Lassan megszokottá válik, hogy Ócsa polgármestere a közügyek helyett a mag profiljával foglalkozik.
Nem véletlen a napi megjelenés polgármesteri oldalán, ami semmi mással, csak önmagával foglalkozik.
Az sem meglepő, hogy narcisztikus személyiségének szüleménye a kényszeres magamutogatás az a fajta önkielégülés, amit a közösségi oldalán közzétett - többnyire képek - után kapott lájkokban, mint valami elismerésben teljesedik be.
A narcisztikus személyiség alapvonásai a
beteges önhittség és a beképzeltség, ami gyakran párosul hiúsággal,
egoizmussal és túlzott önbizalommal – azonban mindez csak a látszat! A narcisztikus személyiség valójában éppen az önmaga iránt érzett
elégedetlenséget próbálja enyhíteni, a belső űrt szeretné kitölteni
azzal, ha környezetétől megkapja a vágyott figyelmet, az elismerést,
sokszor a tiszteletet.
Bukodi önbecsülése a városlakók előtti tisztelete hiányos, mivel megosztó személyiség lévén a többség elutasítja. A szavazóképes állampolgárok sorában eddig is csak kb egy harmadnyi támogatással bírt, ami elégségesnek bizonyult a polgármesterré választására. Mindez részint a távol maradó és a másra szavazók alakulása révén valósulhatott meg. Bukodi ennek haszonélvezőjeként lett polgármester.
Legnagyobb riválisát a második legtöbb szavazatot szerző polgármester-jelöltet méltatlanul félreállította és háttérbe szorította a jelenleg ellenzékiként ismert képviselőtársak felhasználásával. (Ezért álltó helyükben nyugodtan felköphetnek és alá állhatnak.) Bukodi önelégültsége innen és ettől számítható.
Bukodi polgármester rendszeresen méregeti magát cselekedetei, tettei által sokszor másokat fenyegetve, elnyomva, hivatali hatalmát rosszindulatilag felhasználva, azzal akár visszaélve lép fel. Jó példa erre a testületi ülésekben olvasható fenyegető, máskor meg cinikus megszólalásai, vagy a lakosság egyes neki nem tetsző, vele nem szimpatizáló tagjainak beperlése. Több esetben láthatólag összehasonlítja magát másokkal,
mindenhol ő akar lenni a legjobb, legtehetségesebb, vagy a legszebb,
hogy kompenzálja az egészséges önbecsülése hiányát. Ezt igyekszik pótolni a hivatala árnyékában működő vállalkozók felkeresésével és a velük készült fényképek bemutatásával.

Ugyancsak erre hajaz a képviselő-testület által megszavazott Ócsai Életút Program ajándékcsomagjainak személyes átadása, ami úgy jön le és jelenik meg a közösségi médiában, mintha azt maga adná, az ő jótéteménye lenne. Ez az önámítás, és a mögöttes látszatkeltés a megjelentett közös fotózással mind a narcisztikus alkat pszichikai jellemzői közé sorolja.
A látható narcisztikus vonások gyakran párosulnak
túlzott exhibicionizmussal és empátiahiánnyal (nem ritka a narcisztikus
szociopata személyiség sem). A narcisztikus személyiség a gyermekkori
traumája okán folyamatosan monitorozza az őt körülvevő társadalmat: úgy
érzi, ő hátrányos helyzetből indult, míg mások érdemtelenül és
indokolatlanul élvezhettek elsőbbséget.
Karácsonyi barátjaként jellemezve elmondta, hogy már iskolás korában polgármester szeretett volna lenni, akkor, amikor ők még csak focizni akartak, mások pedig vasutasnak, vagy buszvezetőnek képzelték magukat felnőttként. Ezért is segítettek neki iskolatársakként, mind egyénileg, mind haverilag, majd társadalmilag a vágyott tisztség eléréséhez. Azóta ezt többen megbánták. Sokuk már nem áll beszélő viszonyban vele.
Bukodi a polgármesteri szék megszerzését követően az előző polgármester ellen lépett fel, holott évekig a helyetteseként próbált felnőni a tisztségre. Nem sikerült.
Akkoriban még nem látszott, de valahol ott lapult benne az a baljós félelem, ami a narcisztikus személyiségzavar esetében mind a beteg lelkivilágára, mind az emberi kapcsolataira mérgező hatással tör elő. Az évek múltával ez jött elő.
Ma mondhatni nyílt sisakrostéllyal látható narcizmus megköveteli a hozzá kötelezettektől az elismerést. Ennek felel meg a legtöbb híve, amikor lájkolja a polgármester személyes baromságait.
Ez jön át Puskás Imre, vagy a jegyző általi (szinte azonnali) visszajelzésekből.
A narcisztikus személy életében az olyan
természetes emberi alaptulajdonság, mint a mások tiszteletére való
vágyakozás, vagy például az önzőség, rendellenes mértékben mutatkoznak. A narcisztikus személyiségzavar egyik
alapvető vonása, hogy a narcisztikus ember folyamatosan elvárja
környezetétől a figyelmet és a tiszteletet – sokszor szélsőséges,
istenítő formában. A tiszteletlenség vagy a lenézés bármilyen apró
jelére felszakadhatnak régi sebei és dühbe gurulhat. Hogy ne legyenek kegyvesztettek, így folyamatosan visszajelzik hűségüket, hálájukat a közösségi oldalakra kihelyezett lájkokkal. Ennek felelnek meg tucatjával, százával azok, akik egyrészt befolyásolhatók, másrészt haszonélvezői ennek a személyiségzavaros állapotnak.
A narcizmus gyakran párosul irreális
mértékű hiúsággal, a torz személyiség páratlan szépségű, vagy sármos
embernek tarthatja magát – és természetesen a környezetétől is elvárja a
pozitív megerősítést. Ennek is meg van a látható visszacsatolása.
A narcisztikus személy úgy érzi,
rendeltetése van, eredendően „több”, tökéletesebb, rendkívülibb ember
másoknál. Önmaga hibáit másokra vetíti ki, az önkritika ellentétjeként. - Így van ez a város évek óta sújtó áramkimaradásokkal is. Egész addig, amíg a BÉKE nem kezdett aláírásgyűjtésbe, nem foglalkozott az üggyel. Aztán ügybuzgóként jelentkezett be közösségi oldalain és úgy tett, mintha csinált volna valamit. Közben meg a BÉKE ellen lépett fel suttyomban. Aztán meg másokra kezdett mutogatni, mondván nem ő az okozója az évek óta fennálló áramkimaradásoknak. Megpróbálta az időjárásra, a fákra, a nyomvonalra és a szolgáltatóra, meg egy vállalkozásra terhelni azt amivel igazából mégis csak a polgármesternek kellett volna az elmúlt évek során foglalkoznia. És nem úgy, ahogy tette ezt most illetve legutóbb.


A narcisztikus személyiség csak és
kizárólag olyan dolgok iránt mutat őszinte érdeklődést, amihez neki is
köze van, róla szól. Mivel saját igényei kielégületlenek, folyamatosan
az érzelmi űr kitöltésével foglalkozik, ettől már nincs energiája mások
igényeire figyelni, mások lelkivilágával törődni. - A fenti eset ezt is lefedi, ahogy a közösségi oldalon megjelentetett tartalmak is egyfajta hiúsági próbatételként jelentkeznek.
Gátlástalanul dominálja környezetét
(tipikusan egy munkahelyen, vagy a szűk családi körben), lelkifurdalás
nélkül tapos át más embereken, minden célt megragad, hogy erőre,
vagyonra, csodálatra tegyen szert. - Erre csupán neveket tudnék sorolni. Horváth Zoltán főépítész, a Horváth Tamás korábbi alpolgármester, akkor a volt képviselőtársa, polgármester-jelölt személye, aztán az őt előző, korábbi polgármesterrel szembeni cselekedetei, szóhasználata, tettei, aljassága, mind erre adnak igazolást. Sokszor elég visszaolvasni.

A narcisztikus ember beképzelt, szörnyen
önzően és önelégülten tud viselkedni másokkal szemben, mindez
látszatmagabiztossággal párosul. A környezetében élő embereket lenézi,
túl butának tartja őket ahhoz, hogy elismerjék érdemeit. - Erre visszakeresni és elolvasni a felvetésekre adott válaszait, az ülések jegyzőkönyveibe foglalt szavait.
Nem képes megérteni, ha saját hibája okán
történik vele valami rossz, mindig külső okokat keres. Gyakran ő maga is
elhiszi, hogy minden ilyen szituációban ő az áldozat, holott – például
mások ellenszenvét – csak magának köszönhette. - Ehhez sem kell külön képeskönyv. Ez a blog maga a történeti kronológia, a virtuális vádirat, egyben örökítője azoknak a szituációknak, amiket megcselekedett, elkövetett, és amiért haragszik, hogy megírták. Ez az a bizonyos áldozatpóz, amit próbál kivetíteni.
A narcisztikus ember úgy gondolja, mások
többet kaptak az élettől, holott ő azt sokkal jobban megérdemelte volna.
Folyamatosan elégedetlen önmagával, emiatt gyakran fantáziál hírnévről,
gazdagságról. - A gazdagság már adott, a negyedmilliós gázgrill bemutatása erre utal. A szolgálati gépkocsi közpénzes megvétele és mögöttes finanszírozása a maga "megérdemelte" szintrehozatalának szimbóluma.
Csak olyan emberekkel törődik, aki hasznot
hajt számára – például jobb munkahelyi pozícióhoz, iskolai jegyekhez
segíti, vagy simán csak csodálja őt – ők jelentenek könnyű példát, hogy
kizsákmányolhassa őket. - Ennek alapján látogatja meg azokat az embereket, akikkel közös képen pózolhat. Akikkel ezt nem viheti véghez, azokon átlép. Az alagsori garázsból induló Kecskés Zsolt és a mögöttes Computerfutár, valamint Bukodi közös megjelenítése, magamutogatása mindezt megfelelően illusztrálja.
A narcisztikus személyiségzavar miatt a
beteg képtelent a szégyent egészségesen megélni és feldolgozni. Gyakran
előfordul a „narcisztikus szégyen” kifejezés is, ami szintén
önértékelési problémákra vezethető vissza, minden ilyen esetre dühvel
reagál; a szégyent sokszor másokra vetíti ki. - Minderre a hivatal dolgozói a tanuk, valamint a református lelkész és felesége a megmondhatója, de a közösségi oldalról is kiolvasható, hogy miként jár el bizonyos esetekben, ha megharagszik valakire. Az önkormányzat által indított pereskedésekben (azok mögött) szintén ott lapul a polgármester narcisztikus személyisége, hiszen több esetben maga volt a perindító, a kezdeményező.
Csapongó lelkülete könnyen megunja a dolgokat (sőt, az
embereket is) és vált irányt, mert nincsenek olyan meghatározott elvei,
melyekhez minden áron ragaszkodik. - Ez a csapongás szintén fellelhető a személyiségében. Ismert a kapcsolat az egykori kommunikációs munkatársak és a polgármesteri viszonyulások során, vagy az ékszerészbolti eladóból lett dadus, a skóciai Dalgety Bay testvárvárosi kapcsolatok alakulása, mind erre a kicsapongásra utal.
Ugyancsak ez mondható el a volt Tsz-Iroda épületének (számunkra) értelmetlen drága bevásárlása, majd még drágább elbontása tárgyában. A polgármester csapongásai rendre a városlakók veszteségét okozta. Akár a polgármester erőltette Oxyfa-ültetvény, vagy a MÁV parkolóberuházás hulladékának illegális lerakása, beásása.
A narcisztikus betegek emberi kapcsolatai
felszínesek: nem tudnak olyan mély érzelmi kötődést kialakítani, mint
amilyenre szükségük lenne, mert minden energiájukat saját magukra
szánják. Mindemellett az jelenti a kezelések szempontjából is a
problémát, hogy – nem csak nekik, hanem bárkinek – nagyon nehéz
valakinek felismernie azt, hogy lelki világa torz, rendellenes.
Ahogy írtuk, a narcisztikus személyiség
elvárja környezetétől a figyelmet és a tiszteletet – ez pedig leginkább
a közvetlen hozzátartozóira, a párjára és a családjára igaz, mert
bennük keresi a folyamatos megerősítést, amivel önbecsülést akar
szerezni. A nárcisztikus személyiség kapcsolatai nagyon gyakran mérgező
klímában zajlanak: a torzult személyiség kihasználja, sokszor megalázza
hozzátartozóit, míg azok el nem hiszik, hogy tudatlanok és hogy
érdemtelenek mindenre, amit kaptak az életben.
Egy narcisztikus emberrel egy családban élni nagyon nehéz, hiszen a narcisztikus személyiségzavar okozta problémáknak ők a legnagyobb
elszenvedői. A narcisztikus szülő különösen kegyetlenül bánhat
házastársával és gyermekeivel, hiszen saját gyermekkori traumáit vetíti
le jelenlegi kapcsolatára, ugyanazt a traumát adja át (akár lelki, vagy
fizikai terror formájában is), ami őt magát ilyenné tette. Mivel minden
embernél más mértékben jönnek ki a narcisztikus személyiségzavar
tünetei, ez a párkapcsolatoknál sem egyforma: vannak olyan narcisztikus
személyiségek, akik csak a folyamatos elégedetlenségüket, vagy
tiszteletigényüket fejezik ki, míg mások elmennek a tényleges,
traumatizáló szokásokig.

Fontos kiemelnünk azt is, hogy minden
emberre más mértékben jellemző a narcisztikus személyiségzavar:
egyeseknél csak alkalmanként jelentkeznek a narcisztikus személyiség
tulajdonságai, míg másoknál állandósult, nyomasztó légkör formájában ül
meg a probléma. Minél inkább jellemzőek valakire a felsorolt narcisztikus tulajdonságok, annál nagyobb szüksége van mind a betegnek,
mind a tőle szenvedő hozzátartozóinak a segítségre!
*