Konganak a stadionok - kevesebb néző látogatott ki a bajnoki nyitányra, mint az várható lett volna |
Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgás a válogatott sikeres
Európa-bajnoki szereplésével kis lépést tett felfelé, de még mindig csak
a hegy lábánál van.
Az ismert sportközgazdász ezt azon a sajtóbeszélgetésen jelentette
ki, amelyen a magyar futball elmúlt másfél évéről készített, 6.
Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette. Hozzátette: a
válogatott eredményei alapot teremettek arra, hogy középtávon remény
legyen a magyar labdarúgás felemelkedésére, de nagy hiányosságnak érzi
az utánpótlásképzést, mert szerinte az akadémiák drágán és szakmailag
rosszul működnek.
Muszbek – aki korábban dolgozott a Magyar Labdarúgó Liga ügyvezető
igazgatójaként – úgy látja, az is komoly probléma, hogy a szurkolók
elfordultak a klubcsapatoktól, bár az NB I átlagnézőszáma öt százalékkal
emelkedett a 2014/15-ös idényhez képest, de a 2639 fő még mindig a
felénél is kevesebb, mint amennyi a gazdaságos működéshez kellene. A
sportközgazdász szerint az is probléma, hogy nincs gazdasági alapja a
magyar futballnak, és abban 30-60 százalékban vannak jelen a közpénzek.
"Ez átmeneti állapotban gyorsítaná a fejlődést, de nincs garancia
arra, hogy a jövőben is ugyanilyen mértékű lesz" – fűzte hozzá.
Muszbek azt javasolja, hogy a jövőben csak a leggazdagabb hazai
klubok működtessenek futballakadémiát, míg a többi helyett francia-belga
mintára területi elvű, MLSZ-akadémiák létrehozására lenne szükség.
Ócsa SE = Pest megye II.osztály |
Muszbek Mihály 2015-ben szintén előrelépést tapasztalt a szövetség és
a klubok működésének szervezettségében, illetve a szabályok
érvényesítésében. A legnagyobb pozitívumként a válogatott nemzetközi
eredményességét, valamint az ehhez kapcsolódó szurkolói szimpátia
növekedését említette. Kiemelte, hogy a válogatott hét hazai mérkőzésére
összesen 150 ezren voltak kíváncsiak, s a franciaországi
Európa-bajnokságon is közel 70 ezren buzdították a helyszínen a
csapatot.
A sportközgazdász úgy látja továbbra is stagnálás tapasztalható a
magyar futball sportgazdasági teljesítményében, valamint a fogyasztói
piac nagyságában, a nézők, hirdetők létszámában és kiszolgálásában.
Visszaesést érez a klubok nemzetközi eredményességében – Magyarország
UEFA koefficiense a 2015-ös 11-ről 2016-ban 9,875-re esett vissza –,
továbbá a sportági imázs és népszerűség tekintetében.
Az OTP Bank Liga 12 sportvállalkozása 16,7 milliárd bevétel mellett
18,6 milliárd költséget könyvelt el, ami összességében közel kétmilliárd
forint veszteséget jelent. Ez ugyanakkor 33 százalékos javulást mutat
az előző évhez képest.
Az élvonalbeli csapatok közül 2015-ben csak négy volt nyereséges –
Puskás Akadémia: 289 millió, Honvéd: 53 millió, Vasas: 45 millió és
Haladás: 14 millió – ám szerinte érdekes, hogy ezek többségükben a
mezőny hátsó felében végeztek, vagy kiestek.
A legnagyobb veszteséget – 1 milliárd 158 millió forintot – az elmúlt naptári évben az ezüstérmes Videoton halmozta fel.
Tvrtko: A focisták pénzét adják ápolóknak, nyugdíjasoknak |
Ócsa Város Sportegyesülete legalább 6 milliót emészt (2015/2016 évi adat) fel évente csak a helyi költségvetésből (más támogatásokat nem számítva).
propeller nyomán
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése