Nem mintha könnyeket akarnék hullatni a narancsos kormányzatért, de
azért az jól látszik, hogy valami félelmetesen nincs rendben fideszes
berkeken belül. Olyan az egész, mintha a kapitány elvétette volna az
irányt, de a tisztek nem érnek rá arra, hogy figyelmeztessék, mert
egymással és azzal vannak elfoglalva, hogy a még fellelhető értékeket
miként tudják a zsebükbe tömködni. A legénység már látja, hogy ebből
nagy baj lesz, viszont az ő hangjukat nem hallja, pontosabban nem akarja
meghallani senki sem, ezért aztán ők meg elkezdik tömegesen elhagyni az
egyre inkább nyikorgó fedélzetet, miközben az egész hajó kezd
irányíthatatlanul elveszni a semmibe.
És ez valljuk meg, nem jó.
A narancsos szimpatizánsok úgy tűnik, már látják, hogy nem igazán jól mennek a dolgok. A kérdés így már csak az, hogy maguk az érintettek rájönnek-e arra, hogy baj van? Hogy észreveszi-e OV, hogy kikkel is vette körül magát újabban, hogy rádöbben-e végül arra, hogy ami most van az már ebben a formájában tovább nem tartható.
És ez valljuk meg, nem jó.
A narancsos szimpatizánsok úgy tűnik, már látják, hogy nem igazán jól mennek a dolgok. A kérdés így már csak az, hogy maguk az érintettek rájönnek-e arra, hogy baj van? Hogy észreveszi-e OV, hogy kikkel is vette körül magát újabban, hogy rádöbben-e végül arra, hogy ami most van az már ebben a formájában tovább nem tartható.
A labda most a narancsosok oldalán pattog. Változtatni kell, mert így ennek már nincs nagyon értelme.
Nincs rosszabb egy bizonytalan, önmagának kétnaponta ellentmondó,
egyhelyben toporgó, széthúzó tagokból és csoportokból álló kormányzati
erőnél. A fideszes csapat azonban mára ilyenné lett.
Ilyenné tették a
belső ellentétek, a hozzájuk kapcsolódó holdudvar, az új karrieristák
gátlástalansága, a régi motorosok gyengesége és persze az a
felkészületlenséggel vegyes pökhendiség, ami manapság már szinte minden
megnyilatkozásnál tetten érhető.
Nem jó, mert azért akárhogy is nézzük a dolgot, egy országnak - legyen
az bármelyik - az az érdeke, az lenne az érdeke, hogy az éppen regnáló
kormányzat normálisan, a többség által kijelölt úton, a többség által
meghatározott prioritások mentén, biztos kézzel vezesse az országot.
Lehet egyetérteni, vagy sem a kormányzati célokkal, lehet vitatkozni
egy-egy döntésen, de lényeg mégis csak az, hogy ha már megválasztott, ha
már kijelölt a szavazók többsége valakiket a kormányzati feladatra,
akkor az a brigád kormányozzon és határozottan tegye a dolgát. Ne
bénázzon, ne találgasson, ne tétovázzon, hanem haladjon előre az úton.
Aztán majd a következő választásokon az emberek eldöntik, hogy jó-e az
irány.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése