Kiborította a pénzeszsákot Ócsa megbukott polgármestere - másnap ( - úgy 33 milliónyi lelépési pénzt vittek el)

 Blogunk évek óta írja feljegyzéseit Ócsa városvezetésének viselt dolgairól. A blog az évek során felért egy vádirattal, de az olvasó amolyan Science Fiction élményként kezelte, holott ez a valóság.

 Bukodi Károly Ócsa város Fidesz adta polgármestere úgy járt be a hivatalba, mint mackó a kaptárba.

Azt hitte, hogy a korábbi választásokon kapott felruházása, az erdő urává tette ami egyben felhatalmazást jelentett önmaga megkoronázására. Így képzelte el magát az erdő urának, ahol az őszi szarvasbőgésből ismert rituálét próbálta meghonosítani és magáévá tenni. 

Az erdő királyának képzelte magát, ami nem hogy a lényéhez igazodó szerénységgel párosult volna, hanem inkább mással, a gőgös fölénnyel.  Bocsként is arrogáns és nagypofájú volt, de mindig volt egy társ, egy erdőmester, aki megvédte, aminek során úgy vénhedt meg, hogy azt hitte mindent képes letarolni.

Ócsát, vagyis azt az erdőt, ami az élettere lételeme volt, sikerrel pusztította, szövetkezve a farkassal, ha kellett a rókával, vagy a végén már a gilisztával is, csakhogy a túlélést válassza. Magabiztos volt, bár a giliszták már a végbelét csiklandozták, ami ugyebár a belső férgesedés kínos jeleire utalt.

Bundája már csapzott, fazonja rendezetlen volt, de még mindig királynak képzelte magát abban a kis-erdei Károlyságban, már a fák lombjain is látszódott a hervadtság. Ő mégsem érzékelte a valóságot, nem hallotta a madárcsicsergést, és nem vette észre a lombzúgást, az avaron lépkedő új idők vonulatát.

Bukodi Károlysága már rég odalett. A mögöttes erdő a maga ásta szennyben fuldoklott, akár a Székesi az ott eltüntetett tömérdek hulladékban. Másutt pedig csak a szenny áradt, pusztítva a gondozatlan nyárfást. Itt az élet már rég tovaszállt. és csak az elmúlást maradt hátra. Ebben az elcsökevényesedett kiserdőben élte tősgyökeres mindennapjait a kivénhedt medvéje. Ott, ahol már sem léte, sem jogosultsága nem volt.  Ott, abban a kiüresedett lepusztult térben ahol már csak a gyüttment bagoly amolyan hervatag jegyzőként próbálta egyengetni és elfedni az erdei tanács előtt az útját.  Azt, amivel lelepleződött volna azaz, hogy fogatlan alantasként a csuport zabálja fel.

Így jutottunk el az őszt követő október 1.-i tisztásra, amikor már nem volt se kisvárosi hangulat, sem az erdők királya, de még csak Bukodi polgármester sem az, akire most fény derül.

Október 1 az átadás-átvétel napja - másnap ( - vagy 33 millióval távoztak a menekültek)

Bukodi Károly a Fidesz adta polgármesterként szerepelt le a minap. Most, hogy kényszeredetten átadta kiüresített hivatalát, került elő a fiókból az első lelet, mely máris azt mutatja, hogy mekkora sumák és alantas szemét volt ez az ember a maga alkotta és féltetten rejtegetett trágyadombján.

Az, hogy magával ránt közel egy tucat embert, hogy felégeti a hidat, és leégeti a várost, az legyen a saját őrültsége, de hogy a közpénzes kasszát is kiforgatja, az már több mint jellemtelenség.

Bukodi annyira becsülte a hozzá köthető, lojális munkatársait, mint piaci árus a felpuhult krumplit. Ahogy a kofa is kilóra árulja a portékát, úgy Bukodi is kilóra vette meg a vele távozókat.

 Most persze lehetne példálózni, hogy a lószar körül repkednek a legyek, és a szar kisöprésével a legyek is távoznak, de ez annál sokkalta profánabb, mintsem ezzel lekezeljük. 

Bukodi végégét látva elmenekült az őt mindenben kiszolgáló városi főépítész. Kirepült az Egressy kalitkájából az énekesmadárként tartott művelődési házat igazgató nőszemély is. De ment a jegyző karikagyűrűjét viselő és a hivatal oltalmában felcseperedő kávéfőző kisasszony, akiről a polgármester olyan szép anekdotákat mesélt.  És a történet ezzel nem ér véget, mert nem csak Ő és a hálószoba papucsa távozott, hanem nagyon sokan mások is.

Köztük a szinte mindent átélő, vagy túlélő, de Ócsáról évekkel korábban kiköltözött, de ide visszajáró, belőlünk élő egy szál közterület-felügyelő, a helyben maradt irodista és társai is. Nem szükséges nevesíteni a személyeket, vagy a betöltött hivatali beosztásukat. Tudjuk, ismerjük őket. 

 Összességében ezek mind Bukodi sleppjének tagjai voltak. Oly annyira, hogy kivonásuk, távozásuk 33 millióba került a városnak.  Ha úgy tetszik, a Viola, a Hortenzia és a Levendula utcák Bukodi által beárazott aszfaltozása.  Vagyis, ha most az ott élők ezt hiányolják, akkor csak pár lépést kell megtenniük, hogy elérjék a sunyin lelépő jegyző, vagy az ezt aláíró polgármester otthonát és bezörgessenek az ablakon, hogy "hé hova lett az utca pénze".

Összességében úgy 33 milliót tapsoltak el magukra a végidőben - költségvetés állja (- mind  iPhone)

 Szóval lehet hasonlítgatni a most kizsákmányolt összeg nagyságát és a kiüresített önkormányzat súlyát, de azért nem árt számításba venni egyesével is, hogy ki mit kapott Bukodi Károly végrendelkezése által. 

Dr Molnár Csaba jegyző közel 17 millióval lépett le.  Becses felesége, a közterületről érkező és lett közvetlen irodavezető munkatársa, majd 5 millióval lett gazdagabb a felmondása által. 

Transparencia:  Bukodi bűnös összeállása a jegyzővel nem csak ennyibe kerül(t) nekünk

 Mindez eléggé visszás és bosszantó akkor, amikor Bukodinak van még pofája kiállni a Facebookon egy megjelenítéssel, hogy ő Ócsa több milliárdos költségvetéséből hátrahagyott az idei télvíz előtti hónapokra úgy 800 milliót.  Annyit, amiből Ócsa (nem tudni még biztosan), de lehet, hogy a számláit nem képes fizetni. Arról nem szólva, hogy a K&H Banknál mekkora hitelállományi adóssággal állunk szemben.

 Szóval ez az ember, aki 14 évig belőlünk élt, általunk fizette a Kortye-féle propagandát, adta  a pénzt és a hangot a Dabas rádióban, majd menekült az Őt kérdező sajtósoktól akkor, amikor a blog megírta, hogy szar van a palacsintában. Ez a figura most képes volt a Fidesszel szemben ellenérdekelt  RTL klubhoz szaladni és telesírni a zsebkendőt.

Bukoidnál előfordult, hogy az sem volt igaz, amit leírt - hihetetlenné és hazuggá vált (- hiteltelen)

Na, kedves pártoló tagság! - most kéne átgondolni és meginterjúvolni ezt a tékozló embert. Már csak azért is, hogy jöjjön már elő és számoljon el a tízen valahány évnyi polgármesterségével, mielőtt még maga is eltűnik a hátsó fertályon. 

*

"William's" és Bukodi egy húron pendülnek - egy szakmaiatlan, egyoldalú tudósítás Ócsáról (- hattyúdal)

Mint már beszámoltunk róla és mondhatni közismert, a Bukodival szerződött Williams tévé képes minden aljasságot leadni és úgy közvetíteni, mint az egy és örök igazságot. A valóság azonban mindig szembejön és cáfolja Kortye Vilmos, valamint elfogult csapatának bemutatott anyagát. 

 

Nem éppen egy hiteles forrás

 

Így jártak most is ezzel a tudósítással, amit úgy készítettek egyoldalúan, hogy maguk nem is néztek és nem is kérdeztek utána, de nem is jártak annak nyomába amit a város polgármestere állít. Vilmos korábbi nyilatkozata szerint azért nem teszik, ezt meg, mert ők nem oknyomozók. Vagyis mindent benyelnek, (főleg  pénzt) és azt adják, le amit kapnak. Ezért is váltak egyoldalú szócsövévé ami ugyebár egy oldalról érthető, hiszen vele szerződtek, Ő az aláíró és mondhatni fizető fél, hiszen a pénzügyi iroda Bukodi szignójára fizeti a közvagyonból, a város pénzéből, vagyis a mi vagyonunkból a propagandát, amit a Williams tévé közvetít. Ebből a közpénzes talpnyalásból csinált üzletet Vilmos. A politikai kapcsolódást pedig Szűcs Lajos és Fidesz adja, cserébe Vilmos jól prosperál az egészből.  Ők arról számolnak be amiről akarnak vagy amire felkéri őket a szerződött partner, vagyis a polgármester. 

 

Így aztán  például a Koltai ügyről egy szót sem szóltak.

 

A lényeg azonban mégis csak abban van, hogy a tévé és a polgármester sem független, így mindketten a saját érdekeiket képviselve járnak el, ha kell hazudnak és adnak le olyan szöveget, tudósítást, beszámolót, aminek a valóság tartalma csekély, vagy csak annyi, amennyit a megszólalók súlya nyom. Márpedig mindkét fél megméretettet már és könnyűnek bizonyultatott. Mindez a hitelesség és a hihetőség kárára tudható be. Bukodi elbukott és úgy tűnik a Williams tévé is ezt a hiteltelenséget választva kíván elveszni. 

 

Klára asszony szavainak, felszólamlásainak mindig is volt és van súlya. Ezt tegyük hát mérlegre.

 

Olyan személyt szeretnének az Egressy Gábor ... élére, aki a kiírásnak nem felel(t) meg, aki szerintem ... soha az életben nem vezetett ekkora költségvetéssel rendelkező kft-t, egy percet sem dolgozott még szabadidőközpontban, nem szervezett műsorokat... - mondja mikrofonba

Bukodi igazából azt szeretné, ha a saját embere ülhetne be az Egressy igazgatói székébe 5 évre. Ezzel a választásokon elvesztett hatalmi pozícióját szeretné be betonozni az új polgármester ellenében, hiszen így kivenné a kezéből a beleszólás és döntés jogát.  

 

Közpénzből jutalom

 

Paksi Zita felmondása egyfajta menekülés a részéről, másrészt a "kedvenc" polgármestere utáni hála is egyben, hogy a lemondással még tudna egy új embert beilleszteni a "sajátjai" közül.  Paksi nem véletlenül kap a felmondása mellé 3 havi fizetést csak úgy puszira, amit a polgármesterhez köthető képviselők meg is szavaztak.

 

Bukodi még az utolsó napjaiban is úgy szórja a város pénzét, mintha abból annyi lenne, hogy másra nem is lenne szükség.  

 

"Természetesen" a Willams tv erről sem szól, ahogy a Bukodi polgármester sem hozta fel a történetet.

 

Neki csak az fáj, hogy nem az ő jelöltje,  a közszájon emlegetett Kormos Rebeka kerül automatikusan megválasztásra 5 évre; - Paksi közreműködésével átjátszásra kerülvén. 

 

Bukodi egyre inkább szenved, mert elképzelni nem tudja, hogy a továbbiakban már nem a maga elképzelései szerint fognak zajlani a dolgok és az események is másként fognak megvalósulni, történni. Ettől tart a leginkább, ezért is szeretné a jelen hatalmi helyzetét kiszélesíteni, egyes utolsó pillanatban  leütött szerződésekkel, átkötésekkel átvezetni, befolyását kiterjeszteni a jövőre. 

 

A polgármester már az új ember kiszorításán, ellehetetlenítésével munkálkodik, ezzel próbálkozik.

 

*

Hogyan bűvölhető tovább Ócsa ernyedt fallosza - Perutek még küzd a térben a Fidesz bukott polgármesteréért

 Nyár volt uborkaszezon, meg hőség és nyaralás, pedig lett volna miről írni, hiszen Ócsán mindig történik valami. 

Erről leginkább a végtusáját élő Bukodi Károly (exitáló) polgármester és szárnysegédei gondoskodnak.  

Hol egy zsíros üzlet, hol egy öntömjénezés, vagy egy narcisztikus magamutogatás mások bevonásával, vagy éppen egy újdonsült haveri segítség a lakájkodásáról elhíresült Perutektől.

Bukodi polgármesterkén még utoljára előadja magát - köszönetmondás nélkül (- búcsúzás és zárszó helyett)

 Perutek Jánost sem kell kétszer kérni, ha az ócsai polgármester fideszes falloszát kell polírozni. 

Rácsatlakozott korábban is és megtette ezt már azóta is, ahányszor csak  hiányát, vagy szükségét érezte ennek a potenciáját vesztő Bukodi pajtás. 

Ahogy ezt megelőzően, egy mondvacsinált seggnyalós híradásban, most sportszerűtlenül küzdőtérben teszi ezt újfent a polgármesteri bránerért Peru.  

Úgy nyal alá a bukott fideszesnek, hogy az már a visszataszítónál is undormányosabb. Akár a halottal való közösülés. 

Perutek Ócsán - a magát tősgyökeresnek valló Bukodi mellett csak gyűtt-mentként jöhet szóba (- közösségi megosztás)

Bukodit a választásokon sportnyelven szólva (csak hogy igazodjunk a sportrovatos küzdőtér elnevezéshez) kiütötték.  Valójában ez nem egy sportteljesítmény, hanem politikai zakó. Akkora vereség, hogy a távolból se látni hasonlót.  

Bukodi azonban láthatólag nehezen viseli. Korábban elképzelni sem tudta, hogy valaki képes lesz kimozdítani az általa képzelt trónról. Azt hitte a polgármesteri székből fog meghalni. Annyira züllötten arrogáns és tisztességtelen volt végig, hogy a látszata sem fordult meg a fejében annak, hogy az itt élők többsége megcsömörlött tőle. 

 Erre jött még Perutek, mint szaros Pista Jézus neve napjára, és próbálta önmagát is megerőszakolva felépíteni azt aki alkalmatlan erre.  Persze Perutek sem egy nehézsúlyú bajnoka a politikának, de még csak az újságírásnak sem, így hát csupán egy felfuvalkodott celeb képességeivel annyit sem ért el, mint Williams Vilmos a városunk közpénzén táplált tévéjével. 

Lássuk hát, miről is van szó. Bukodi utolsó napjainak során ismét felhívta Peruteket egy kis mázolásra, hogy egykori polgármesteri alakját bemutassa annak a helyi közösségnek, aki már nem kér belőle, hiszen a város menesztette. 

Utolsó lendülettel, még egy narcisztikus póz a képzeletbeli "fedélzeten" - októberben már ennek is vége (- befellegzett a látszólagosságnak)

 A leváltott polgármester azonban nem nyugszik.  Perutekkel kívánja felhúzni az árbócra azt a semmit, ami szerinte még látványos lehet. Peru pedig szalad a bohócot fényezni. 

Bukodi most sem érti a lényeget. Perutek pedig van annyira analfabéta és szakmaiatlan, hogy képes erre a pornóra becsekkolni.    

Bukodi újra elmeséli, hogy a családja itt élt, elmondja, hogy volt aki kisbíró volt, más meg tanár, de arról, hogy Ő mi valójában, nem esik szó.  

Nem is érdekli a mostaniakat. Ócsa választóit inkább foglalkoztatta Bukodi polgármesteri munkája, a lakossághoz köthető viszonya. Az a polgármesteri sunyiság, az a közpénzes éhség, ami által képes volt lelohasztani Ócsát.  

Orálisan lakájkodik, vagyis szájjal szolgálja ki...

Perutek van olyan tudatlan és ostoba, hogy erről semmit nem tudjon. Nem is érdekli, nem foglalkoztatja. Ezért elfogult, egyirányú, és alákérdezősen seggnyalós az egész. Nem véletlenül jött szóba az a fényezés, amit polírozásként szemléltethetünk.  

Peru küzdőterében a BÉKE társadalmi összefogásán élcelődik. Mag állítása szerint az egyesület minden, csak nem a béke szimbóluma. Ezt maga Perutek János jelenti ki és állítja, ami igencsak nem egy riporterhez méltó dolog. 

Bukodi persze még mindig ott tart, hogy a választások előtt, vagy soron az országban olyan hangulat volt, ami ide Ócsára is begyűrűzött, és részint ez okozta a bukását. Másrészt a helyi BÉKE, mint valami  mozgalom, jól kihasználta a lehetőséget. Minderről úgy beszél, mintha valami nagy ellenzéki cselszövés, összefogás tört volna ki ellene. holott csak volt egy másik polgármester jelölt, aki hihetőbb, hitelesebb és jobb volt nála elképzeléseiben, programjában és a bemutatkozásában.  

Bukodi erre képtelen volt. A kormánypárti Fideszt is megetette Pánczél Karcsival, Szűcs Lajossal együtt a bárgyúságával, hogy márpedig Ő legyőzhetetlen, kikezdhetetlen és verhetetlen.  Abban ringatta magát, hogy a mögöttes országgyűlési képviselőkkel, a helyi fideszes tagsággal mindet visz és marad a trónon a maga alkotta Károlyság élén.  Nos, ezt az általa képtelennek gondoltakat szívta meg.  

Bukodi itt még kampányol Perutek támogató segítségével, és a kétes hírnévre szert tevő Szűcs Lajossal  a fórumnak hazudott választási kampány-összejövetelen

 Perutek szerint kicsi volt a különbség a választásokon, holott ez nem igaz. Bukodi szarrá verte egy olyan ember, aki ezerszer jobb képességgel bírva állt elő.  És, hogy lássuk mekkora volt ez a zakó, mi sem bizonyítja jobban, hogy nem csak a polgármester lett kiebrudalva, de a Fidesz mint pártformáció sem tartotta meg a többségi képviseltet a testületben. Szóval, bármit is mesél, vagy próbál beadni ez a két ember, a kiütéses vereség, vagy technikai KO a jobb szó, ill kifejezés a küzdőtéri anyaghoz formáltan. 

Persze ehhez kellett az a hazug és arrogáns éveken át tartó városvezetés, amit az utolsó évtized során megvalósított, és véghez vitt Bukodi. Perutek mit sem érzett, vagy nézett utána ennek. Őt csak a Fideszhez kötöttsége a haszonleső szolgáltatás érdekli, hiszen a Bukodi adta anyagokból is pénzt csinál. Még akkor is, ha ez felér egy pornográf tevékenységgel. Perutek sem különb annál, aki képes ebben, és ehhez  adni magát.

Bukodi ma is azt hiszi, hogy a kampányban szúrta el. Eszébe nem jut, hogy a jegyzőjével miként pakolt alá a városnak, a zsíros távvezetékkel, ami csak a napfényes időszakokban szállít áramot a fogadóállomásra, de minden időben és napszakban beárnyékolja, mondhatni károsítja, tökreteszi a város további életét.  

Perutek ezzel sem foglalkozik, inkább ismét egy hazug állítással próbálja felmenteni ernyedt polgármesterét. Azt állítja, hogy a választásokat követően változott, átbillent a hangulat és az emberekben akkor tudatosult, hogy "jaj még sem a Karcsi lesz", ami szintúgy nem igaz, mint a korábbi állításai sem.  

Perutek nem csak hamis mázzal látja el, és fényezi a bohócot, hanem be is veszi  az állításait - térben is küzd érte  (- nekrofílía)

Ócsa lakossága ma is nagyon várja a váltást és ezzel a változást. Perutek mégis felveszi Bukodi vagy a mögöttes Fidesz okán a polgármesteri hazudozást. 

Bukodi valójában nem képes feldolgozni a vesztést. Azt a vereséget, amit magára mért. A veszteség, ami éri csak képzeletbeli számára, hiszen a járandóságait máig kapja, a több millióért újonnan vásárolt  szolgálati autót is használatában van.  Az, hogy az általa kötött üzletek vállalkozói által kifizetett közpénzekből mennyit prosperált, vagy prosperálhatott volna (még), csak mag tudhatja, mert a városlakó ebből és ezekből nem sok hasznot vélt felfedezni a maga javára.

A 4-5 milliós hasznavehetetlen napvitorlák, az ugyancsak ennyiért létesítendő zebrák, a 30 milliósra beígért utcakép javítás, vagy a 16 milliós klíma-üzlet egyike sem a lakosság érdekeit jobb létét célozta. Mindez csak egy rossz elképzelés, egy kilátástalan jövőkép volt a városvezetés részéről.  

Nem véletlen, hogy a választásokat követően sebtiben távozott az ebben részt vállaló főépítész, a Koltait elutasító művelődési ház igazgatója és ki tudja, hogy a jegyző is meddig marad a hatalmát vesztett Karcsija mellett. 

Ennek ellenére Perutek tovább erőlteti Bukodit. Azt állítja, hogy a választásokon induló ellenjelölt, aki győztesként polgármestere lesz/lett Ócsának, Bukodival szemben tapasztalatlan, politikai jártasság nélküli és szerinte nem alkalmas. Ezt adja elő és várja erre Bukoditól a választ, hogy Ő (fideszes) politikusként hogyan lendít a neki tetsző vagy akaszt be a neki nem fekvő ügyeknek.?

Peru szerint Ócsán ezt a polgármesterséget valakik nagyon meg akarták szerezni, akik nem is ócsaiak, csak idejöttek. 

Szerintem Perutek Jánosnak ez a legnagyobb szembeköpése önmagának. Ő jön elő ezzel a szöveggel, aki kevesebb ideje lakik itt, mint szinte bármelyikünk a régmúltban költözők közül is. 

Perutek valójában egy olyan féregnyúlvány, aki képes arra a szexuális szolgáltatásra, ami kielégíti azonos nemű és pártállású  partnerét. Valójában ezt teszi.

És hogy lássuk más (fideszes) disztingváltabb véleményét, az alábbiakban közzéteszem (megosztom) a Pesti srácok.hu-n megjelent sorait. Érdemes rákattintani és elolvasni.

*

Ócsának elege lett a Bukodi adta Fidesz önkényéből – Szűcs és Pánczél is hibáztatható ( - fellélegzett a város)

Bukodi több mint 10 évig (14) volt és lehetett Ócsa városvezetője. Az eltelt több mint egy évtizednyi esztendő azonban ráébresztette a helybelieket arra, hogy a Bukodi adta városvezetés nemhogy előrébb vitte volna a várost, hanem inkább lehúzta.

 

Az emberek ezt sokáig nem vették észre, ráadásul a közpénzes propagandával sikerült egy fátyollal fedett látszatot teremtve elfednie a valóságot. 

 A lakosság sokáig nem hitt a blogon megjelentett visszásságoknak, mivel más hírforrást nem találtak az eseményekhez. Bukodi mindvégig tagadásban volt és még akkor sem vallotta be a történteket, amikor a Kormányhivatal is elmarasztalással élt.  Aztán az ezek során keletkezett pénzügyi tehertételt rendre úgy fizették, hogy az a közösség számára láthatatlan maradjon. 

Ebben jelentős szerep jutott a jegyzőnek, a pénzügyi vezetőnek és a bizottság elnökének. 

Szintén ez jön le a Bukodi által testületi felhatalmazás nélkül megbízott ügyvédi iroda finanszírozása során, aminek célja a bölcsőde-bővítés építési szabálytalanságainak peres eljárás alatti kivédése.  Az igazság azonban itt is felszínre tört, aminek pénzügyi háttere még felfedésre vár.

Mindezek mellett a város fejlődése elmaradt, a lehetséges és futó pályázatok nagy részére már nem maradt önerő, hiába vette le a lakosságot évi 30-40 millióval a kommunális adóval a polgármester. Ezt a pénzt Bukodi beolvasztotta a város költségvetésébe, aminek folytán akár a maga jutalmazására, akár a saját egyesülete támogatására fordíthatta.  

Ócsán a polgármesteri (vázolt) látszat ellenére, nagyon is mást tükrözött a hangulat - ezen még a celeb Peru sem tudott változtatni

Közben a város a kormányzati konszolidációt követően ismét eladósodott, amit a K&H bank áthidaló (gördülő) hitelével próbált betakarni.

Sajnálatos, hogy a Fidesz hagyta mindez Szűcs Lajos és Pánczél Károly által felügyelve-támogatva, ami rájuk vetítve is rossz árnyalatot hagy maga után. sokak számára olybá’ tűnik, mintha cinkostársakként pusmogva összejátszottak volna az események során.

A szélhámos-celeb Perutek sem vitte előrébb az ügyet - hiába állt csatasorba és nyalt be nekik

Ezen már a kampányba ölt milliók sem segítettek.  Bukodi valójában már csak a pénzt vitte. 

Erre jött még a tősgyökeres gyüttmentezés a tehetségtelenség, gőgösség, pökhendiség, az  arrogancia és a kirekesztés.  

A fideszes polgármester a bírósági döntés ellenében is végigvitt egy építkezést, az önkormányzatnak pedig nem is szólt a perről.

Ebből lett elege a városnak.  

 A BÉKE jelölte legyőzte az Ócsát 2010 óta vezető fideszes polgármestert

*

Ennyi volt - a Károlyság vége (- Ócsa fellélegzett)

 Nagy teher alól szabadult fel Ócsa. Egy rémálom volt Bukodi polgármestersége. Ennek vége.

Évek kellettek ahhoz, hogy az emberek hite és akarata találkozzék és egyesüljék jelen választásban.  Ehhez kellett egy potenciális kihívó, egy közösség és annak összefogása, no meg kellett hozzá Bukodi rémuralma, ami nem csak negatívumot, hanem elutasítottságot, békétlenséget szült. Ezt a békétlenséget váltotta fel a BÉKE. 

2010 óta uralta a város - bírósági per ellenére jogsértőn erőltette át a bővítést  (-Koltait letiltotta)

Bukodi a többség számára nem csak minősíthetetlenné, hanem elfogadhatatlanná, polgármestersége tarthatatlanná vált.    E-nélkül nem ment volna. 

Bukodi nem tanult az írtakból. Blogunkat mindvégig ellenségnek tekintetet, holott gyógyírként kellett volna kezelnie. Nem csak a hibákat, a túlkapásokat, hanem azok ellenszerét is kínáltuk.  

Károly mindebből nem tanult. Hatalmi mámora, narcizmusa, arroganciája, mohósága, pénzéhsége vitte a pokolba.  

Ennyi volt. 

Ez lett Károlyságának a vége. 

Karcsi! - nincs más teendő, mint összeszedni a személyes holmidat, leakasztani a nagykabátot és elköszönni a portástól.  

A kocsikulcsot ne felejtsd leadni. Ne autókázz már vele, nehogy megtörd, mert sokba volt nekünk.Te pedig menj el szabira, hagyd a munkát másra. Nem kell sem takarítani, sem iratokat elvinni. Hagyj mindent.

Menj az asszonyhoz, borulj a nyakába és kérj bocsánatot az elmúlt évekért. Azért, amit tettél vele. Nem csak azért, hogy közszereplővé tetted, hogy a kampányba bevontad, hanem azért is, hogy az emberek szájára hordtad. Kihasználtad, magára hagytad, és megőszítetted.  Elfelejtettél ember, házastárs maradni. 

Kérj bocsánatot tőle és az emberektől. Köszönd meg a türelmet, amit otthonról és a Ócsától kaptál.

A Fidesz is jobban jár nélküled. 

A BÉKE (Barátságos Élhető Kisváros Egyesület) jelöltje lett Ócsa polgármestere: Paul Tamás 320 voksot vert Bukodi Károlyságának uralmára

Hagyd a továbbiakat másra.  Pihenj, keress magadnak munkát, vagy éld fel a pénzt, amit felhalmoztál. Te döntesz a további sorosodról.  A nyugdíjadat Ócsa népe kitermelte. Adj' hálát érte, köszönd meg.

Végül ne felejts el gratulálni a nyertesnek, Ócsa újonnan választott polgármesterének. Ennyi.

Üdvözlettel: Fo-lak

*

Ócsa polgármesterváltásra készül – Bukodi számára is blama lenne, ha maradnia kellene ( - bevégeztetett)

A tősgyökeres ócsai ember sem különb a gyüttmentnek tartott beköltözőnél, akit a gyepesedett régebben itt élők próbálnak ekként minősítve szelektálni.

Bukodi közzétett választási anyagában is erre a gyökér mivoltára hivatkozik. 

2024-ben még mindig a letapadt tősgyökerességével jön, miközben a betelepültek emelik, emelték a város színvonalát

Ebben a gyökérségben vannak támogatói.  Csakhogy az ősgyökérnek számító polgármester úgy tett és tesz keresztbe a településnek, hogy azt egyetlen friss beköltöző sem tenné meg az otthonául választott várossal.  

A régebben, vagy a frissen ideköltözőket ráadásul úgy várja és élteti a városvezetés, mint időszámítás előtti zsidóság a messiást.  Történt ugyanis, hogy Bukodi alatt a város anyagilag kivérzett, és a K&H bank hitele biztosította légrésen jut csak levegővételhez a város.  

A Bukodi által bevezetett kommunális adó  tehertétele úgy folyik el a közpénzes csatornákon, hogy arról a polgármester és a város pénzügyi-, gazdálkodási vezetője sem képes kimutatást adni, vagyis elszámolni.  A hiánygazdálkodás lefojtotta a várost, megfojtotta annak fejlődését. Köszönhetően a rossz gazdálkodásnak. Ócsán pályázatok maradtak el, beruházások kerültek korlátozások alá, közcélú polgármesteri vállalások váltak semmissé, szerte fosztva Bukodi szavatartását, hitelességét.

Nem csak a már beígért és az Alsópakonyi építkezéssel meghirdetett, vállalt, városi bevezető kerékpárút maradt el Bukodi polgármestersége alatt, hanem  a szintén felvállalt vasúti átjáró gyalogosok számára létesítendő átvezetése, a biztonságot jelentő kiépítése, és a forgalmi sávok kiszélesítése. Mindez a közlekedés, az áthalad biztonságosát lett volna hivatott szolgálni. Bukodi azonban letett erről, mert inkább a saját maga elnökölte fociegyletre költötte a város pénzének mondhatni magának kiszakított ezen részét.  Polgármesterként és egyesületi elnökként összeegyezhetetlen mód járt el és szavazott, szavaztatott meg magának közpénzes forrásokat amikor a sportegyesületi támogatást terjesztett elő.  Mindebből természetes, hogy nem létesülhetett közúti kapcsolat, vasúton átvezető fejlesztés.  Bukodi vezetése alatt a városi források egyesületi megcsapolása előrébb valónak tűnt a közösségi célú, biztonságot szolgáló fejlesztéseknél. 

Ez nem egy program, ez maga a silányság

 

Ez érezhető a Damjanich utca felújításához köthető, és a kiírásban foglalt járdafelújítás elmaradása során is, mivel a költségvetési hiány és a polgármester hintapolitikája következtében nem valósulhatott meg mindez.  

Ócsa polgármester által  beharangozott, "városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése" sem valósult meg, sőt nem is úgy jött létre, ahogy azt propagáltál, illetve meghirdették. Bukodi ezzel is megvezette a lakosságot, amihez a tősgyökeres emberei, a saját(os) szurkolótábora úgy asszisztált, mintha az éves plusz forrásokból, a polgármester által magának  kikanalazott külön juttatásosokból részesülhettek volna.

Aztán Köztárság térre álmodott mostani árnyékolvitorlák és az elmaradt illemhely hiánya is azt igézi, hogy a pénztelenség és az átgondolatlanság a leginkább jellemző látványelem Bukodinál.  Az, hogy mindez drágább a keleténél, jól mutatja azt az általa lebonyolított pályázati rendszert, aminek során a polgármester kér fel ajánlattevésre valakit.  Ez eléggé visszataszító, kontrollálatlan és árfelhajtó, korrupció-gyanús pályázati eljárás. A polgármester adta eljáráshoz beszerzett pályázatok árajánlatai rendre nagyobbak az átlagos piaci áraknál. Félő, hogy a felkért ajánlattevőnek vagy súgtak, netán megmondták mennyiért adjon be jelentkezést, vagy ismerte a másik pályázó árait és ahhoz igazítva nyújtotta be azt amit a polgármester kézhez kapni szeretne. Ebben nem csak az a hiba, ami ma költségesebb és drágább közpénzes munkát jelent és hoz be a képviselők elé, mint lett volna akkor, ha ezt nyílt rendszerben meghirdetve és zártan kezelve, egyidejű bontással viszik a testület elé. Mindent a Bukodi akart intézni, erre kért és kapott felhatalmazást és ezért is járt el így, amikor erre több milliót fordíthatott a költségvetésből. Ez a városvezetés maga a csőd.

Bukodi polgármesterként a 2014-s ígéreteit sem tartotta be, azokat nem valósította meg - mit akar még ez az ember, mire számít, miért kéne tovább hizlalni azt aki lezüllesztette a város ( - kiket kábíthat még)

Ezek után Bukodinak mégis két ciklus és 10 év sem volt elég, hogy rávezető járdát, összekötő gyalogutat létesítsen a buszmegállókhoz, vagy zebrát festessen oda, ahova évekkel korábban már megígérte.  Neki ehhez egy újabb választási ciklusra lenne szüksége, a kampányában foglaltak szerint, de ahogy a vasúti átjáró kiépítése is csak amolyan Bukodi-féle hazugság maradt, úgy erre sincs garancia.  Bukodi alatt nem semmiért nőtt a költségvetési hiány.  A rossz koncepció, a hibás szemlélet és a hozzá nem értés, a szentek kezének magahoz hajlása és a gyarlóság vitte el a pénzt, növelve a költségvetési hiányt, tovább adósítva várost az itt élőkellel egyetemlegesen.

Bukodi alatt a bölcsőde bővítése is egy különös esettanulmány, aminek feltárása, kivizsgálása  a választások után összeálló testület feladata lesz. Bukodi ezzel is csak egy újabb peres eljárást húzott a városra, aminek milliós tehertételét, bele értve az ügyvédit, a lakossággal fizetteti meg a mögöttes költségvetésből. Az, hogy a perbe miért és miként száll be a város, és fogadott fel ügyvédet, adott ki önhatalmúlag ügyvédi megbízatást a testület felhatalmazása nélkül ismét a jövőben felálló képviselők megválaszolásra kötelezett munkája lesz. Bukodi ügyvédje már eddig is milliós terhet róttak az itt adózókra.  Mindezzel ideje lenne nem csak leszámolni, hanem elszámolni is.  Bukodi erre nem hajlandó, ezért kell más felállást létrehozni és biztosítania a választóknak.

Jelenleg a Bukodi adta városvezetés ügyvédjének finanszírozásából ugyanúgy nem létesül semmi, mint azokból a milliós kifizetésekből, amiket ilyen-olyan elnevezéssel a illetményén, mint járandóságán túl akár jutalomként akár más megnevezéssel vett ki a kasszából városunk polgármestere.   

Innen érthető, hogy miért nem akart rendkívüli ülést és miért blokkolja, gátolja a vele pariban levő jegyzővel a képviselők előtti megvitatást az esetleges vizsgálódást.  Bukodi zűrben van. Blamás az ügy, és már nem ugyanaz a felállás, mint volt akkor, amikor a várost csak úgy lenyúlhatta az oxyfa- ültetvényezéssel, majd annak elvesztésével. illetve ahogy "jóindulatúlag" leszennyezhette a Székesi erdő városi tulajdonban levő földjét.  Mindez nyom annyit a polgármesteren, hogy jobb számára ha csendben odébbáll, ahogy teszi ezt mostanság a kétkulacsos Balló Benő (a tulaj Ági Szabó házastársa, üzlettársa,) képviselő, a sarokházi étkezőhely munkatársa, aki már nem meri felvállalni a polgármester szennyesét, de nem meri a tisztakezűek adta új irányzat felé sem elköteleződni, gondolván, némán a maga hasznára fordítva kivárja az eredményhirdetést.

Elhagyva a pincér jellemét, belátható, hogy az ilyenek okán és ezért nem javult a közlekedés, nem jár sűrűbben a busz és nem érinti, nem köti össze, nem kapcsolja be  a külső településrészek, vagy nem közlekedtet járatot az autópályán a főváros irányába a Volán, mivel a polgármester nem erre fordít figyelmet, pénzt és energiát. Balló hiába is ígérte a biztonságos vasúti áthaladást, ha maga semmit nem tett annak beváltásáért. Így a közlekedés sem javult általa, ahogy a polgármester által sem. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy még az Egészségügyi szakrendelést adó Dabassal sincs olyan kapcsolatunk, mint a kisebb településeknek, akár Alsónémedinek.  Mert mindenre futotta ezeknek, csak arra nem amire a városlakóknak szüksége lenne.

Míg Balló a vendéglátáshoz sem igazán, Bukodi meg csak a retorziókhoz ért. A fenyegetéshez, a cenzúrázáshoz, a letiltáshoz.  Ezért nem vállal konfrontációt a képviselők többsége. Így Ócsa negatív figurája maga a polgármester.  Mindez ma már elég nyomasztóan hat az itt élőkre. Ezért is akarnak váltást. Ebben Benő sem kivétel.

Nem semmiből  kapott tehát az a vélekedés, mely szerint Bukodi hatalmon maradása, tartása, nem csak Fidesz blamázsa, hanem az egyéni választási eredmények cikije lenne.  Bukodi polgármesteri székben maradása kínos hatna Pánczél Károly és az amúgy is megtépázott tisztességgel bíró Szűcs Lajos politikai munkásságára. Ezért inkább jönne jól Bukodi polgármesterségének átadása a Fidesz szempontjából, mintsem megtartása egy olyan testülettel, ahol számonkérhető. Amennyiben ez megtörténne, maga a Fidesz zárná ki soraiból amennyiben hatósági eljárás alá kerülne.  Ezért lenne kínos Bukodnak, ha maradnia kellene egy többségében "ellenzéki", valójában Ócsáért tenni akaró és szándékozó új testület összeállta esetén.  

Vagyis, ha Ócsa választói Bukodit és a fideszes többséget hagynák hatalmon, akkor a saját nyakukat helyeznék hurokba, megfojtva ezzel a tízezres város továbblétét.  Egy többségi Fidesz adta városvetés már képtelen lenne megbirkózni azzal a csődtömeggel, amit maga termelt ki, hozott össze. Ez a folyamat tovább nem finanszírozható, nem fenntartható. Ezért is égetődne fel a ma még polgármesterként pompázó Károlyunk.

Végül Bukodinak is szerencsésebb lenne a kiesés, mert az elkövetkező évek rázúduló problémáival végképp képtelen lenne megbirkózni. Jobb a BÉKE és a vele járó nyugalom, mintsem egy őrült naplója.

A középpontban minden esetben Te állsz: az érzéseid, a gondolataid, a vágyaid, a félelmeid és a céljaid. 

Minden változás egy döntéssel kezdődik.

A léket kapott hajóból több vizet már nem lehet kiszivattyúzni, a lyukakat nem lehet tovább foltozgatni. Ócsa  süllyedő bárkáját révbe kell vinni és új vázat, gerincet kell adni ahhoz, hogy a felszínen maradjon.  Bukodi ennek nem lehet már sem gondozója, sem kapitánya.   Blama lenne számára mélyebbre süllyedni akkor, amikor így is a vízvonal alatt áll.  Jobb egy tisztességes választással beadni a kulcsot, mintsem magával rántani ártatlan emberek tömkelegét csak azért, hogy a vezérlőben maradhasson, amikor már a gépház sem működik és az emberek is fuldokolnak ebben a szituációban. 

Ezért éppen itt az ideje a tisztes távozásnak, vagy a végzetes eljárásnak.

*

Tél a nyárra - tücsök és a hangya meséje, avagy az éghajlatváltozás szele ( - mond, Te kitválasztanál magadnak)

Mit csinált a Tücsök nyáron?
Csak muzsikált hét határon.
Aztán jött a tél a nyárra,

Mintha most jönne a tél az őszes nyárra.

Ócsa városát valahogy elkerülték a beígért beruházások.

Városunk nem készült fel a befogadásra. Az önkormányzatunk elmúlt 9 éve sem volt elég arra, hogy munkahelyteremtő beruházásokat, ipari parkokat tudjon létesíteni. A nagy áruházlánctól (Penny) a nagy logisztikai szállítóig és a más tevékenységet folytatók mindegyike az egyik közeli települést választotta. Így ezek a beruházások is a szomszédba kerültek amivel az általuk befizetett iparűzési és egyéb adók is más településeket gazdagítanak. 

Ócsa lakosságának nem maradt más, csak a lakossági adó amiből a helyi fociklubot, a városvezetők plusz juttatásait és a sikereteken pályázatírót gazdagítják, hogy többről ne is beszéljünk. A lényeg, hogy az évek óta beszedett kommunális adóforintjainkból nem telik tisztességes és szelektív hulladékgyűjtésre, normális közösségi  közlekedésre, közutakra, járdára és mi egyébre, mert benyelik a közösbe. Oda ahol az egészet komposztálják. Mindez nem a város fekvéséből fakadó probléma, hanem a vezetéséből adódó gond. 

Ócsa földrajzi elhelyezkedése,  közúti elérhetősége, vasúti kapcsolata nem lehet hátrány a főváros és az ország középpontja határolta területen. Nem jelenthet gondot mindez városunk számára, ha a kedvezőtlenebb elhelyezkedésű Bugyi község képes nagyvállalatokat befogadni, letelepíteni, vagy ha a távolabbi Inárcs, Kakucs kistelepülések képesek jobb kapcsolatot gyorsabb buszközlekedést biztosítani naponta a főváros irányába és vissza. Vagy ahogy Alsónémedi is képes erre, úgy Ócsa is megtehette volna. Erre is adott volt az elmúlt 9 év.

 Ócsán Alsónémedivel szemben elavult maradt szennyvíztisztító, mert amikor pályázni lehetett rá, akkor ezzel a szomszédos település vezetése tudott élni, a mi önkormányzati vezetésünk meg nem. Amikor a szomszéd képes volt inkubátorházra pályázni, ipari-parkokat  létrehozni, akkor Ócsa városvezetése nem volt képes erre. Igazából az elmúlt évek során egyszer sem, és akkor sem, amikor a Pedig városunk elérhetőségi-,  közlekedési és szállítási adottságai és a térség munkaerő ellátottsága lehetővé tenné mindezt, hiszen a kisebb települések, és a szomszédos község is nagyobb foglalkoztató már nálunk. Azon elvárás, hogy hosszútávon biztosítsa településünk lakosságának a helyben történő munkavállalását az önkormányzat, szintén csak másokra igaz. Az ócsaiaknak bizony kanosszát kell járniuk a munkahelyért. Pedig a foglalkoztatás biztosítása jó alapot jelenthetne  ahhoz, hogy befektető barát környezetet alakítsunk ki. Kisvárosi önkormányzat eddig semmilyen szakmai-pénzügyi támogatást nem biztosított ehhez. Az ilyen jellegű kezdeményezések elindításához bizony más gondolkodásra és más típusú vezetésre van szükség. Városvezetés az első lépéseket sem tette meg egy önfenntartó, gazdálkodó önkormányzat irányába. Az önkormányzati tulajdonban lévő  ingatlanokban rejlő effajta lehetőségeket nem mérlegelték, kihasználtságukról nem gondoskodtak. Kivéve két esetet. Ebből az egyik az oxyfa ültetvény kudarca volt, aminek során városunkat legalább egy Tsz-irodányi veszteség érte, míg a másik kísérlet a hulladéklerakás volt. Azt is a lakossági kassza bánta. 

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a most leköszönő városvezetés soha nem volt jó gazdálkodó és jó szolgája a választóknak. A város vagyonával értékeivel és környezetével sem bántak jól. Ócsán ahogy a polgárságot megsarcolták, úgy minden mást lefölöztek. Korábban konszolidált városi költségvetésünk akár egy lyukas zokni, amin már a kommunális adóprés sem segít. Ma azt sem látni, hogy valójában mit hagy örökségül az eddig ellenzék nélkül gyaluló városvezetés. 

Csupán a félelem érzete járja át a világhálót, ahol azt érezni, hogy nagyon fél valaki a bukástól. Hogy most képes mindet felhasználni és kihasználni, az egykoron kormányváltásra készülő levitézlett jobbiktól az utolsó fűszálba kapaszkodva próbál érvelni az, aki most kezdi csak érezni a változás szelét. 

Valójában nem kéne más, csak egy új városvezetés, az, hogy Ócsa lakossága is részesüljön a fejlődés nyújtotta lehetőségekből, a más települések számára adott eredményekből. 

*

15 éve a nyugati unióban - elhagyott szocializmus ( - uniós történelem)

Az 1989-s évektől kezdve új irányzatok láttak napvilágot a világpolitikában. Ennek alapjai nem csak gazdasági- katonai, hanem nemzeti érdekalapokon zajló politikai folyamatokat indított, mely Európán is túlmutatott. 

Számunkra azonban mégis a hazai események a lényegesek, ami alapján elhagytuk azt az uniót, amihez hosszú évek pártmunkássága kötötte az országot.  

1986. május 1.-én még a szocialista felvonulás volt a társadalomra jellemző fő esemény.  Aztán kiderült, hogy a vezető szocialista párt eltitkolta az ukrajnai  Csernobilban bekövetkezett atomerőmű balesetét, így a hazánkat is elért káros sugárzás nem csak a fogyasztásra kínált zöldségeket, hanem az embereket is szennyezte. 

Ugyanebben az évben, októberben Ronald Reagan USA-elnök találkozott Gorbacsovval Reykjavíkban, ahol az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelésről tárgyaltak. 

1988. április 14-én aláírták a szerződést a szovjet csapatok afganisztáni kivonásáról: május 15-től folyamatosan vonultak ki a szovjetek. Május 29. és június 6. között újabb Gorbacsov–Reagan csúcstalálkozót tartottak. Októberben meghalt Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (1985–88), s Gorbacsov lett az államfő is. 

Horn és Kádár

1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.  

Kádár János, Grósz Károly és Németh Miklós május 1.-n

Közben az MSZMP politikai bizottsága 1989. február 28-i ülésén elfogadta az EJR nevezetű határzárat, (vasfüggöny) megszüntetését. Március 3-án Németh Miklós miniszterelnök egy találkozón kérdezte meg Gorbacsovtól, hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy 1956 nem ismétlődik meg. 

A bontást Rajkánál kezdték meg, mert ott az osztrákok és a közelben állomásozó szovjet hadseregcsoport is jól látták, hogy mi történik. Május 2-án több tucat nyugati újságírónak jelentették be a helyszínen, hogy Magyarország elkezdi lebontani a határzárat.

 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

Orbán Viktor (1989-06-16) Nagy Imre újratemetésén a Fidesz képviseletében a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról és a hatodik koporsóban fekvő húsz évünkről beszélt. 

Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt vágta át az egyik utolsó szakaszt. Erről már a New York Times is beszámolt. Az augusztus 19-i páneurópai piknik volt az utolsó lépés a teljes határnyitás előtt, de mivel a több száz kelet-német állampolgár átszökésére sem érkezett semmilyen reakció a szovjet vezetéstől, szeptember 10-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt.

December 7-én az ENSZ-közgyűlésen Gorbacsov félmillió katona leszerelését ígérte meg. 1990–91-ben kivonták a páncélos hadosztályokat Magyarországról, valamint Csehszlovákiából és az NDK-ból. 

1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak delegációi megállapodtak a kelet-európai volt szocialista országok közös katonai-politikai szervezetének megszüntetésében.

A Szovjetunió felbomlása után a keleti blokk országainak nagy része (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, a volt jugoszláv tagköztársaságok) az Európai Unió (akkori nevén: Európai Gazdasági Közösség) érdekkörébe kerültek, majd később csatlakoztak is hozzá.

A Szovjetunió keleti iszlám többségű köztársaságai egyre inkább Irán befolyása alá kerülnek.

A korábbi kétpólusú világrend helyét átvette az egypólusú, ahol az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom.

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.  

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából.

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. 

Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén -és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban. 

 

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. 

Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.  

Az EU-tagság a rendszerváltás óta a magyar kormányok kiemelt célja volt és maradt. Horn Gyula NATO-tagságot sürgető felvetését 1990 januárjában még a Németh-kormány külügyminisztereként tette meg, ami a geopolitikai korlátok leomlását jelezte. Antall József kormányának egyik első kezdeményezése az európai megállapodásnak is nevezett társulási egyezmény megkötése volt 1991 végén, még a maastrichti szerződést megelőzően. Ekkortájt a kilencvenes évek közepére várták a teljes jogú EU-tagságot, és később időnként úgy tűnt, hogy az unió „mindig” épp ötévnyire van tőlünk. 

Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak, a többi kelet-közép-európai ország ezután hasonlóan tett. A kilencvenes évek közepének nagy kérdése volt, hogy az Unió politikai és szervezeti értelemben tudja-e fogadni az újonnan jelentkező államokat, illetve milyen körű lesz a bővülés. Az Unió, és az uniós tagállamok álláspontja végig hullámzó volt. Végül az 1997-re elkészülő országjelentések nyomán, 1998. március 30-án hat jelentkező állammal, köztük Magyarországgal (külön-külön) kezdte meg az Unió a tárgyalásokat, melyek később további jelölt államokra is kiterjedtek.

A 2004-es határidő kitűzését kitörő örömmel fogadta a tagjelölt országok közvéleménye, és a fentiek miatt némi joggal. Ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a határidő kitűzését az EU motorjának számító német és francia kormány ellenezte. Arról sem esett sok szó, hogy bár egyre nagyobb elfogadottságra tett szert a francia külügyminiszter tízes bővítésről szóló gondolatkísérlete (Big Bang), az 1999-ben kialakított pénzügyi kereteket nem változtatták meg. Ez pedig csak öt-hat, nem nagy ország felvételére elégséges, föltéve, hogy ezek az agrártámogatások csak egy részét kapják meg. Végül, de nem utolsósorban, az ír népszavazás 2001 márciusában elutasította a nagycsoportos bővítést intézményi oldalról megalapozni hivatott Nizzai Szerződést, így jogilag se lehet ötnél több országot a mai föltételek mellett befogadni.

Gyakorlatilag természetesen „szinte mindenre” van megoldás az EU-ban. 

Például az íreket – 2002 novemberében – új népszavazásra hívják, miután az EU ma még legkisebb tagállamát a többiek Göteborgban megdorgálták. Ha esetleg ismét elutasítanák a Nizzai Szerződést, akkor mód van arra, hogy a kétoldalú csatlakozási jegyzőkönyveket – illetve azok jóváhagyásakor az EU-szerződést – úgy alakítsák, hogy azok „leképezzék” a nizzai megoldásokat. Szó sincs tehát arról, hogy az írek megtorpedózhatnák a keleti bővítést. 

A rendszerváltás egész folyamatának az uniós csatlakozás törekvése volt a hajtóereje. Magyarország 1998-as luxemburgi csúcstalálkozó óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek 2002-re fejeződtek be. A csatlakozás időpontjára kiépült a működő piacgazdaság, komoly jogharmonizáció ment végbe és megszilárdultak a demokratikus struktúrák. Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45,62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83,76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt.

A tárgyalásokra a felek a 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanácson tettek pontot. Tíz új állam, köztük Magyarország csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban írták alá a felek. Miután minden tagállam és csatlakozó állam, valamint az Európai Parlament az egyezményt megerősítette, az 2004. május 1-jén hatályba lépett, egyben az 1991-es társulási egyezmény hatályát vesztette.

Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést; - ezzel pedig több mint 100 millió polgárral gazdagodott az EU.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, b2) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján 2019. május 1-jén. Középen a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

15 év elteltével most sorsfordító időszakban van az öreg kontinens legfontosabb intézménye.

15 évvel az Eu történetének legnagyobb, tíz állammal történő bővítése után az Európai Unióban vita folyik a közösség jövőjéről és a szükséges reformokról.

Napjainkban Kelet- és Nyugat-Európa megosztottsága miatt Közép-Európa, és azon belül pedig a visegrádi négyek lett a húzóereje az európai gazdaságnak. Ez azért lehet, mert ez egy homogénebb terület az Európai Unióban, illetve ezekben az országban pénzügyi, politikai, egzisztenciális és gazdasági stabilitás van.

Az eltelt idő alatt valamelyest közeledtünk a közösséghez, de sok tekintetben nem tudtunk előrelépni. A hvg.hu összeállítása szerint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2006 és 2013 között – az unió GDP-jéhez viszonyítva – 61 százalékról 67 százalékra emelkedett, azóta viszont 67-68 százalék között áll.

A magyar dolgozók munkavégzésének hatékonysága 2005 és 2011 között 66,8 százalékról 74 százalékra emelkedett ugyan, azóta viszont visszaesett csaknem a kiindulási szintre, hiszen 2017-ben 67,3 százalékon állt a mutató.

Jelentősen csökkent a szegények száma, a 2005-ös 32,1 százalékról 19,6 százalékra esett vissza arányuk 2018-ra a teljes népességhez viszonyítva.

Lassan ugyan, de mozgásban van az Európai Unió.

Az elmúlt évtizedekben az európai demokrácia kiépítésére tett kísérletek mind ellenkező hatást értek el, több példa is azt mutatja, hogy a demokrácia védelmére hivatkozva valójában a demokráciának, ami a többségi elvet jelenti, az aláásása történik.
 
A végletekig átpolitizált belpolitikai diskurzusok azonban nemhogy segítenék, hanem tovább nehezítik az EU jövőjével kapcsolatos irányok megértését.

Nekünk is tennünk kell azért, hogy az Eu közössége a tagok egyik legmeghatározóbb szövetsége maradhasson úgy, hogy benne minden nemzet megőrizhesse identitását, függetlenségét és erejét.

Az első ilyen megmérettetés az EP-választások után az uniós csúcsposztok elosztása lesz.

Nem mindegy tehát a jövőnket illetően, hogy milyen eredményre jutunk.

*