Lázár nem segített Ócsán és a polgármesteren sem - se tervek, se pénz erre a vonalra ( - csak a látszatígéret)

 Lázár János építési és közlekedési miniszter Pest vármegyében folytatta választási kampánykörútját, ahol négy településen, Szigetszentmiklóson, Taksonyban, Ócsán és Aszódon próbálta előnybe hozni a kormánypárti jelölteket. 

Itteni programjában röpke utcafórumot és választási gyűlést is beiktatott.  Bukodi ettől szinte elalélt.

Bukodi Károlynak minden kormánypárti (fideszes) segítségre szüksége van ahhoz, hogy tovább vihesse városvezetői pozícióját és Ócsa polgármestere maradhasson.

Bukodi lassan 3 cikluson át "viszi" (zülleszti) a várost, de már alpolgármesterként kirúgta a széket a felettese alól azzal, hogy pocizóba kerülhessen, ezért a Fidesz delegálta testületi többséggel a polgármester előterjesztéseit rendre leszavazták. Ezt követően így lett a város ura.

Mostanra azonban felhalmozott annyi szarságot, és úgy lehúzta a várost, hogy ma már a leginkább támogató tagságon belül is szakadásokat tapasztalni. Bukodi nem csak a korábbi jegyzővel, a város arculatára kiható előző főépítésszel, de a még a református tiszteletessel is konfliktusba került.

Bukodi (város)politikája negatív hatással van a helyiek és a pártszimpatizánsok sokaságára.

Lázár János egy ilyen közegbe érkezett - nem véletlenül – megyét érintő villámkörútja során.

Ócsa sokak szerint „Szűcs Lajos” bázisa, de amióta felégette maga körül a talajt és elhagyva a helyi választási körzetet, átvonult a Gyáli járásba, Pánczél Károly vette át ezt a részt.

Csakhogy Pánczél Károly inkább Gyáli és Ráckevei kötődésű, így Ócsát lesajnálva, mondhatni félvállról kezeli a várost, hiszen Szűcsöt tekintik dominánsnak.

Ócsa polgármestere mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ezt ráhúzza a városra, miközben Szűcs ugyanaz a negatív figura adott területen, mint Bukodi a város élén.

Lázár János látogatása során sem véletlen nem volt jelen (vagyis távol maradt) „Lajosunk”. Szűcs botrányosan elcseszett dolgait (hétmilliárd forint nagy részét ellopták)  Lázár Jánosnak kellett elsimítani a Magyar Tenisz Szövetség (aminek élén megbukott) és a mögöttes  kormány érintettsége okán. 

Bukodi ennek ellenére mégis Szűcs Lajost választva jelent meg az Egressybe szervezett kampányrendezvényén, ahol bejelentette Lázár János vasútállomásra érkezését. (Mintha ez számítana.)

Lázár a 142-s vonal gyatra közlekedési szolgáltatási minőségéhez igazodva maga is késett.

A lakosság részéről a többen meg sem tudták várni. Ők kérdezés nélkül hagytak fel a várakozással.

Lázárra azért mégis többen (talán 40-45 fő) maradtak, főleg Bukodi körei által. Velük kezet is fogott.

Lázár a háborúval kezdte beszédét. Szerinte „a fejlődés feltétele a béke és a nyugalom”.

Aztán gyorsan kiemelte, hogy Bukodi egy tősgyökér, aki 14 éve „szervezi és vezeti Ócsát”. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy az orránál fogva (vezeti).

Majd egy „csörgős” szerelvény beérkezésének zaja elnyomta azt.

Amikor átadta a szót Bukodinak a kisvárosi polgármester magyarázkodó elemzésbe kezdett, hogy Ócsán a béke szót miként kell érteni és miként nem lehet használni, mert van itt egy ilyen nevű (mozaik szót kitevő) egyesület. Ezért inkább a békesség szót kéne hangoztatni. (Bukodi ellenben nem a békesség embere.)

Lázár ezzel nem foglalkozva a háborúhoz illeszthetően a közlekedésről szólva kifejtette, hogy szükség van a vasútra és a személyszállítás fenntartására mert a konfliktus kiszélesedése a határszélen élő embertömegek menekítésére is gondolni-, azzal esetlegesen számolni kell. Ezt azonban nem szeretné, ha felvennék. 

Érdekes momentum, hogy Lázár Ócsára érkezéséhez Pánczél Károly is felszabadította személyét és adta magát. Korábban a szabadidős kampányrendezvényen, ahol Szűcs volt jelen, Ő elfoglaltan távol tartózkodott. Ide pedig Szűcs nem jött el.

Szóval lehet találgatni és ízlelgetni a helyzetet. (Szűcs és Lázár közt.)

Lázár a több évtizede húzódó vasúthálózat-fejlesztési program ecsetelése során azt nem említette, hogy mindig a Lajosmizsei (142-s) marad(t) el. Ide, erre fordították a legkevesebb figyelmet. Az éves vágányzárral járó karbantartások nem sokat javítottak a pálya használhatóságán. A vonatkésések, a kimaradások jelentős hányada ezt a térséget sújtja. Mindez az elmaradottság, a városi hangulat képzetének lesújtó látleletét adja. 

Kicsit gondolkodj már összefüggésekben.

 

Vitézy Dávid akarata volt az, hogy 15/30-as ütem legyen a 142-es vonalon, ami a vonatforgalom meghatszorozását jelentené.

A 15/30-as menetrendi struktúra eredménye, hogy a vonal Budapesti és Gyáli szakaszán konkrétan végig kétvágányos vasúti infra lett tervezve.

 

A kétvágányos vasúti infra és a menetrendi struktúra miatt kellett KöKi-től a Nagykőrösi előttig magasvezetésbe tenni a vonalat, ezért kell mint már korábban írtam egy szakaszon építeni egy új Derkovics utcát, a mostanit meg mindkét irányból zsákutcásítani.

 

A fentiek indukálták azt a politikai lehetőséget, hogy ha a XIX. kerületbe mehet magasvezetésbe a vasút, a XX.-ban teljesen indokolatlanul a H6-ot be lehet tenni kéregbe, akkor a XVIII. kerületi polgármester pedig bedobta a Pestimrén menjen a vasút kéregben ötletet.

Lehet lamentálni, hogy hülye a polgi, meg az ott-lakók, meg azon, hogy mit gondol erről a V.D. és/vagy az országos politika és annak szereplői.

 

Viszont azt látni kell(ene), hogy Pestimre és Gyál térségének a 142-es vonal fejlesztése az egyetlen lehetősége arra, hogy a kb. 1950-ből ottmaradt többi közlekedési infrastruktúrájával is történjen valami, és a helyi politikusnak igenis kutya kötelessége a helyiek érdekeit képviselni.

 

Nézd meg te vagy bárki más, hogy hogyan nézett ki a környék a 60-as, a 70-es, a 80-as, a 90-es években, és láss csodát az fog látszani, hogy gyakorlatilag Gyál is és Pestimre területileg kb. 2-3-szorosára nőtt, cserébe a közlekedési infrastruktúra alig fejlődött és az érintett térség növekedése nem állt/áll meg.

 

Alapvetően amennyit láttam a tervekből, az alapján az érintett térségben a vasúton kívüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése a projektben eléggé megúszósra sikeredett.

Il Leone  2024.05.22

Na, de majd most, a választások és a továbbiak során  „lesz minden”.

 Bukodi tehát Lázárral próbálta lefedni és igazoltatni magát az elavultan elhanyagolt  vasúti kereszteződések láttán, eltüntetve  azt, hogy ennek megújítási ígéretével maga állt ki jelöltként 10 évvel ezelőtt (is). 

Mi változna most, és akkor, ha újra választanák? Mitől változna meg Bukodi, ha erre az elmúlt évtized sem volt elég?  Mitől lenne más az újraválasztását követően, ha eddig sem tette meg azt, amit korábbi választási kampányában beígért.

A Damjanich utcában a járdát sem újította fel. A Damjanich és a Székesi találkozási pontját meg sem próbálta egy járdányi nyomvonallal egymáshoz illeszteni, vagy a vasúthoz közelíteni; - nem, hogy bekötni.  Erre semmit nem tett.

Mostani kampánya során Lázárral akar ígérvényt tenni, kötelezvény szerezni. Garanciát arra, amit az önkormányzat élén, a fideszes többségű képviselők mellett, adott városvezetőként képtelen volt bevégezni. (Vagy csak szart rá.)

A város mindennapjait jelentősen befolyásoló Budapest-Lajosmizse vasútvonal, (idézve Pánczélt) valamint a vasúti átjárók korszerűsítésének elmaradása továbbra is foglalkoztatja, pontosabban zavarja az itt élőket. Bukod polgármesterként leszerepelt e tárgyban is. Arról itt nem beszélve, hogy a MÁV-parkolóberuházások során az átjáró kiépítése helyett az önkormányzat tulajdonolta Székesi erdőbe hordták sumák módon beásni a felszedett rakodó törmelékét, hogy az alvállalkozó kikerülje a költséges sittlerakás díját.  Biztosították ezt számára "önzetlenül".  Ki hiszi el mindezt? 

Érezhető, hogy tele Bukodi gatyája. Most érzi igazán annak súlyát, hogy éveken át csak a maga karrierépítésével, a személyes dolgaival, gyarapodásával volt elfoglalva. A város, az itt élők, szeme előtt ment a szemét, a hordalék és a sötét üzletelés. Aztán a járda és a vasúti átjáró korszerűsítése, biztonságossá tétele mennyire huszadrangú volt számára, azt a hátrahagyott, de Bukod által felemésztett 14 év igazolja.

A jelen választásra ébredő Pató Pál csipás szemeit dörzsölgetve csodálkozik rá a napsütötte világra.

Több nem fideszes, tehát ellenzéki érdeklődésére Lázár is barátságos kézfogással reagált, majd a kérdéseikre is igyekezett valamilyen, többnyire diplomatikusan kitérő választ adni. 

 Érezhető volt a feszültség a fideszes táborban, főleg, amikor a befogadott Puskás Imre kieső képviselő mellett álló székely táborbeli nőszemély a BÉKE szimpatizánsába kötött bele és kezdte ki a nyílt színű politikai rendezvényen történő közterületi képfelvétele okán.

Itt Lázár békességre intése sem hatott a Bukodihoz köthető csoport provokációjára. A politikai fórumon megjelenők közt eddig a béke volt a jellemző, erre az elcsatolt részekről ide költözöttek elfogadhatatlan román-stílusú kötekedésbe kezdtek. Nem véletlen ha Bukodi elhatárolódva ezektől, egyszerűen csak tősgyökeresnek nevezi magát. Mégis szégyen ez Bukodira tekintve mindez, mivel Puskás Imre eddigi bizalmasaként ismert személye sem adhat felhatalmazást és mentességet az efféle megnyilvánulásokra. Ócsát amúgy is, - más kisebb településekhez képest – sok erőszakos cselekmény sújtja. Bukodi ezekkel eddig sem volt képes megbirkózni, de ezt követően sem tett sokat a közhangulat javítása érdekében. Valójában nem képes kezelni ezeket.  

Lázár után szabadon: - Ha egy városvezetés nem hajlandó a választóval történő együttműködésre, akkor az parkolópályára állítja a közösséget.

Bukodi Károly Ócsa polgármestereként pontosan ezt tette.

Szabadítsuk hát fel városunkat a békétlenség alól. Mozdítsuk ki a félreállított kocsit és rakjuk sínre a dolgokat, indítsuk be a várost, hogy BÉKE legyen a Városházán belül és kívül,  a lőporos hangulat a feszülten puskás hétköznapok helyett.

Lázár arra kérte a választókat, járuljanak az urnákhoz június 9-én, és az EP-, valamint az önkormányzati választáson is a béke és a fejlődés mellett tegyék le a voksukat.

A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a polgármester megfelelő szakértelemmel és vízióval rendelkezzen.

Ahogy mondta: „a fejlődés feltétele a béke és a nyugalom”.

Legyen hát Béke!

*

Petíció a biztonságos vasúti átkelésért - kötelezhető a MÁV ( - Ócsán csak nyelik az adóbefizetéseket a semmire)

Vannak helyek és vannak önkormányzatok, ahol foglalkoznak a helyiekkel, azok élet- és társadalmi körülményeivel és nem csak az adójukra hajt a vezetés.

Most az eddigiek (lásd például Alsónémedi, Bugyi) után egy budapesti kerület példáján próbáljuk illusztrálni, hogy miként is lehetne Ócsát kimozdítani abból a lápból, amibe az elmúlt évek során ragadt.

Ócsa jelenlegi városvezetés immáron (több mint) nyolc éve képtelen megküzdeni a város gondjaival és képtelen a bajokat orvosolni. 

Kisvárosunk egyik legforgalmasabb csomópontja a vasútállomás, ami egyben az egyik legjobban elhanyagol része is annak. Itt nem nőnek virágok, nincsenek ültetve fák, nem takarítják, és úgy rendezetlen az egész. Csak a két ivó, a lekocsmásított nemzeti dohánybolt, és az átellenben levő Retró ahonnan rendszeres vizeletürítésre járnak le az aluljáróba, - nyomja rá a bélyegét erre a kereszteződésre.

Polgármesterünk állítólag jól ismeri a helyet és a helyzetet, mert elmondása szerint reggelente itt kávézik és tájékozódik a történésekről. Legalábbis pár éve még ez volt a helyzet. 

A környék azóta sem sokat változott. Az aluljáró ugyanúgy használhatatlan, mint az előtt, hogy arra 5-6 milliót kidobatott a városvezetés. A két ivóban fogyasztók közül sokan ma is csak vizeldének használják jobb esetben.  Biztonságos átkelésre a normális emberi használatra azonban alkalmatlan.  

Telente az önkormányzati városüzemeltetés nem volt képes takarítani. Zsuzsika szerint nincs olyan embere, aki a hajnali vonatok indulása előtt azt részt letolta volna. Aztán napközben sem sok időt, vagy gondot fordítottak rá. Így mára rosszabb állapotba került, mint azelőtt volt, hogy milliókat nyomtak el rá. 

Polgármesteri megtekintés során is látható hogy a lépcsőfokok töredezettek, kopottak és élüket vesztettek. A kerékpárok és babakocsik áthaladását célzó lépcsőkre épített lejtő kitöredezett, éles és alkalmatlan céljának betöltésére. Mindezek az ott hagyott üledék és szemét mentén alkalmatlanná teszi a vasúti átjárót a normális használatra.

Láthatólag a polgármestert és a mögöttes önkormányzatot nem foglalkoztatja mindez, hiába is a visszatérő lakossági felvetés. 

Ócsán azonban a felszínen sem jobb a helyzet.  A kiépített vasúti parkoló takarítása alkalomszerű és nem rendszeres. Hol eltört italos üvegek, hol csikkek és más szemét egyveleg szorata fedi a térkövet, ahogy azt a szél kergeti. De nem ritka az itt hagyott olajfolt, vagy az elhagyott lótrágya sem, attól függetlenül, hogy éppen ki milyen célzattal veszi igénybe azt. 

A mi pedig a vasúti közlekedéssel járó átkelést szolgálná, azt senki nem biztosítja megfelelően.  A MÁV nem törődik a területtel, a vágányokon való átkelést nem segíti, a peronokat biztonságos és kiemelt átkelőkkel nem teszi lehetővé, annak ellenére, hogy az aluljáró nem közvetlenül a sínek menti peronokhoz vezet. 

Az önkormányzat a fent leírtak szerint szintén nem foglalkozik az átkeléssel sem a felszínen a sínek közt, sem az alatt az aluljáró vonatkozásában.

De nem csak ez egy állomása ez az ócsai stációnak, mert az Üllői utcai és a Székesi utca vasúti átkelők is hosszú évek óta rendezetlenek. A mai forgalom biztonságos átvezetésére alkalmatlan mivel a gyalogosoknak és az egy nyomon haladóknak sincs külön átkelőjük, vagy kijelöl nyomvonaluk. 

Ez az állapot nem új keletű, de nem is megnyugtató. Nem lehet elfogadni beletörődni a múlt századi állapotok fenntartásába. Nem lehet elfogadni hogy a Bukodiék alpolgármestersége, majd 8 éves polgármesteri ténykedése ellenére sem állt be változás ezen a téren.

Az elmúlt hosszú évek során nem, hogy kerékpárút átvezetése, de még csak a gyalogosnak biztosított járda sem lett kiépítve a kereszteződés felé. A polgármester mégis a MÁV-ra mutogat, ha szóba jön mindez.

Valójában a polgármester és a mögöttes önkormányzat semmit nem képes felmutatni ez ügyben.

Az átkelést elősegítő járda vasúti sínekhez vezető nyomvonala is hiányzik, nem hogy az átvezetés.  Gondolom úgy vannak ezzel, hogy a helyiek saját felelősségükre menjenek csak át vagy vállalják az áthaladást a város túl felére. Különösen vonatkozik ez a vasúti sínek közti bukdácsolásra.

Az ebből máris kiderül, hogy a városvetés nem kerékpáros-, nem gyerek- és nem idős barát, hiszen ezek átkelést sehol nem segíti. És nem hogy nem segíti, hanem majdhogynem nem is teszi lehetővé. 

Más helyeken ez többnyire biztosított. Ahol pedig nem, ott az emberek veszik kezükbe a dolgot. 

Pesterzsébeten a helyiek arra kérik kérik a saját döntéshozóikat, hogy tegyék biztonságosan átjárhatóvá, használhatóvá a vasúti átjárót. Ennek érdekében egy petíciót is létrehoztak. 

„Kérünk titeket, hogy aláírásotokkal támogassátok kezdeményezésünket, miszerint kérjük a döntéshozókat, hogy a pesterzsébeti vasúti átjárót:

• Akadálymentesítsék: babakocsival és kerekesszékkel is használhatóvá tegyék!
• Tegyék biztonságosabbá: megfelelő világítást hozzanak létre az átjáróban!
• Legyen lépcsőfeljárat a Helsinki út Mediterrán lakóparki oldaláról is

 Pesterzsébet vasúti megállója két oldalról is megközelíthető, de akadálymentesen sehonnan. Az aluljáró alulvilágítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet. A vasúti átjárón babakocsival, kerekesszékkel lehetetlen átjutni, a világítás is nagyon gyér, megoldatlan. Pedig nagyon fontos közlekedési átjárója, összekötője, a most fejleszteni kívánt Duna-partnak, a Gubacsi lakótelepnek, a Mediterrán lakóparknak és a Zodony utcai sportcentrumnak. A vasúttal közlekedők is ezen az aluljárón tudják megközelíteni Pesterzsébet városközpontját. Ezen kívül kérjük, hogy amennyiben van rá lehetőség épüljön akadálymentes lépcsőfeljáró a Helsinki út lakópark felőli oldalán is, hogy az ezen az oldalon található buszmegállót is el lehessen érni” – olvasható a petícióban, amit ide kattintva tudtok aláírni.

Mindez természetes Ócsán is járható út lenne, és az önkormányzattal karöltve is levezethető. Kérdés persze, hogy eddig miért nem jártak el ez ügyben és mit gondoltak, meddig mehetnek el ezzel a tétlenséggel?   

Különös tekintettel arra, hogy az önkormányzati vezetés úgy nyeli a kommunális adó befizettet tízmillióit, mint kacsa a nokedlit, annyi különbséggel, hogy a kacsa gyarapszik, de Ócsa semmit nem változik.
Mégis mire várnak, vagy várunk még?
Vagy a kacsa, vagy a befektetett pénz, de hogy a semmiért tömjük az állatot, az a józan paraszti ész  szerint sem járja.

*

Szűcs Lajos ismét az ócsaiakat hergeli bejegyzésével - a képviselő bemutatta a kormány kerékpárút pályázatát

Ócsán a nem kevés hiányosságok egyike az évek óta elmaradt kerékpárutak létesítése.

Ahol csak lehetett, közzé tették - aztán a feles sem lett igaz

Városunkban a Bukodi-Horváth alkotta városvezetői páros pár éve már beígérte az alsópakonyi lakónegyed létesítésével párhuzamosan a vasútállomásig húzódó útszakaszt, aminek részleges tervei is elkészültek.

Azonban nem tudni mi okból, a városvezetés lemondott a kerékpáros-forgalom biztonságossá tételéről akkor, amikor elállt a korábbi ígérvényektől és ezzel gyakorlatilag becsapta a város lakosságát. 

Elméletig minden el volt rendezve

A két érintett helyi vezető azóta sem mondta el, miért álltak el attól az ígérvénytől, amit anno a ciklushosszabbítással járó megválasztásuk érdekében propagáltak. 

Aztán még a köztes időben egyszer előálltak egy olyan jó, de megalapozatlan gondolattal, hogy a vasútállomás és a Polgármesteri Hivatalhoz vezető Bajcsy-Zsilinszky út közt húzódó Falu Tamás utca vonalában létesítenek kerékpárutat, mindenféle kapcsolódás nélkül. Később ezt aztán az önkormányzatban maguk vetették el, hiszen még a korábban lefektetett ígérvényüket sem váltották be. 

Magyar Nemzet (MTI) híradás

Ócsa jelenleg nem csak a járdák, a kerékpárutat hiányával, hanem az úthálózatának felújításával sem tud megbirkózni. A városvezetés hadilábon áll a vasút átjáró biztonságossá tételével is, mivel ott sem sikerült megvalósítani az elkülönített gyalogosforgalmat. 

 

A MÁV megrendelésében nem volt benne a gyalogos átvezetés és a kerékpárút

A most befejezett pályafelújítás során a MÁV feljavította az átjárót, de önkormányzati kezdeményezés és csatlakozási pontok híján nem volt hova szélesíteni illetve megosztottá tenni a kereszteződést. A mostani beruházás sem hozta el a város fejlődésének azon szakaszát, ami a lehetővé tette volna a csatlakozó beruházások átvezetését. 

Ócsán a helyzet mit sem változott

Ócsa vezetése nagyon nem ura ennek a helyzetnek. 

Minderre Szűcs Lajos korábbi országgyűlési képviselőnk, helyi lakos világít rá közösségi oldalán azzal a közzététellel, amiben számtalanszor megosztja azokat a pályázati lehetőségeket, amivel a hozzá tartozó települések pályázat beadás után nyernek és fejlődnek. 

Ebből is látszik, hogy állunk

Ócsa népe bosszankodhat mindezek után, olvasva a képviselő beszámolóit, és látva azt a semmittevést, ami itt zajlik. Nem véletlen ez a hangulat akkor, amikor megye szerte kerékpárutakat építenek pályázati forrásból a települések és Alsónémedi is fejleszti az eddig kiépült úthálózati létesítményeit.

Ócsa városvezetése azonban nem hogy az alsópakonyi kezdeti szakaszt, - ami a lakónegyedből kivezető 400 méter után a kiserdőben véget ér, befejezné és a vasútállomáson létesített kerékpártárolóig (B+R parkoló) vezetné, de ezután sem pályázott meg olyan forrásokat, mint például Alsónémedi.  

Vasútállomási kerékpártároló - kerékpárút nélkül

Most, hogy itt az új időszak, mégsem hallani a Polgármesteri Hivatal felül olyan hírt, mint amit Szűcs Lajos is osztogat, a városi kerékpárút-fejlesztésekkel kapcsolatosan.

 

Nagyon úgy tűnik Ócsa városvetése továbbra sem gondolkodik azon, hogy a lakosság és a kor igényeit kielégítve megfelelő közlekedési hátteret biztosítson a kerékpárosok számára, elősegítve ezzel a városba jutást, a munkába közlekedést, a turizmust és a közúti biztonságot ezen szegmensben. 

*

Alulméretezett és rosszul kialakított autópályacsomópont szedi az áldozatokat - megelőzhető lett volna a baj

Az M0 és az M5 találkozásának csomóponti kialakítása alultervezett, szűk kapacitással bíró és ezért roppant balesetveszélyes.

Az M5 és az M0 átvezetése Némedi-szőlőknél - bonyolult  és az átmenő forgalomhoz képest alulméretezett, balesetveszélyes a kereszteződés

A kétszer 3 sávon haladó M0 autópálya M5-re tartó forgalmát a kétszer kétsávos pályára egy keskeny, egysávos, "mezei" kihajtással oldották meg, ami ma annyira balesetveszélyessé teszi a csomópontot. Ezt a baleseti gócpontot mi sem jellemzi jobban, mint a környéken egyre gyakrabban bekövetkező balesetek.

 

A baleset az M5-ös autópálya 23. kilométerkövénél, a Szeged felé vezető szakaszon történt. A megkülönböztető jelzéssel haladó rendőrök egy szabálytalanul közlekedő autóst állítottak meg, hogy igazoltassák, mikor egy kamion hátulról beléjük rohant. A teherautó elsodorta az autókat és a rendőrnőt is.

Ma két ilyen nagyforgalmú sztráda átvezetését Európa szerte elképzelhetetlennek tartanák a szakemberek. Nálunk azonban alkalmasnak vélik, hiszen a jelentős forgalom és a hibás vonalvezetés, a rossz- illetve szűk keresztmetszetű átvezetés ellenére átalakítás és módosítás nélkül hagyják rajta a forgalmat feltorlódni.

A hibás elgondolást, a kis áteresztőképességet és a kialakításból származó nehéz, vagy nem egyértelmű útbaigazítást, a megfelelő tájokozódást nem tudja a sebességkorlátozás sem feloldani.

Manapság elképzelhetetlen, hogy két autópálya találkozásánál az áthajtás 40 km/óra sebességkorlátozással rendelkező egysávos bevezetőn bonyolódjon, amikor a forgalom ennél sokkalta jelentősebb.

Nem véletlen, hogy ennek a csomóponti kialakításnak köszönhetően képes az M0 autópálya egészen az 51-e főút kihajtójáig visszatorlódni, valamint az M5 pályán egészen Felsőpakony és Ócsa térségéig veszélyessé válni. Ugyanis szabályosan csak egészen lassan, a az egysávos átvezető ívben megengedetten hajthat át. A különböző járművek a méreteik és adottságaik folytán más gyorsulási- manőverezési és haladási képességekkel rendelkeznek. Az M5-re besorolva a kétsávos autópálya forgalmát ettől a bevezetéstől felzavarják, mivel nincs normális átvezetés, csak egy rövid gyorsítósáv.  Ennek eredménye, hogy a böszme kamionok a pályán gyorsan érkező járművek közé csak nehézkesen, vagy éppenséggel bevágva tudnak a pálya forgalmi sávjába sorolni.  A kamionok mögött feltorlódó kisebb és gyorsabb járművek is ekkor és itt igyekeznek kitörni a kamionok mögül, hogy megszabaduljak a fogságtól, amibe a vonalvezetés zárta őket.

Csakhogy, a befogadó M5 ezen szakaszán nincs több sáv és más lehetőség, mint a belső sávba menekülni, mert különben le, vagy betolják az embert járművestül.

Éppen ezen okokból keletkezően az ide érkező, eddig a megfelelően és szabályosan a külső sávot használó autós az alacsony sebessége (100-115 km/ó) ellenére fékez (úgy 90) és a belső sávba tér, miközben a szintén ezen  a pályán haladó, de még távolban levő szabályosan közlekedő (130 km/ó) érkező jármű meglepve és értetlenül észleli, hogy egy ilyen "lassú" jármű bekerül elé a belső "gyors" sávba.

Mondanom sem kell azt a láncreakciót, ami ezekből fakadóan kialakul ott nap, mint nap. Csoda, hogy "csak" ennyi a baleset.  És mindez a szűk keresztmetszetű, korszerűtlen és valójában két pálya találkozásának átvezetésére alkalmatlan kialakítás okán.

Itt, és a csomóponttól déli irányba számított legalább két kilométeres szakaszon a leállósávba megállni, még műszaki hiba folytán is örülten kockázatos.

A KRESZ kimondja, hogy leállósávban műszaki hibás autó vagy figyelmeztető fényjelzést használó jármű haladhat vagy állhat meg. Ha mindenképp elkerülhetetlen, hogy leállósávban álljon meg az autó, akkor is néhány szabályt be kell tartani. Be kell kapcsolni a vészvillogót és fel kell venni a láthatósági mellényt. Az elakadásjelző háromszöget 150 méter távolságra el kell helyezni az autótól. Semmiképp sem szabad az autóban maradni, minden utasnak a szalagkorlát mögé kell állnia, és addig ott várakozni, amíg a segítség meg nem érkezik.

A tegnapi baleset során  valószínűleg ezen a sávon belül terelhette ki a rendőr és állította félre az igazoltatásra
azt a járművet, amit itt vele együtt letaroltak.

A baleset kézenfekvő. Elkerülésének esélyei az adott szituációban kétséges, hiszen a relatív gyorshajtástól a figyelmetlenségig, számos egyéb tényező is közrejátszott.

A halál azonban értelmetlen és felesleges áldozathozatal volt.

Igazoltatni, büntetni arrébb és biztonságosabb környezetben vagy helyen is lehet. A rendőrnek és a rendőrségnek sem lehet az elsődleges dolga az olyan végrehajtás, mely nem bír ki pár percet, némi türelmet, vagy további kétszáz métert.  Egy gyorsforgalmi úton megállni, leállítani, kiszállni és fedez nélkül dolgozni mondhatni felér egy halálugrással, ami vagy összejön, vagy nem.

Tegnap valaki erre vállalkozott és ebbe kényszerített bele másokat is. Az áldozat egy fiatal, - talán pont az esetből fakadóan - rutintalan (még nem elég tapasztalattal bíró) rendőrnő volt.

Sajnáljuk.

Ahogy az egész esetet és azok a körülményeit, a kiváltó okokat is. Azt, hogy a pályák ezen találkozási pontja ilyen veszélyesek.  Ez pedig különösen az.

És a Kecskemét-Ócsa felől érkezőknek sem áll jobban a szénájuk az M0 felhajtójánál. ezen oldalon is közel ugyanolyan rossz a helyzet, mint a túlparton. Itt közel úgy képes visszatorlódni a forgalom, - sokszor Ócsán túl is, - ahogy a nulláson  Dunaharasztiig.

Szóval lenne mit javítani illetve biztonságosabbá tenni ezen a szakaszon.

Azonban sajnálattal látjuk, hogy mennyire elhanyagolják a közutakat. Tapasztaljuk, hogy míg egy MTK stadiont képesek felhúzni, majd átadni röpke idő alatt, addig egy egy közlekedési csomópontot egy felüljárót sem képesek felújítani.

Ezzel kapcsolatosan már szóltunk éppen a Nagykőrösi út, Gyáli út átvezetését biztosító Határ/Illatos úti felüljáró, valamint a Grassalkovich úti felüljáró kapcsán.

A Facebookot elárasztották a fiatal rendőrnőt gyászoló bejegyzések. Többen felvetik, elkerülhető lett volna a halálos baleset, ha nem a leállósávban, hanem a legközelebbi pihenőhelyen igazoltatják az autóst a rendőrök – mint teszik ezt a legtöbb nyugat-európai országban.

 

– A rendőri képzésen tanítják, hogy lehetőleg leállósávban ne igazoltassanak, mivel veszélyes. Szabály viszont nem tiltja. Bizonyos esetben, ha a forgalmat veszélyeztető autóst igazoltatnak, akkor van mód leállítani a leállósávban – magyarázta a vitatott szabályokat a Borsnak Borbély Zoltán közlekedésügyi szakjogász.

Az ügyben halálos közúti baleset okozása miatt indult eljárás.
A belügyminiszter Menus Anikót hétfőn rendőr törzsőrmesterré léptette elő.
24 éves volt.

*

Már ott is vasúti átjárót építenek, ahol nincs is forgalom - Ócsán az önkormányzat még sem tesz semmit ezért

Az elmúlt héten bejárta a hír a világhálót, miszerint a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj mellékvonalon befejezték a vasúti átjáróban a baleset-megelőzési, szabályozási munkát. 
Ennek eredménye egy fénysorompóval, és félsorompóval ellátott vasút-közút kereszteződése, - más néven vasúti átjáró - amit így korszerűsítettek.  Most mégis ezzel van a gond.

Ez eddig mind szép és jó, és lehet, hogy a Bukodi- Horváth adta vezetésnek is megfelel, de a mai követelményeknek már nem.

A sajtóban és a Facebookon közzétett fotókon látszik, hogy a fent idézett mellékvonali átjáró sokkal korszerűbb, szélesebb és biztonságosabb, mint az ócsai. A láthatóan felújított külterületi vasúti kereszteződés sokkal fejlettebb szintű áthaladást biztosít az ott közlekedőknek, mint a városunk központi vonala mentén található. Erről van szó akkor, amikor a vasúti átjárót érintő baleset-megelőzési, szabályozási munkáról tesznek említést. Mint a beszámolóból kiderül és a felvételeken is látható, félsorompó és működő fénysorompó is biztosítja az áthaladást a megfelelő nyomsáv mellett, míg Ócsán ez nem biztosított. A bökkenő csak az, hogy ezen a "túlbiztosított" vonalon már kilenc és fél éve nincs vasúti forgalom. Nem így Ócsán, ahol pont az ellenkezőjét tapasztalni.

Ezt az átjárót a tavalyi parkolóberuházás után sem hozták rendbe, annak ellenére, hogy itt kamionok, buszok, mezőgazdasági gépek, gyalogosok, rokkant kocsik, kerékpárosok is egyazon sávon kénytelenek közlekedni.

Ócsán a vasútnak elvileg elővárosi vonalnak kéne lennie, ami a gyors, kényelmes munkába járás eszköze lenne egy modern társadalomban, csakhogy ennek ez a mai állapotában nem felel meg e-célnak.  Így a megfelelő funkcióját sem tölti be a vonal akként, ahogy más környékbeli vasúti pályaszakaszok.

Ócsán sem az átjárók, sem a szerelvények, de a vasúti pálya sem alkalmas a korszerű, gyors és kényelmes elővárosi forgalom lebonyolítására. A vonalon rendszeresek a késések mellett elég bizonytalan az időbeni célba érés. 

A vonalszakaszon érintett városok polgármesterét nem igazán mozgatja meg ez az elmaradottság. 

Ócsa vezető tisztségviselőjétől erről semmit nem hallani, ahogy arról sem, hogy mikor és miként képzeli el a korszerűsítést és a félzárkózást más települési hálózatokhoz. 

Bukodi uraság lassan majd kitölti ciklusát, de az ócsai vasúti átjárók az általa képviselt évek alatt semmit nem változtak. Érdekes ez a tétlenség, mert amíg a polgármester pár éven belül képes volt megújítani és korszerűbbre cserélni a saját autóját a városi költségvetésből az önkormányzat által, addig a vasúti átjárókra ezt a törekvést már nem terjesztette ki.

Nem hiába jut másutt pénz a fejlesztésre, és hiába telik korszerűsítésre a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj mellékvonalon, nem leszünk tőle boldogok, míg Ócsán az elavult és korszerűtlen pályán döcög a forgalom.

Felújították, szintbe hozták, és még működő fénysorompóval is felszerelték a vasúti átjárót Solton, az 52-es úton

A MÁV 142 számú Budapest - Lajosmizse vasúti vonal nagyon elmaradott. Pedig Ócsán nem csak halott vágányok, hanem élő személyforgalom is van. A vonat közel óránként zakatol a síneken az elavult kereszteződéseken át. 

Itt a fejlődés mégis megállt az Eu-s parkolónál. A milliárdos beruházásban kiépített vasúti parkolóhoz itt már nem jár annyi, mint egy mellékvonalhoz illő átjáró. 

Ócsa önkormányzata a P+R  projekt kapcsán is csak ígérgetett. Azt írták, a Damjanich utca megerősítését, aszfaltcseréjét is megoldják és, a vasútállomásig ér majd a kerékpárú. Azonban egyikből sem lett semmi.

Ócsa mai vezetése évek óta nem képes a saját úthálózatát rendbe rakni és a  mai forgalomhoz igazítva biztonságosabbá tenni. Pedig, van itt pénz, csak a városi egyesület hizlalása lesoványítja a pénztárcát.

Bár Ócsa városára is ráférne a közlekedés korszerűsítése csak az önkormányzatban nem ebben, hanem a fociban látják a jövőt. 

*

Balesetveszélyes a kapucni, ahogy az a korszerűtlen vasúti átjáró is - kik lesznek a felelősek a tragédiák után

A Blikk híre szerint a MÁV 142 vonalán Dabason, - a félkarú sorompóval nem rendelkező - öregországúti átjáróban bekövetkezett balesetben a fiatalon elhunyt vezető lehet a hibás, ha kapucniban vezetett.

A fiatalok mostani szokása a kapucni viselése, mely részben eltakarja az arcukat az úton-útfélen fellelhető köztéri kamerák elől. Mert míg ezekre egyre több pénzt költenek, az ugyancsak biztonságot szolgáló és jelentő vasúti kereszteződésekre meg szinte alig.

Dabason a kapucnija miatt nem vehette észre a közelgő vonatot D. Dániel, ezért kellett meghalnia – így véli a mozdonyvezető, aki már nem tudta elkerülni az ütközést. Más szóbeszéd szerint felröppent a híre annak is, hogy a fiú öngyilkosságot akart elkövetni, ezért a sínekre szándékosan hajtott fel autójával, amikor észlelte, hogy jön a több tonnás vonat. Ezt a Bors megkeresésére a család határozottan cáfolta, ők ugyanis egy nappal a tragédia előtt találkoztak a fiúval és mint mondják: semmi nyoma nem volt annak, hogy Dávidnak bármilyen problémája lett volna. A fiú nem öngyilkossági szándékkal hajtott a vonat elé. 

A baleset az "Öregországút átjárójában" történt. Vasárnap hajnalban az első Budapestre tartó személyvonat ütközött össze az Opel Corsával, melyben a fiú egyedül ült. 

Ebben a kereszteződésben, nem ez volt az első ehhez hasonló eset. Ezt a fiú nagymamája mondta, aki szemtanúja volt egy korábban ott történt balesetnek. 

A Budapest-Dabas-Lajosmizse vasútvonal nem a MÁV ékessége. A vonalon rövid távon is rendszeresek a késések, és alig képesek tartani a menetrendet, ami alapjában sem egy szoros, vagy gyors vonal rendje. Az utazási idő hosszú, a haladási sebesség relatív alacsony és a rászoruló utasok sem kedvelik ezt a ritka rossz közlekedést.

Nem véletlen, hogy Dabasról többen a buszt választják. Aztán azt is látni, hogy a szomszédos önkormányzatok, ahol a vezetés tenni is akar a lakosságért, ott szintén megoldották a gyorsabb munkába jutást. Újhartyán, Kakucs, Inárcs, de még Újlengyel is képes volt megoldást találni a problémára és a közeli autópályát kihasználva a buszjáratokat azon irányba a fővárosba indítani.

A 9000 lélekszámú Ócsa városvezetése erre évek óta nem volt képes. Ma a városban ugyanolyan lassú, elavult, hézagos és kínszenvedéses a közlekedés, mint volt 25-50 éve. Ócsáról alig van közvetlen buszjárat Pestre. A leginkább a feleannyi lakossal rendelkező Alsónémedin keresztül, az ottani helyi járat részeként, amolyan kényszerű körutazással lehet csak innen bejutni a fővárosba, míg a felsorolt településekről közvetlen mód az autópályán, azt kihasználva gyorsabban jutnak el az ott élők utazási céljaikhoz. 

Mindez bizony a helyi vezetők dicsősége, vagy éppen szégyene. Az alsónémedi vezetés sikerként éli meg, hogy a településükön egymás érik a buszjáratok, és hogy az Ócsa-Budapest járatok is képesek bevonni a helyi járatok sorába.  Ez azonban az ócsaiak nagy részének egy teher és kínszenvedés, hiszen nem csak lassítja a járatok eljutási idejét, hanem az utazási időt is jelentősen növeli ez a kényszerű körutazás. arról nem is beszélve, hogy a Budapestről a Némedibe tartók rendszeresen kitömik az ócsai járatot, ami további utazási nehézségeket okoz a helybélieknek. Azt is tapasztalni, hogy a Tatárszentgyörgyre járó buszok vezetői például nem igazán vesznek fel Alsónémedibe tartótó utasokat, éppen azért, hogy ne foglalják el a helyet a távolabbi cél felé tartók elől. Ők azt mondják, hogy ott a némedi buszjárat, 2 perc múlva érkezik, menjenek azzal. Nem kell erre felszállni csupán azért, mert a messzebbre tartó amúgy is telített járat is megáll ott, ahol a szinte üresen futó helyi is. Ezért nagyrészt az ócsai buszra szállnak az Alsónémedibe tartók, ahelyett, hogy a sajátjukat használnák ki. Persze ehhez olyan menetrend is kell, ami biztosítja, hogy a Némedibe tartó érjen előbb a távolabbra menők helyett. Aztán önkormányzat és annak vezetése is szükséges lenne mindehhez,  hogy úgy is alakítsák az egészet. Mert míg más (kisebb) településeken erre képesek, addig Ócsán erre mindeddig képtelenek voltak.

És ami látszik a buszközlekedésben az tapasztalható a vasúton, valamint a vasút és a közút keresztezésében. 

Nem csak menetrendileg, amikor egymással egy időben, szinte azonos indulással, párban futnak a vonatok a busszal, hanem a valós ütközési pontokon, a közút-vasút kereszteződésében is előfordul ez. Ott és azokban a korszerűtlen átjárókban amiket mind a MÁV, mind az önkormányzat elhanyagol. Itt jár a busz és közlekedik az egész város.

Ez az általános elhanyagoltság is jól látszik Ócsán, a 9 ezres lélekszámú városban. A lehangoló állomásépület, a leromlott állagú vasútállomás, a korszerűtlen peron és a síneken való gyalogosközlekedés mind ezt a rossz és balesetveszélyes állapotokat igazolja. 

Hiába építettek több száz férőhelyes közúti parkolót, ahol külön buszváró, bringa tároló és mozgássérülteknek fenntartott helyek vannak, ha az oda való eljutás valamint az onnan való továbbhaladás nem biztosított a számukra.

Az ócsai vasútállomás elől elvitték a buszmegállót, mert helyben nem tudták biztosítani a vonatkozó közlekedési előírások (KRESZ) betartását. Ahelyett, hogy szarrá bírságolták volna  a buszmegállóban szabálytalanul várakozókat, inkább a buszmegállót vitték távolabbra. Persze ehhez esőbeállót már nem adtak a gyalogos népnek, míg az autós megkapta régi megálló buszöblét, hogy neki kevesebb mozgásba kerüljön elérni azt a vasúti bejárót, amit valójában igénybe sem vesz, mert Ő nem utazik, de mégis az számít, hogy a számára közelebb legyen a vágány. A gyalogosnak, a mozgássérültnek ez már nem adatik meg. Nekik jó lesz a távolabbra helyezett megállóból az egészséges gyaloglás

Számukra a milliárdokért épített új parkoló sem jelent sokat, hiszen ahhoz nem vezet kiépített járda, nincs kerékpárút és a peron sem olyan mint másutt. Valójában az egész vasútállomás egy lerobbant, korszerűtlen jelenség. Az utasforgalmi  peron csak az egyes vágány sinein át megközelíthető. A peron itt más felújított állomásokhoz képest maradt a régi alacsony, ahonnan még az egészséges fiatalnak is nehezebb a felszállás, mint az idősebbeknek, de a mozgáskorlátozottak számára ez végképp alkalmatlan. Hiába van számukra hely a parkolóban, ha onnan se előre, se hátra nincs más lehetőség a mozgásra.

Aztán az ide vezető két vasút átjáró sem változott semmit az elmúlt évek során. Maradt az egy nyomtávos út, ahol együtt van mindenki. A gyalogos, a mozgássérült a lovas és a kocsis, no meg a traktor, a túlméretés munkagéppel, a kerékpáros és a kamion, meg a busz. Húsz az egyben ez az egész. Csak az a gond, hogy pont itt állt meg Ócsán a fejlődés.  Meg aztán, hogy ez a polgármester tette választási ígéretnek az átjáró korszerűsítését, az utak helyre hozatalát és a közlekedés biztonságosabbá tételét. Ő mondta korábban, hogy naponta egyeztet a MÁV-val. Bukodi Károly 2009 novemberében még levelet is írt a MÁV illetékesének de arra 2010-ben még nem érkezett válasz. Azóta második ciklusát éli polgármesterként Ócsán, de a vasúti átjáróval történetesen semmi nem változott.
Végül mi értelme az egésznek, ha csak a helyi focipályák korszerűsödnek és gyarapodnak, a vasút-közút kapcsolata meg marad a régi.  Mintha Ócsa polgármestere is kapucnit viselne. Bukodi Károly biztos ettől nem látja a problémát. Ez Ócsa tragédiája.

Hány beleset, emberáldozat és élet, vagy választás kell ahhoz, hogy Ócsán is jobb legyen az élet. Hogy ne csak a pályára jusson a közvagyon és végre kiszélesítésre, elválasztásra valamint korszerűsítésre kerüljön a két vasúti átjáró. Hogy városunk felzárkózhasson a környékbeliekhez, hogy legalább azonos színvonalon legyen a közlekedés és biztonságosabb lehessen az eljutás. Hogy ne csak haljunk, hanem élhessünk is.

*