Mi várható - a választások kimenetelének előrejelzése ( - latolgatás és parlamenti mandátumbecslés)

E mocskos kampány végére mindenki elfáradt. Még a célközönség is. Vagyis a választót rendesen leterhelték és összezavarták a pártpolitikusok. Mi mást is mutathattak volna fel a sikeresen vezető kormányzópárti tömörüléssel szemben.

Alternatíva nincs, hiszen annyi minden marhaságot összehordtak már, amire sem a pártok képviselői, sem pedig a választók nem emlékeznek már. Teljes a képzavar, mivel ez volt a cél. Megbomlasztani az egységet, és leváltani a kormányzó erőt. 

Csakhogy ez nem egy olyan megvalósítási program ami előrébb viszi az emberek, vagy az ország sorsát. Pont ellenkezőleg, mert kiszolgáltatottá tesz minket. A tőkés hiénák készek lecsapni és felzabálni a gyengéket. A liberális behódolás pedig gyengíti az ország erejét.

A vezető ellenzék a Jobbik és az MSZP szinte fej-fej mellett. Annyi a különbség, hogy a szocialisták egy idegenszívű bérzsokéval állnak ki, a jobbik pedig egy arcát és fejét vesztett vezérrel ültette fel a népet. 

Az előrejelzések szerint a befutó a Fidesz lesz. Második helyre az MSZP várható, míg kis lemaradással, harmadikként a Jobbik lovagolhat be a Parlamentbe. Őket követheti a DK, majd csak ezután érhet célba az LMP.

Az első három helyezést illetően elképzelhetőnek tartom mindezt. Azonban a DK negyedik helye nagyon elszomorítana, mert szerintem ők az Együttel a politika legalját képviselik. Ennél azért az LMP többet érdemel.

Mindezt Ócsára fordítva - a vetített számok szerint - azt feltételezi, hogy Fidesz szűkös győzelme mellett Pánczél Károly biztos befutó, (ahogy Szűcs Lajos is) és Magyar Péter nem jut a saját jogán mandátumhoz. Ugyanez értendő Török László vonatkozásában is. Mintha ez már a kampánya végén is érezhető lett volna. Magyar Péter azonban nagyon bizakodó. Most mindenkivel szimpatizál. higgadtságot próbál mutatni, miközben ez egy annyira más és új a számára, hogy az egész további életvitelére kihatással bír. Egy esetleges fiaskó nagyon megviselheti, bár fiatal szervezet lévén ez könnyen fel is dolgozható. Mégis a vissza a napi munkába, már nem egy kecsegtető és elfogadható alternatíva a számára. Talán abban reménykedhet, hogy Janiczak Dávid nyomán csak bekerül a házba. Elvégre Janiczak nem indul egyéniben így számára biztosított a páholy. Őt a párt ezzel kimenekítheti Ózdról. 

Így ha elfogadjuk, hogy a Jobbiknak valóban 30 alatti lesz a bejutó képviselője, akkor Magyar Péter nem lesz befutó (képviselő). 

Az LMP kilátásai a prognózis szerint rosszabb. Török László számára azonban ez egy jó erőpróba volt, és megfelelő kondícióba hozhatta az elkövetkezendő polgármester-választásra. Így esélyes kihívója lehet a leáldozófélben levő Bukodi Károlynak. Török neve és az LMP mögöttes párttámogatottsága nagyot lendíthet a most vesztésre álló képviselőjelölt továbbmenetelén. 

Pánczél Károly nagy valószínűséggel simán veszi az akadályt. Szerintem itt a Jobbik előretörése nem fog megvalósulni. Ezt látszik igazolni az előrejelzés, mely szerint Pánczél Károly - Fidesz-KDNP 46.6%  (48.7%), míg Magyar Péter - Jobbik  22.5%  (27.2%) támogatottsággal bír. (Török László - LMP megítélése 7.8% - 6.5%)

Karácsony Gergely az MSZP által aláadott lovon szintén biztos befutó, aminek következtében a budapesti Zugló ismét magara marad, vagy éppenséggel felszabadul a diletalizmus alól. 

Szél Bernadett és Gémesi György, Hadházy Ákos helye szintén biztosítva. A soron következők hamar betöltik az elnyert kevés számú helyet.

Gyurcsány is parlamenti székhez jut, és sajnos pártlistán vele együtt bekerül a drogos elítélt Juhász Péter is. Gyurcsány oldalágán visszatérhet pár régi liberál-bolsevik és néhány, korábban bukott ős SZDSZ-s is. Ez már eleve egy olyan méreg, mely megkeseríti az elkövetkezendő éveket. Csak remélni lehet, hogy ez a DK nem előzi be az LMP-t. 

Ennek az előretörésnek azonban a Fideszes helytartók a felelős kiváltói. A Fidesz sokat romlott erkölcsi morális szinten. Számukra nem lehet mentség, hogy az összes többi kormányra pályázó rosszabb minősítésű. Az aki egyszer csalódott, azt már nehéz visszadédelgetni. Sokat inkább az ország elözönlése miatti tartásból szavaznak vissza a Fideszre. Ez egyrészt jó, másrészt szomorú, mert amúgy nagypolitikai szinten nagyon jó a kormánypárti produktum. Kár volt lehangolni az embereket jó néhány elhibázott sorrendiséggel, vagyis döntéssel. Szerencséje a pártnak, hogy nincs jobb és hitelt érdemlő alternatívája.  Akár nyernek, akár nem, bizton állítom, hogy meg kell reformálni a pártot. Valakinek el kell kapnia a eltévelyedett bárányokat és móresre tanítani őket, mert miattuk veszhet oda az ország.

Öröm az ürömben, hogy szerencsére, vagy remélhetőleg Bokros Lajos nem foglalhat helyet az új összetételű házban.  

Ha bejön a jelenlegi vázlat, akkor senki nem fog börtönbe menni és kijönni onnan. 

Vagyis marad a rend és béke, nem lesz válság és anarchia.  A piac már beárazta jelenlegi kormányt. Ezért sem lesz felbolydulás.

*

A Fidesz továbbra is az élen - Jobbik, vagy MSZP a második erő ( - politikai támogatás és időközi erőmérés)

A politikai adok-kapok nem csak alaki szinten, hanem a médiafelületeken, és a különböző közvéleménykutató cégek szintjén úgyszintén zajlik. Ezt látszik igazolni, hogy míg a múlt héten a Fidesz zuhanórepülését vetítették elénk, most a Jobbik visszaesését és a DK felzárkózását igazolják.

Bármelyik kutatási eredményt is nézzük, azt látjuk, hogy a Fidesz úgy vezet, hogy abba a mögöttes pártok nem képesek tevőlegesen beleszólni. 

A DK a gyurcsányisták pártjaként a leszakadó egykori szocialistákat és az amúgy politikai erőként megjelenni képtelen liberálisokat vonzza.  A DK stagnálása nagyban függ a vezéregyéniség nélküli és az önmaguk arculatát megtalálni képtelen szocialisták iránytalanságától. A DK semmivel nem lett jobb és vállalhatóbb mint korábban, maradt az a pojácára alapozó szélkakas politikai motiváció, mely egyedül Orbán-ellenességére, a gyűlöletre alapoz. Gyurcsány semmivel sem lett hitelesebb, mint volt korábban akár a Szalay utcai ingatlanügy, vagy az öszödi (böszmés) beszédét megelőzően, s követően. Vagyis sem az előtt, sem azt követően nem hihető és nem elfogadható személyiség.

Az MSzP még mindig önmagát és pártvezetőjét keresi. Jó lenne már végre leszakadni a gyurcsányista csökevényesedésről és önálló szocialista aktívitást felmutatni. Erre lenne igény, ezt mutatják a legutóbbi felmérések a Jobbik lejtmenete mentén. 

A Jobbik eddig is egy felfújt papírsárkányként jelent meg az emberek előtt, mióta elveszítette a Gárdamozgalomban levő erőt és lendületet. A politika hátterébe szoruló MIÉP helyét és szavazótáborát nem sikerült megtartani Vonáéknak. Az egyre csak azt bizonygató párt, hogy nem szélsőséges elvesztette vonzó radikalizmusát és ebbéli másságát. Erre tetőzik a mostani elnöki döntés ami belső átalakításokkal jár. Ezzel még az a cseppnyi radikális erő is kivész a pártból, ami még vonzóvá tette őket a nagyközönség előtt. Ez a Jobbik elérte maximumát. Támogatóinak majdnem harmadát bukta a Jobbik egy év alatt: a párt népszerűsége 16 százalékról 11 százalékra sorvadt. A mostani alelnöki trónfosztással a egykor látványos papírsárkány fogait is kihúzták. Ma már nincs menetelés. Az látszólagos erő  is veszni látszik, hogy a Jobbik a második erő. Valójában visszaesni látszanak arról a pályáról ahova most az MSZP is feljött. Ha a későbbiekben is ezt folytatja Vona, akkor labdába sem rúghat majd, nem hogy egy csapatba jusson Orbánnal.

 

Elég szégyen a pártra és vezetésére nézve, hogy az MSZP egy semmirevaló arctalan pártpolitikával és a háttér-kommunikációval képes érdemi munka nélkül annyit, ha nem többet elérni, mint a Jobbik az eddig végzett lelkes munkával. Ma ez a munka látszik odaveszni akkor, amikor a szocialisták felzárkóznak, vagy netán megelőzik a sokáig második helyezett Jobbikot. 

Vona élt a lehetőséggel, és három radikális alelnökének megtiltotta az újraindulást. (Novák Elődről az hírlik, hogy ő irányítja igazából a kuruc.info-t; Szávay István a Hatvannégy Vármegye Mozgalommal és a Betyársereggel ápolt jó viszonyt, illetve az ő körükhöz tartozik Apáti István.)

Hogy mi Vona célja, talán a simulékonyság, a beolvadás, vagy az általános (széleskörű) elfogadás, hogy közelebb kerüljön a Fidesz párton belül elégedetlenkedő szimpatizánsaihoz. A vélemények megoszlanak, ám az bizonyosnak tűnik, hogy az elsődleges szempont a Jobbik belső ellenzékével való (a radikális iránnyal történő) leszámolás. A pártelnököt ugyanis számos esetben már ténylegesen leszavazta, vagy álláspontjának feladására kényszerítette saját elnöksége. A három alelnök zsarolópotenciálját egyrészt „médiaháttere” adta, másrészt az a toposz, hogy a párt holdudvarához tartozó erőszakszervezetek (pontosabban a hozzájuk köthető akciók) tartják meg és bővítik a Jobbik bázisát. Csakhogy a népszerűségvesztés szétszaggatta az erőszak szavazatmaximáló mítoszát, így Vona akár egy pártszakadást is nyugodtan megkockáztathat – egyes becslések szerint legfeljebb pár tízezer támogatót vesztene, ez pedig egy uszkve 900 ezres támogatottságú párt esetén nem tragédia. (Források szerint nem igaz, hogy a vidéki jobbikosok foggal- körömmel ragaszkodnak a három „nem kívánatos” személyhez.) Így – noha Novák Előd, úgy érzi, hogy hogy hátába vágták a kést – hiába próbál újrázni a három alelnök, Vona érdemi veszteség veszélye nélkül zárathatja ki a rebelliseket. Csata pedig valószínűleg lesz, mert mint Apáti mondta „jobb farkasként meghalni, mint kutyaként élni”.

Ráadásul a Jobbik esetében tökéletesen igaz Orbán Viktor mondása, amivel a 2002-es zakó után vigasztalta pártját, miszerint ha becsukódik egy ajtó, kinyílik egy ablak. Ugyanis ha a szélsőségeseket kiebrudalja, és ezzel párhuzamosan sikeresen maszkírozza át „csak radikális” párttá a Jobbikot, Vona a külföld és a hazai „politikai befektetők” szemében egyaránt szalonképesebbé válhat.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 8 és 12 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatást a pártok támogatottságáról.

A Fidesz támogatóinak csökkenése megtorpant, az arány harmadik hónapja 23 százalék. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, 1.8 millióan szavaznának rá.

Az MSzP megtartotta a márciusban szerzett szavazóit, és támogatottsága továbbra is 12 százalék. A pártnak ezzel csaknem egymillió támogatója van.

A Jobbik támogatóinak száma nem változott az elmúlt hónapban, így már negyedik hónapja 11 százalék. A pártnak így körülbelül 900 ezer támogatója van.

A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP egy százalékpontot csökkenve 3 százalékon áll, A DK megtartotta szavazóinak számát, és továbbra is 4 százalékos, az Együtt támogatóinak aránya sem változott: egy százalékon van. A PM, és a MLP ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot.

* 

Lehet, hogy a tavalyi az egyik legjobb évünk volt - de mit hozhat az ide esztendő ( - pol.gazdaság és latolgaltás)

A médiahíradásokat tekintve az ember azt hinné, hogy nagy a baj hazánkban. 

Legalábbis ami az államot és a kormánypolitikát illeti.

Közben, pedig ha tényeket és az áttekintéseket nézzük, akkor valójában a népnek örömünnepet kéne ülnie az elért kormányzati sikerek okán.

Tulajdonképpen jobban élünk, mint korábban. A korábbi válságot már szinte elfeledtük. Már csak az a kérdés, hogy mit hoz a jövő, ha minden úgy alakul, ahogy azt egyesek gondolják. 

Az alábbiakban amiről szó lesz, Ócsát közvetlenül nem érintik, a városra és az itt élőkre csupán annyiban vonatkoztatható, mint összességében az ország lakosságára.

Van aki boldogan és derűsen mosolyog Ócsán

8 éves csúcsra törő, unió élvonalába kerülő gazdasági növekedéssel, drasztikusan csökkenő munkanélküliséggel és lényegében pénzromlás nélkül telt el az év. 2015-ben ilyenről már álmodni sem érdemes. 

Míg 2014 sorra megjelenő pozitívnál pozitívabb számokról és egyre jobban magára találó, korábban vergődő ágazatokról szólt, 2015-ben úgy tűnik, a szép világ csak tiszavirág életű volt, hiszen hasonló folyamatokról már nem érdemes álmodni. Legalábbis a főbb makrogazdasági prognózisok erről árulkodnak.

Lassuló növekedés

Mások elégedetlenkednek, ...

2014 minden bizonnyal a vártnál is jobb gazdasági növekedést hozott, ám ez a lendület az idei évben visszavesz, és a tavaly 3 százalék feletti bővülés legjobb esetben is 2,6 százalékra lassul majd. Ennyit a kormányhoz kötődő gazdaságkutató, a Századvég vár, amivel szemben a legpesszimistább várakozás a GKI 2 százalékos növekedési üteme.

Csak zárójelesen megjegyezzük, ahogy az a lenti táblázatban is látható, a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább várakozásokat fogalmazta meg a 2014-es és a 2015-ös évre vonatkozóan is. Olykor még a kormányzati becsléseket is meghaladóan. 

A lassuláson egyébként sokat nincs is mit csodálkozni, hiszen a szép számok elérésében részben a 2013-as alacsony bázis, részben pedig a felgyorsított ütemben lehívott uniós pénzekből megvalósuló beruházások segítettek. Igaz ugyanakkor az is, hogy a növekedési szerkezet kiegyenlítettebbé vált: hozzájárultak a háztartások a fogyasztásukkal, az építőipar és az ipar is egyaránt.

... tüntetnek és melegebb éghajlatot ajánlanak

Visszaeső beruházások

Sokáig a gazdaság vesszőparipája volt a beruházások elmaradása, az alacsony volumen, ám 2014-ben a már említett uniós pénzek és a választási év minőség is sokat lendített. Így nem is csoda, hogy a legoptimistább várakozás szerint 15,6 százalékkal bővülhettek a beruházások tavaly, ám a kormány legpesszimistábbnak minősülő 10,3 százalékos, költségvetésben megfogalmazott várakozása sem lenne egy rossz eredmény.

2015-ben azonban már nem lesz sem választási sem, az uniós pénzek sem fognak olyan nagy mennyiségben hazánkba folydogálni, így jelentős visszaesés várható ezen a területen. A jegybank például már csak 1,8, az Európai Bizottság 3,1, és a kormány is mindössze 4,3 százalékos növekedést vár. Igaz, a GKI egy stagnálásnál többet nem néz ki a területből, miközben a Századvég reményei nem csökkentek, 7 százalékos növekedésben bíznak.

Semmivel sem fognak jobban megnyílni a pénztárcák

A háztartások jövő évi fogyasztásával kapcsolatban több kérdőjel is felmerül. 2014-ben a defláció sokat segített azon, hogy jobban költekezzen a lakosság, ám 2015-ben kisebb mértékű pénzromlásra már mindenképpen számítani lehet a prognózisok alapján, melyek 0,9-2,8 százalékos sávban szóródnak.

Másfelől az új évet meghatározó kérdés lesz, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása mennyiben fogja vissza a költekezési hajlandóságot. Ezzel kapcsolatban többen kételkedve fogadják azt a véleményt, miszerint a vasárnapi bevásárlásokat a hét többi napján fogják intézni a családok, így a forgalomban kiesés nem jelentkezhet.

Az általunk összegyűjtött prognózisok átlaga alapján egyébként, akárcsak tavaly, úgy idén is közel 2 százalékkal növekedhet a háztartások fogyasztása. 

Romlani fog a pénzünk

Van aki nosztalgiázik - egyazon csoportosuláson belül

A 2014-es extrém és évtizedek óta nem látott deflációs környezet jövőre a várakozások szerint ismét inflációba csap át. A nulla százalék körüli tavalyi várakozások után ugyanis jövőre átlagosan 1,8 százalékos pénzromlási ütemre számítanak a szakemberek. Kérdőjelek ugyanakkor itt is vannak, hiszen az olajárak alakulása jelentősen befolyásolhatja az inflációt, míg az élelmiszerfelügyeleti-díj megemelése, a kiterjesztett chipsadó, a dohányipari egészségügyi hozzájárulás esetleg áthárítása az árindexet növelő hatást eredményezhet.

Kicsit még tovább csökken a munkanélküliség

2014-ben várhatóan jelentősen csökken majd  munkanélküliségi ráta - a pontos adatokat néhány hét múlva ismerhetjük meg -, a trend azonban az előrejelzések szerint már nem folytatódik. A tavalyi 7,5-8 százalékos ráta alig 0,2-0,6 százalékponttal mérséklődhet.

Idén ugyanis már kisebb volumenű lesz a közfoglalkoztatási program kiterjesztése, a bejelentések alapján júliustól terveznek 50 ezer plusz embert bevonni, így az állami munkahelyteremtés csak kisebb mértékben húzhatja lefelé a rátát. A versenyszféra munkahelyteremtése ugyan már 2014-ben is kezdett magára találni, ám még nem sikerült a válság előtti szintet elérni. A bővülés mértéke vélhetően 2015-ben sem lesz számottevő és kiugró.

Mások azonban a játék végét hirdetik - szintén ugyanazon körben

Költségvetés: no para!

A költségvetési folyamatokat az Orbán-kormánynak úgy sikerült átalakítani, hogy 2013 óta lényegében már nem is kérdés, hogy a kívánatos 3 százalék alatt lesz-e a büdzsé hiánya. 2014-ben és 2015-ben is egyöntetűen arra számítanak az elemzők mellett a brüsszeli szakemberek is, hogy ezt a pontot kipipálhatjuk.

A 2015-öt érintő várakozásokat nézve egyébként egyedül a Századvéd számít a kormánynál is jobb egyenlegre, 2,3 százalékos deficitre, míg a többi prognózis 2,9 százalékos hiányt vetít előre. Bár kockázatok akadnak az új év költségvetésében, melyek esetleg kisebb kihívások elé állíthatják a kormányt, ám véleményünk szerint  minimális az esélye a 3 százaléknál nagyobb deficit kialakulásának.

Székely Sarolta - mfor.hu

És vannak akik új országot építenének (maguknak) - szerintük nem csak Orbánnak, a rendszernek is mennie kell

* 

Nincs kompenzáció és nem kap többet a győztes - az önkormányzati választásról ( - kompenzáció helyett matek)

Az önkormányzati választáson nincs győzteskompenzáció, azaz a mandátumot szerző képviselőnek vagy polgármesternek a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges számú szavazata nem “csúszik fel” jelölőszervezete kompenzációs listájára.

Ócsa önkormányzatának székhelye

Az önkormányzati választások alkalmával nem él a kompenzáció.

Mint talán kevésbé ismert, az országgyűlési választáson az egyéni választókerületben az a jelölt szerzett mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Itt élt az a szabály, amely szerint nemcsak az a szavazat minősült töredékszavazatnak, amit olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, hanem a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

A töredékszavazatok az országos listán hasznosultak.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán azonban nincs “győzteskompenzáció”: a jelölt akárhány szavazattal is nyeri meg a mandátumát, a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges szavazatai nem “csúsznak fel” jelölőszervezete kompenzációs listájára.

Egyéni és jelölő listára lehet voksolni

A tízezernél kevesebb lakosú településeken (mint Ócsa) egyéni listán választják meg a jelölteket, itt eleve nem is létezik kompenzációs lista, ahová a töredékszavazatok kerülhetnének. 

(A tízezernél több lakosú településeken vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – választják meg az önkormányzati képviselőket.)

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 

A kompenzációs listák a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot, és ebben az esetben töredékszavazatnak csak az minősül, amit az egyéni választókerületekben a jelölőszervezet jelöltjére adtak le és nem szereztek vele mandátumot. 

Ennek részben az is az oka, hogy az önkormányzati választáson a jelöltek túlnyomó többsége függetlenként indul, így nem is lenne “hová” kerülnie a töredékszavazatnak, hiszen a függetlenek nem állíthatnak kompenzációs listát.

Ócsán három pártszervezet (Fidesz, Jobbik, MSZP) indít polgármesterjelöltet. Többen ezért a tisztségért függetlenként mérettetik meg magukat.   

Ebből két párt képviselőjelölteket is felsorakoztat, míg a többség inkább függetlenként próbálkozik. 

Ócsán ráadásul a mostani polgármester képviselőként nem indul, ami azt jelenti, ha polgármesterjelöltként nem kapja meg a megfelelőszámú támogatást, akkor kiesik az önkormányzati tisztségviselők sorából. Így egy másik polgármesterjelölt kerül előtérbe, akinek a képviselői helyét egy újabb, a bekerüléshez szükséges sorrendben legtöbb szavazatot begyűjtött jelölt léphet. 

Egyes elemzések alapján, és nagy valószínűséggel a Fidesz és a Jobbik sem lesz képes az összes jelöltjét bejuttatni a képviseletbe.  Ehhez kapcsolható elképzelések szerint a Fidesz három jelöltet veszít, míg a Jobbik is körülbelül ennyire számíthat.

A Lakatosház hűlt-helyét tiporva szónokol

Ez esetben csak két független juthatna be. Azonban ismerve a régi tagságot és az újrajelentkezőket, ez elképzelhetetlen. Többen vélnek olyanokat, akiknek biztos helyet adnának a testületben. Ez esetben azonban a pártoknak kell többet "leadniuk". Vagyis nem biztos, hogy a Jobbik és a Fidesz képes lesz a maga jelöltjeiből 3-4 főt bejuttatni. Ha igen, az meglepetés lenne ami a régiek ("öregek") veszteségével járna. Ők pedig többnyire a függetlenek sorai közt találhatók.

Ha azonban Bukodi Károlyt polgármesterré választja a többség, akkor a városban a Fidesz adta irányítási lehetőség a most ismert "független" segédek támogatottságával fennmaradhat. Ekkor szinte semminemű változás nem várható a várospolitikát és a fejlődést érintően. Gyakorlatilag "minden marad a régiben". 

MSZP demonstráció Alsópakonytól Ócsáig

Bukodi Károly kiesésével azonban egy olyan "szabad helyzet" jöhet létre, melyet egyik fél sem fog tudni uralni. Ugyanis sem a Fidesz, sem a Jobbik jelöltjei nem képeznek többséget. Az MSZP ebben nem rúg labdába, még akkor sem, ha a párt induló jelöltje bejut a testületbe.

A függetlenként jelentkező indulók közt számos olyan ismert személyt találni, akik jelenleg a Fideszt, vagy az ott regisztrált személyt magát segítik, és van olyan is aki több kulacsból táplálkozik. Ők legalább annyira sorsdöntők lehetnek, mint a pártos alapon indulók. Valójában ezek a bejutó többkulcsosok lesznek a meghatározók abban, hogy az aktuális helyzetet kihasználva majd kihez csapódnak a testületen belül. Teljesen függetlenül attól, hogy listán jelentkező pártos polgármestere, vagy egyénileg induló "szabadúszó" polgármestere lesz a városnak.

Visszaemlékezve a négy évvel ezelőtti helyzetre, akkor is egy-egy képviselő átigazolásával sikerült felülkerekedni a "függetlenségen". Ezzel pedig egy bizonyos csoport és pártalakulat nyert. A város ekkor veszett el. 2010. október 4.-én Ócsa elesett.

Most valahogy nem szeretnénk ezt újra.

*

A választás lezárult - a kör bezárult ( - jó éjt baloldal)

Tekintettel az alacsony részvételi adatokra, azt hiszem a vasárnapi választás eredményét érdemes óvatosabban kezelni, de az eltagadhatatlan, hogy a pártokra leadott szavazatoknak azért komoly jelzés értéke van. Nem is a narancsosok utcahossznyi győzelmére és nem is a Jobbik második helyére gondolok, hiszen ezek a folyamatok azért már az országgyűlési választások után is sejthetőek voltak, hanem a balliberált oldalon bekövetkezett átrendeződésre.

Az a számokból jól látszik, hogy új balos szavazók nem jelentek meg a palettán. Ha összeadjuk az MSZP, a DK és a Bajnai-féle alakulat által most megszerzett százalékos eredményeket, akkor nagyjából ugyanazt kapjuk, mint amit április 6-a este is mutattak a grafikonok, cirka 26 százalékot. A különbség csak annyi, hogy a torta ma már másképp van felszeletelve, mint ahogy azt még anno, a honi választásokat követően sokan gondoltuk.

Így aztán nem kell nagy politikai elemzőnek lennünk ahhoz, hogy lássuk: a balliberált oldalon alapvetően három, azonos súlyú párt jött létre, mindegyik élén egy-egy levitézlett vezetővel és ez még akkor is igaz, ha esetleg az elvtársak a hétvégén elküldik Mesterházyt és egy újabb balekot ültetnek a helyére. Továbbá az is kijelenthető, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ez a felállás, ezek a főszereplők és ezek az erőviszonyok hosszabb távon is megmaradnak, megmaradhatnak. És a lényeg itt van.

Ezekkel az arcokkal, ezekkel az alakokkal soha nem fog feltámadni és megújulni a magyar baloldal. Gyurcsánnyal, Bajnaival, Mesterházyval, Szanyival, Hillerrel és a többi hiteltelennel csak arra van esélyük, hogy azt a 25 százaléknyi biztos szavazót - az agyhalottakat, akik történhet bármi, akkor is melléjük húzzák az ikszet - különböző arányokban osztogassák fel egymás között.

Jól láthatóan nincsenek új arcok, nincsenek hiteles emberek arrafelé. Nincs második vonal. Nincsenek olyan balos fiatalok, akik most még nem ismertek, de egyébként tehetségesek, akik a közeljövőben előreléphetnének és tényleg új alternatívát jelenthetnének. Csak egyre erősebb hullaszag van. Egyre büdösebb szemétdomb, aminek a tetején ott táncol a pojáca, a libás és a balek.

A kör bezárult.

Good night, left side!

Radical Puzzle

*

Az LMP utolsó esélye - valóság és álom ( - Konzervatív Alternatíva Reform és Demokrácia)

Véglegessé vált az arcvonal. A magát baloldali demokratikus ellenzéknek nevező szedett-vedett posztkommunista csürhe végül az egymás hímtagjának három éven át tartó ráncigálása után mégiscsak összegyűlt a legkevésbé kókadtnak látszó köré. Felköptek és aláálltak becsülettel, a végén pedig már meg sem próbáltak arrébb mászni alóla. Nem volt hely merre menni, mert ott volt már Gyurcsány, Kuncze meg Fodor.

Felfalásra várva: - birkák választás előtt (róka vagy oroszlán)

A másik oldalon a magát nemzeti oldalnak hívó posztkommunista rablóbanda legalább ettől a miniszterelnök-jelölési bohózattól megkíméli a választópolgárokat. Ott már régóta nincsen kérdés irányítási ügyekben.

A választás lehetőségének illúziója ugyan csempészhet némi reménytől csillogó bájt a választási procedúra egyébként tragikomikus folyamatába, de aki csak egy kicsit is nyitott a világra és némi energiát rászánva megpróbálja megérteni a magyar politikai dágvány működését, annak a napnál is világosabb, hogy az valójában csak hitbeli kérdés, hogy a fideszre vagy a szocikra szavaz. "A te kommunistáid a jobbak?" - hangzik el a kérdés. A fidesz nincs szocik nélkül és szocik sincsenek fidesz nélkül. Az elmúlt 25 év módszeres hazaárulása, a magyar politikai és közélet parcellázása a szoci és fideszes lövészárkokkal; az oszd meg és uralkodj elvének gyakorlati alkalmazása a magyar választópolgárokon. Mondhatjuk persze, minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel.

Ugyanakkor, az elmúlt pár év egyik biztató elmozdulása, hogy láthatóan kezd kialakulni egy olyan választói réteg, amelyik kezdi tudatosan és határozottan elutasítani ezt a fajta politikai provincionalizmust. Megjelent egy olyan igény, amely már nem a kádári elvek mentén szocializálódott sekélyes populizmusra fogékony, hanem tudomásul veszi a piac- és információgazdaság realitásait, ingerküszöbét pedig már nem viszik át az ostoba demagóg politikai lózungok. 

Ez a réteg ma a magyar politikai élet árvaháza. Választásokon a fideszmszp szóba sem jöhet, a buzi-cigány-zsidó radikális szentháromságon alapuló (bár újabban szívecskés szdsz-esedő) jobbik pedig említésre sem méltó. Az egyetlen látható politikai entitás ebben a szegmensben a Schiffer féle LMP. Jelen formájában ez az alakulat is azonban gyenge, erőtlen, politikusai jellegtelenek és karakter nélküliek, ráadásul a pártot átszövi valami elmaradott és homályos zöld romantika is. A magyar politikai közeg szánalmasságát jelenti azonban az a tény, hogy még egy ilyen alakulat is kiemelkedik a többi közül azzal az egyszerű ténnyel, hogy az LMP az egyetlen pártnak tekinthető, amelyik legalább konzekvens maradt az elmúlt négy évben az elveit tekintve, valamint napirenden tartanak olyan témákat, mint például az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának ügye, ami ugye a többi kommunista utódpártnak (minden bizonnyal az érintettség okán) nem érdeke.

A bohócozással kezdődő kampány minden bizonnyal a Zuzu Petals-al való beszélgetésre fog hasonlítani. A ValóVilág közönsége, a rezsiharcosok és a mazochisták pedig minden bizonnyal jól fognak rajta szórakozni, egyéb szempontból viszont teljesen érdektelen lesz. Az egyetlen nyitott kérdés, hogy az LMP képes lesz-e végre túllépni saját töketlenségén és a többiekkel szemben megmaradt csekélyke erényüket csillogtatva képesek lesznek-e az elmúlt 25 év politikai útonállásától megcsömörlötteket megszólítani. Ez a választás az LMP utolsó esélye erre. Egyébként jön a jól megérdemelt süllyesztő.

KARD

*