Lázár János építési és közlekedési miniszter Pest vármegyében folytatta választási kampánykörútját, ahol négy településen, Szigetszentmiklóson, Taksonyban, Ócsán és Aszódon próbálta előnybe hozni a kormánypárti jelölteket.
Itteni programjában röpke utcafórumot és választási gyűlést is beiktatott. Bukodi ettől szinte elalélt.
Bukodi Károlynak minden kormánypárti (fideszes) segítségre szüksége van ahhoz, hogy tovább vihesse városvezetői pozícióját és Ócsa polgármestere maradhasson.
Bukodi lassan 3 cikluson át "viszi" (zülleszti) a várost, de már alpolgármesterként kirúgta a széket a felettese alól azzal, hogy pocizóba kerülhessen, ezért a Fidesz delegálta testületi többséggel a polgármester előterjesztéseit rendre leszavazták. Ezt követően így lett a város ura.
Mostanra azonban felhalmozott annyi szarságot, és úgy lehúzta a várost, hogy ma már a leginkább támogató tagságon belül is szakadásokat tapasztalni. Bukodi nem csak a korábbi jegyzővel, a város arculatára kiható előző főépítésszel, de a még a református tiszteletessel is konfliktusba került.
Bukodi (város)politikája negatív hatással van a helyiek és a pártszimpatizánsok sokaságára.
Lázár János egy ilyen közegbe érkezett - nem véletlenül – megyét érintő villámkörútja során.
Ócsa sokak szerint „Szűcs Lajos” bázisa, de amióta felégette maga körül a talajt és elhagyva a helyi választási körzetet, átvonult a Gyáli járásba, Pánczél Károly vette át ezt a részt.
Csakhogy Pánczél Károly inkább Gyáli és Ráckevei kötődésű, így Ócsát lesajnálva, mondhatni félvállról kezeli a várost, hiszen Szűcsöt tekintik dominánsnak.
Ócsa polgármestere mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ezt ráhúzza a városra, miközben Szűcs ugyanaz a negatív figura adott területen, mint Bukodi a város élén.
Lázár János látogatása során sem véletlen nem volt jelen (vagyis távol maradt) „Lajosunk”. Szűcs botrányosan elcseszett dolgait (hétmilliárd forint nagy részét ellopták) Lázár Jánosnak kellett elsimítani a Magyar Tenisz Szövetség (aminek élén megbukott) és a mögöttes kormány érintettsége okán.
Bukodi ennek ellenére mégis Szűcs Lajost választva jelent meg az Egressybe szervezett kampányrendezvényén, ahol bejelentette Lázár János vasútállomásra érkezését. (Mintha ez számítana.)
Lázár a 142-s vonal gyatra közlekedési szolgáltatási minőségéhez igazodva maga is késett.
A lakosság részéről a többen meg sem tudták várni. Ők kérdezés nélkül hagytak fel a várakozással.
Lázárra azért mégis többen (talán 40-45 fő) maradtak, főleg Bukodi körei által. Velük kezet is fogott.
Lázár a háborúval kezdte beszédét. Szerinte „a fejlődés feltétele a béke és a nyugalom”.
Aztán gyorsan kiemelte, hogy Bukodi egy tősgyökér, aki 14 éve „szervezi és vezeti Ócsát”. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy az orránál fogva (vezeti).
Majd egy „csörgős” szerelvény beérkezésének zaja elnyomta azt.
Amikor átadta a szót Bukodinak a kisvárosi polgármester magyarázkodó elemzésbe kezdett, hogy Ócsán a béke szót miként kell érteni és miként nem lehet használni, mert van itt egy ilyen nevű (mozaik szót kitevő) egyesület. Ezért inkább a békesség szót kéne hangoztatni. (Bukodi ellenben nem a békesség embere.)
Lázár ezzel nem foglalkozva a háborúhoz illeszthetően a közlekedésről szólva kifejtette, hogy szükség van a vasútra és a személyszállítás fenntartására mert a konfliktus kiszélesedése a határszélen élő embertömegek menekítésére is gondolni-, azzal esetlegesen számolni kell. Ezt azonban nem szeretné, ha felvennék.
Érdekes momentum, hogy Lázár Ócsára érkezéséhez Pánczél Károly is felszabadította személyét és adta magát. Korábban a szabadidős kampányrendezvényen, ahol Szűcs volt jelen, Ő elfoglaltan távol tartózkodott. Ide pedig Szűcs nem jött el.
Szóval lehet találgatni és ízlelgetni a helyzetet. (Szűcs és Lázár közt.)
Lázár a több évtizede húzódó vasúthálózat-fejlesztési program ecsetelése során azt nem említette, hogy mindig a Lajosmizsei (142-s) marad(t) el. Ide, erre fordították a legkevesebb figyelmet. Az éves vágányzárral járó karbantartások nem sokat javítottak a pálya használhatóságán. A vonatkésések, a kimaradások jelentős hányada ezt a térséget sújtja. Mindez az elmaradottság, a városi hangulat képzetének lesújtó látleletét adja.
Kicsit gondolkodj már összefüggésekben.
Vitézy Dávid akarata volt az, hogy 15/30-as ütem legyen a 142-es vonalon, ami a vonatforgalom meghatszorozását jelentené.
A 15/30-as menetrendi struktúra eredménye, hogy a vonal Budapesti és Gyáli szakaszán konkrétan végig kétvágányos vasúti infra lett tervezve.
A kétvágányos vasúti infra és a menetrendi struktúra miatt kellett KöKi-től a Nagykőrösi előttig magasvezetésbe tenni a vonalat, ezért kell mint már korábban írtam egy szakaszon építeni egy új Derkovics utcát, a mostanit meg mindkét irányból zsákutcásítani.
A fentiek indukálták azt a politikai lehetőséget, hogy ha a XIX. kerületbe mehet magasvezetésbe a vasút, a XX.-ban teljesen indokolatlanul a H6-ot be lehet tenni kéregbe, akkor a XVIII. kerületi polgármester pedig bedobta a Pestimrén menjen a vasút kéregben ötletet.
Lehet lamentálni, hogy hülye a polgi, meg az ott-lakók, meg azon, hogy mit gondol erről a V.D. és/vagy az országos politika és annak szereplői.
Viszont azt látni kell(ene), hogy Pestimre és Gyál térségének a 142-es vonal fejlesztése az egyetlen lehetősége arra, hogy a kb. 1950-ből ottmaradt többi közlekedési infrastruktúrájával is történjen valami, és a helyi politikusnak igenis kutya kötelessége a helyiek érdekeit képviselni.
Nézd meg te vagy bárki más, hogy hogyan nézett ki a környék a 60-as, a 70-es, a 80-as, a 90-es években, és láss csodát az fog látszani, hogy gyakorlatilag Gyál is és Pestimre területileg kb. 2-3-szorosára nőtt, cserébe a közlekedési infrastruktúra alig fejlődött és az érintett térség növekedése nem állt/áll meg.
Alapvetően amennyit láttam a tervekből, az alapján az érintett térségben a vasúton kívüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése a projektben eléggé megúszósra sikeredett.
Na, de majd most, a választások és a továbbiak során „lesz minden”.
Mi változna most, és akkor, ha újra választanák? Mitől változna meg Bukodi, ha erre az elmúlt évtized sem volt elég? Mitől lenne más az újraválasztását követően, ha eddig sem tette meg azt, amit korábbi választási kampányában beígért.
A Damjanich utcában a járdát sem újította fel. A Damjanich és a Székesi találkozási pontját meg sem próbálta egy járdányi nyomvonallal egymáshoz illeszteni, vagy a vasúthoz közelíteni; - nem, hogy bekötni. Erre semmit nem tett.
Mostani kampánya során Lázárral akar ígérvényt tenni, kötelezvény szerezni. Garanciát arra, amit az önkormányzat élén, a fideszes többségű képviselők mellett, adott városvezetőként képtelen volt bevégezni. (Vagy csak szart rá.)
A város mindennapjait jelentősen befolyásoló Budapest-Lajosmizse vasútvonal, (idézve Pánczélt) valamint a vasúti átjárók korszerűsítésének elmaradása továbbra is foglalkoztatja, pontosabban zavarja az itt élőket. Bukod polgármesterként leszerepelt e tárgyban is. Arról itt nem beszélve, hogy a MÁV-parkolóberuházások során az átjáró kiépítése helyett az önkormányzat tulajdonolta Székesi erdőbe hordták sumák módon beásni a felszedett rakodó törmelékét, hogy az alvállalkozó kikerülje a költséges sittlerakás díját. Biztosították ezt számára "önzetlenül". Ki hiszi el mindezt?
Érezhető, hogy tele Bukodi gatyája. Most érzi igazán annak súlyát, hogy éveken át csak a maga karrierépítésével, a személyes dolgaival, gyarapodásával volt elfoglalva. A város, az itt élők, szeme előtt ment a szemét, a hordalék és a sötét üzletelés. Aztán a járda és a vasúti átjáró korszerűsítése, biztonságossá tétele mennyire huszadrangú volt számára, azt a hátrahagyott, de Bukod által felemésztett 14 év igazolja.
A jelen választásra ébredő Pató Pál csipás szemeit dörzsölgetve csodálkozik rá a napsütötte világra.
Több nem fideszes, tehát ellenzéki érdeklődésére Lázár is barátságos kézfogással reagált, majd a kérdéseikre is igyekezett valamilyen, többnyire diplomatikusan kitérő választ adni.
Érezhető volt a feszültség a fideszes táborban, főleg, amikor a befogadott Puskás Imre kieső képviselő mellett álló székely táborbeli nőszemély a BÉKE szimpatizánsába kötött bele és kezdte ki a nyílt színű politikai rendezvényen történő közterületi képfelvétele okán.
Itt Lázár békességre intése sem hatott a Bukodihoz köthető csoport provokációjára. A politikai fórumon megjelenők közt eddig a béke volt a jellemző, erre az elcsatolt részekről ide költözöttek elfogadhatatlan román-stílusú kötekedésbe kezdtek. Nem véletlen ha Bukodi elhatárolódva ezektől, egyszerűen csak tősgyökeresnek nevezi magát. Mégis szégyen ez Bukodira tekintve mindez, mivel Puskás Imre eddigi bizalmasaként ismert személye sem adhat felhatalmazást és mentességet az efféle megnyilvánulásokra. Ócsát amúgy is, - más kisebb településekhez képest – sok erőszakos cselekmény sújtja. Bukodi ezekkel eddig sem volt képes megbirkózni, de ezt követően sem tett sokat a közhangulat javítása érdekében. Valójában nem képes kezelni ezeket.
Lázár után szabadon: - Ha egy városvezetés nem hajlandó a választóval történő együttműködésre, akkor az parkolópályára állítja a közösséget.
Bukodi Károly Ócsa polgármestereként pontosan ezt tette.
Szabadítsuk hát fel városunkat a békétlenség alól. Mozdítsuk ki a félreállított kocsit és rakjuk sínre a dolgokat, indítsuk be a várost, hogy BÉKE legyen a Városházán belül és kívül, a lőporos hangulat a feszülten puskás hétköznapok helyett.
Lázár arra kérte a választókat, járuljanak az urnákhoz június 9-én, és az EP-, valamint az önkormányzati választáson is a béke és a fejlődés mellett tegyék le a voksukat.
A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a polgármester megfelelő szakértelemmel és vízióval rendelkezzen.
Ahogy mondta: „a fejlődés feltétele a béke és a nyugalom”.
Legyen hát Béke!
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése