Már közel sem olyan népszerű a Fidesz - csökkent a párt támogatottsága ( - nőt a bizonytalanok tábora)

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 9 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékponttal csökkent és 25 százalék, az MSZP, a Jobbik tábora is változatlan maradt 12, és 11 százalék, valamint a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága immár negyedik hónapja 1 százalék. 

Csökkent a Fidesz támogatottsága, de továbbra is vezet - a Jobbik azonban az MSZP alá csúszott

A kutatás adatai szerint a Fidesz szavazóinak száma a népszavazási kampány kezdete óta folyamatosan növekedett, ám ebben a hónapban csökkent két százalékpontot, így a párt támogatottsága 25 százalék. A támogatók aktivitása ugyanakkor ebben a hónapban némileg növekedett.

Az MSZP támogatottsága már negyedik hónapja változatlan, továbbra is 12 százalék. A párt szavazói a kampány lecsengésével ismét meglehetősen aktívak. A Jobbik támogatóinak száma szintén negyedik hónapja változatlan, 11 százalék. A párt támogatóinak aktivitása továbbra is alacsony.

A többi párt megítélése minimálisan változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma most egy százalékpontot csökkenve újra 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és negyedjére ez sikerült a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is. A Párbeszéd és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.

A kvótanépszavazási kampány felrázta a szavazókat, azonban a Fidesz támogatottságának csökkenésével a bizonytalanok tábora növekedésnek indult, 43 százalék. A múlt hónapban úgy tűnt, hogy a Fidesz a belengetett nyugdíj és fizetésemelési programjával folytatja a menetelését, ám ez a lendület, könnyen lehet, hogy a PISA eredmények megérkezésével megtörni látszik. Hogy ez a változás trendszerű lesz-e a következő hónapokban fog kiderülni. Most egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesztől lecsorgó szavazókat senki sem tudja megszólítani, és ők pártpreferenciával nem rendelkezőkké válnak.

- Népszava -

*

Magyarország figyelmeztetést kapott ( - harc és szuverenitás)

Az Európa Tanács bizottságának javaslatára Magyarországot nemzetközi megfigyelés alá vehetik.

Magyarország lehet az első Európai Uniós tagállam, amelyet nemzetközi vizsgálat alá vehetnek a demokrácia védelmében.

Az Európa Tanács befolyásos bizottsága, a strassburgi székhelyű emberi jogok védője – amely nem tagja az Európai Uniónak – javasolta, hogy az országot vessék “megfigyelési eljárás alá”. Ennek keretében vizsgálnák a demokratikus jogokat, szabadságjogokat. Ilyen eljárásra még a 27 tagállam egyikében sem került sor.

A megfigyelési vizsgálatról szóló végleges döntés a tanács parlamenti gyűléséé, amelyet a szervezet 47 tagállamának törvényalkotói hoznak majd meg. Tíz országot vizsgálnak jelenleg, amelyek a tanácsnak tagjai, de nem tagjai az EU-nak, így például Oroszországot és Törökországot.

A véleményt a tanács vizsgálóbizottsága terjeszti elő.

Orbán Viktort azzal vádolják, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a független intézményeket, az alkotmány átírásával pedig saját politikai pártjának hatalmát akarja bebetonozni, és a legfelső bíróság ítéleteit figyelmen kívül akarja hagyni.

Brüsszel és Budapest között már hónapok óta zajlik a vita Magyarország függetlenségéről, így a média függetlenségének korlátozásáról, a bírókra gyakorolt nyomásról és a jegybank feletti ellenőrzésről. A magyar miniszterelnök határozottan visszautasítja a vádakat, és kormányával és diplomatáival hangos és részletes kampánnyal védekezik az őt illető kritika ellen.

A bizottság szerint Orbán elhamarkodottan és nem áttekinthetően cselekedve szegte meg a demokratikus elveket, és figyelmen kívül hagyta az ország törvényhozását és folyamatosan változtatja a törvényeket és aláássa az alkotmányt egy “szűk pártpolitikai érdekeltség” érdekében.

A kétharmados parlamenti többségű Fidesz másfél év alatt négyszer használta fel hatalmát az alkotmány (alaptörvény) módosítása érdekében. A törvényi változtatásokat is vizsgálni fogják az európai bizottság jogászai valamint az Európa Tanács egy másik testülete is.

A megállapítás szerint “a felmerült aggályok mindegyike önmagában is súlyos kérdés a demokrácia elveinek, a törvény betartása is az emberi jogok iránti tisztelet betartása szempontjából. Ha egy tényezőt vennénk figyelembe, az is elegendő lenne a bizottság alapos vizsgálatához. Jelen esetben, azonban, így együttesen a reformok összessége, amely célja a legfontosabb intézmények politikai ellenőrzése, ezzel egyidejűleg az ellenőrző és egyensúlyt biztosító rendszer gyengítése” – írja a jelentős brit lap, a Guardian.

*