Legalizált korrupció - lesújtó felmérés a magyarországi helyzetről (- Ócsán ilyenről szó nem lehet)

Híradások szerint Brüsszel kifogásolta, mégis a haverok számára készül a közbeszerzési törvény.
Többek szerint legalizált korrupció zajlik az országban.

A kritika nem lehet jogtalan, ha belegondolunk bizonyos beruházások és beszerzések lebonyolításába. 

Ócsa persze kivétel. Itt ilyen szóba sem jöhet. A korrupció fel sem merül. Nálunk más a helyzet.

Műemlékvédelmi terület - tájkép az eltüntetett korabeli parasztház helyéről

 Bukodi Károly és Horváth Tamás önkormányzata és városvezetése alatt ismerté vált nem egy olyan eset, amikor zárt körben értesültek csupán az önkormányzat beszerzési szándékáról, mert az nem lett közhírré téve. Nem egy eset ismert, amikor meghirdetés helyett csupán a polgármester választása alapján érkeztek be (általában három helyről) árajánlatok. Ezek sem mindig kiírás szerint és azonos időben. Volt olyan is, hogy ad-hoc jelleggel érkezett bekérések különböző időpontokban lettek érkeztetve és nyitva.  Az esetleg így bejövő árajánlatok postabontása sem úgy történt, hogy az egy bizottság előtt jegyzőkönyvezve került nyitásra, hanem csupán a napi postával célirányos továbbításos iratkezelés történt. Ezt a helyi iktatás igazolja, de amúgy az önkormányzat hivatalában dolgozók elmondása alapján került felszínre. 

Példabeszéd -  a parasztház helyébe állva  (- műemlékvédelem helyett)

Utánanéztünk a korábbról ismert pár esetnek és az archívumban sehol sem található utalás arra, hogy a célberuházások, a kisebb és közepes munkák, az ilyesfajta önkormányzati beszerzések ismertetést nyilvánosságot, kihirdetést kapnának. A MÁV alúljáró árbekérései, a laptopok cseréjének beszerzése nem az önkormányzati tájékoztatás alapján látott napvilágot. A tájékoztatás ebből a szempontból rendre hiányos. A Lakatos-ház bontása sem került kiírásra, vagy nyíltszínű versenyeztetésre. Ott is csak egyszerűen megjelentek a vállalkozók.  Még az örökségvédelem ügyintézője sem tudott a bontás elrendeléséről. Ez esetben maguk a képviselők is meglepődtek, amikor utólag értesültek csak a cselekményről. Az ilyen, és áttekintett esetek során egyszer sem lelhető fel a nyílt kiírás. Arról viszont van jegyzőkönyv, mely azt tanúsítja, hogy a polgármester maga választ ki, vagy jelöl-, határoz meg esetleg kutat fel cégeket akiktől aztán árajánlatot kér, s kap. Ezután ezek a bekérések kerülnek a testület elé, amiből többnyire a "legolcsóbbat" választják. Mondhatni évek óta így jár el, és dönt a képviselő-testület, elfogadva ezzel a hatalomgyakorlás kevésbé nyilvános és átlátható módját, annak ellenére, hogy ezt sokszor és sok helyütt kifogásolják.  Az, hogy aztán itt van, s volt-e bizonyos esetekben kartelezés, arracsak a korábbi főépítész, vagy annak egyik levele utalhat. Az Ő  munkáját azonban köszönik, de nem kérik már tovább.

Nem véletlen az a vélekedés, mely szerint mindez a folyamat nem hogy olcsóbbá, hanem pont fordítva drágábbá teszi a beruházásokat, hiszen a felkért cégek valós piaci helyzet és verseny kialakulása nélkül szinte zártan, vagy éppen egymást közt, akár maguk által szabadon és a tényleges (reális) piactól elszigetelten, szűkkörűen alakíthatják és szabhatják meg az áraikat. Ez pedig se nem jobb, se nem olcsóbb, mint a nyílt és átlátható kiírásos pályázat.

Ki tudja mi hasznunk származik ebből - Oxyfa üzlet (- a gomb)

Aztán az sem teljesen egészséges, és átlátható, hogy a polgármester egyszemélyében (még ha testületi felhatalmazással is), maga - miként - keres, vagy kutat fel cégeket akikkel aztán tárgyal, majd bevon akár az árajánlatba vagy - ezután - az üzletbe.  Még az is előfordulhat egyes esetekben majd a gombhoz keresnek kabátot. Mondjuk egy adott jelentkezőhöz munkát. Így akár számunkra értelmetlen, vagy kihasználatlan beruházások, pénzköltések is megvalósulhatnak.

A régi-új alpolgármester és az akkori új laptop - váltottak

A választási laptopok esete sem ismeretlen már,  amikor a képviselői gépeket a "házi beszállító" céggel értékeltetették fel, és  úgy árulták ki maguk közt bagóért azokat, hogy az ezt követő technikai űrt ugyanott  3,5 milliós vásárlással (beruházással) kárpótolták. A gond, hogy mindez a mi pénzünket, a közvagyont apasztotta.

Aztán az idegen tulajdonú MÁV alúljáró felújítása is jól példázza azt a pénzügyi- városfejlesztési mentalitást aminek haszna nem pont a lakosság összességét szolgálja. Már csak azért sem, mert az alúljáró az átjáróval szemben, közel sem bonyolít le érdemleges forgalmat: Mégis az előbbire futotta és az utóbbira nem.

Nem önkormányzati víztorony - Alsópakony

Mostanság zajlott a szintén idegen érdekekhez köthető alsópakonyi víztorony feljavítása ismét közpénzből, hiszen önkormányzati hozzájárulással végezték, ami megint csak előhozza azt a másoknak kedvező érzést, mely nem annyira az itteniek ínyére való. Alsópakony azon részének rákötése városi víz- és a csatornahálózatra, régi restanciája a mostaniaknak. Mégis az alapítványi glóbusz kapott prioritás és közpénzt, nem pedig a vezetékes vízhálózat továbbfejlesztése.

Házi őrző-védő - kiírás nélkül (- belső döntés)

Korábban sokáig titkolták az alsópakonyi őrzés-védés odaítélést is a közismert ezzel foglalkozó helyi cégnek. Aztán az is kiderült, hogy mennyit fizettek érte.

S lám, egyik esetben sem volt nyílt kiírás vagy közismert pályáztatás. Ezekhez a kivitelező kiválasztásának folyamata sem közismert. Az önkormányzat erről nagyon szűkmarkúan ad tájékoztatást.

Mindez egyfajta kételkedést, érthetetlenséget, vagy misztikumot ad a tervezet munkafolyamatok és a lebonyolítások körének. Nincs civil kontroll, rálátás és nyitottság. Zárt körben, személyek egymás közti megbeszélésein dőlhet el minden.

Nem hiába, hogy Brüsszel 2013 vége óta szolgalmazza:  a pályázatok elbírálását átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni.

Uniós finanszírozás - aránytalanság és visszásság

A kancelláriaminiszter ezt meg is ígérte, ám most egy olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés plénuma elé, amely gyakorlatilag legalizálja a korrupciót - mondta lapunknak Varju László. A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független képviselő többek között nem érti, pontosabban sejti, hogy mi az oka annak, hogy a meghívásos pályázatok összeghatárát miért emelték többszörösére.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a másik ellenzéki párt, az Együtt is. Juhász Péter szerint a kormánypártok úgy próbálják megváltoztatni a közbeszerzési törvényt, hogy a közbeszerzések minél bonyolultabbak és minél kevésbé átláthatóak legyenek, és egyre több kiskapu legyen a rendszerben.

A városi főépítész áldozatvállalásával

Mindez Dunaharaszti képviselőtestületét is nyomasztja. Ott  Andrásik Sándor egy felszólalásában fel is vetette ennek a problémának a lényegét. 

"Miért nem lehet nyílt pályázatokat kiírni, amikor közismert, hogy a nyílt pályázatoknál igazi verseny, és így árverseny van a pályázók között, aminek az a hatása, hogy leviszi az árakat. Így pedig minimum 15-20 százalékot lehetne megtakarítani, és ezt is valamilyen fontos fejlesztésre, beruházásra költeni a városban. Számításaim szerint összességében így akár 100 millió forinttal kevesebbe kerülnének ezek a beszerzések, ha nyílt pályázatokon, valóban megversenyeztetnénk az indulókat. Igaz az önkormányzatnak sokkal több munkája lenne a pályázatok kiírásával, értékelésével, de megérné a városnak!

Ezzel szemben ha előre adott, hogy csak melyik cég indulhat, akkor az visszaélésekre is lehetőséget ad, ezt is mindenki tudja. Tisztában vagyok azzal, hogy jó rég ez a gyakorlat, és nem leszek népszerű ezzel a felvetésemmel."

Évek óta roskadozik - erre nem jut már pénz

Ócsán azonban a Fideszes egyenuralom egyetlen tagja és az állítólagos független sem mert még ezzel előhuzakodni ebben a ciklusban. Bár korábban volt erről már szó és érte kritika a polgármestert az akkori "ellenzék" részéről, de az Isten adta nép a választások során ezt az egyszínűséget a színtelenséget választotta.

Elsőként körbeszigetelték, majd leszedték róla a tetőt - logikus ( - ketrecre futotta)

Így ne csodálkozzunk, ha minden beruházás kifordultan drága, vagy ha a város közterülete lepusztult ábrázatot mutat. Ha valóban másra költik a pénzt, akkor nem jut külcsínre, a város látható fejlesztésre. Ezért maradnak az évtizedekkel ezelőtti állapotok, az önálló és valós önkormányzati beruházások hiánya. Nem épülnek utak, járdák, és nem szépül a városi környezet. 

Elég egy közösségi oldalt idézni a visszaigazoláshoz: "...azt kell mondanom lassan szégyenlek Ócsán lakni! Nincs egy rendes utcánk sem!  Képviselő "urak"! ÉBRESZTŐ!!"

Közpénzes fesztiválozók - önkormányzati támogatással (- adóhátralékok rendben)

Mert a városi jólét nem a polgármester presztízsében, vagy az ismert haveri kör támogatásban a folyamatos fesztiválozásban mutatkozik meg. Ma már nem kell a népnek a cirkusz, főleg nem, ha a kenyérre valóra sem igazán futja.  A látvány nem más mint szemfényvesztés.  A költségvetés és az önkormányzatiság valójában nagyon rossz bőrben van. 

A nyíltságot és a demokráciát lassan átszövi a korrupció pókhálója.

Még volt a jegyző, amikor hivatali visszaélés gyanújával tett, (tettek szinte maguk ellen, de) ismeretlen személlyel szemben rendőrségi feljelentést, mikor kiderült, (nyilvánosságra került,) hogy egyeseknek jelentős hátralékot engedtek el. Ezek között ma ismert közéleti szerepet vállaló, önkormányzati támogatásban részesülő személyek voltak. Az így be nem szedett pénzek (milliók) sorsa hivatalosan ma sem ismert. Az eltörlés címszóval megszavazott pénzügyi kimutatás nagyságrendje milliós tételeket tett ki. A városvezetés máig nem nyilatkozott az ügyben.



Fesztiválbirka - ócsai szimbólum

A hivatali visszaélő sem került elő. Akiket ez ügyben meghallgattak, azok egyike sem lehetett. Az önkormányzatból azonban csak egy tanúra voltak kíváncsiak. Aki így tanúként meghallgatást nyert, az nem más, mint maga a feljelentő, a jegyző volt. Mégsem ő szivárogtatott a közpénzes adósságtörlésről.  Hogy kiadta ki a titkot, ismeretlen. Hogy miért lehet titokként kezelni a városi közpénzt, szintén negatív. A hatóságok, a Kormányhivatal azonban láthatóan nem lép fel ez ellen. Ócsán sincs ez másként.

Felszín és alvilág - szerződés és pénz

Mert mi lehet az, ami lassabban megy egy korrupciógyanús ügyben, mint a közérdekű adatok kiadása?  Ismert: - a hivatalos eljárás.

Ma a nyomozóhatóságok és a bíróságok sem képesek ezekkel a közügyekkel megküzdeni. Sokszor a nyilvános adatok után érdeklődőt, a kikérőt, vagy a megjelentetőt vegzálják, még akkor is ha ezzel pont az összefonódást az oligarchiát és a mögöttes érdekszférát, a korrupciót tárják fel. Azt mondják, azért, mert ezt a jelenséget nagyon nehéz bizonyítani.

Nem véletlen, hogy Brüsszel ismét elővette ezt a tárgykört. 

Elvégre Ócsán sem ismert, hogy a közvagyonból vásárolt polgármesteri autó 6 milliós ára miként és milyen árajánlatok mentén alakult és jött ki.  Hol és miként lettek bekérve ezek az ajánlatok, s hogy azokat ki(k) és miként bírálták el, majd végül hogy javasolták a testületnek azt, illetve vitték döntésre a dolgot. Az sem világos, hogy a több milliós hiány, és a polgármesternek fizetett térítések ellenére miért kellett a városnak más fejlesztéseket elhalsztva ebbe a drága és értelmetlen vásárlásba belevágnia. Az emberek kételkednek abban, hogy ez a város érdekében történt volna. Sokkal inkább vélik, és valják azt, hogy ez egyéni érdeket szolgál. A háttérintézkedések vélhetőleg ezek mentén zajlottak. Elvégre előzetes tájékoztatás, elvi hozzájárulás ez ügyben nem volt. Az autó csak úgy bekerült a költségvetésbe.

Mert a turpisság itt, és ebben az esetben is fennáll.  Többen tudni vélik, hogy nem is volt ismert előzetesen a célzat. Az autó beszerzése csupán az idei költségvetés pénzügyi bemutatása során bukkant fel, úgymond aktív alkotó elemét, részét képezve annak. Mint egy beágyazott tétel, amolyan költségvetési kötelezvény.  Amikor a képviselők elfogadták a város költségvetését, akkor azzal az autó vásárlást is. Senki nem vetette ki onnan.

A város költségvetése jelentős deficittel küzd. Folyamatos (gördülő) a hitelfelvétel és a tartalékot is a hitelszámla háttere biztosítja csak a városnak. 

 

Ócsán nincs az a veszély, hogy pénzügyi tartalék képződik és az esetleg egy kétes brókerház által vész el. Ócsa nem ér ebben Alsónémedi, vagy más ismert település hasonlatos sorsára.  Nálunk nincs erre pénz.  Inkább fizetnek ügyvédet, mintsem elfogadják a nyilvánosságot, vagy a jogos kritikát. 

A környező országokhoz képest is magas Magyarországon a gazdasági szereplők körében azoknak az aránya, akik úgy érzik, széleskörű a korrupció az országban - ez derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére készített felmérésből.

Összességében pedig nem mást mint az összefonódást és a korrupció látszatát erősíti az Ócsán is látható folyamat. Hát, persze, hogy már Brüsszel is az ilyenektől illetve ezektől hangos.

A minket ért kellemetlenségekért azonban senki nem kér elnézést.

Az esetleges retorziók a kiszabott büntetések is csak a lakosságot sújtják. Ócsán erre adott a példa.

Forrás: Népszava, MTI, Átlátszó.hu

*