Mindennapi áramszünetünket ad meg Uram ma - Buksi hagyatéka (- most szükség van áramra, vagy sem)

 Verőfényes napsütés. Sem jég, se hó, sem szél, sem pedig eső, zápor, vagy zivatar. Ócsán még sincs áram.

2024. -  Ócsa, a XXI. században.  Béke van. Napközben. Épp nincs áram az otthonokban.

Ócsa 14 éves polgármester szerint a vezeték alatt érintett tájvédelmi körzet a hibás. Hiába a belevágott védősáv, a fák képesek az adott  sávszélességben is növekedni.  Igaz Ócsa a betápot jó rész nem is onnan kapja.  Kifogásnak, magyarázkodásnak persze ez is jó egy 14 éves Ócsán törzsgyökerezett polgármestertől.

Bukodi Károly gyámja, Pánczél Károly egy egész erdő kivágása után  Inárcson adta át az a napelemparkot, ami szintén nem segít Ócsa áramellátásán.   

A kivágott erdő nyomán ültetett fás terület ma sem váltja ki és tölti be azt a szerepet, amit az elpusztított valaha volt erdő nyújtott.  89 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy helyére napelemparkot építsenek.

 Az ebből eredő (Inárcsi naperőmű)  magasfeszültségű távvezetéket Bukodi Károly polgármester mondhatni a képviselők kijátszásával, úgy intézte, hogy ne az önkormányzati út nyomvonalában (rajta kívül senki mást nem zavarva) épüljön ki, hanem célegyenesen az itteni gazdálkodok földterületét hazavágva haladjon a fogadóállomás felé. (Ócsai és inárcsi gazdák lehetnek a vesztesei Magyarország legnagyobb napelemparkjának.)

Mindezek ellenére Ócsa árellátása, energiastabilitása semmit nem javult. 

Lázár János villámlátogatása is csak azt bizonyította, hogy a 142-s Bpest - Nyugati  vonal egy darabig nem kerül villamosításra, hiszen Ócsa még a 220 voltos hálózatával sem birkózik meg. Lázár nem segített Ócsán és a polgármesteren sem - se tervek, se pénz erre a vonalra ( - csak a látszatígéret)

A lakosságot sújtó pillanatnyi áramkimaradások nem a fák bólogató lombja, hanem a hálózatváltás okozza. A feszültségingadozás a betáplálásnak és a kiegyenlítetlenségnek köszönhető, amiben jelentős szerepet játszik a Pánczél Károly által, valamint Bukodi közreműködésével a városba és környékére, a kivett egykori termőföldekre telepített kisebb-nagyobb naperőmű-parkok. (Naperőművek tehetik tönkre a magyar földet.)

Mindez tehát nem, hogy megoldást, hanem inkább átkot hozott. Ócsa szakképzetlen polgármestere talán ehhez értett.  (Gyertyát vegyünk, vagy aláírunk - ez a kérdés, válasszatok ( - Ócsa vezetése legalább egy évtizede tétlen)

Erre jött a választás. 

Az ócsai ember leleményes. Máris kitalálta, hogy a még, de amúgy régi polgármester, most hogy megbukott, ott hagyva hivatalát, utolsóként hazamenvén még leoltotta a villanyt. Ezért nem volt áram.

 Mások szerint a Momentum eleste az oka, mert ahogy az elnök lemondott, utolsóként ő kapcsolta le a lámpát. 

Ócsa áramellátásának problémáját a fejlesztések elmaradása, a karbantartás hiánya, és a 14 évnyi polgármesteri tétlenség okozza.  Mindaz a beavatkozás, amit Bukodinak köszönhetünk (lásd értelmetlenül átvezetésre kerülő távvezeték) és mindaz a nemtörődöm be nem avatkozás, ami során a korszerűtlen hálózat fejlesztése érdekében eljárni képtelen volt. A hálózat-fejlesztések elmulasztásával vezetékes rendszer korszerűtlen, a trafóállomások jószerivel elavultak, és a múlt századhoz viszonyítva is fejletlenek maradtak. 

Mindmáig ezért van Ócsán rendszertelenül szolgáltatás és gyakran áramkimaradás. Akár mennyire is szép az idő.   

Bukodi 14 éves hagyatéka ez is, ahogy minden helyi szarság. 

*

Rengeteg településen kaphatnak havi 40 ezret most a családok - Ócsa mi van veled ( - az önkormányzat lapít)

Mint ismert, Ócsa nem rendelkezik elegendő bölcsődei férőhellyel. Az is köztudott, hogy Ócsa kimaradt a bölcsődei pályázatok sorából, és abból is amit a település országgyűlési képviselője nem is olyan rég nagy büszkén mutatott be másokat illetően.  

Ócsa önkormányzata nem tud minden kisgyermekes (bölcsődei igénnyel jelentkező) szülőnek  ellátást biztosítani.  Azonban ennek ellensúlyozásaként biztosítandó kormányzati támogatásról nem sokat tudni.

Ahogy Pánczél Károly beszámolójából is kiderül, Ócsa városa legalább 2 évig (2023-ig) nem lesz képes új bölcsődei férőhelyeket létesíteni.  Ócsa városvezetése az elmúlt évek során sorra elpuskázta a bölcsődefejlesztést. Pedig milliárdos támogatást nyújtottak a megfelelő intézmények létrehozásához. Amíg mások pályáztak és építkeztek, addig Ócsa vezetése semmit nem tett.  Ezek után kérdés, hogy a város és annak önkormányzata miként kompenzálja, vagy segíti a fiatal szülőket a bölcsődei elhelyezés kiesése kapcsán annak érdekében, hogy a gyerekük elhelyezésével mielőbb visszatudjanak térni a munka világába. 

Fontos, hogy legelőször, amikor a szülő pályázik, a támogatási kérelmet még az előtt kell benyújtani, hogy már aktívan dolgozna! Az Államkincstár tájékoztatója itt érhető el. (A nem elektronikus dokumentumok esetén azok szkennelt (vagy fényképezett) képét kell feltölteni. Elfogadott formátumok: bmp, png, jpg, pdf, docx, xlsx, doc, xls.)

A kormány erre is biztosít lehetőséget.

 Tavaly nyáron indult el az a pályázat, amely a kisgyermeket nevelő szülőket kívánja támogatni a munkaerőpiacra való visszatérésben. Ennek gyakran az az akadálya, hogy a család lakóhelyén nincs elég állami bölcsődei férőhely, így nem megoldható a gyermekfelügyelet, amíg a szülő dolgozik, a magánbölcsődék magas havi díjait pedig kevés család tudja megfizetni. Arról viszont kevesen tudnak, hogy akár havi 40 ezer forint is járhat olyan esetben a munkába álló szülőnek, ha nem tudja állami bölcsődébe beíratni gyermekét, csak magánintézménybe, hogy visszatérjen dolgozni. Szeptemberhez közeledve egyre jobban telnek a helyek a magánbölcsődékben is, ezért érdemes átgondolni: ha az állam átvállalja a magánbölcsődei havi díj költségeinek egy részét, vagy egészét, akkor visszatérnek-e a munkába. Mutatjuk, hogy kik, mely településeken és hogyan igényelhetik a bölcsődei támogatást.

Már májusban úgy látszott, hogy egyre inkább kezdenek megtelni a bölcsődék. Akkor Péntek Ágnes, a Magyar Bölcsődék Egyesületének alelnöke arról beszélt, hogy a kistelepüléseken egyelőre nehezebb tartani az előírt 5 fős csoportlétszámot, de a nagyobb városokban, ahol több bölcsőde van, még képesek kezelni a helyzetet. Tavaly szeptember 1-jére már szinte teljesen beteltek a bölcsődei férőhelyek, és idén a szűkebb keretek miatt hasonló helyzet valószínű, még ha rengeteg szülő dönt is úgy, hogy nem íratja bölcsődébe gyermekét, amíg a járvány tart.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke tavaly úgy nyilatkozott, hogy főként Pest megyében és Budapesten kell nagyon sokat várni, hogy a gyermek bekerülhessen az intézményekbe. Szerinte nem eltúlzott azt állítani, hogy már a várandós anya megpróbálja beíratni meg nem született gyerekét a bölcsődébe, mert a várólista egy év is lehet kerülettől, településtől függően.

Az viszont igaz, hogy a bölcsődei helyhiányt enyhítheti idén a férőhelybővítés: míg 2018-ban összesen 47 169 férőhely állt rendelkezésre a különböző bölcsődei ellátási formákban a gyermekek fogadására, addig 2019-ben 48 702 - derül ki a KSH adataiból. Az elmúlt egy év során az összes ellátási formában együttvéve 1533 férőhely-növekedés mutatkozott, a legdinamikusabb bővülés (997) az úgynevezett mini bölcsődék férőhelyszámában következett be.

Így elméletileg könnyebben indulhatott volna az év a családoknak, azonban a járvány közbeszólt, és most még kérdés, hogyan indulhat az év a bölcsis korú gyermeket nevelő családok számára. Az bizonyos, hogy a férőhiány nem oldódott meg egyelőre, és tudható, hogy a 2018/2019-es nevelési évben új felvétellel országosan több mint 33 ezer gyermek került bölcsődei intézménybe, férőhely hiányában pedig 3825 gyermeket utasítottak el.

A kisebb településeken élők számára a legnagyobb gond, hogyha a település egyetlen bölcsődéjében nem juthatnak ellátáshoz, hiszen gyakran nem alternatíva, hogy "egy távolabbi bölcsit" keressenek, mert az akár 20-30 km-re is lehet. Sok esetben ilyenkor csak a magánbölcsőde lehet megoldás, azonban a vidéki bölcsődékben sem ritka, hogy 50 000 forintnál is többe kerül a havi ellátás. Ez pedig rengeteg család számára túl nagy kiadást jelent, így viszont a kisgyermeket nevelő szülőknek korlátozottak a lehetőségei a munkaerőpiacra való visszatérésben.

2019. július 31-től nyílt meg a pályázat, amelynek keretében a kisgyermekes családok kiadásai akár 40 ezer forinttal is csökkenthetők, ha férőhelyhiány miatt magánbölcsődébe kényszerülnek adni kisgyermeküket. Ez egyik legfontosabb kitétel: a támogatás csak akkor jár, ha állami bölcsődébe nem tudják beíratni a gyermeket. Ehhez jellemzően szükség van az állami intézmény elutasító határozatára, azonban nem minden esetben! Ugyanis vannak olyan kistelepülések, ahol automatikusan jár a támogatás, hiszen szinte bizonyos, hogy nincs elég bölcsődei férőhely a térségben.

Csak meg kell igényelni. 

A Magyar Államkincstár tájékoztató anyaga szerint 2767 településen és 13 budapesti kerületben igazolást sem kell arról csatolnia a pályázathoz a szülőknek, hogy a gyermekük nem jutott be állami intézménybe, mert azokon a helyeken vagy nincs is állami intézmény, vagy telítettek a helyek. Az alábbi térképen megmutatjuk az összes települést, amelyen a támogatás külön igazolás nélkül kérelmezhető:

Ez nem azt jelenti, hogy akinek a települése nincs a listában, az nem pályázhat. Amennyiben van elutasító határozata az önkormányzattól az állami ellátás igénybevételéről, és magánbölcsibe kell íratnia a gyermeket, akkor ugyanúgy jogosult lehet a támogatásra, akkor is, ha a lakóhelye nincs a fenti településlistában.

Az Államkincstár azon, gyermekük után családtámogatásban már részesült szülők (vér szerinti, nevelő és örökbefogadó szülők; továbbiakban: szülő) számára biztosít támogatást, akik 20 hetesnél idősebb kisgyermeket nevelnek, és munkaerőpiaci visszatérésük érdekében gyermeküket a munkavégzés idejére családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el.

A tájékoztató külön kiemeli, hogy mivel a támogatás célja a kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérésének ösztönzése, a támogatásban nem részesülhetnek azon szülők, akik a támogatási kérelem beadásakor már aktív munkaerőpiaci státusszal rendelkeznek (aktívan dolgoznak). Fontos kiemelni továbbá, hogy a

havi 40 ezer forint nem fix, hanem keretösszeg.

Vagyis ha a családi vagy munkahelyi bölcsőde díja nem éri el a havi 40 ezer forintot, akkor csak annyi támogatás igényelhető, amennyi a teljes díj. Viszont ha meghaladja, 40 ezer forintnál magasabb összeg nem adható. A támogatási kérelmeket 2019. július 31-től fogadták be, és legkésőbb 2021. december 31-ig - vagy a pályázat felfüggesztéséig (a keretösszeg kimerüléséig) - lehet benyújtani kizárólag elektronikus űrlapon, ügyfélkapus azonosítással (KAÜ). Ezért előfeltétel, hogy a támogatási kérelmet benyújtó szülőnek:

• legyen ügyfélkapu regisztrációja
• legyen bankszámlája (a folyósítás miatt)

Legfontosabb tudnivalók:

• a támogatás kifizetésének igénylését mindig az adott hónapban igénybe vett bölcsődei szolgáltatás már kifizetett díja alapján igényelhető.
  
• a támogatásra való jogosultság nem szűnik meg abban az esetben, ha a szülő a támogatás időtartama alatt csecsemőgondozási díjra válik jogosulttá.
• a szülő több gyermekre tekintettel is igényelhet támogatást, amennyiben a támogatási követelmények több gyermek esetében is teljesülnek, viszont ebben az esetben gyermekenként külön kell benyújtani a kérelmet

A támogatást minden hónapban külön meg kell igényelni, a magánbölcsődei számla alapján.

Pályázat száma, elnevezése GINOP-5.3.11-18 - Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása, amely a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ weboldalon keresztül nyújtható be. A kifizetési igénylés kitöltését megelőzően az alábbi adatokra, dokumentumokra lesz még szükség:

• Ügyfélkapus felhasználónév és jelszó
• Első kifizetési kérelem esetén a munkáltató igazolása a munkába való visszatérésről - másolatát csatolni kell a kérelemhez.
• A bölcsődei térítési díjról szóló számla - másolatát minden esetben csatolni kell a kifizetési kérelemhez. 

Rengeteg településen kaphatnak havi 40 ezret most a családok - Ócsa mi van veled ( - az önkormányzat hallgat).

penzcentrum.hu

*

Nem csak igény, hanem kezdeményezés is van már - indulhat az aláírásgyüjtés ( - szociális gyermekétkeztetés)

Mint családi körökben ismert, Ócsa városvezetése nem pályázott a szociális alapú ingyenes nyári étkeztetésre.

Na nem azért, mert olyan jó kondícióban van a helyi költségvetés, hanem hanyagság, nemtörődömség valami más okból kifolyólag, amit máig nem magyarázott még meg egyetlen önkormányzati képviselő, vagy polgármesterbarát ember sem. A nagytiszteletű és a presbiter képviselőkről szót sem ejtve, valamint a keresztényi kötelezettségekről nem beszélve. Ők talán nincsenek is rászorulva erre úgy, mint a polgármester a saját használatú, de a város költségvetéséből vásárolt önkormányzati autóra.

Most azonban rajtuk kívül álló okok folytán megnyílt a lehetőség - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek tervezett - ingyenes gyermekétkeztetést érintő igény érvényestése  előtt. 

A Kúria elé beterjesztett kifogást a bírói testület abszolválta és utat engedve helyt adott az igény érvényesítésnek, az aláírásgyűjtési kezdeményezésnek.

A Nemzeti Választási Bizottság korábban megtagadta a kérdés hitelesítését, ugyancsak a költségvetési törvény érintettségére hivatkozva. A Kúria szerint ugyanakkor a törvényalkotó a büdzsé keretei között szabadon dönthet, hogy milyen körnek biztosítja az ingyenességet, vagyis a szabályok a központi költségvetés módosítása nélkül is módosulhatnak. A bírói testület emiatt az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést hitelesítette.

Így talán az is elérhető, hogy az odafigyelésen túl, valóban a rászorul részesüljenek a költségvetési kedvezményekből.

Forrás: Origo

*

Ócsa adóssága - eltitkolt adatok ( - mindenki nyugodtan fordulhat a NAIH-hoz)

Ócsa közéletének és közpénzeinek sorsa minden téveszme ellenére az egyének kezében van.

Ez az állítás még akkor is igaz, ha a sokan nem így látják.

A demokratikus berendezkedés helyi apparátusa az önkormányzat, ahol a népképviselet a képviselők által valósul(hat) meg.  A képviselők az időközi választások útján a nép szavazati alapján kerülnek a testületbe. Ez a testület hivatott képviselni és gyakorolni a népakaratot.

Az évek során azonban a nép gyermeke nem egyszer és nem egy esetben élte már meg, hogy ez a mondhatni demokratikus választással létrehozott képviseleti társulás elhajlik bizonyos értelemben és hol a párt, hol pedig az önös érdek, vagy más kötelék alapján felejtődik el az alaptézis, benne a választópolgár és az adott hely (település) érdeke.

Ezért is trükköznek sokan az adatokkal.  Elvégre az önkormányzat is a mögöttes emberekből tevődik össze. Előfordul(hat) bizonyos esetekben, hogy képviselőként a személyek szoros kötelékbe, vagy érdekeltségbe, netán viszonyba kerülnek, illetve állnak egymással. Ez lehet akár egy párt (érdek)szövetsége, vagy más közös dolog, avagy viszony. Amennyiben ez így alakul, akkor szintén előfordulhat, hogy a legjobb szándék és a népakarat ellenére más (értsd rossz) irányt vesznek a dolgok.

Itt is ellenálltak, titkolóznak, aztán mégis kötelezték őket

Így a vezető tisztségviselők néha elfeledkezhetnek, vagy éppenséggel eltitkolhatnak bizonyos közérdekű információkat adatokat a választók elől. 

Ekkor, és ezzel gyakorlatilag kizárják őket a személyüket, sorsukat érintő döntések nyíltságából, azaz a közügyek kontrolljából, az átláthatóságból.

Pedig a közérdekű adatokkal, a közpénzekkel a nyilvánosság előtt is el kell tudni számolni. Főleg a korrupció és más visszaélések megelőzése, a demokrácia adta követelmények teljesítése érdekében. Ezt hazánkban törvény határozza meg.

1992 óta van lehetősége az állampolgároknak közérdekűadat-igényléseket benyújtani, de igazán 2012 óta terjedt el az állampolgárok között a demokrácia eme remek eszköze. Ma már az adatokat kezelő állami és önkormányzati szervek és cégek is teljesen természetesnek veszik, ha valaki információkéréssel fordul hozzájuk, elenyésző azon adatgazdák száma, akik a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva banális indokokkal megtagadnak, vagy épp megválaszolatlanul hagynak egy-egy igénylést. De erre is van hatékony megoldás.

Először a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény garantálta, hogy a közpénzből gazdálkodó intézmények által kezelt közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A jogszabályban garantált lehetőség értelmében már 23 éve bárki közadatigénylést nyújthat be gazdálkodási vagy döntési információk után érdeklődve, ez pedig a demokráciának egy nagyon fontos eleme, a hatalom kontrollja. A szabályozás fokozatosan pozitív irányba változott – a közérdekű adatok nyilvánosságát jelenleg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza- , a megismerhető adatok egyre szélesebb körét tette megismerhetővé, és mára eljutottunk odáig, hogy az adatkezelő állami és önkormányzati szerveknek és cégeknek egyes adataikat (pl. a nettó 5 millió forintot elérő szerződések, és a vezetők juttatásai) kötelezően közzé kell tenniük.

A KiMitTud 2012-es indulása tette tömegessé az adatigénylések beadását, hisz korábban sokan nem

is tudtak arról, hogy egyszerű állampolgárként adatokat van joguk kérni “A” hivataltól, minisztériumtól, vagy akár vagyonkezelő cégtől. Míg korábban jellemzően jogászi segítséggel rendelkező értelmiségiek igényeltek postai levélben vagy privát emailben közérdekű adatokat, 2012 óta egy gyors regisztráció után bárki könnyedén megteheti ezt egy nyilvános online felületen, ahol a jogi hivatkozásokat tartalmazó formalevélbe csak bele kell illesztenie, hogy mire is kíváncsi.

Az Átlátszó fellépése a közérdekű adatokat nyilvánosságáért persze nem keltett nagy sikert kormányzati körökben: a Fidesz “visszaélésszerű adatigénylésekre” hivatkozva 2013-ban szűkítette a megismerhető adatok körét az infotörvény Lex Átlátszó néven elhíresült módosításával. Az adatgazdák azonban dicséretesen alkalmazkodtak az új időkhöz, és egy-két kivételtől eltekintve érdemben és határidőben megválaszolják az állampolgároktól kapott különböző közérdekűadat-igényléseket. Vannak, akik extra erőfeszítések árán (DVD-n, pendrive-on, vagy postán) is kiadják a kért adatokat, és olyanok is, akik a nem szokványos (zsiráfborjú ellátásának költségei, önkormányzati atombunker) adatigénylésekre is korrekten válaszolnak.

Már csak nagyon-nagyon kevés adatkezelő veszi félvállról az infotörvény szerinti kötelezettségét, még az igénylők ellen testületi ülésen kikelő Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzat is megküld minden adatot. Bezzeg Kazincbarcika. A borsodi városnak már számtalan igénylést nyújtottunk be, de ezek közül nagyon kevésre kaptunk választ “simán”, vagyis a jogszabályban megszabott 15 napon belül, mindenféle plusz körök nélkül. A kazincbarcikai önkormányzat és az annak tulajdonában lévő cégek ugyanis már több alkalommal eljátszották azt, hogy vagy egyszerűen nem válaszoltak egy közadatigénylésre, vagy üzleti titokra hivatkozva megtagadják a választ. Ezekben az esetekben minden alkalommal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, mert a polgári per indítása mellett ez az adatigénylő másik lehetősége hasonló esetekben.

Eddig kivétel nélkül minden esetben nekünk adott igazat a NAIH, és az általunk kért közérdekű adatok kiadására kötelezte Kazincbarcikát, ám az még most, a sokadik ilyen alkalom után sem tekinti természetesnek az adatigénylések megválaszolását.

2014.július 19-én kikértük az önkormányzat által kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amelyet kivételesen korrekten és határidőben megküldtek – és a válasszal egyidőben feltöltöttek a település honlapjára, ahol egyébként is kötelező lenne közzétenniük. De tragikomikus módon azóta, tehát a tavalyi adatigénylésünk óta nem frissült a “szerződések” menüpont a város honlapján, csakis amiatt teljesítették már akkor is a törvényi kötelezettségüket. Sebaj, idén januárban megint kikértük a szerződéslistát. Viszont erre az igénylésre egyáltalán nem kaptunk választ.

Ahogy arra az adatigénylésre sem, amiben azt kértük, hogy küldjék el az önkormányzatnál tanácsadói szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat. Pedig ez jól indult, dr. Buza Orsolya, a Kazincbarcikát képviselő ügyvéd először pontosítást kért, mert szerinte nem volt egyértelmű az adatigénylésünk megfogalmazása. Még az ügyvédnő kérésének napján elküldtük a pontosított szöveget – aztán csak vártuk a választ, hiába.

Ezért aztán panaszt tettünk a NAIH-nál, beadványunkra pedig néhány napja meg is érkezett a pozitív válasz, amiben az olvasható, hogy a hatóság vizsgálata megállapította, hogy Kazincbarcika jogellenesen nem teljesítette az adatigényléseket, és most a NAIH felszólítására haladéktalanaul meg kell ezt tennie.

Vagyis ha nem kapunk (érdemi) választ egy közadatigénylésünkre, nem kell azonnal polgári pert indítanunk, egy NAIH-beadvány ugyanolyan hasznos lehet, ráadásul általában sokkal gyorsabb is.

atlatszo.hu

*

Még több pénzt akarnak a polgármesterek - felzárkózás, vagy felzárkóztatás ( - nem mindegy)

A polgármesteri és köztisztviselői javadalmazás kérdése halaszthatatlan, és a nettó 100 ezer forintos béremelésre tett javaslatot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke – írja a Napi Gazdaság.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Napi Gazdaságnak azt mondta: a polgármesteri és köztisztviselői javadalmazás kérdése halaszthatatlan. Ez előfeltétele a későbbi életpályamodell bevezetésének.

A TÖOSZ elnöksége a napokban kezdeményezte, hogy a köztisztviselők bére átlagosan havi nettó 100 ezer forinttal növekedjen még ebben az esztendőben, de legkésőbb 2015. január elsejétől, továbbá kapjanak érdemi bérfejlesztést azok a közalkalmazottak, akik nem részesültek az elmúlt időszakban bérfejlesztésben.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Napi Gazdaságnak elmondta: a városvezető díjazására is vonatkozó közszolgálati bérrendezés már nem csak jövedelmi, megélhetési kérdés, de közszolgálati, politikai feladat is. Több mint hat éve nem változtak a bértarifák.

A polgármesterek is felsorakoztak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) fizetésemelési javaslata mögé – derült ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) legutóbbi fórumán.

A főállású polgármesterek díjazása jelenleg a lakosság számától függően bruttó 270 ezer és 638 ezer forint között van. (A 38.650 forint illetményalap legalacsonyabb szorzószáma 7 az ezernél kevesebb lakosú települések esetében, a legmagasabb pedig 16,5.) Az ősztől hatályba lépő módosítás értelmében az 500-nál kevesebb lakosú települések polgármestere a helyettes államtitkár illetményének 20 százalékát keresné, ami bruttó 149 ezer forint. A lakosságszámtól függően a százalékarány legfeljebb 80 százalék lehet, azaz a 30 ezer lakos feletti város esetében a polgármester fizetése 598 ezer forint – szemben a bruttó 638 ezerrel. 

Schmidt szerint, ha a polgármesterek és a jegyzők fizetését így csökkentik, ehhez mérten a polgármesteri hivatalokban dolgozóknak is visszaveszik a fizetését.

A TÖOSZ kidolgozta a polgármesteri illetmények szabályozására vonatkozó javaslatát. E szerint senkinek sem csökkenhet az illetménye a szabályok változását követően. A polgármesteri alapilletményt a helyettes államtitkári javadalmazás alapján határozzák meg, követve a jelenlegi törvényi szabályozást. A megyei város és a fővárosi kerületi önkormányzat polgármesteri illetménye például megegyezne a helyettes államtitkár illetményére vonatkozó szabályokkal (747 ezer 877 forint). A megyei önkormányzat képviselő-testületének elnöke a helyettes államtitkár illetményének 90 százalékát kapná (673 ezer 89 forint).

*