4000 éves települést tárnak fel Dabas-Kakucs határában - minket is érinthet ( - Ócsán nincs értékmentés)

Négyezer éves települést tárnak fel Dabas-Kakucs közigazgatási határában a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Régészeti Intézet, a Poznani és Kieli Egyetem szakemberei, akik a hároméves ásatáson a bronzkori európai társadalmak kapcsolatrendszerét is kutatják.  

A falut a középső bronzkori Vatya-kultúra népe lakta, amelynek számos települését és temetőjét tárták már fel a Duna mentén és a Duna-Tisza közén. A legjelentősebb ismert település Százhalombatta közelében található. Ez a népesség feltételezések szerint közvetítő szerepet játszhatott a korabeli bronzkori társadalmak, Kelet és Nyugat, Észak és Dél között - hangsúlyozta Kulcsár Gabriella ásatásvezető régész, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

4000 éves települést találtak és tárnak fel Dabas-Kakucs határában - a környéken több hasonló település is van ( - a népesség vert agyagfalú lakóépületekben élt)

Ismertetése szerint a Vatya-kultúra népének erődített települései sajátos szerkezetük miatt érdekesek. Általában két részre tagolódtak - árokkal körbevett központi magból és a hozzá csatlakozó, szintén árokkal határolt nagyobb területű, külső településrészből. A népesség vert agyagfalú lakóépületekben élt, halottaikat elhamvasztották, majd az eltávozottak földi maradványait kerámiaurnákban helyezték végső nyugalomra.

A Vatya-kultúra népe földműveléssel és állattartással foglalkozott, a csontleletek tanúsága szerint szarvasmarhát, juhokat, kecskéket tenyésztettek, de természetesen halásztak és vadásztak, attól függően, hogy milyen területen éltek - mondta.

"Jelentős volt a fémművességük, bronztárgyaikat a települések feltárása során néha edényekbe zárva, kincsként találjuk meg. Korábban azt feltételezték, hogy támadók elől rejtették el, ma már úgy gondoljuk, hogy csupán a földben tárolták, őrizték, hogy később felhasználhassák ezeket a tárgyakat, de akár áldozati ajándékok is lehettek" - magyarázta a régész.

Ócsán a korhű Lakatos-házat a műemléki környezetben a helyi önkormányzat prominensei buldózerrel verték szét - hagyományőrzés és műemlékvédelem helyett ( - az ebben érintett felelősök  ma is Ócsa nyakán ülnek büntetlenül)

Foglalkoztak fazekassággal is, viszonylag egyszerű, dísztelen agyagtálakat, urna jellegű tárolóedényeket készítettek, ám közvetítői szerepük kerámiatárgyaikon ötvöződő stílusjegyekben is megmutatkozik. "Valamilyen okból kevésbé díszítették tárgyaikat, mint más népek, ugyanakkor beolvasztották más vidékek díszítéseit, a dunántúli motívumokat éppúgy felhasználták, mint a Maros vidékéről származókat" - jellemezte a Vatya-kultúra népét Kulcsár Gabriella.

A hároméves nemzetközi projektet vázolva elmondta, hogy az ásatásokban az MTA BTK Régészeti Intézet mellett részt vesznek a Poznani és a Kieli Egyetem archeológusai. A feltárásokat az MTA, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Lengyel Kutatási Alap támogatja, s az ásatáson az összes régészképzést végző hazai egyetem hallgatói is dolgoznak.

Ócsán a műemlékvédelem nem funkcionál - az Ady E. utcai "presbiteri házat" a reformátusok sem védik meg az enyészettől ezt a jellegzetes vályogházat (- az összeomlásra várnak, mivel feltételezett telekspekuláció áll a hűtlen kezelés mögött)

Kulcsár Gabriella elmondta, az első adatok szerint a Dabas-Kakucs közigazgatási határában lévő települést i.e. 1800 és 1600 között, körülbelül háromszáz éven át lakhatták. Tízméteres, 5-7 méter széles, alapozás nélküli lakóépületekben éltek, a házak egymás mellett sugár alakban, a központ felé irányulva helyezkedtek el.

"Reméljük, hogy az egész település szerkezetét képesek leszünk rekonstruálni. A környéken több hasonló település is van, és a projekt keretében azt is kutatjuk, hogy lakóik miként éltek egymás mellett. Mindez jó összképet adhat a régió bronzkori történelméről, a korabeli népesség kapcsolatrendszeréről" - hangsúlyozta Kulcsár Gabriella.

MTI/ Múlt-kor

*

Már közel sem olyan népszerű a Fidesz - csökkent a párt támogatottsága ( - nőt a bizonytalanok tábora)

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 9 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékponttal csökkent és 25 százalék, az MSZP, a Jobbik tábora is változatlan maradt 12, és 11 százalék, valamint a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága immár negyedik hónapja 1 százalék. 

Csökkent a Fidesz támogatottsága, de továbbra is vezet - a Jobbik azonban az MSZP alá csúszott

A kutatás adatai szerint a Fidesz szavazóinak száma a népszavazási kampány kezdete óta folyamatosan növekedett, ám ebben a hónapban csökkent két százalékpontot, így a párt támogatottsága 25 százalék. A támogatók aktivitása ugyanakkor ebben a hónapban némileg növekedett.

Az MSZP támogatottsága már negyedik hónapja változatlan, továbbra is 12 százalék. A párt szavazói a kampány lecsengésével ismét meglehetősen aktívak. A Jobbik támogatóinak száma szintén negyedik hónapja változatlan, 11 százalék. A párt támogatóinak aktivitása továbbra is alacsony.

A többi párt megítélése minimálisan változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma most egy százalékpontot csökkenve újra 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és negyedjére ez sikerült a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is. A Párbeszéd és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.

A kvótanépszavazási kampány felrázta a szavazókat, azonban a Fidesz támogatottságának csökkenésével a bizonytalanok tábora növekedésnek indult, 43 százalék. A múlt hónapban úgy tűnt, hogy a Fidesz a belengetett nyugdíj és fizetésemelési programjával folytatja a menetelését, ám ez a lendület, könnyen lehet, hogy a PISA eredmények megérkezésével megtörni látszik. Hogy ez a változás trendszerű lesz-e a következő hónapokban fog kiderülni. Most egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesztől lecsorgó szavazókat senki sem tudja megszólítani, és ők pártpreferenciával nem rendelkezőkké válnak.

- Népszava -

*

Ki lehet majd a Fidesz első számú kihívója - jobb-, vagy baloldali változatlanság jöhet ( - a néppárt tartja magát)

A fiatal demokraták szövetségéből alakult kormánypárti kereszténydemokrata néppárt adta koalíció Fidesz-KDNP gyűjtőnéven ismert pártpolitikai egység továbbra is tarja vezető pozícióját és fölényét más politikai formációkkal szemben idehaza. 

A nagy esélyesnek hitt Jobbik a hazai politika nagy átformálójának vélt várományosa nem biztos, hogy képes lesz felvenni a versenyt a kormánypárttal és a baloldal hatalmi törekvéseivel. 

A Jobbik az utóbbi években nem lépett fentebb azon a ranglétrán, ahol az MSZP megkapaszkodni látszik. Azonban a gyurcsányista DK is ott csüng a szocialisták lábaszárán, és ha újfent egybekelnek, még akár a jobboldalon fixen álló második vonalbeli jobboldali pártot is képes megelőzni. A jelen állás szerint legalábbis ez olvasható össze a kimutatásokból.

Noha Vona Gábor gyakran hivatkozik arra, hogy 2018-ban már a Jobbik lesz a Fidesz-KDNP első számú kihívója, a teljes felnőtt népességen belül még mindig nagyobb a baloldali pártok tábora, mint a Jobbiké – derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készült legfrissebb, ezer fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából.

A pártok támogatottságát nézve a teljes felnőtt népességen belül nincsenek az előző hónaphoz képest hibahatáron túli változások. A Jobbik és az MSZP tisztújítása után a Fidesz-KDNP 28, a Jobbik 13, az MSZP 8, a DK 7, az LMP 4, az Együtt és a PM pedig 1-1 százalékos támogatottsággal bír. Ez azt jelenti, hogy az egykori baloldali összefogásban részt vevő pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) támogatottsága együttesen még mindig nagyobb (17 százalék), mint a Jobbik-tábor.

A legvalószínűbb listás eredményeket nézve a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 24, az MSZP 11, a DK 10, az LMP 7, az Együtt 2, míg a PM tábora 1 százalékos. Ezen a bázison a Jobbik-baloldal párharc kiegyenlített, de elsősorban a baloldali szimpatizánsok rendkívüli passzivitása miatt.

Válasz.hu - Rosta

*

A Fidesz továbbra is az élen - Jobbik, vagy MSZP a második erő ( - politikai támogatás és időközi erőmérés)

A politikai adok-kapok nem csak alaki szinten, hanem a médiafelületeken, és a különböző közvéleménykutató cégek szintjén úgyszintén zajlik. Ezt látszik igazolni, hogy míg a múlt héten a Fidesz zuhanórepülését vetítették elénk, most a Jobbik visszaesését és a DK felzárkózását igazolják.

Bármelyik kutatási eredményt is nézzük, azt látjuk, hogy a Fidesz úgy vezet, hogy abba a mögöttes pártok nem képesek tevőlegesen beleszólni. 

A DK a gyurcsányisták pártjaként a leszakadó egykori szocialistákat és az amúgy politikai erőként megjelenni képtelen liberálisokat vonzza.  A DK stagnálása nagyban függ a vezéregyéniség nélküli és az önmaguk arculatát megtalálni képtelen szocialisták iránytalanságától. A DK semmivel nem lett jobb és vállalhatóbb mint korábban, maradt az a pojácára alapozó szélkakas politikai motiváció, mely egyedül Orbán-ellenességére, a gyűlöletre alapoz. Gyurcsány semmivel sem lett hitelesebb, mint volt korábban akár a Szalay utcai ingatlanügy, vagy az öszödi (böszmés) beszédét megelőzően, s követően. Vagyis sem az előtt, sem azt követően nem hihető és nem elfogadható személyiség.

Az MSzP még mindig önmagát és pártvezetőjét keresi. Jó lenne már végre leszakadni a gyurcsányista csökevényesedésről és önálló szocialista aktívitást felmutatni. Erre lenne igény, ezt mutatják a legutóbbi felmérések a Jobbik lejtmenete mentén. 

A Jobbik eddig is egy felfújt papírsárkányként jelent meg az emberek előtt, mióta elveszítette a Gárdamozgalomban levő erőt és lendületet. A politika hátterébe szoruló MIÉP helyét és szavazótáborát nem sikerült megtartani Vonáéknak. Az egyre csak azt bizonygató párt, hogy nem szélsőséges elvesztette vonzó radikalizmusát és ebbéli másságát. Erre tetőzik a mostani elnöki döntés ami belső átalakításokkal jár. Ezzel még az a cseppnyi radikális erő is kivész a pártból, ami még vonzóvá tette őket a nagyközönség előtt. Ez a Jobbik elérte maximumát. Támogatóinak majdnem harmadát bukta a Jobbik egy év alatt: a párt népszerűsége 16 százalékról 11 százalékra sorvadt. A mostani alelnöki trónfosztással a egykor látványos papírsárkány fogait is kihúzták. Ma már nincs menetelés. Az látszólagos erő  is veszni látszik, hogy a Jobbik a második erő. Valójában visszaesni látszanak arról a pályáról ahova most az MSZP is feljött. Ha a későbbiekben is ezt folytatja Vona, akkor labdába sem rúghat majd, nem hogy egy csapatba jusson Orbánnal.

 

Elég szégyen a pártra és vezetésére nézve, hogy az MSZP egy semmirevaló arctalan pártpolitikával és a háttér-kommunikációval képes érdemi munka nélkül annyit, ha nem többet elérni, mint a Jobbik az eddig végzett lelkes munkával. Ma ez a munka látszik odaveszni akkor, amikor a szocialisták felzárkóznak, vagy netán megelőzik a sokáig második helyezett Jobbikot. 

Vona élt a lehetőséggel, és három radikális alelnökének megtiltotta az újraindulást. (Novák Elődről az hírlik, hogy ő irányítja igazából a kuruc.info-t; Szávay István a Hatvannégy Vármegye Mozgalommal és a Betyársereggel ápolt jó viszonyt, illetve az ő körükhöz tartozik Apáti István.)

Hogy mi Vona célja, talán a simulékonyság, a beolvadás, vagy az általános (széleskörű) elfogadás, hogy közelebb kerüljön a Fidesz párton belül elégedetlenkedő szimpatizánsaihoz. A vélemények megoszlanak, ám az bizonyosnak tűnik, hogy az elsődleges szempont a Jobbik belső ellenzékével való (a radikális iránnyal történő) leszámolás. A pártelnököt ugyanis számos esetben már ténylegesen leszavazta, vagy álláspontjának feladására kényszerítette saját elnöksége. A három alelnök zsarolópotenciálját egyrészt „médiaháttere” adta, másrészt az a toposz, hogy a párt holdudvarához tartozó erőszakszervezetek (pontosabban a hozzájuk köthető akciók) tartják meg és bővítik a Jobbik bázisát. Csakhogy a népszerűségvesztés szétszaggatta az erőszak szavazatmaximáló mítoszát, így Vona akár egy pártszakadást is nyugodtan megkockáztathat – egyes becslések szerint legfeljebb pár tízezer támogatót vesztene, ez pedig egy uszkve 900 ezres támogatottságú párt esetén nem tragédia. (Források szerint nem igaz, hogy a vidéki jobbikosok foggal- körömmel ragaszkodnak a három „nem kívánatos” személyhez.) Így – noha Novák Előd, úgy érzi, hogy hogy hátába vágták a kést – hiába próbál újrázni a három alelnök, Vona érdemi veszteség veszélye nélkül zárathatja ki a rebelliseket. Csata pedig valószínűleg lesz, mert mint Apáti mondta „jobb farkasként meghalni, mint kutyaként élni”.

Ráadásul a Jobbik esetében tökéletesen igaz Orbán Viktor mondása, amivel a 2002-es zakó után vigasztalta pártját, miszerint ha becsukódik egy ajtó, kinyílik egy ablak. Ugyanis ha a szélsőségeseket kiebrudalja, és ezzel párhuzamosan sikeresen maszkírozza át „csak radikális” párttá a Jobbikot, Vona a külföld és a hazai „politikai befektetők” szemében egyaránt szalonképesebbé válhat.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 8 és 12 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatást a pártok támogatottságáról.

A Fidesz támogatóinak csökkenése megtorpant, az arány harmadik hónapja 23 százalék. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, 1.8 millióan szavaznának rá.

Az MSzP megtartotta a márciusban szerzett szavazóit, és támogatottsága továbbra is 12 százalék. A pártnak ezzel csaknem egymillió támogatója van.

A Jobbik támogatóinak száma nem változott az elmúlt hónapban, így már negyedik hónapja 11 százalék. A pártnak így körülbelül 900 ezer támogatója van.

A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP egy százalékpontot csökkenve 3 százalékon áll, A DK megtartotta szavazóinak számát, és továbbra is 4 százalékos, az Együtt támogatóinak aránya sem változott: egy százalékon van. A PM, és a MLP ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot.

* 

Megvan a Fidesz kétharmada, a Jobbik a felét vesztette - pártok támogatottsága és vezetése ( - tiszta politika)

Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, a kormánypárt visszanyerné kétharmados többségét - mondta az M1-nek pénteken a Nézőpont Intézet vezérigazgatója a legfrissebb kutatási eredményeiket ismertetve.

Bár az elmúlt hónapok lassú változásai után befagyni látszik a pártok támogatottsága. A Fidesz több hónapnyi növekedés után ebben a hónapban stagnálásba váltott, és nem nőtt tovább. 

Mindemellett a Jobbik szavazók számának, csökkenése is megállt, és a párt támogatottsága továbbra is mélyponton van – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

Mint írják, a Fidesz támogatóinak aránya a novemberi mérésükhöz képest változatlan, továbbra is 25 százalék. A párt az elmúlt négy hónapban folyamatosan, havi egy-egy százalékpontot növekedett a nyári mélypontról és a korábban elvesztett szavazóinak kb. 35-40 százalékát szerezte vissza – ez a növekedés torpant most meg. Ha most vasárnap lennének a választások, a Fidesz szavazóinak 69 százaléka menne el voksolni.

A Fidesz-KDNP tábora szeptemberre 34 százalékra erősödött vissza az előző hónapokhoz képest, a kormánypárti tábor októberben is változatlanul 34 százalékon áll. A Jobbikkal szeptemberben még 17 százalék szimpatizált, októberre 12 százalékra csökkent a tábora.  

Szeptemberhez képest októberben a jobboldali ellenzéki párt öt százalékot, majd novemberben további egy százalékot vesztett a szimpatizánsai közül, így a Nézőpont Intézet szerint megbukott a Jobbik néppártosodása. A Jobbik a migrációs válságon sokat veszett. A Fidesz pedig nyert, és főleg Vona Gáboréktól halászhatott el támogatókat.  

A baloldal vezetőjének Gyurcsány Ferencet tartják.

Az MSZP szavazóinak aránya az elmúlt hónapban egy százalékpontot csökkenve, 10 százalék. A pártot az elmúlt három hónapban 11 százalékon mérte a Publicus Intézet, a mostani változás hibahatáron belüli. Az MSZP szavazói továbbra is a legaktívabbak, 78 százalékunk elmenne szavazni.

A pártverseny szempontjából a Fidesz-KDNP az év nyertese, a kormánypártok az év elei mélypont után év végére 8 százalékpontot tudtak erősödni, ezzel az év végére visszaállt a bevándorlási válság előtt, a Jobbik tapolcai győzelme után megbillent centrális erőtér - olvasható a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített felmérésben, amelynek összefoglalóját az intézet szerdán juttatta el az MTI-hez.

A Nézőpont szerint a felére zsugorodott a Jobbik tábora.
 

A Jobbik szavazóinak aránya a múlt hónapban csökkent a választások utáni mélypontjára ezzel körülbelül 300.000 szavazót vesztve a választások utáni csúcspontjáról – emlékeztet a Publicus. A Jobbik támogatóinak aránya a decemberi felmérés szerint változatlan maradt, 12 százalék, szavazóik mindössze 60 százaléka jelenne meg az urnáknál, ha most vasárnap kellene voksolni.

*

Állítólag megbukott a Jobbik néppártosodása - Vonáék mögül eltünt a radikalizmus ( - csak a Fidesz nőt)

Szeptemberhez képest harmadával kevesebben szimpatizálnak a Jobbikkal – derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából, 2015. november 14-19. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a magyarok kétharmada elégedetlen a baloldal munkájával. Az MSZP számára különösen rossz ómen, hogy közvetlenül a párt kongresszusa előtt a baloldaliak egyharmada még mindig Gyurcsány Ferencet tartja a baloldal vezetőjének, Tóbiás Józsefet csupán 4 százalékuk.

A Jobbikkal ugyan szeptemberben még 17 százalék szimpatizált, októberre viszont 5 százalékponttal 12 százalékra csökkent a párt tábora. Novemberre a Jobbik-tábor hibahatáron belül, további 1 százalékponttal 11 százalékra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy szeptemberhez képest harmadával kevesebben szimpatizálnak a Jobbikkal, ami egyértelmű csökkenést jelent. Az év vége felé közeledve elmondható, hogy Vona Gábor néppártosodási stratégiája nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Az ősz nyertese továbbra is a Fidesz-KDNP. Tábora szeptemberre 34 százalékra erősödött vissza az előző hónapokhoz képest és novemberben is kitartott a visszaszerzett szinten.

A baloldal továbbra sem tudott erősödni. A szocialisták változatlanul 7, a DK 5, az Együtt 1 százalékpontos veszteséggel 1, a PM ugyancsak 1, míg az LMP továbbra is 4 százalékon áll. Az egyéb párttámogatók aránya 2 százalék.

A rejtőzködők és nem szavazók összességében az októberi 32 százalék után ezúttal a teljes népesség 35 százalékát teszik ki. Mindez rámutat, hogy az ellenzéki pártoktól elfordulók egyre nagyobb arányban erősítik a rejtőzködők táborát.

A várható választási eredményhez legközelebbi adatok (potenciális szavazók) alapján a pártok támogatottsága a következő: a Fidesz-KDNP 48, a Jobbik 22, MSZP 9, a DK 7, az Együtt 2, a PM 1, az LMP 6, az egyéb pártok potenciális tábora pedig 5 százalékos. A potenciális táborok arányát az befolyásolta, hogy bár a Jobbik szimpatizánsi tábora fogyatkozik, a párt támogatói és a kormánypártiak egyaránt aktívabbak, mint az egyre kevésbé aktív baloldali szimpatizánsok.

A közvélemény meglehetősen kritikus a baloldali ellenzék megítélésében, a magyarok kétharmada elégedetlen a baloldali pártok munkájával. Míg az MSZP szimpatizánsok inkább elégedettebbek (52 százalék), addig a DK támogatóinak háromnegyede elégedetlen a baloldal teljesítményével.

Az MSZP számára különösen rossz ómen, hogy közvetlenül a párt kongresszusa előtt a teljes népesség 18 százaléka, míg a baloldali szimpatizánsok egyharmada még mindig Gyurcsány Ferencet tartja a baloldal vezetőjének. Tóbiás Józsefet csupán a teljes népesség 5, míg a baloldali szimpatizánsok 4 százaléka tartja a baloldal vezetőjének.
A baloldal munkájával és az MSZP elnökével szembeni elégedetlenség azt mutatja, hogy a választók – pártkötődéstől függetlenül – érdemi megújulást várnak a baloldaltól.

Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2015. november 14-19. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

A kutatás innen tölthető le.

*

Jobbik a szocialisták előtt és a Fidesz mőgé beágyazódva, míg a DK a szocik vérét szívva izmosodik - felmérés

 Századvég: a Jobbik a második legerősebb, a DK már egyedül is simán eléri túllépi a választási küszöböt

A Fidesz-KDNP stabil vezető pozícióból várhatja az őszi önkormányzati választásokat - állapította meg a Századvég a július végén készített országos kutatása alapján, amelynek eredményei szerint a Jobbik az első számú ellenzéki párt, az MSZP pozíciója romlott.

A kormánypártok előnye a biztos szavazó pártválasztók körében egyértelmű: ebben a közegben 53 százalékos a pártszövetség támogatottsága. A biztos szavazók körében a Jobbikra 18, az MSZP-re 12 százalék voksolna, és bejutna a DK is a Parlamentbe 7 százalékkal. Az LMP-t és az Együtt-PM-et 4-4 százalék választaná.

Gyurcsány Ferenc népszerű ugyan saját pártjában, az MSZP és az Együtt választóinak többsége azonban már elutasítja - írták, hozzátéve: hasonló a korábbi MSZP-elnök és kormányfőjelölt Mesterházy Attila helyzete, akit a DK és különösen az Együtt választói nem kedvelnek. Bajnai Gordon népszerű saját pártjában és a DK-ban, de a többség már nem szimpatizál vele az MSZP-ben - derül ki a felmérésből, amely szerint az új szocialista elnök, Tóbiás József népszerűsége mindenhol alacsony, még saját szavazói körében is.

 (MTI)

*