Ócsa közéletének és közpénzeinek sorsa minden téveszme ellenére az egyének kezében van.
Ez az állítás még akkor is igaz, ha a sokan nem így látják.
A demokratikus berendezkedés helyi apparátusa az önkormányzat, ahol a népképviselet a képviselők által valósul(hat) meg. A képviselők az időközi választások útján a nép szavazati alapján kerülnek a testületbe. Ez a testület hivatott képviselni és gyakorolni a népakaratot.
Az évek során azonban a nép gyermeke nem egyszer és nem egy esetben élte már meg, hogy ez a mondhatni demokratikus választással létrehozott képviseleti társulás elhajlik bizonyos értelemben és hol a párt, hol pedig az önös érdek, vagy más kötelék alapján felejtődik el az alaptézis, benne a választópolgár és az adott hely (település) érdeke.
Ezért is trükköznek sokan az adatokkal. Elvégre az önkormányzat is a mögöttes emberekből tevődik össze. Előfordul(hat) bizonyos esetekben, hogy képviselőként a személyek szoros kötelékbe, vagy érdekeltségbe, netán viszonyba kerülnek, illetve állnak egymással. Ez lehet akár egy párt (érdek)szövetsége, vagy más közös dolog, avagy viszony. Amennyiben ez így alakul, akkor szintén előfordulhat, hogy a legjobb szándék és a népakarat ellenére más (értsd rossz) irányt vesznek a dolgok.
 |
| Itt is ellenálltak, titkolóznak, aztán mégis kötelezték őket |
Így a vezető tisztségviselők néha elfeledkezhetnek, vagy éppenséggel eltitkolhatnak bizonyos közérdekű információkat adatokat a választók elől.
Ekkor, és ezzel gyakorlatilag kizárják őket a személyüket, sorsukat érintő döntések nyíltságából, azaz a közügyek kontrolljából, az átláthatóságból.
Pedig a közérdekű adatokkal, a közpénzekkel a nyilvánosság előtt is el kell tudni számolni. Főleg a korrupció és más visszaélések megelőzése, a demokrácia adta követelmények teljesítése érdekében. Ezt hazánkban törvény határozza meg.
1992 óta van lehetősége az állampolgároknak
közérdekűadat-igényléseket benyújtani, de igazán 2012 óta terjedt el az
állampolgárok között a demokrácia eme remek eszköze. Ma már az adatokat
kezelő állami és önkormányzati szervek és cégek is teljesen
természetesnek veszik, ha valaki információkéréssel fordul hozzájuk,
elenyésző azon adatgazdák száma, akik a törvényi előírásokat figyelmen
kívül hagyva banális indokokkal megtagadnak, vagy épp megválaszolatlanul
hagynak egy-egy igénylést. De erre is van hatékony megoldás.
Először a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény garantálta, hogy a
közpénzből gazdálkodó intézmények által kezelt közérdekű adatokat
mindenki megismerhesse. A jogszabályban garantált lehetőség értelmében
már 23 éve bárki közadatigénylést nyújthat be gazdálkodási vagy döntési
információk után érdeklődve, ez pedig a demokráciának egy nagyon fontos
eleme, a hatalom kontrollja. A szabályozás fokozatosan pozitív irányba
változott – a közérdekű adatok nyilvánosságát jelenleg az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (röviden Infotörvény) szabályozza- , a megismerhető adatok
egyre szélesebb körét tette megismerhetővé, és mára eljutottunk odáig,
hogy az adatkezelő állami és önkormányzati szerveknek és cégeknek egyes
adataikat (pl. a nettó 5 millió forintot elérő szerződések, és a vezetők
juttatásai) kötelezően közzé kell tenniük.
A KiMitTud 2012-es indulása
tette tömegessé az adatigénylések beadását, hisz korábban sokan nem
is
tudtak arról, hogy egyszerű állampolgárként adatokat van joguk kérni “A”
hivataltól, minisztériumtól, vagy akár vagyonkezelő cégtől. Míg
korábban jellemzően jogászi segítséggel rendelkező értelmiségiek
igényeltek postai levélben vagy privát emailben közérdekű adatokat, 2012
óta egy gyors regisztráció után bárki könnyedén megteheti ezt egy
nyilvános online felületen, ahol a jogi hivatkozásokat tartalmazó
formalevélbe csak bele kell illesztenie, hogy mire is kíváncsi.
Az Átlátszó fellépése a közérdekű adatokat nyilvánosságáért persze
nem keltett nagy sikert kormányzati körökben: a Fidesz “visszaélésszerű
adatigénylésekre” hivatkozva 2013-ban szűkítette a megismerhető adatok
körét az infotörvény Lex Átlátszó
néven elhíresült módosításával. Az adatgazdák azonban dicséretesen
alkalmazkodtak az új időkhöz, és egy-két kivételtől eltekintve érdemben
és határidőben megválaszolják az állampolgároktól kapott különböző
közérdekűadat-igényléseket. Vannak, akik extra erőfeszítések árán (DVD-n, pendrive-on, vagy postán) is kiadják a kért adatokat, és olyanok is, akik a nem szokványos (zsiráfborjú ellátásának költségei, önkormányzati atombunker) adatigénylésekre is korrekten válaszolnak.
Már csak nagyon-nagyon kevés adatkezelő veszi félvállról az
infotörvény szerinti kötelezettségét, még az igénylők ellen testületi
ülésen kikelő Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzat is megküld minden
adatot. Bezzeg Kazincbarcika. A borsodi városnak már számtalan
igénylést nyújtottunk be, de ezek közül nagyon kevésre kaptunk választ
“simán”, vagyis a jogszabályban megszabott 15 napon belül, mindenféle
plusz körök nélkül. A kazincbarcikai önkormányzat és az annak
tulajdonában lévő cégek ugyanis már több alkalommal eljátszották azt,
hogy vagy egyszerűen nem válaszoltak egy közadatigénylésre, vagy üzleti
titokra hivatkozva megtagadják a választ. Ezekben az esetekben minden
alkalommal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
fordultunk, mert a polgári per indítása mellett ez az adatigénylő másik
lehetősége hasonló esetekben.
Eddig kivétel nélkül minden esetben nekünk adott igazat a NAIH, és az
általunk kért közérdekű adatok kiadására kötelezte Kazincbarcikát, ám
az még most, a sokadik ilyen alkalom után sem tekinti természetesnek az
adatigénylések megválaszolását.
2014.július 19-én kikértük
az önkormányzat által kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések
listáját, amelyet kivételesen korrekten és határidőben megküldtek – és a
válasszal egyidőben feltöltöttek a település honlapjára, ahol egyébként
is kötelező lenne közzétenniük. De tragikomikus módon azóta, tehát a
tavalyi adatigénylésünk óta nem frissült a “szerződések” menüpont a város honlapján, csakis amiatt teljesítették már akkor is a törvényi kötelezettségüket. Sebaj, idén januárban megint kikértük a szerződéslistát. Viszont erre az igénylésre egyáltalán nem kaptunk választ.
Ahogy arra az adatigénylésre
sem, amiben azt kértük, hogy küldjék el az önkormányzatnál tanácsadói
szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat. Pedig ez jól
indult, dr. Buza Orsolya, a Kazincbarcikát képviselő ügyvéd először
pontosítást kért, mert szerinte nem volt egyértelmű az adatigénylésünk
megfogalmazása. Még az ügyvédnő kérésének napján elküldtük a pontosított
szöveget – aztán csak vártuk a választ, hiába.
Ezért aztán panaszt tettünk a NAIH-nál, beadványunkra pedig néhány
napja meg is érkezett a pozitív válasz, amiben az olvasható, hogy a
hatóság vizsgálata megállapította, hogy Kazincbarcika jogellenesen nem
teljesítette az adatigényléseket, és most a NAIH felszólítására
haladéktalanaul meg kell ezt tennie.
Vagyis ha nem kapunk (érdemi) választ egy közadatigénylésünkre, nem
kell azonnal polgári pert indítanunk, egy NAIH-beadvány ugyanolyan
hasznos lehet, ráadásul általában sokkal gyorsabb is.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése