pedig más Dobrev-Gyurcsány oldalán álló hírforrás. 

Egyedül a jobboldalinak nem mondható Amerikai Népszava szólt erről a jelenségről.

Az Amerikai Népszava elemezte a Newsroom egyik áprilisi adását, amelyben meghamisították az amerikai terrortámadások történetét és az orbáni bevándorlásellenes propagandához igazították a történetet. Az ATV megtévesztette a reklámjával is a nézőket, amikor azt ígérte, hogy “a CNN beköltözik az ATV-be”, és a magyar nézők a “CNN híradóját” és a “CNN híreit” láthatják majd. A Newsroom ugyanis az ATV saját készítésű műsora volt, amelyben az ATV (és tulajdonosa) nézőpontját közvetítették, és ehhez használták fel a CNN átvett képi anyagát. A CNN neve és logója alatt a CNN szellemiségétől és az eredeti híreitől, műsoraitól idegen szemléletű és azzal ellentétes szellemiségű műsort készítettek. Ezt az Amerikai Népszava első kézből igazolhatja, mert naponta órákon át látja a CNN-t.

Lapunk egy olvasónk jelzése nyomán hírt adott arról, hogy május 12-vel megszűnt a CNN-ATV együttműködés. Ekkor érzékeltük azt, hogy a “Newsroom” az egyetlen ATV-műsor, amelynek nincs májusra kiírt adásnapja. Ezután pedig azt észleltük, hogy a Newsroom eltűnt az ATV honlapjának címlapjáról, ami azt jelenti, hogy minden bejelentés nélkül megszűnt. Mivel a CNN nagy presztízst jelentett az ATV-nek, és nincs magyarázat arra, hogy milyen elfogadható megfontolásból szűnt meg a CNN műsora az ATV-n, azt a logikus következtetést vontuk le, hogy a hamisítás híre eljutott a CNN-hez, és felmondta az ATV-vel a megállapodást. 

A media1.hu cikke előtt azonban a Facebookon már terjedt, hogy Somos András, az ATV munkatársa, a csatorna betelefonálós műsorában egy kérdésre válaszolva azt közölte, hogy “A Newsroom c. műsort egy jó idősávban, vasárnap kora este 15-30 ezren nézték, amiért a vezetőség a megszüntetés mellett döntött.” Ez azt jelentené, hogy a CNN olyan gyenge műsort készít (ha az ATV valóban az eredeti CNN-t közvetítette), hogy nem ért el egy elfogadható nézőszámot. A CNN nem volt elég jó az ATV-nek, ezért megszüntette a CNN műsorát. Ez valószínűleg a CNN történetének legviccesebb fejezete, hacsak nem arról van szó, hogy az ATV meghamisított és lebutított “CNN” műsorára senki nem volt kíváncsi. Azonban, ha így áll a helyzet, egy ekkora médiakampány után (amivel bevezették ezt az együttműködést), illett volna bejelenteni, hogy a CNN megbukott az ATV-n, mert kevesebb a nézője, mint Somos András betelefonálós műsorának. Ez a tény mellesleg önmagában is bizonyítja, hogy az ATV a CNN-t meghamisította.

 

 

Ezután zavar támadt az erőben, mert Németh S. Szilárd vezérigazgató egészen más magyarázatot adott a media1.hu oldalán. Németh S. Szilárd azt állította, hogy “jelenleg is élő szerződése van a CNN-nel, sőt épp most tárgyalnak a jelenleg idén őszig szóló szerződés további meghosszabbításáról, egyeztetnek a CNN-nel a szerződés feltételeiről, mivel az ATV szeretne néhány változtatást kérni”. Ez azonban nem ok arra, hogy egy CNN-től átvett műsort leállítsanak. 

 

Ha az a feltétel, hogy változtatás nélkül kell a CNN híradóját leadni, aminek eddig sem tettek eleget, akkor az ATV-n soha többé nem lesz látható a CNN, de legalább a hamisítás sem. Az lehet, hogy még “élő a szerződés”, de ebben a formájában ez a műsor nem működhetett. Most erre próbálnak engedélyt kérni, amit biztosan nem kapnak meg. S ha még lehetett rontani ezen a magyarázaton, Németh S. Szilárd azt is megtette, amikor azt mondta: “A Newsroom ugyan valóban nincs képernyőn, de csak azért, mert az beolvadt a Világhíradóba. Az együttműködés Németh S. Szilárd szerint nem is konkrétan a Newsroomra, hanem a csatornára szólt.” A csatornára úgy, hogy a teljes kész híradót változtatás nélkül leadják.

Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az ATV szerződésszegést követett el, mert nem változtatás nélkül adták le a CNN híradóját, ha pedig a Világhíradóba olvasztották, akkor még inkább, mert a beharangozás szerint a CNN úgy adta át a jogot az ATV-nek, hogy az a CNN műsoraként jelenik meg a képernyőn, nem pedig kalóz módon használják fel saját műsoraikban. A fenti híradó azt ígérte, hogy a “CNN magyar nyelvű híreit” láthatják az ATV nézői. Az egy komplett CNN-híradó, amit változtatás nélkül kell leadni. Az nem az ATV Világhíradójába való “beolvasztást” jelenti, nem is a “Newsroom”-ot. Ez nem ugyanaz, mint amiről a CNN műsoráról szóló bejelentés – és vélhetően a szerződés – szólt. Az, hogy a CNN 26 országnak készült komplett hírműsorának egyes részleteit “beolvasztották” az ATV Világhíradójába, ha ez igaz, akkor az nemcsak nevetséges, hanem egészen biztosan sérti a CNN feltételeit, mert ez kalóztevékenység.

 ATV-n a CNN műsora máig tisztázatlan körülmények között véget ért, és erre is az Amerikai Népszava hívta fel a figyelmet, ahogy a CNN műsorának meghamisítására is, amit Németh S. Szilárd (az ATV vezérigazgatója édesapja az SZDSZ-alapító Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője, és az ellenzéki ATV tulajdonosa) “komolytalannak” nevezett. 

Cseppet sem komolytalan meghamisítani a CNN műsorát és nem betartani a szerződésben foglaltakat. Ez mindenesetre nem egy sikertörténet, hanem egy kínos bukás.

 

 *

Magabiztosan vezet a Fidesz - továbbra is stabil előnyben a pártok versenyén ( - friss felmérés a Népszavában)

Kis változások történtek a pártok támogatottságában az elmúlt egy hónapban. A Fidesznek egy hajszállal ismét nőtt a tábora, 26-ról 27 százalékra. A Jobbiknak kissé csökkent a támogatottsága, 13-ról 12 százalékra. Az elmúlt hónapok visszaesése után az MSZP táborának mérete most nem változott, a választópolgárok 10 százaléka áll mögötte. A DK harmadik hónapja 4 százalékos, az LMP az augusztusi 3 százalékról emelkedett erre a szintre. A múlt havi 1 százalékos pártok közül ezúttal a Momentum 2 százalékot ért el, a többiek, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd támogatottsága nem változott. A pártot nem választók aránya 37 százalék.  

A biztos pártválasztók csoportjába most is csak bő egyharmadnyian tartoznak, ezért a körükben közzétett adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 44 százalékot ér el, a Jobbiknak 19 százaléka van, az MSZP 17 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazóknak 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t. A Momentum a biztos pártválasztók 3 százalékára számíthat, az Együtt 2 százalékos, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd 1-1 százalékos - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesz jelentős előnnyel vezeti a pártok rangsorát, egymillió kétszázezer fővel nagyobb a tábora, mint a második helyen álló Jobbiknak. Ugyanakkor – amint azt az előző havi felmérésünkből tudjuk – a kormányváltást óhajtók csoportja népesebb, mint a kormány maradását támogatóké (43-32%). Ebben a sajátos politikai helyzetben izgalmas kérdés, hogy a választópolgárok látják-e esélyét a hatalomváltásnak a jövő évi parlamenti választáson. Az emberek 40 százaléka úgy vélekedik, hogy 2018-ban leváltható a Fidesz, míg csaknem ennyien, 37 százaléknyian azt feltételezik, hogy ennek nincsen esélye. A megosztottság mögött a politikai táborok karakteresen eltérő álláspontja található. A Fidesz hívei rendkívül bizakodóak, 86 százalékuk nem tartja lehetségesnek, hogy pártjuk elveszítené a parlamenti választást. Az ellenzéki pártok támogatói közül a DK-sok a leginkább optimisták, 90 százalékuk szerint legyőzhető a Fidesz. A szocialisták 82 százaléka lát esélyt arra, hogy jövőre távozzon a mostani kormány, a Jobbik táborában 75 százalék gondolja ezt, míg az LMP-sek között 70 százalék. A pártpreferenciával nem rendelkező választók fele ebben a kérdésben nem tud véleményt nyilvánítani. A többiek álláspontja kiegyenlítettséget mutat: 27 százalékuk legyőzhetőnek tartja a Fideszt, 25 százalékuk nem.

Bármennyire is elkezdték a pártok a kampányt, ez egyelőre nem aktivizálta a választókat. A DK hívei a legelszántabbak, 62 százalékuk menne el biztosan szavazni. Az MSZP támogatóinak 53, a Fidesz táborának 51, a Jobbikosoknak 49 százaléka venne részt teljes bizonyossággal egy most vasárnapi választáson. Az LMP táborának a többieknél kisebb, 35 százalékos a részvételi hajlandósága. Mint látható, a pártoknak még saját szimpatizánsaik mozgósítására is erőfeszítéseket kell tenniük, de ennél is nagyobb kihívás a bizonytalan választók aktivizálása – közülük csak 21 százalék menne el szavazni. Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben szintén nagyon alacsony a részvételi szándék: a húszas éveikben járóknak és a falvakban élőknek alig háromtizede menne el egy mostani parlamenti választásra.

Népszava

*

A korrupció jobban teljesít

Aligha kell bizonygatni: Eddie Murphy Gentlemanus c. konzseniális filmje alapmű a politikai mutyiról, amely természetesen világjelenség, vagyis semmiképp sem maradhatunk ki belőle. Olyannyira besimultunk „bátor és kreatív” hozzáállással, hogy mára sikerült a korrupciós élvonalban loholnunk. A magyar mutyi rendszerré vált, minden magyar, nemzeti, tisztességes, felelős és közjó dolgunk kemény ellenállása – maga az Ohm-törvény.

HIDEGKÚTI KILÁTÓ

  

A kisemberek kis korrupcióját üldözi a hatalom, ám a politikai elit milliárdos csalóit megvédi az elszámoltatástól, s éppen erre bizonyíték a pártpolitikai célokra fölhasznált metróügyi OLAF-jelentés is – állítja Ligeti Miklós.

Ligeti Miklós – jogi igazgató

Jogász, 2002-ben végzett az ELTE AJK-n. Egyetemi tanulmányai mellett 1999-2000. között az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága mellett dolgozott, elsősorban települési kommunális környezetvédelmi projekteken. 2000-2002. között előbb a CMS Cameron McKenna ügyvédi iroda, majd a Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi orda gyakornoka. Diplomázást követően az Országos Kriminológiai Intézetnél tudományos segédmunkatárs, elsősorban környezetvédelmi büntetőjoggal foglalkozik. 2006-ban jogi szakvizsgát tett. 2007-től az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium köztisztviselője, előbb a Büntetőpolitikai Szakállamtitkárság titkárságvezetője, majd 2009-2010. között a Statisztikai és Elemző Osztály vezetője. Büntetőjogi kodifikációs feladatok mellett a bűnözésmérés, a bűnügyi és rendészeti statisztikai rendszer működtetése a feladata. 2010 és 2012 között a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályát vezette, ekkor a kriminálstatisztikai feladatok mellett elsősorban rendészeti és nemzetbiztonsági kodifikációs feladatokkal foglalkozott.

 

- Miként lehetséges az, hogy felméréseik szerint a magyarok évről-évre súlyosabb problémának érzik a korrupciót, de az ilyen ügyletekkel hírbe hozott pártok támogatottsága alig változik?

- Az emberek politikai értékválasztását nem vizsgáljuk, ám azt látjuk, hogy van valamiféle erős hasadás a magyarok gondolkodásmódjában. Egyfelől a korrupciót szinte mindenki elítéli. Ugyanakkor, ha arról van szó, hogy mit tehet ellene az állampolgár, akkor el is tolja magától a felelősséget. Míg 2012-ben százból harmincan jelentették volna a korrupciót, addig mára ez húszra csökkent. Ebben a tekintetben már Ukrajna és Belorusszia szintjén van az ország.

Továbbra is lejtmenetben Magyarország korrupciós megítélése – ezt állapította meg a Transparency International 2016-os világfelmérése

Budapest, 2017. január 25. – Magyarország hét helyet csúszott vissza a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International (TI) által készített Korrupció Érzékelési Indexben (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét, 48 pontot ért el, és korrupció elleni teljesítménye szembetűnően visszaesett az Európai Unión, valamint a közép- és kelet-európai régión belül – hangzott el a Transparency International Magyarország (TI-M) budapesti sajtótájékoztatóján.

- A félelem vagy a hatóságok lanyha fellépése magyarázza ezt a csökkenést?

- Magyarországon az a legsúlyosabb, legrombolóbb jelenség, hogy a korrupciónak nincs következménye. A rendszerváltás óta igazán nagy volumenű, a kormány, a politikai elit számára fájdalmas korrupciós ügyben nem született komoly ítélet. Például a Postabank ügyében 200 milliárd forintra teszik az eltűnt pénzt, ehhez képest a fő elkövető megúszta egy súlyosabb közlekedési baleset ügyében is enyhének tetsző büntetéssel. Az emberek teljesen életszerűtlennek érzik, hogy a bejelentésüknek lenne bármilyen hatása. Ez is tükröződik abban, hogy mára Magyarország az Unió egyik legkorruptabb államának számít, már csak Bulgária, Görögország és Olaszország áll mögöttünk, Románia pedig holtversenyben van velünk.

- Azért Romániában újabban tízezres tömegtüntetések vannak, mintha ott működne a társadalom immunrendszere.

- Tény, a holtverseny úgy értendő, hogy Magyarország korrupciós tekintetben romló tendenciát mutat, Románia viszont javulót. Ott ugyanis megszűnőben van a politikai elit által elkövetett korrupció büntetlensége. Ugyanakkor náluk is tovább dívik a keleties, baksis típusú vesztegetés.

- És milyen a magyarországi korrupció természetrajza?

- Magyarország kezd egyfajta irányított, vagy „fegyelmezett” demokrácia kialakulni, ahol a végrehajtó hatalom a társadalom minél több megnyilvánulását akarja ellenőrzi.

- A korrupciót is?

- Igen, a kormány nem tűri az olyan korrupciót, amiből nincs közvetlen haszna. Persze sikert értek el a rendőrök utcai korrupciójának visszaszorításában, és javult a kiskereskedelemben a számlázási fegyelem, bizonyos területeken tehát van némi tisztulás. Ugyanakkor éppen a rendőrség a jó példa arra, hogy míg a kisrendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat folyamatosan „teszteli”, addig nem tudunk arról, hogy osztályvezetőnél magasabb beosztású hivatalnokra valaha is kiterjedt volna bárminemű vizsgálat. Azaz: míg a kisember korrupciójára lecsap a hatalom, addig a nagyember kisszerű korrupciójára nem.

- A nagyemberek körüli „furcsaságok” kapcsán évek óta visszatérő indok, hogy a „nemzeti tőkésosztály” felépítéséről van szó, azaz nemzeti érdek, hogy korábban a Közgép, most a Market Zrt. nyerjen egy-egy közbeszerzést. A nemzeti érdek felülírhatja a versenyt?

- Azért az jól látszik, hogy Magyarországon az elit a „nemzeti” indoklással működteti a korrupciót. A nemzeti protekcionizmus idejétmúlt, korszerűtlen gondolat, azaz az indoklás, hogy „Magyarországon azért kell a nemzeti cégeket megerősíteni, mert különben az uniós juttatások az itteni, mondjuk német multikon keresztül visszacsorognak”, már önmagában jelzi, hogy a kormány nem a siker és a teljesítmény által dominált piacban gondolkozik. Másfelől a TI kutatásai is alátámasztják, hogy ezeknél a beruházásoknál valójában nettó pénzgyűjtés folyik, jellemzően az indokoltnál sokkal többet számláznak ki szolgáltatásokra és ez a többlet nem marad a gazdaságban, azt nem arra fordítják, hogy például több embert alkalmazzanak, hanem készpénzként kiveszik korrupciós járadékként.

 

- Ezzel magyarázható, hogy hazánkban az összes nagyobb beruházás végül többszörösébe kerül, mint ahogy tervezték?

- Az uniós forrásfelhasználást szabályozó törvények nagyjából megfelelőek és általában igazodnak a brüsszeli irányelvekhez. Ha csak a törvények betűjét nézem, Magyarországon működhetne akár a világ egyik legtisztább közbeszerzési piaca is. Azt pontosan még nem lehet látni, hogy például a stadionoknál vagy az úszópalotánál miből adódott a többletköltség. Azt ugyanakkor a TI vizsgálatai is kimutatták, hogy a jelenlegi közbeszerzési szabályok és az intézményrendszer általában nem képes gátat szabni az indokolatlan presztízsberuházásoknak és a túlköltéseknek. Ezt a négyes metró példája is mutatja, hiszen amíg volt pénz, addig katonatiszt módjára szórták. Arra a fel nem tett kérdésre nem lehet válaszolni, hogy hol vannak a "jövendő négyesmetró-beruházások". Lesz-e majd közvilágításügy, ahol egy kormányközeli cég egész városokat tudott sötétbe borítani közpénzből, vagy hogy lesz-e Dagály-gate? Most még nem látszik, kiderül-e valamikor, hogy ezek is jelentősen túlárazott beruházások voltak, hogy a döntéshozók összejátszottak-e a kivitelezőkkel, netán a szolgáltatások rossz minőségűek voltak.

- Van prognózisuk arra, hogy az uniós pénzbeáramlás megszűnése után ez mit hozhat az országnak?

- Erre még senki sem tudja a választ. A 2004-től 2022-ig tartó szűk két évtized, amíg léteznek ezek a források, a magyar történelemben egyedülálló esélyt adott: korábban is voltak modernizációs időszakok, ám az ország sikeres, fenntartható fejlődési pályára állítására most nemcsak lehetőség nyílott, de finanszírozás is érkezett hozzá. Úgy néz ki, hogy Magyarország ezt nem használta ki. Nagy az ország forráslehívó képessége, ám ez kényszer is egyben: inkább költsünk el mindent, csak ne ragadjon be a pénzünk Brüsszelben. Ez még korrupció nélkül is komoly hatékonysági problémákat eredményezne.

- Azért az az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró-jelentéséből is kiderül, hogy a hatékonyság hiánya és a korrupció kéz a kézben járnak. A TI hogy látja a négyes metró-ügyet?

- Ami eddig történt az szégyen. Szégyen, hogy annak idején ilyen súlyos összefonódásokkal terhelt projekt egyáltalán létrejöhetett, ahol sokszor egyazon személy volt a kivitelező és az ellenőrző, és állami döntéshozók céges lobbistaként tűntek fel. A kapzsiság összetalálkozott a rendkívül kaotikus, felkészületlen állami irányítással. Másfelől szégyen, hogy ezzel a helyzettel éveken keresztül nem tudott szembenézni az állam. Fontos ugyanis hangsúlyozni: az OLAF jóformán csupa olyan vizsgálatra hivatkozva írta meg a jelentését, amit a magyar hatóságok folytattak le. Az OLAF újra igazolta azt a szomorú feltételezést, hogy a magyar bűnüldöző szervek nem tudják feltárni az igazán magasra nyúló, politikai szálakkal rendelkező gazdasági-korrupciós ügyeket.

A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index) 1995-ben került kialakításra, amely a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.  A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít. A CPI a világon a legszélesebb körben használt korrupciós mutató.  A CPI egy áttekintést ad az adott pillanatban a korrupció érzékelésére a világon.

Az összetett index 0-100-ig mutatja a korrupció érzékelését a közszférában, ahol a 0 jelenti, azt hogy az adott országban a korrupciót magas mértékben érzékelik (“erősen korrupt ország”) és a 100 jelenti, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (“egyáltalán nem korrupt ország”).  A CPI az adott országnak a többi országhoz képest viszonyát mutatja a korrupció érzékelésében.

A Korrupció Érzékelési Index az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összpontosít, és a korrupciót, mint a közhivatallal személyes haszonszerzés céljából való visszaélést definiálja. A CPI összeállítása során használt felmérések olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek a közhatalommal személyes előnyök céljából való visszaéléssel – mint például közhivatalnokok megvesztegetése, kenőpénz közbeszerzési eljárásokban, közpénzek hűtlen kezelése – kapcsolatosak, valamint olyan kérdéseket, melyek a korrupcióellenes politikák erejét vizsgálják, felölelve ezáltal mind a közigazgatási, mind a politikai korrupciót.

- Majd most megoldják: nemrég feljelentések özönét tette a Miniszterelnökség az ügyészségen.

- Kérdés, hogy miért kellett ezzel az OLAF-jelentéséig várni. Hiszen a magyar állam nyomozó szervei már évekkel ezelőtt lefolytatták a vizsgálatokat, csak a végső következtetéseket nem vonták le, nem kötötték össze a szálakat. Kérdés az is, hogy ez pusztán minőségi probléma volt-e - bár önmagában az is súlyos tünet, ha például a nyomozók és az ügyészek nem eléggé képzettek. Vagy esetleg valamilyen szakmán kívül eső, mondjuk politikai megfontolás játszott szerepet abban, hogy az ügyeket nem vizsgálták ki megfelelően.

 

- Más területen viszont annál inkább meglódult az állami gépezet: rövidesen benyújthatják a TI-t is érintő civiltörvény módosítást. Eddig milyen volt a viszonyuk a kormánnyal?

- Mindig kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedtünk. 2010 előtt még a Fidesz olvasta az akkori kormány fejére a mi megállapításainkat. Kormányra kerülve azonban elfelejtették a korábbi barátságunkat, és azzal vádolnak minket, hogy a 2010 előtti politikai garnitúra iránt vagyunk elfogultak, ami persze nem igaz.

Fotó: Molnár Ádám, Népszava

- Jelenleg is futó együttműködéseik vannak a kormánnyal. Azokat lefújta már a hatalom?

- Nem. Igaz, a legfontosabb együttműködésből nem is tudna kifarolni a kormány. Az M6-os autópálya meghosszabbítására ugyanis úgy kapott sok száz milliárd forint uniós pénzt Brüsszelből, hogy azzal együtt megkapták TI-t is a nyakukba. Mi vizsgáljuk a gigaberuházásnál a teljes közbeszerezési folyamatot a kiírástól a lebonyolításig. Az ehhez szükséges együttműködés kielégítő, a bürokráciából fakadóan néhol kissé akadozik az ügymenet, de szándékos korrupcióra utaló jeleket nem láttunk. Régi tervünk, hogy a rendőrség szervezetének korrupciós kockázatait a testületen belülről kutathassuk, és most, együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, végre esély mutatkozik erre.

- Milyen civiltörvényre számítanak?

- Azt el tudom képzelni, hogy nemcsak a civil szervezetek átláthatóságát szigorítják meg, hanem valamiféle stigmatizáló címkét akarnak ránk aggatni, például hogy külföldi finanszírozású szervezet lennénk. Ez azért pikáns, mert a legnagyobb, külföldről finanszírozott szereplő az maga a magyar állam.

A TI is Brüsszelből kapja a támogatása zömét, épp úgy, mint az ország, ahol élünk. Éppen ezért ennek a külföldi finanszírozás vádnak se teteje, se alja.

 Népszava nyomán

*

Fiatalok vidéki letelepedését, családok beilleszkedését segítő pályázat indult - jelentős összegekre lehet pályázni

Ócsa egy elvarázsolt város - minden marad a régi ( - ósdi)

Fiatalok és családok letelepedését, integrálódását, valamint a városi lakosság növekedését és ez-általi fejlődését segíti elő pályázati pénzekkel a kormány, az önkormányzatok által.  Ennek keretében Ócsa is jelentős összegeket igényelhetne amennyiben jelentkezne erre a programra.

Így a jobb önkormányzatok kettős cél érdekében várják tárt karokkal az újdonsült beköltözőket. Az egyik a jelentős állami segítség, ami nem kis lendületet ad a dolognak, a másik pedig az, hogy a beköltözők ne,m csak az utánuk járó pályázati erőforrással,  hanem a saját adóbefizetéseikkel is segítik a közösség felvirágoztatását. Az új családok nem csak a közlekedésfejlesztéshez, hanem a kereskedelem és a város fellendüléséhez is úgy járulnak hozzá, hogy azt a kormányzat adta finanszírozással is megtámogatják.

Ezért is népszerű ez a pályamunka sok más önkormányzatnál.

Kár, hogy Ócsa nem képes ezt a lehetőséget sem kihasználni.

Esély a fiataloknak, otthon a családnak - a fiatalok vidéken maradását pályázati pénzekkel is támogatja kormány ( - az önkormányzat valszeg' ebből sem kér)

 

A fiatalok vidéken maradását, illetve vidékre költözését támogató pályázat indul Esély Otthon címmel - jelentette be Novák Katalin sajtótájékoztatón, amit Schanda Tamással tartott közösen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára elmondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló pályázat keretösszege tízmilliárd forint. A felhívásra háromezer és húszezer lakos közötti települések önkormányzatai pályázhatnak március 6-tól 2019. március 6-ig. Az egyes önkormányzatok 50 és 200 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. Az államtitkár közölte, a lakosságszám mellett a pályázat másik feltétele, hogy az adott településen a 18-35 év közötti korosztály száma csökkenő tendenciát mutasson a KSH adatai alapján. Országszerte 294 ilyen település van - tette hozzá.

Útválasztó - Ócsa-Alsópakony jobbra és balra ( - két különböző világ)

Az Esély Otthon pályázat arról szól, hogy a fiatalok esélyt kapjanak a kistelepüléseken a családalapításra, az otthonteremtésre és a munkavállalásra, valamint esélyt ad a vidéki településeknek is, hogy vonzóak legyenek a fiataloknak - hangsúlyozta Novák Katalin. Szólt arról is, hogy a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentése szerint a fiatalok munkavállalási kedve és anyagi helyzete is javult 2008-hoz és 2012-höz képest.

Egyre több fiatal dolgozik, és csökken körükben a munkanélküliség, a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája 12 százaléka alatt van.

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár közölte, a projektek megvalósítására 36-42 hónap, azaz több mint három év áll rendelkezésre, így hosszú távú és kiszámítható támogatások válnak elérhetővé magyar fiataloknak, valamint ezalatt az idő alatt a fejlesztések beépülhetnek a helyi társadalom életébe is. Kiemelte, a kormány azért dolgozik, hogy azok a fiatalok, akiknek vonzó a vidéki élet, lehetőségekhez jussanak és megtalálják a számításaikat. Ezt szolgálja a mostani pályázat is, amelynek célja, hogy a vidék népességmegtartó ereje és versenyképessége növekedjen, valamint a helyi települési közösségek erősödjenek - tette hozzá. 

Schanda Tamás elmondta azt is: a részt vevő önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy projektek megvalósításával hozzájárulnak a fiatalok helyben maradásához, feltérképezik és koordinálják a helyi munkaerőpiaci igényeket, valamint támogatják a településen élő vagy oda költöző fiatalok kedvezményes lakhatását.

A beköltözéskor még másképp képzelték el azt, ami végül a lakóparkból lett - Népszava (- FOTÓ: VAJDA JÓZSEF)

Kisvárosi önkormányzatunk vezetése úgy tűnik fél minden újtól. A beköltözők számukra potenciális veszélyforrást jelentenek, hiszen más közegből érkezvén az emberek tágra nyílt szemekkel érzékelhetik a különbségeket. Az ilyen jött-mentek pedig képesek azért is szólni, amiért a begyökeresedettek már nem.

Ezért inkább képes az önkormányzat ezt a lehetőséget is elhagyni, csak nehogy szó és kritika érje a vezetést.

*

Már közel sem olyan népszerű a Fidesz - csökkent a párt támogatottsága ( - nőt a bizonytalanok tábora)

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 9 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékponttal csökkent és 25 százalék, az MSZP, a Jobbik tábora is változatlan maradt 12, és 11 százalék, valamint a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága immár negyedik hónapja 1 százalék. 

Csökkent a Fidesz támogatottsága, de továbbra is vezet - a Jobbik azonban az MSZP alá csúszott

A kutatás adatai szerint a Fidesz szavazóinak száma a népszavazási kampány kezdete óta folyamatosan növekedett, ám ebben a hónapban csökkent két százalékpontot, így a párt támogatottsága 25 százalék. A támogatók aktivitása ugyanakkor ebben a hónapban némileg növekedett.

Az MSZP támogatottsága már negyedik hónapja változatlan, továbbra is 12 százalék. A párt szavazói a kampány lecsengésével ismét meglehetősen aktívak. A Jobbik támogatóinak száma szintén negyedik hónapja változatlan, 11 százalék. A párt támogatóinak aktivitása továbbra is alacsony.

A többi párt megítélése minimálisan változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma most egy százalékpontot csökkenve újra 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és negyedjére ez sikerült a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is. A Párbeszéd és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.

A kvótanépszavazási kampány felrázta a szavazókat, azonban a Fidesz támogatottságának csökkenésével a bizonytalanok tábora növekedésnek indult, 43 százalék. A múlt hónapban úgy tűnt, hogy a Fidesz a belengetett nyugdíj és fizetésemelési programjával folytatja a menetelését, ám ez a lendület, könnyen lehet, hogy a PISA eredmények megérkezésével megtörni látszik. Hogy ez a változás trendszerű lesz-e a következő hónapokban fog kiderülni. Most egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesztől lecsorgó szavazókat senki sem tudja megszólítani, és ők pártpreferenciával nem rendelkezőkké válnak.

- Népszava -

*

Népírtás vádjával perbe fogták Kolombuszt - 70 millió bennszülött halálért lehet felelős - semmi nem változott

Hondurasban peres eljárást indítanak Cristoforo Colombo, magyarosított nevén ismertebb Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője ellen emberrablás, rabszolgakereskedelem, népirtás, lopás vádjával.

Kolumbusz Kristóf arcképe

Sebastiano del Piombo festménye (1529-1531)

Tegucigalpától, a fővárostól mintegy 180 kilométerre északnyugatra fekvő La Esperanzában vagy háromszáz őslakos tízfős esküdtszéket nevezett ki a jelképes per lefolytatásához.

Az indiánok a bírósági eljárás keretében egyebek között lopással, népirtással, rabszolgakereskedelemmel, emberrablással és kínzással vádolják Kolumbuszt. A tervek szerint az ítéletet pontosan 506 évvel Kolumbusz amerikai partraszállása után, október 12-én hozzák meg. Ezt követően hasonló pereket rendeznek Guatemalában, az Egyesült Államokban és Bolíviában.

A vád képviselője, Candido Martinez beszédében a föld kincseinek elrablását, a helybeli asszonyok megerőszakolását és a férfiak lemészárlását rótta Kolumbusz, terhére.

Adatai szerint a spanyol és portugál hódítók és telepesek 70 millió bennszülöttet öltek meg háborúkban és a behurcolt betegségek által. Ez volt az emberiség legnagyobb népirtása - jelentette ki.

A védelem képviselője „nevetségesnek” minősítette a pert, mert a vádlott már régen halott és a vádak már több mint száz éve elévültek. „A vádlott a kultúrát, a kereszténységet, a nyelvet és általában a civilizációt hozta ezeknek a népeknek” - érvelt Andres Diaz.

Az ülésen az ország nyolc indián népcsoportjából több százan voltak jelen. Hondurasban az őslakosok a hatmilliós lakosság mintegy tizedét teszik ki.

Nem ez az első eset, hogy Amerika felfedezőjének történelmi szerepét jelképes per formájában újraértékelik. Irodalmi példa is van erre: Alejo Carpentier kubai író is kísérletet tett erre egyik kisregényében. Számos film is boncolgatta ezt a problémát.

 Népszava 1998 július 22

* 

A Századvég szerint vezet a Fidesz - mégis fölényes baloldali győzelemmel végződött a választás ( - letaglózva)

Az éles politikai viták és demonstrációk ellenére a kormánypártok változatlan fölénnyel vezetik a pártok rangsorát februárban a Századvég Alapítvány legújabb, pártok támogatottságát vizsgáló kutatása szerint.

A legfrissebb pártpreferencia-felméréséről készült összefoglalóban azt írták: a teljes népesség 34 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatja, a Jobbik támogatottsága 13, az MSZP-é pedig 9 százalékon áll. A Demokratikus Koalícióra (DK) a lakosság 6 százaléka voksolna, az LMP-t 4, az Együttet pedig 1 százalék támogatja. A Századvég szerint a politikai baloldal kisebb pártjai - mint például a PM és a Liberálisok -, külön-külön nem érik el az 1 százalékos támogatottságot sem a teljes választói körben.

Ennek ellenére Salgótarjánban kipicsázták a Fideszt, ami igen elgondolkodtató lehet a városokban kiskirályként ténykedő párttárs polgármeseterek számára.

Salgótarjánban a  várt izgalmaknál lényegesen fölényesebb győzelmet aratott az MSZP jelöltje vasárnap az időközi polgármester-választáson. A baloldali pártok által is támogatott Fekete Zsolt már a választókörzetek több mint felében, több mint ezer szavazattal vezetett a Fidesz jelöltje előtt, amikor negyed kilenckor Simon Tibor már gratulált is ellenfelének. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese lapunknak elmondta: "az emberek a jelek szerint megelégelték, amit a Fidesz művel".

Köszönjük Salgótarjánnak - mondta Tóbiás József MSZP-elnök, amikor visszavonhatatlanná vált: a szocialisták jelöltje győzedelmeskedett

Hogy ezeket a szavakat megértsük nem kell távolba látni, elég ha Ócsa városra és annak vezetésére tekintünk. A több évi hatalomgyakorlás mára a pénzhajhászásban és az önmaguk megtömésében csúcsosodik ki, miközben a város egyre csak sínylődik. Az ilyen, vagy az ehhez hasonló jelenségek okán csömörlenek meg az emberek a városokban a mostani politikusoktól. 

  Önmagában a városvezető személye egyébként leginkább az önkormányzati működés szempontjából lehet fontos Salgótarjánban, hiszen a polgármester párthovatartozásától függetlenül a közgyűlést nem választják újjá, ott mindenképpen megmarad a szocialista többség. A Dóra Ottó polgármester halálával 14 tagúra fogyatkozott közgyűlésben nyolc képviselője van a baloldalnak, öt a Fidesz–KDNP-nek és egy a Jobbiknak, egyértelmű tehát, hogy a város működése és irányítása szempontjából egy baloldali polgármesternek lehet könnyebb dolga.

 

 A Fidesznek fontos lett volna megmutatni, hogy meg tud nyerni egy városi polgármester-választást, mert ebben a ciklusban eddig minden fontos időközit elveszített. Újpestet és Veszprémet elvitte a baloldal, Tapolcát pedig a Jobbik. Bár most nem parlamenti mandátumért folyik a küzdelem, a Fidesznek fontos lenne felmutatni, hogy a közvélemény-kutatási adatok, melyet stabil fölényét mutatják, hitelesek is.

Salgótarjánban is bedobták a gulyáságyút - Simon Tibor (Fidesz-KDNP) kampányzárón még ételt osztott az elszegényedőknek .( -  MTI Fotó: Komka Péter)

Simon (Fidesz-KDNP) a szombati kampányzáróján ételt osztott és minden megígért: hangsúlyozta, hogy programja a város rövid, közép és hosszú távú érdekeit szolgálja. A kormánypárti jelölt plakátján az volt a szlogen, hogy ő az egyetlen megoldás, és a Fidesz is erre "játszott". Főként, miután a kormánypárti jelöltnek kampányolt a városban Varga Mihálytól Németh Szilárdig több vezető fideszes politikus is.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője már szombaton figyelmeztetett: Salgótarjánt nem lehet megvásárolni, a város békét akar és építkezni. Tóbiás József, aki maga is aktívan kivette a részét a választási kampányból, a nógrádi megyeszékhely főterén egy nappal a voksolás előtt azt mondta, bár a kormány magára hagyja a várost, de az elindult az építkezés útján, és a szocialisták ezt az építkezést kívánják támogatni.

A város egyébként is hagyományosan baloldali. A 2014-es önkormányzati választásokon az MSZP-s Dóra Ottó 42,88 százalékot (5376 szavazat) kapott, míg fideszes ellenfele, Székyné Sztrémi Melinda 42,48 százalékot (5326 szavazat). Mindössze ötven szavazat volt a különbség. 2010-ben Székyné 51-44 százalékra győzte le a szocialista vetélytársát. 2006-ban Székyné 40-39-re nyert az MSZP ellen, igaz, akkor indult a választáson és 12 százalékot kapott a volt szocialista városvezető, Puszta Béla.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a Népszavának ezután elmondta: hatalmas és fontos győzelmet aratott az MSZP a megyeszékhelyen. "Az emberek a jelek szerint megelégelték, amit a Fidesz művel" - fogalmazott Gőgös, aki a helyszínen tartózkodva arról is beszámolt: szerinte az eredmény valóságos tarolást jelent. 

Népszava

 *

Legalizált korrupció - lesújtó felmérés a magyarországi helyzetről (- Ócsán ilyenről szó nem lehet)

Híradások szerint Brüsszel kifogásolta, mégis a haverok számára készül a közbeszerzési törvény.
Többek szerint legalizált korrupció zajlik az országban.

A kritika nem lehet jogtalan, ha belegondolunk bizonyos beruházások és beszerzések lebonyolításába. 

Ócsa persze kivétel. Itt ilyen szóba sem jöhet. A korrupció fel sem merül. Nálunk más a helyzet.

Műemlékvédelmi terület - tájkép az eltüntetett korabeli parasztház helyéről

 Bukodi Károly és Horváth Tamás önkormányzata és városvezetése alatt ismerté vált nem egy olyan eset, amikor zárt körben értesültek csupán az önkormányzat beszerzési szándékáról, mert az nem lett közhírré téve. Nem egy eset ismert, amikor meghirdetés helyett csupán a polgármester választása alapján érkeztek be (általában három helyről) árajánlatok. Ezek sem mindig kiírás szerint és azonos időben. Volt olyan is, hogy ad-hoc jelleggel érkezett bekérések különböző időpontokban lettek érkeztetve és nyitva.  Az esetleg így bejövő árajánlatok postabontása sem úgy történt, hogy az egy bizottság előtt jegyzőkönyvezve került nyitásra, hanem csupán a napi postával célirányos továbbításos iratkezelés történt. Ezt a helyi iktatás igazolja, de amúgy az önkormányzat hivatalában dolgozók elmondása alapján került felszínre. 

Példabeszéd -  a parasztház helyébe állva  (- műemlékvédelem helyett)

Utánanéztünk a korábbról ismert pár esetnek és az archívumban sehol sem található utalás arra, hogy a célberuházások, a kisebb és közepes munkák, az ilyesfajta önkormányzati beszerzések ismertetést nyilvánosságot, kihirdetést kapnának. A MÁV alúljáró árbekérései, a laptopok cseréjének beszerzése nem az önkormányzati tájékoztatás alapján látott napvilágot. A tájékoztatás ebből a szempontból rendre hiányos. A Lakatos-ház bontása sem került kiírásra, vagy nyíltszínű versenyeztetésre. Ott is csak egyszerűen megjelentek a vállalkozók.  Még az örökségvédelem ügyintézője sem tudott a bontás elrendeléséről. Ez esetben maguk a képviselők is meglepődtek, amikor utólag értesültek csak a cselekményről. Az ilyen, és áttekintett esetek során egyszer sem lelhető fel a nyílt kiírás. Arról viszont van jegyzőkönyv, mely azt tanúsítja, hogy a polgármester maga választ ki, vagy jelöl-, határoz meg esetleg kutat fel cégeket akiktől aztán árajánlatot kér, s kap. Ezután ezek a bekérések kerülnek a testület elé, amiből többnyire a "legolcsóbbat" választják. Mondhatni évek óta így jár el, és dönt a képviselő-testület, elfogadva ezzel a hatalomgyakorlás kevésbé nyilvános és átlátható módját, annak ellenére, hogy ezt sokszor és sok helyütt kifogásolják.  Az, hogy aztán itt van, s volt-e bizonyos esetekben kartelezés, arracsak a korábbi főépítész, vagy annak egyik levele utalhat. Az Ő  munkáját azonban köszönik, de nem kérik már tovább.

Nem véletlen az a vélekedés, mely szerint mindez a folyamat nem hogy olcsóbbá, hanem pont fordítva drágábbá teszi a beruházásokat, hiszen a felkért cégek valós piaci helyzet és verseny kialakulása nélkül szinte zártan, vagy éppen egymást közt, akár maguk által szabadon és a tényleges (reális) piactól elszigetelten, szűkkörűen alakíthatják és szabhatják meg az áraikat. Ez pedig se nem jobb, se nem olcsóbb, mint a nyílt és átlátható kiírásos pályázat.

Ki tudja mi hasznunk származik ebből - Oxyfa üzlet (- a gomb)

Aztán az sem teljesen egészséges, és átlátható, hogy a polgármester egyszemélyében (még ha testületi felhatalmazással is), maga - miként - keres, vagy kutat fel cégeket akikkel aztán tárgyal, majd bevon akár az árajánlatba vagy - ezután - az üzletbe.  Még az is előfordulhat egyes esetekben majd a gombhoz keresnek kabátot. Mondjuk egy adott jelentkezőhöz munkát. Így akár számunkra értelmetlen, vagy kihasználatlan beruházások, pénzköltések is megvalósulhatnak.

A régi-új alpolgármester és az akkori új laptop - váltottak

A választási laptopok esete sem ismeretlen már,  amikor a képviselői gépeket a "házi beszállító" céggel értékeltetették fel, és  úgy árulták ki maguk közt bagóért azokat, hogy az ezt követő technikai űrt ugyanott  3,5 milliós vásárlással (beruházással) kárpótolták. A gond, hogy mindez a mi pénzünket, a közvagyont apasztotta.

Aztán az idegen tulajdonú MÁV alúljáró felújítása is jól példázza azt a pénzügyi- városfejlesztési mentalitást aminek haszna nem pont a lakosság összességét szolgálja. Már csak azért sem, mert az alúljáró az átjáróval szemben, közel sem bonyolít le érdemleges forgalmat: Mégis az előbbire futotta és az utóbbira nem.

Nem önkormányzati víztorony - Alsópakony

Mostanság zajlott a szintén idegen érdekekhez köthető alsópakonyi víztorony feljavítása ismét közpénzből, hiszen önkormányzati hozzájárulással végezték, ami megint csak előhozza azt a másoknak kedvező érzést, mely nem annyira az itteniek ínyére való. Alsópakony azon részének rákötése városi víz- és a csatornahálózatra, régi restanciája a mostaniaknak. Mégis az alapítványi glóbusz kapott prioritás és közpénzt, nem pedig a vezetékes vízhálózat továbbfejlesztése.

Házi őrző-védő - kiírás nélkül (- belső döntés)

Korábban sokáig titkolták az alsópakonyi őrzés-védés odaítélést is a közismert ezzel foglalkozó helyi cégnek. Aztán az is kiderült, hogy mennyit fizettek érte.

S lám, egyik esetben sem volt nyílt kiírás vagy közismert pályáztatás. Ezekhez a kivitelező kiválasztásának folyamata sem közismert. Az önkormányzat erről nagyon szűkmarkúan ad tájékoztatást.

Mindez egyfajta kételkedést, érthetetlenséget, vagy misztikumot ad a tervezet munkafolyamatok és a lebonyolítások körének. Nincs civil kontroll, rálátás és nyitottság. Zárt körben, személyek egymás közti megbeszélésein dőlhet el minden.

Nem hiába, hogy Brüsszel 2013 vége óta szolgalmazza:  a pályázatok elbírálását átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni.

Uniós finanszírozás - aránytalanság és visszásság

A kancelláriaminiszter ezt meg is ígérte, ám most egy olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés plénuma elé, amely gyakorlatilag legalizálja a korrupciót - mondta lapunknak Varju László. A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független képviselő többek között nem érti, pontosabban sejti, hogy mi az oka annak, hogy a meghívásos pályázatok összeghatárát miért emelték többszörösére.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a másik ellenzéki párt, az Együtt is. Juhász Péter szerint a kormánypártok úgy próbálják megváltoztatni a közbeszerzési törvényt, hogy a közbeszerzések minél bonyolultabbak és minél kevésbé átláthatóak legyenek, és egyre több kiskapu legyen a rendszerben.

A városi főépítész áldozatvállalásával

Mindez Dunaharaszti képviselőtestületét is nyomasztja. Ott  Andrásik Sándor egy felszólalásában fel is vetette ennek a problémának a lényegét. 

"Miért nem lehet nyílt pályázatokat kiírni, amikor közismert, hogy a nyílt pályázatoknál igazi verseny, és így árverseny van a pályázók között, aminek az a hatása, hogy leviszi az árakat. Így pedig minimum 15-20 százalékot lehetne megtakarítani, és ezt is valamilyen fontos fejlesztésre, beruházásra költeni a városban. Számításaim szerint összességében így akár 100 millió forinttal kevesebbe kerülnének ezek a beszerzések, ha nyílt pályázatokon, valóban megversenyeztetnénk az indulókat. Igaz az önkormányzatnak sokkal több munkája lenne a pályázatok kiírásával, értékelésével, de megérné a városnak!

Ezzel szemben ha előre adott, hogy csak melyik cég indulhat, akkor az visszaélésekre is lehetőséget ad, ezt is mindenki tudja. Tisztában vagyok azzal, hogy jó rég ez a gyakorlat, és nem leszek népszerű ezzel a felvetésemmel."

Évek óta roskadozik - erre nem jut már pénz

Ócsán azonban a Fideszes egyenuralom egyetlen tagja és az állítólagos független sem mert még ezzel előhuzakodni ebben a ciklusban. Bár korábban volt erről már szó és érte kritika a polgármestert az akkori "ellenzék" részéről, de az Isten adta nép a választások során ezt az egyszínűséget a színtelenséget választotta.

Elsőként körbeszigetelték, majd leszedték róla a tetőt - logikus ( - ketrecre futotta)

Így ne csodálkozzunk, ha minden beruházás kifordultan drága, vagy ha a város közterülete lepusztult ábrázatot mutat. Ha valóban másra költik a pénzt, akkor nem jut külcsínre, a város látható fejlesztésre. Ezért maradnak az évtizedekkel ezelőtti állapotok, az önálló és valós önkormányzati beruházások hiánya. Nem épülnek utak, járdák, és nem szépül a városi környezet. 

Elég egy közösségi oldalt idézni a visszaigazoláshoz: "...azt kell mondanom lassan szégyenlek Ócsán lakni! Nincs egy rendes utcánk sem!  Képviselő "urak"! ÉBRESZTŐ!!"

Közpénzes fesztiválozók - önkormányzati támogatással (- adóhátralékok rendben)

Mert a városi jólét nem a polgármester presztízsében, vagy az ismert haveri kör támogatásban a folyamatos fesztiválozásban mutatkozik meg. Ma már nem kell a népnek a cirkusz, főleg nem, ha a kenyérre valóra sem igazán futja.  A látvány nem más mint szemfényvesztés.  A költségvetés és az önkormányzatiság valójában nagyon rossz bőrben van. 

A nyíltságot és a demokráciát lassan átszövi a korrupció pókhálója.

Még volt a jegyző, amikor hivatali visszaélés gyanújával tett, (tettek szinte maguk ellen, de) ismeretlen személlyel szemben rendőrségi feljelentést, mikor kiderült, (nyilvánosságra került,) hogy egyeseknek jelentős hátralékot engedtek el. Ezek között ma ismert közéleti szerepet vállaló, önkormányzati támogatásban részesülő személyek voltak. Az így be nem szedett pénzek (milliók) sorsa hivatalosan ma sem ismert. Az eltörlés címszóval megszavazott pénzügyi kimutatás nagyságrendje milliós tételeket tett ki. A városvezetés máig nem nyilatkozott az ügyben.



Fesztiválbirka - ócsai szimbólum

A hivatali visszaélő sem került elő. Akiket ez ügyben meghallgattak, azok egyike sem lehetett. Az önkormányzatból azonban csak egy tanúra voltak kíváncsiak. Aki így tanúként meghallgatást nyert, az nem más, mint maga a feljelentő, a jegyző volt. Mégsem ő szivárogtatott a közpénzes adósságtörlésről.  Hogy kiadta ki a titkot, ismeretlen. Hogy miért lehet titokként kezelni a városi közpénzt, szintén negatív. A hatóságok, a Kormányhivatal azonban láthatóan nem lép fel ez ellen. Ócsán sincs ez másként.

Felszín és alvilág - szerződés és pénz

Mert mi lehet az, ami lassabban megy egy korrupciógyanús ügyben, mint a közérdekű adatok kiadása?  Ismert: - a hivatalos eljárás.

Ma a nyomozóhatóságok és a bíróságok sem képesek ezekkel a közügyekkel megküzdeni. Sokszor a nyilvános adatok után érdeklődőt, a kikérőt, vagy a megjelentetőt vegzálják, még akkor is ha ezzel pont az összefonódást az oligarchiát és a mögöttes érdekszférát, a korrupciót tárják fel. Azt mondják, azért, mert ezt a jelenséget nagyon nehéz bizonyítani.

Nem véletlen, hogy Brüsszel ismét elővette ezt a tárgykört. 

Elvégre Ócsán sem ismert, hogy a közvagyonból vásárolt polgármesteri autó 6 milliós ára miként és milyen árajánlatok mentén alakult és jött ki.  Hol és miként lettek bekérve ezek az ajánlatok, s hogy azokat ki(k) és miként bírálták el, majd végül hogy javasolták a testületnek azt, illetve vitték döntésre a dolgot. Az sem világos, hogy a több milliós hiány, és a polgármesternek fizetett térítések ellenére miért kellett a városnak más fejlesztéseket elhalsztva ebbe a drága és értelmetlen vásárlásba belevágnia. Az emberek kételkednek abban, hogy ez a város érdekében történt volna. Sokkal inkább vélik, és valják azt, hogy ez egyéni érdeket szolgál. A háttérintézkedések vélhetőleg ezek mentén zajlottak. Elvégre előzetes tájékoztatás, elvi hozzájárulás ez ügyben nem volt. Az autó csak úgy bekerült a költségvetésbe.

Mert a turpisság itt, és ebben az esetben is fennáll.  Többen tudni vélik, hogy nem is volt ismert előzetesen a célzat. Az autó beszerzése csupán az idei költségvetés pénzügyi bemutatása során bukkant fel, úgymond aktív alkotó elemét, részét képezve annak. Mint egy beágyazott tétel, amolyan költségvetési kötelezvény.  Amikor a képviselők elfogadták a város költségvetését, akkor azzal az autó vásárlást is. Senki nem vetette ki onnan.

A város költségvetése jelentős deficittel küzd. Folyamatos (gördülő) a hitelfelvétel és a tartalékot is a hitelszámla háttere biztosítja csak a városnak. 

 

Ócsán nincs az a veszély, hogy pénzügyi tartalék képződik és az esetleg egy kétes brókerház által vész el. Ócsa nem ér ebben Alsónémedi, vagy más ismert település hasonlatos sorsára.  Nálunk nincs erre pénz.  Inkább fizetnek ügyvédet, mintsem elfogadják a nyilvánosságot, vagy a jogos kritikát. 

A környező országokhoz képest is magas Magyarországon a gazdasági szereplők körében azoknak az aránya, akik úgy érzik, széleskörű a korrupció az országban - ez derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére készített felmérésből.

Összességében pedig nem mást mint az összefonódást és a korrupció látszatát erősíti az Ócsán is látható folyamat. Hát, persze, hogy már Brüsszel is az ilyenektől illetve ezektől hangos.

A minket ért kellemetlenségekért azonban senki nem kér elnézést.

Az esetleges retorziók a kiszabott büntetések is csak a lakosságot sújtják. Ócsán erre adott a példa.

Forrás: Népszava, MTI, Átlátszó.hu

*