Pánczél Károly disznósága - a szomszédban tetszelgett képviselősége ( - mivé lesz a pártosság)

 Disznóvágások ideje van.  Sokan vágnak mostanság, és megvan mindenkinek a maga disznaja.

Ócsán nincs ennek nyilvános kultusza, mert a tájház szervezésében sem igazán lelni ennek hagyományát.

Soroksáron a Sváb Tájházban azonban szerveztek és vágtak disznót. 

Alsónémedi is megrendezte a magáét.

Ez vonzotta a településre Pánczél Károly országgyűlési képviselőt.  Pánczél közösségi oldalán ezt írta: "A disznótor nemcsak hagyomány, hanem igazi közösségi élmény is, amely generációkat köt össze."

Ezek szerint Károlyt sem a politika, hanem a hagyományőrzés és az élmény és az összeköttetés vitte a szomszédba.

Pánczél Károlyt a választásokat követően, látszólag már semmi nem köti Ócsához. A képviselősége a legkevésbé, hiszen a nyomokban sem lelni a fideszes honatyát.  Bukodi Károly bukása után a kapcsolat megszűnt.  A város már annyira sem foglalkoztatja, mint pártársának polgármestersége idején.

Képviselői mivoltának gyakorlatilag nem tesz eleget Ócsát illetően.  Fogadóórát sem tart. Az itteni fideszeseket lesajnálva, magára hagyja, Bukodit mellőzi, a várost pedig kerüli.   

Nem mintha sokat jelentene bár mit a személye, vagy hiányozna, de azért nem vágunk disznót, hogy megvendégeljük, és végette nem hozunk, nem mutatunk be véráldozatot csak azért, hogy ide csaljuk. Sőt, magunkon sem vágunk eret, az egykori tanárhoz (pedagógiailag is) méltatlan, politikusként pedig alantas viselkedés feloldása érdekében.  

Ócsán, az itt élőkön eddig sem sokat segített. 

Mit is köszönhetnénk neki? (- a távolságtartáson túl.)

*

Polgárőri megemlékezés a gyilkos kommunisták hazai elnyomóira - a hű pártkatona nem felejt (- munkásőrség)

Érdekes hallani és olvasni, ahogy fasisztázzák, nácizzák a balfékek azokat, nemzeti érzelmű jobboldaliakat, akiket zsigerből gyűlölnek.  Ők az egykori kommunistákból szocialistává, majd baloldali illiberális átvedlett internacionalisták, kik mindent képesek voltak elárulni és feladni a túlélésük érdekében.

Ezek az egykori moszkoviták ma brüsszelitáká vedlettek. Olyan kilólogó múltú lólábbal, mint Dobrev Klára, vagy olyan szülői háttérrel, mint Donáth Anna.  De az őskomcsi múltat mit sem tagadó máig a szovjet-típusú elnyomó rendszert sirató őskövületek vallják magukat a legnagyobb demokratáknak, miközben tolvaj tempót diktálnak. 

Mindez az álság számos esetben előbukkan és kiderül, de a képmutató hülyék világában ez már senkit nem zavar azon a bizonyos liberális oldalon. 

Lássuk, be hogy amikor Horty Miklós emlékétől hideglelést kapnak, és őrült rikácsolásba kezdenek, akkor az olyan földalatti mozgalmi párttársaktól, rendőrgyilkos kommunistáktól, mint amilyen Ságvári Endre is volt, nem félnek megemlékezni. 

Nemrég Ócsán is a polgárőrségbe menekültként megbúvó egykori szocialista, de mára már leszerelt katona tett fel visszaemlékezést arról az aljas kommunistáról, akit a kommunisták úgy kedveltek, hogy még kötelező tananyaggá is tették.  Ez a vén hülye meg olyan jól megtanulta a leckét, úgy bele vésődött az egész, mint március 15.-e eltusolása.  Nem is a szabadságharc, hanem az illegális kommunista pártmozgalom, a titkos küldetés, gyilkos hajsza maradt meg benne múltidőzőben.  Erre emlékezett közösségi oldalán a mostani rendszer ellenlábasaként a rendszeridegen ellenségre. 

És hogy ez mennyire nem spontán őrület a részéről, azt egy újabb kommunista népgyilkos visszaidézésével bizonyítja az Országos Polgárőrszövetség beválasztott tagja, a helyiek második elöljárója.  És amikor ez a polgárőr-szövetséges a kommunista rémuralom egyik kiemelkedő hazai tagjára emlékezik, akkor valójában a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetőjét húzza elő és dicsőíti. 

Nem véletlen egybeesés ez Ságvári Endre után Szamuely elvtárs visszasiratása. Nem véletlen az sem, hogy sokan már a néhai munkásőrség elnyomó szervezetének visszarendeződését vélik felfedezni a mostani polgárőség keretei közt.  

Valahol erre szolgál bizonyosságul az ócsai polgárőrség alelnökének közösségi elkötelezettsége ámokfutása. 

*

15 éve a nyugati unióban - elhagyott szocializmus ( - uniós történelem)

Az 1989-s évektől kezdve új irányzatok láttak napvilágot a világpolitikában. Ennek alapjai nem csak gazdasági- katonai, hanem nemzeti érdekalapokon zajló politikai folyamatokat indított, mely Európán is túlmutatott. 

Számunkra azonban mégis a hazai események a lényegesek, ami alapján elhagytuk azt az uniót, amihez hosszú évek pártmunkássága kötötte az országot.  

1986. május 1.-én még a szocialista felvonulás volt a társadalomra jellemző fő esemény.  Aztán kiderült, hogy a vezető szocialista párt eltitkolta az ukrajnai  Csernobilban bekövetkezett atomerőmű balesetét, így a hazánkat is elért káros sugárzás nem csak a fogyasztásra kínált zöldségeket, hanem az embereket is szennyezte. 

Ugyanebben az évben, októberben Ronald Reagan USA-elnök találkozott Gorbacsovval Reykjavíkban, ahol az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelésről tárgyaltak. 

1988. április 14-én aláírták a szerződést a szovjet csapatok afganisztáni kivonásáról: május 15-től folyamatosan vonultak ki a szovjetek. Május 29. és június 6. között újabb Gorbacsov–Reagan csúcstalálkozót tartottak. Októberben meghalt Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (1985–88), s Gorbacsov lett az államfő is. 

Horn és Kádár

1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.  

Kádár János, Grósz Károly és Németh Miklós május 1.-n

Közben az MSZMP politikai bizottsága 1989. február 28-i ülésén elfogadta az EJR nevezetű határzárat, (vasfüggöny) megszüntetését. Március 3-án Németh Miklós miniszterelnök egy találkozón kérdezte meg Gorbacsovtól, hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy 1956 nem ismétlődik meg. 

A bontást Rajkánál kezdték meg, mert ott az osztrákok és a közelben állomásozó szovjet hadseregcsoport is jól látták, hogy mi történik. Május 2-án több tucat nyugati újságírónak jelentették be a helyszínen, hogy Magyarország elkezdi lebontani a határzárat.

 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

Orbán Viktor (1989-06-16) Nagy Imre újratemetésén a Fidesz képviseletében a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról és a hatodik koporsóban fekvő húsz évünkről beszélt. 

Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt vágta át az egyik utolsó szakaszt. Erről már a New York Times is beszámolt. Az augusztus 19-i páneurópai piknik volt az utolsó lépés a teljes határnyitás előtt, de mivel a több száz kelet-német állampolgár átszökésére sem érkezett semmilyen reakció a szovjet vezetéstől, szeptember 10-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt.

December 7-én az ENSZ-közgyűlésen Gorbacsov félmillió katona leszerelését ígérte meg. 1990–91-ben kivonták a páncélos hadosztályokat Magyarországról, valamint Csehszlovákiából és az NDK-ból. 

1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak delegációi megállapodtak a kelet-európai volt szocialista országok közös katonai-politikai szervezetének megszüntetésében.

A Szovjetunió felbomlása után a keleti blokk országainak nagy része (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, a volt jugoszláv tagköztársaságok) az Európai Unió (akkori nevén: Európai Gazdasági Közösség) érdekkörébe kerültek, majd később csatlakoztak is hozzá.

A Szovjetunió keleti iszlám többségű köztársaságai egyre inkább Irán befolyása alá kerülnek.

A korábbi kétpólusú világrend helyét átvette az egypólusú, ahol az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom.

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.  

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából.

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. 

Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén -és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban. 

 

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. 

Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.  

Az EU-tagság a rendszerváltás óta a magyar kormányok kiemelt célja volt és maradt. Horn Gyula NATO-tagságot sürgető felvetését 1990 januárjában még a Németh-kormány külügyminisztereként tette meg, ami a geopolitikai korlátok leomlását jelezte. Antall József kormányának egyik első kezdeményezése az európai megállapodásnak is nevezett társulási egyezmény megkötése volt 1991 végén, még a maastrichti szerződést megelőzően. Ekkortájt a kilencvenes évek közepére várták a teljes jogú EU-tagságot, és később időnként úgy tűnt, hogy az unió „mindig” épp ötévnyire van tőlünk. 

Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak, a többi kelet-közép-európai ország ezután hasonlóan tett. A kilencvenes évek közepének nagy kérdése volt, hogy az Unió politikai és szervezeti értelemben tudja-e fogadni az újonnan jelentkező államokat, illetve milyen körű lesz a bővülés. Az Unió, és az uniós tagállamok álláspontja végig hullámzó volt. Végül az 1997-re elkészülő országjelentések nyomán, 1998. március 30-án hat jelentkező állammal, köztük Magyarországgal (külön-külön) kezdte meg az Unió a tárgyalásokat, melyek később további jelölt államokra is kiterjedtek.

A 2004-es határidő kitűzését kitörő örömmel fogadta a tagjelölt országok közvéleménye, és a fentiek miatt némi joggal. Ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a határidő kitűzését az EU motorjának számító német és francia kormány ellenezte. Arról sem esett sok szó, hogy bár egyre nagyobb elfogadottságra tett szert a francia külügyminiszter tízes bővítésről szóló gondolatkísérlete (Big Bang), az 1999-ben kialakított pénzügyi kereteket nem változtatták meg. Ez pedig csak öt-hat, nem nagy ország felvételére elégséges, föltéve, hogy ezek az agrártámogatások csak egy részét kapják meg. Végül, de nem utolsósorban, az ír népszavazás 2001 márciusában elutasította a nagycsoportos bővítést intézményi oldalról megalapozni hivatott Nizzai Szerződést, így jogilag se lehet ötnél több országot a mai föltételek mellett befogadni.

Gyakorlatilag természetesen „szinte mindenre” van megoldás az EU-ban. 

Például az íreket – 2002 novemberében – új népszavazásra hívják, miután az EU ma még legkisebb tagállamát a többiek Göteborgban megdorgálták. Ha esetleg ismét elutasítanák a Nizzai Szerződést, akkor mód van arra, hogy a kétoldalú csatlakozási jegyzőkönyveket – illetve azok jóváhagyásakor az EU-szerződést – úgy alakítsák, hogy azok „leképezzék” a nizzai megoldásokat. Szó sincs tehát arról, hogy az írek megtorpedózhatnák a keleti bővítést. 

A rendszerváltás egész folyamatának az uniós csatlakozás törekvése volt a hajtóereje. Magyarország 1998-as luxemburgi csúcstalálkozó óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek 2002-re fejeződtek be. A csatlakozás időpontjára kiépült a működő piacgazdaság, komoly jogharmonizáció ment végbe és megszilárdultak a demokratikus struktúrák. Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45,62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83,76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt.

A tárgyalásokra a felek a 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanácson tettek pontot. Tíz új állam, köztük Magyarország csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban írták alá a felek. Miután minden tagállam és csatlakozó állam, valamint az Európai Parlament az egyezményt megerősítette, az 2004. május 1-jén hatályba lépett, egyben az 1991-es társulási egyezmény hatályát vesztette.

Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést; - ezzel pedig több mint 100 millió polgárral gazdagodott az EU.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, b2) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján 2019. május 1-jén. Középen a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

15 év elteltével most sorsfordító időszakban van az öreg kontinens legfontosabb intézménye.

15 évvel az Eu történetének legnagyobb, tíz állammal történő bővítése után az Európai Unióban vita folyik a közösség jövőjéről és a szükséges reformokról.

Napjainkban Kelet- és Nyugat-Európa megosztottsága miatt Közép-Európa, és azon belül pedig a visegrádi négyek lett a húzóereje az európai gazdaságnak. Ez azért lehet, mert ez egy homogénebb terület az Európai Unióban, illetve ezekben az országban pénzügyi, politikai, egzisztenciális és gazdasági stabilitás van.

Az eltelt idő alatt valamelyest közeledtünk a közösséghez, de sok tekintetben nem tudtunk előrelépni. A hvg.hu összeállítása szerint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2006 és 2013 között – az unió GDP-jéhez viszonyítva – 61 százalékról 67 százalékra emelkedett, azóta viszont 67-68 százalék között áll.

A magyar dolgozók munkavégzésének hatékonysága 2005 és 2011 között 66,8 százalékról 74 százalékra emelkedett ugyan, azóta viszont visszaesett csaknem a kiindulási szintre, hiszen 2017-ben 67,3 százalékon állt a mutató.

Jelentősen csökkent a szegények száma, a 2005-ös 32,1 százalékról 19,6 százalékra esett vissza arányuk 2018-ra a teljes népességhez viszonyítva.

Lassan ugyan, de mozgásban van az Európai Unió.

Az elmúlt évtizedekben az európai demokrácia kiépítésére tett kísérletek mind ellenkező hatást értek el, több példa is azt mutatja, hogy a demokrácia védelmére hivatkozva valójában a demokráciának, ami a többségi elvet jelenti, az aláásása történik.
 
A végletekig átpolitizált belpolitikai diskurzusok azonban nemhogy segítenék, hanem tovább nehezítik az EU jövőjével kapcsolatos irányok megértését.

Nekünk is tennünk kell azért, hogy az Eu közössége a tagok egyik legmeghatározóbb szövetsége maradhasson úgy, hogy benne minden nemzet megőrizhesse identitását, függetlenségét és erejét.

Az első ilyen megmérettetés az EP-választások után az uniós csúcsposztok elosztása lesz.

Nem mindegy tehát a jövőnket illetően, hogy milyen eredményre jutunk.

*

Ócsán nem tudják kihasználni az autópályák előnyeit - a lakosságnak csupán a járulékos terhelés jut ( - vezérlő)

Ócsa földrajzi elhelyezkedése, és tájolása, a fővárostól és az ország közepétől való távolsága, valamint az Alföld kapujaként való számontartása ellenére nem képes kihasználni azt a frekventáltságot, amit az őshonos telepesek helyválasztása biztosít a jelen városvezetésnek.

Ócsa városát vezető Bukodi-Horváth alkotta páros vagy tíz éve karolt egymásba, amikor még a Bukodi feltörekvő alpolgármesterként állította maga mellé. Vele és az örökös tagnak számító képviselők: Kardos, Buza, valamint az utóbb érkező Hantos, Kánai, Puskás, Murár, valamint a látszatra független Gallai segedelmével az egész testület egy szelet fúj. A polgármesteri előterjesztések nagyrészt egyhangú szavazással kerülnek megvalósításra, de ha némi tartózkodás elő is fordul, akkor is a többség Bukodi kezes-szolgálatára van.

Szóval a polgármesteri hatalom működik és funkciónál Ócsán. Tehát nem hivatkozhat az egyszerű chipsárus, az amatőr  focista arra, hogy valaha is gátolták álmai megvalósításában, vagy Ócsa félvirágoztatásában. 

Ami az álmait illeti, az többnyire megvalósult. Az édes otthon felújításra került, a bankszámla rendben van, számlafizetési gondjai nincsenek, a régi autót felváltotta az új közpénzes jármű. Mi gondja lehet még Ócsa fideszes polgármesterének? (Az önkormányzati adósság állomány? - kit érdekel! Ezt a városvezetést a legkevésbé.)

 

A város felvirágoztatása szerinte megvalósult. Bukodi a Bajcsyn a Spar és a Városháza közötti részen mutogatja a közpénzen vett egynyári virágokat. Számára amúgy is csak ennyi volt Ócsa.  Itt, ezen a szakaszon van minden. Járda, díszburkolat, virágok, hivatal, és reprezentáció.  A település összessége soha nem volt fontos a számára.  Sem kerékpárút, sem normális ivóvíz, de még csap vízelvezetésre sem sokat fordított. Számára mindez lényegtelen apróság. A választói abból szűk érdekszférából áll ki, akiket amúgy is, illetve részint (vagy így, vagy úgy) finanszíroz. Hol egy közpénzes munka, hol egy vállalkozói- hol egy megbízási szerződés, vagy némi megbízatás, pozíció, elnökség, fizetett tagság. A seggnyalók meg úgy törnek elő, mint nyárelőn allergiásokra a parlagfű. 

A baj csak az, hogy ezeket itt nem gyomlálja senki. 

Az általánoson túl és a Sarokháztól kifelé már szinte semmi nincs abból kevésből, amit Bukodi Ócsáját illusztrálja. A Horváth-művek is véget ér a helyi szabadidőközpont kultúrivójánál. Ő maga sem jár be itt nagyobb részt, mint a házelő, a hivatal és a gimi háromszöge. Ócsa számára csak a pénzforrások csapját, személye pedig a csapost jelenti.  Korsójával még eljár a megyei közgyűlésbe, merít némi pénzt a bizottságokból, a DPMV-ből és pár egyéb felvett megbízatásból. Az egész nem több egy hosszúlépésnél. 

Ilyen vezetés mentén, ellenzék nélkül nincs mit csodálkozni, azon, hogy Ócsa fejlődése megakadt a kötelező kormányzati elvárások minimumán. 

Itt nem létesültek munkahelyek, az autópályák szögletének ellenére sem jöttek létre ipari parkok. A FÉG is megragadt ott, ahol a Bukodi-Szűcs közbeavatkozása során az új tulajdonos kezébe átvezetésre került.

Az egykor szebb napokat és jobb körülményeket megélő Ócsa ma egy elhanyagolt, lehanyatlófélben levő város, ahol a tönkrement utak, a hiányos infrastruktúra és a köztes korrupció közt vergődik csak a lakosság, akinek az áldozatvállalás jutott osztályrészül.

Mindez köszönhető a Bukodi-Horváth adta vezérlésnek. 

*

Pánc(z)él autó - védelem és ami belefér ( - Ócsán még külön polgári őrség is vigyázza Károly drága szedanját)

Páncélautó elnevezés alatt a biztonságot, a védelmet értjük, függetlenül a attól a többletsúlytól, amit a vértezett képvisel.

A Pánczél autó megnevezés alatt egy elhíresült Toyota Avensis SED Sol Platinum Edition személyautó tűnik elő, amit  a gyáli lakosság közpénzéből vásároltak Pánczél Károly alpolgármesternek saját használat céljára.

Ócsa polgármesterének is volt példa honnan merítenie - mindenük a juttatás ( - legyen a pénz és autó)

Pánczél Károly búcsúzásul megkapott autója 2013 nyarán került megszavazásra, ami a Vecsési Hirek szerint 10 millióba fájt, a Pesti Riport azonban 11 millióval számolt lakossági oldalról.  Kalkuláció szerint az autó a járulékos költségekkel (üzemanyag, autópálya matrica, parkolás, stb.) együtt - összesen - mintegy 11 millió forinttal terhelte meg az önkormányzat költségvetését.  (Ócsa új polgármesteri autója becslések alapján legalább 6 milliójába került a városban adózóknak, ami a két város bevételeihez mérten sokkalta magasabb egy főre jutó összeget ró az egy főre vetített ócsai lakosságra, mint a hasonszőrű gyáliakra.) 

 Gyálon egyedül a Jobbik emelt szót ezért, Ócsán azonban senki.

Az önkormányzati autóvásárlást követő második évben az autót nem a testületi gyűlésen elhangzottaknak megfelelően kapta meg egy másik képviselő, hanem Pánczél Károly tulajdonában maradt, méghozzá a felmerült teljes összeg közel egytizedért. Károlyunk a gyáli jobbikos képviselő, Lakos Péter szerint a Toyotát 14 hónaposan 1.3 millióért tudta magának megszerezni. Ezzel a kivásárolással az ismert egykori alpolgármester, ma a Fidesz országgyűlési képviselője olyan előnyhöz jutott, mely más egyszerű adóalanynak nem adatik meg. Ehhez bizony politikai hátszél kell.

Pánczél Károlynak pedig nagyon fújják hátulról a szelet.

Tegnap, vagyis június 4.-én a helyi trianoni megemlékezésre Ócsára jött az elhíresülten drága, de mégis nagyon olcsón megkapott autójával, hogy elmondja a beszédét a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Bolyai téren felállított Székelykapu előtt, a megjelenteknek.

Pánczél Károly az elhíresült autójával meg is állt a tér árnyas oldalán. Ócsán azonban annyira  megbecsülik és oly annyira tisztelik a választókerületi képviselő urat, hogy a helyi polgárőrség azonnal egy külön embert állított rá az autóra felügyelni.  

Ócsai polgárőr vigyázza Pánczél Károly Toyotáját  június 4.-én Ócsán, a megemlékezés alkalmával

Erről maga a polgárőrvezetés adott számot képi megjelenítésben a közösségi oldalán, de ez a különös őrzés látszik más, a megemlékezésről készült felvételeken is.

Ezen a pillanatfelvételen is az látható, hogy a beszédet mondó Károly mögött egy helyi polgárőr strázsál a képviselő autójánál.

 

Ezt reméljük Ócsán túl is értékelik. 

*

Mert korrupció nincs, csak a sikeres üzletkötések ismertek - Ócsa önkormányzatának is vannak dolgai ( - Oxyfa)

Az ember sokszor csak néz, de nem érti, hogy minek és mire megy az egész.  

Itt van mindjárt ez a csodafa, az oxy.  Önkormányzatunkban Bukodi Károly tűnt elkötelezettnek ez ügyben. A képviselők egy része és a jogász vélekedése szerint sem teljesen tiszta egyértelmű bizonyos dolog ezzel a projekttel.

Drága mulatság és mocskos hazudozás az egész - a fele sem igaz ( - mögöttes milliókért zajlik az egész cirkusz)

Kezdődik azzal, hogy  a megállapodás - tervezetben az ingatlantulajdonos önkormányzatra nagyon sok terhet, kötelezettséget szabtak. 

Ezek közt szerepel az esetleg felmerülő kár, amit elég részletesen taglal a megállapodás, és ez mind az ingatlantulajdonos (önkormányzat) hibájára vonatkozó kárként van megjelölve. 

Aztán folytatódik azzal, hogy a kijelölt terület besorolása szerint nem erdősíthető mivel az szántóföld. Erre a földterületre nem lehet csak úgy fásítást kezdeményezni majd fakitermelést végezni.

A telepítésre kijelölt földterület hivatalosan szántó művelési ágú, ahhoz, hogy oda fát tudjanak telepíteni, művelési ágat kellene változtatni. Erre a Carbon Solutions Kft képviselője, Gere Krisztina előadja, hogy ez a "fa" dísznövényként van nyilvántartva, (!)  illetve nem teljesen tisztázott a szántóföldre ültethetősége(!).  Nem véletlenül, ennek kijátszásáért teszi hozzá, megállapodás készül a Soproni Egyetemmel, hogy kutatási területeket hozzanak létre. Ócsa is egy ilyen bújtatott övezet lenne, pontosabban a földterület válhatna azzá. Vagyis a szántó művelési ág alatt talán beférne mindez. Így próbálják megvédeni magukat a jogi bizonytalanságtól. E-mellett kutatások is folynak ezzel a "fával.

Gere Krisztina Carbon Solutions Kft képviselője a testületet előtt meghatározza az irányt, amikor kijelenti, hogy azt fogják mondani, hogy ez egy kutatási terület.

A polgárőrök éjjel-nappal védték és őrizték a területet - az oxyfa-üzlet fontos volt a városvezetésnek

Mindez azt igazolja, hogy ez mégsem egy kiforrott és visszaigazoltan bevált, és teljesen elfogadott és jövedelmező dolog lenne. Máskülönben minek a cselezés, a kiskapu az esetleges számonkérés során?

De ez sem elég, mert a problémák tovább hegyeződnek. A kinézett szántóföldön nincs öntözőrendszer kiépítve. Az oxyfa pedig roppant vízigényes. A Carbon Solutions Kft képviselője elmondja hogy, igen, ez így van. Ezért öntöző-rendszert kell kiépíteni, ami esetleg aggregátorral működik majd.

A megkérdezett jogász szerint előnytelen az önkormányzat számára az a szerződés-tervezet, amit az önkormányzat és a képviselők elé tártak. 

Bukodi Károly mégis és újfent azt javasolja, valamint arra kéri a képviselőket, hogy jelen esetben szavazzák meg az előterjesztést és kössenek szerződést a 0175/46 hrsz. alatt nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlan területén Oxyfa telepítéséről a 4.1 napirendi pont (szóbeli előterjesztés) alapján.  

A felek gratulálnak egymásnak - ezzel biztos jól jár valaki

 

Az, hogy Bukodinak ebben mi volt a ráció, nem tudni. Csak azt, hogy ezt követően az önkormányzat ismert pályáztatás, vagy meghirdetés nélkül 20.320.000,- Ft értékben szerződést köt a ceglédi Springline Garden Bt-vel közel egyéves (2015.06.04.-2016.05.31.) időtartamra a 0175/46 hrsz. földterület ültetvény gondozására.

Ez a szerződés a jövőhónap végén fog lejárni.  A következő testületi ülésen már kéne foglalkozni azzal, hogy az ültetvény gondozását ki vigye tovább.

Ócsán több kertészettel foglalkozó vállalkozás létezik, üzemel. Számukra és az önkormányzat számára sem lett volna közömbös, hogy a 20 milliós üzletet egy olyan helyi vállalkozás nyeri, mely itt fizet iparűzésit, vagy egy olyan, aki másutt.  

Az ember nem érti, hogy miért nem került szóba a Barizskert (- Kertépítészet mesterfokon) vagy a Balázs Zsolt-féle kertészet. Elvégre mindkettejük képes lett volna a cserjék öntözéssel járó gondozásra. A szükséges védelmet meg amúgy is Boros Tibor csapat biztosítja, akik az éves beszámolójukban külön is említik, hogy feladatszerűen, naponta ellenőrzik a területet.

Napi feladat - ültetvény ellenőrzés ( - ez csak nem akar "úgy" növekedni)

Kontroll -  Polgárőrök "munka"  közben

Szóval kiemelt fontosságú ez az egész a polgármester számára, ha már ennyi gondoskodást, figyelmet és erőfeszítést tesz ennek az egy üzletnek az érdekében. 

A Barizskert kimaradt ebből, a szép haszonnal kecsegtető üzletből, ahogy a Balázs Zsolt is. Ő viszont apró lehetőségként megkapta a városi tulipánültetés lehetőségét, ami ha nem is annyira jövedelmező, mint az oxy-cserje, de mégiscsak pénz. 

Azonban a jövő hónap még sok mindent hozhat. Az is lehet, hogy az elkövetkező egy évre egy ócsai kertészeti vállalkozás juthat hozzá az Oxy-fa ültetvény milliókat érő gondozásához.  Kérdés, hogy ez esetben is megér-e majd ismét 20 milliót a Bukodi vezette önkormányzatnak?

Mert ha igen, akkor nem tudni, hogy miként fog mindez megtérülni, hiszen a maga a Carbon Solutions Kft által vázolt számítások alapján sem vagyunk képesek profitot kimutatni.  

• Egy Oxyfa 70%-át a törzse adja, amit fűrészáruként, maradék 30% ágai, levelei, virágzata és termése adja, amit pedig biomasszaként tudunk felhasználni.
• Az 1-2 éves Oxyfa törzsátmérője pillérek előállítására alkalmas méretű, egyéb ipari feldolgozás céljából már akár 3 éves korában kitermelhető, de a maximális faanyagot az ültetéstől számított 6. évtől kezdve adja.
• Tarvágás után többször újranő.  A második növekedési periódustól már gyorsabban nő, így a 10. évben újra tarvágható.

Az Oxyfa egy különleges, gyors növekedésű fa, melynek faanyaga már a 6. évben kitermelhető, így a környezet védelmében tett ráfordítás a 6. évben többszörösen megtérül. Az Oxyfa másik különleges tulajdonsága, hogy többször is újranő, faanyaga 4 év múlva ismét kitermelhető.

Télen és nyáron egyaránt figyelték az ültetvényt - a csemete azonban csak nem indult növekedésnek ( - milliók vesztek oda)

Akkor lássuk, miként lesz ebből nyereség. 

Egy db Oxyfa 3000,- Ft.  Ötezer darab felett ez lemehet 2000,- Ft-ra.

Szigetszentmiklóson 1 hektár területre 500 db fát ültettek.  Kiskunmajsán 42 hektárra 20000 facsemete jutott, így itt 476 fa/ha az arányszám. Ócsán 17 hektáros terület lett beültetve, ami 8100-8500 fát jelent. 

Bukodi Károly polgármester leszerződik

A forgalmazó vázlata szerint az önkormányzat bevétele 1 hektárra vetítve, az alábbiak szerint alakul: 

Önkormányzati részesedés 1 ha után az 5. évben legkevesebb 330.000 Ft, a következő alkalmakkal a 10., 14., és 18. évben pedig legkevesebb 495.000 Ft. Amennyiben az Önkormányzat fában kéri a részesedését, vágásonként 30 erdei m3 Oxyfához juthat, ami a fűtőértéket figyelembe véve mai piaci áron 600.000 Ft feletti értéket képvisel.

 

Miként is van akkor ez? Eddig biztos, hogy fizettünk 20.320.000,- Ft-t, és nem tudjuk, az idén, jövőre és még két éven át, mennyit fogunk kifizetni a fák gondozására.

A facsemete vízigénye az első évben aszályos időszakban napi 5 liter, ami 3-400 liter egy hektáron, összességében az első hónapban 1 köbméter/ha/hó. Ócsán ennek 17-szerese a terület arányában.

A továbbiakban napi locsolás állítólag már nem szükséges, heti egyszer elegendő a csemetéket locsolni 3 hónapos korukig. Ezek szerint a második évtől mondjuk negyedére vagy ötödére esik a ráfordítási összeg.  

Ezt figyelembe véve 4-5 millió éves ráfordítást igényel az ültetvény.

Aztán az ültetvényt 1-2 alkalommal érdemes gyomtalanítani, a második évben az oldalhajtásokat kell lemetszeni, erre az időpontra a lombkorona már igen sűrű, így az aljnövényzet kevesebb fényt kap.

Mindent összevetve a gondozáshoz szükséges munkaórák tervezett száma az első évben 120 óránál kevesebb hektáronként. Vagyis városunkban 2040 órával lehet számolni éves átlagban. Ezt ha szorozzuk 800,- Ft/óra nettó (vagyis járulék nélküli) munkabérrel, akkor 1.632.000,- Ft/ év járulék nélküli bérköltséget jelent. Ez járulékkal terhelten már 2,5 millió körül ráfordítást mutat. Vagyis az éves átlagban visszaigazoltnak látszik a 4-5 milliós költség. Mindez 4 év távlatában további 16-20 milliós ráfordítást jelent.

Ha ehhez hozzáadjuk az első év 20 millió 320 ezer forintos indulóköltségét, akkor máris 36-40 millió beforgatásával számolhatunk.

Mindezek után mivel számolhatunk?   

Egy 1 hektáros ültetvény a 3. évben már 3 t levelet hullat le, aminek tápértéke a lucernáéhoz hasonló, ezért érdemes a településnek a begyűjtést megszervezni és ledarálni.

 

Nyereség, vagy ráfizetés - ez itt a kérdés

A fákat a telepítést követő évben vissza kell vágni ekkor vastagságuk 8-12 cm. Az itt keletkező famennyiséget a befektető felajánlja az önkormányzat részére.

Az első realizálható összeg az az 5. évre beígért 330.000 Ft hektáronként, majd a rákövetkező alkalmakkal a 10., 14., és 18. évben pedig legkevesebb 495.000 Ft. Vagyis 3x495=1.485.000+330.000 forint az 5. év után, az összesen 1.815.000,- Ft/hektár. Ócsa vonatkozásában ez 17 hektáron számolva 30.855.000,- Ft-t jelent. Ez az összeg mutatható ki haszonként a saját számításunk szerint, miközben a ráfordítás eléri, vagy meghaladja  a 36-40 milliót. 

Kérdés, hogy akkor ez mitől jó, és kifizetődő üzlet a városban élők számára.  Ezt tessék levezeti kedves honatyák! Mert, hogy nekünk nem éri meg, az máris látszik.

*