A minket körüvevő korrupcióról - Transparency International ( - a láthatatlan, vagy felismerhetetlen ismerős)

A korrupcióról szinte mindenki hallott már. Van aki találkozott is vele, de mégsem korrumpálódott. Sokan pedig ismerik, de még egyszer sem találkoztak vele. Mások pedig nem ismerték fel, de volt már olyan is, aki nem ismerte el. A jelenség ismert, de közel sem biztos, hogy felismerhető. Tudjuk, ismerjük a dolgot, csak mégsem tudjuk egyértelműsíteni, vagy rámondani, hogy ez, vagy az, maga a korrupció. A jelenséget nagyon nehéz bizonyítani. Nem is tud vele mit kezdeni a társadalom.

 Magyarországon a politikai és gazdasági átalakulást széles körben elterjedt korrupció kísérte. Az erőforrások szűkössége, illetve rossz elosztása, a túlbürokratizált jogi és közigazgatási rendszer, valamint a kölcsönös szívességek hálózata továbbra is a korrupció strukturális előidézői.

Az elmúlt 15 év során a felderített korrupciós bűncselekmények száma 400 és 1000 között mozgott évente, néhol a számok hirtelen “megugrását" mutatva (pl. 1991-ben 344, 1992-ben 782, 2005-ben 955 és 2006-ban 480).

A fenti adatokból nem lehet messzemenő, illetve egyértelmű következtetéseket levonni a korrupció jelenlegi magyarországi helyzetére nézve, hiszen azokat a következő tényezőket figyelembe véve kell értékelni: 

a) A tágabb értelemben a korrupt magatartás körébe sorolható bűncselekményeket (pl. a hűtlen kezelést vagy a hivatali visszaélést), a rendszer nem tartalmazza. 

b) Tekintettel a korrupció igen magas fokú rejtettségére, a vesztegetésre és befolyással üzérkedésre vonatkozó adatok (pl. 2006-ban 480) a ténylegesen elkövetett ilyen jellegű törvénysértések csupán töredékét tükrözik. 

c) A számok hirtelen “megugrása” (pl. 2005-ben 955 és 2006-ban 480) szokványos jellemzője a kis statisztikai halmazoknak, azonban nem tükrözik a korrupciós bűncselekmények dinamikáját.

Összességében a rendelkezésre álló adatok ilyen korlátozott volta azt sugallja, hogy a felderített korrupciós esetek csupán kis hányadát képviselik a ténylegesen előforduló korrupciós gyakorlatoknak, amelyek többsége felderítetlen marad.

Van akinek elengedik, máson meg behajtják, és van akinek még utalnak is

Magyarországon a korrupció leggyakoribb formái adminisztratív jellegűek, illetve a politikai és gazdasági érdekek összefonódásából adódnak. A rendőröket, adóellenőröket, vámtisztviselőket gyakran vádolják csalással, illetve érik tetten ilyen típusú törvénysértésen, nem utolsó sorban a belső ellenőrzési mechanizmusok erősítésének köszönhetően. A egészségügyi rendszerben számos orvos használja a közkórházak berendezéseit saját előny, bevétel szerzése céljából. A felmérésekre válaszolók 77 százaléka vélte úgy, hogy “bevett” szokás hálapénzt vagy borravalót adni a kórházi orvosoknak olyan ellátásért, amelyre egyébként ingyenesen lennének jogosultak. Ezt legtöbb esetben sem a betegek, sem pedig maguk az orvosok nem tekintik törvénybe ütköző gyakorlatnak. A közvélemény szemében a rendőrök – különösen a közúti ellenőrzést végzők, az adócsalásokat és kábítószerekkel kapcsolatos ügyeket vizsgálók, a vám- és pénzügyőr ügyintézők hozhatók kapcsolatba a korrupcióval. A válaszadók 39 százaléka tekinti bevett gyakorlatnak a közlekedési szabálysértésekért járó bírság elkerüléséért való fizetést, és 28 százalékuk gondolja "jellemzőnek" az árucikkek behozataláért és kiviteléért történő vesztegetést. Bevett szokás fizetni a gyors nyilvántartásba vételért, bejegyzésért a földhivatalokban vagy az engedélyező hatóságoknál, különösen a közlekedéssel összefüggő területeken.

A pártokkal, politikusokkal, polgármesterekkel is összefüggésbe hoznak törvényellenes és korrupt ügyleteket. Egyes tanulmányok felhívták a figyelmet a kampányok és politikai pártok törvényellenes finanszírozásának egyértelmű bizonyítékaira. A finanszírozásért cserébe a pártok – megválasztásuk esetén – kedvező kormányzati politika és szerződések segítségével járhatnak el a finanszírozók érdekében.

Egyes aggályok szerint ezek a közpénzek végül magánzsebekbe és politikai pártokhoz kerülnek a pályázatokat és szerződéseket elnyerő, a pártokhoz közel álló üzleti vállalkozások révén.

(Forrás: Korrupciós kockázatok Magyarországon - Nemzeti Integritás Tanulmány) 

*

Nem emelkedik a köztisztviselők illetménye - jövőre sem lesz növekedés ( - hálátlan szolgálat)

Tállai András NGM-államtitkár egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszából az derül ki, hogy a kormány nem tervezi az illetményalap növelését, szerintük az eddigi intézkedésekkel így is eléggé segítették a köztisztviselőket.

Jövőre sem fogják emelni a köztisztviselők hét éve változatlan, 38 650 forintos illetményalapját – ez derül ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Gúr Nándor írásbeli kérdésére adott válaszából – írja a hvg.hu. Válaszában kifejtette, hogy “nem az illetményalap emelése az egyetlen módja annak, hogy a közszolgálati tisztviselők anyagi megbecsülése növekedhessen”, vagyis a kormány gyakorlatilag nem tervez béremelést.

Tállai kifejti, hogy a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum évről évre történő megemelése, a munkaköri pótlék bevezetése, a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a devizahitelesek terheinek mérséklése mind segít a köztisztviselők helyzetén, és bár az államtitkár hozzáteszi, hogy “a kormány célja változatlanul az, hogy a gazdasági lehetőségek biztosította keretek között növeljük a bérek, illetmények nettó értékét”, béremelésről nem esik szó.

*

Első a pénz, aztán a szolgálat - az összeg már megvan, csak szavazás, meg egy segéd kell hozzá ( - Gloria Victis)

Hétfőn tartja a régi-új polgármesterünk az önkormányzat alakuló ülését.

Bukodi Károly újraválasztott polgármester szeretné mielőbb betölteni régi-új tisztségét és ez ügyben gyorsan összekapva a testületet dűlőre vinni a dolgot.

Ezért máris több intézkedést meghozott. A háttérben az alkuk többnyire lezajlottak, a korábbi nagy ijedelemnek vége. A nemrég (pár éve) vásárolt laptopokat most a korábbi kiárusítás helyett visszakérte. A négyéves cirkusz után nem vállalták be az újabb leértékeléses cserét. Talán majd valamikor később váltanak és "korszerűsítenek" maguknak.

A most összehívott nyitóülésen a megválasztott és bejutott jelöltek fogják elsősorban letenni az esküjüket, ami által alkalmassá válnak a képviselőségre képviselőkké válhatnak.

Ezután a hirtelenjében előrelépő és (Uitz Erika cserbenhagyásos lemondásával) bekerülő Horváth Tamás korelnöki szereplő előtt teszi le a maga esküjét Bukodi Károly, Ócsa ismét (de fölényesen) megválasztott polgármestere. 

Amint ez is megvan, máris módosítanak az SZMSZ-en, és az eddigi költségátalányt költségtérítésre fogják változtatni.

Ezt követően nyomban rátérnek a "Polgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról című napirendi ponthoz".

Itt a kisvárosi polgármester "fizetéséről", más néven illetményéről határoznak.  Ez a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből és vezetői illetménypótlékából áll össze. Most (Ócsa Város Polgármester fejléccel ellátottan) Horváth Tamás aluljegyzett korelnöki előterjesztése szerint a helyettesi államtitkárhoz viszonyítottan és hasonló elven alapuló juttatásoknak  60%-ában javasolja mérni és adni a pénzt Ócsa polgármesterének.  Ez az összeg havi 454.500,- Ft, amibe már automatice beépítésre kerül a korábbi alapfokú nyelvvizsgáért kapott 5000 forintos nyelvpótlék. Ehhez még hozzájön úgy 15 %-nyi költségtérítés, ami egy hónapban 68.200, - Ft pluszt jelent még.

Ezen túlmenően további juttatásokban is részesül majd a városvezető. Ilyen a cafeteria is, amiről azonban eddig soha nem beszéltek. (A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet gondoskodik.) Ez egyes esetekben jelentős többletsegítséget, anyagias juttatást jelent. (Esetleg az önk. anyagi helyzetétől függően adhat valami plusz juttatást, de ezen kívül csak a bruttó 200e éves cafeteria van, ami kb. nettó 12e-t jelent havonta. Persze ha csókos vagy, akkor munkaszerződéssel nettó 500e-t is kaphatsz - írja egy ebben járatos fél a felmerültekre.)

Összességében Ócsa polgármestere több mint félmilliót zsebelhet be hivatalosan, és havonta. Ez alapjában véve nem is olyan kirívó, más "jól fizetett" foglalkoztatotthoz mérten. A ráció nem is ebben, hanem a státuszban van.

A baj csak az, hogy Ócsa az elmúlt években folyamatosan likviditási gondokkal küszködik. Ez maga Bukodi Károly is elismerte, és többször leírta. Erre hivatkozva nem egy esetben fizetett részletre a hivatal, vagy határozott és szavazott csúsztatás, vagy halasztás mellett. (A bölcsőde kerítésépítésénél és az iskolai kerítés újjáépítésénél is közrejátszott ez, míg az önálló járdaépítés helyett is a lakossági megvalósítást preferálják. Szintén ezért húzódott az alsópakonyi közvilágítás, az ottani egészséges vízellátás, a csatornahálózat kiépítése, és a többi. De a városba visszatérve sem jobb a helyzet. Így nem voltak képesek az úthálózat felújítására, a megállók normalizálására, a vasúti átjárók biztonságossá tételére. Erre az út közepén tátongó kátyúk is visszaigazolást adnak. Valójában mindezek mögött pénzügyi (likviditási) gondok lakoznak.

De maradjunk a meghirdetett hivatalos menetrendnél.

A korábbról megszokott szisztéma szerint az alpolgármester megválasztása, és eskütétele jön, aminek lezajlását követően annak is meghatározzák a "bérét" (juttatásait/illetményét).

Ócsán erre több aspiráns ismert. Az egyik a "nagytiszteletű" a másik a meg simán "csak" régről jól ismert és a szerint tisztelt személy, a jelenlegi korelnök.

Bukodi Károly előterjesztése alapján az alpolgármester illetményét a sajátjához viszonyítottan 80 %-ban javasolja, ami 359.500,- Ft-t kóstálna havonta. Ehhez jönne a 15 %-os költségtérítés, ami további 54.000,- Ft-t hozna a konyhára. A cafatéria és egyéb nyalánkság természetesen ezeket fejeli még.

Az illetmények felvázolt számításánál eleve figyelembe vette és feltételezte a polgármester, hogy a két elképzelhetően szóba kerülő jelölt(ek) egyike sem kívánja a "munkáját" az eddigi ebbéli foglalatosságát, foglalkozását feladni, de ezzel együtt kíván főállású alpolgármesterként ténykedni. Így nem is számolt azzal, hogy mellékfoglalkoztatású "helyettese" legyen.

Horváth Tamás esetében ez egy bejáratot szisztéma szerint zajlik. Tamás egyébként a megyei közgyűlésben, is jelen van, azonban több más fizetett posztot, tisztséget is bevállal és betölt, s szükség szerint azokon is helytáll.  Nagy polihisztora ő a közéletünknek.  Ebbéli aktivitását talán Szanyi Tiborhoz tudná hasonlítani az ember a másik oldalról.

A további napirendi pontként még szétosztják (megválasztják) a bizottságokat,  és mint aki jól végezte a dolgát, zárják az alakuló ülést. 

Az igazi cselekvés, történés, - akár egyezkedés, megállapodás - ismét a színfalak mögött zajlik ezek után.  A testület előtt várhatólag csak a kötelező megszavazásra kerülnek, vagy bukkannak fel.

Így most jelenleg sem tudni arról, hogy az internet- és tévé fejlesztésre tett biankó ígéretek miként teljesednek be, vagy sem, avagy hogyan áll a hálózatépítés.

Arról sem beszélnek, hogy a Baross utcai óvoda teljes finanszírozást élvező hőszigetelési pályamunkálatairól, a pályázati anyag összeállításáról miért nem beszélnek, azon milyen apropó alapján dönt valaki, hogy indulunk, vagy miért nem?

Igazából érdemi munka ezzel a folytatólagos "alakulással" nem kezdődött és nem is haladt előrébb vagy lépett volna tovább. 

A pénzek (és a feladatkörök) leosztása a fontos most, az összes többi meg ráér. Elvégre legalább öt év van még hátra a következő megmérettetésig és a Fidesz uralta városvezetés előtt. így igazán nincs más sürgető dolog a várost illetően, mint az amit napirendre tűztek.

Gloria Victis

*

Még több pénzt akarnak a polgármesterek - felzárkózás, vagy felzárkóztatás ( - nem mindegy)

A polgármesteri és köztisztviselői javadalmazás kérdése halaszthatatlan, és a nettó 100 ezer forintos béremelésre tett javaslatot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke – írja a Napi Gazdaság.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Napi Gazdaságnak azt mondta: a polgármesteri és köztisztviselői javadalmazás kérdése halaszthatatlan. Ez előfeltétele a későbbi életpályamodell bevezetésének.

A TÖOSZ elnöksége a napokban kezdeményezte, hogy a köztisztviselők bére átlagosan havi nettó 100 ezer forinttal növekedjen még ebben az esztendőben, de legkésőbb 2015. január elsejétől, továbbá kapjanak érdemi bérfejlesztést azok a közalkalmazottak, akik nem részesültek az elmúlt időszakban bérfejlesztésben.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Napi Gazdaságnak elmondta: a városvezető díjazására is vonatkozó közszolgálati bérrendezés már nem csak jövedelmi, megélhetési kérdés, de közszolgálati, politikai feladat is. Több mint hat éve nem változtak a bértarifák.

A polgármesterek is felsorakoztak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) fizetésemelési javaslata mögé – derült ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) legutóbbi fórumán.

A főállású polgármesterek díjazása jelenleg a lakosság számától függően bruttó 270 ezer és 638 ezer forint között van. (A 38.650 forint illetményalap legalacsonyabb szorzószáma 7 az ezernél kevesebb lakosú települések esetében, a legmagasabb pedig 16,5.) Az ősztől hatályba lépő módosítás értelmében az 500-nál kevesebb lakosú települések polgármestere a helyettes államtitkár illetményének 20 százalékát keresné, ami bruttó 149 ezer forint. A lakosságszámtól függően a százalékarány legfeljebb 80 százalék lehet, azaz a 30 ezer lakos feletti város esetében a polgármester fizetése 598 ezer forint – szemben a bruttó 638 ezerrel. 

Schmidt szerint, ha a polgármesterek és a jegyzők fizetését így csökkentik, ehhez mérten a polgármesteri hivatalokban dolgozóknak is visszaveszik a fizetését.

A TÖOSZ kidolgozta a polgármesteri illetmények szabályozására vonatkozó javaslatát. E szerint senkinek sem csökkenhet az illetménye a szabályok változását követően. A polgármesteri alapilletményt a helyettes államtitkári javadalmazás alapján határozzák meg, követve a jelenlegi törvényi szabályozást. A megyei város és a fővárosi kerületi önkormányzat polgármesteri illetménye például megegyezne a helyettes államtitkár illetményére vonatkozó szabályokkal (747 ezer 877 forint). A megyei önkormányzat képviselő-testületének elnöke a helyettes államtitkár illetményének 90 százalékát kapná (673 ezer 89 forint).

*