Van, ahol ezreket, másutt tízezreket, de van, ahol százat is adnak karácsony előtt - nesze neked Ócsa

 

 Vannak helyek, ahol nem elvonásban és adóemelésben gondolkodnak, tehát nem elvesznek az emberektől, hanem alkalmi juttatást biztosítanak számukra.  Vannak polgármesterek, akik ahelyett, hogy a lakosság terheit növelnék, inkább visszafizetnek és anyagiakban mérhető juttatásokat adnak.

Idén sok település ad egyszeri karácsonyi támogatást, amelynek formája és összege helyenként nagyon eltérő. Többnyire az idősek kapják, de több helyen rászorulók vagy akár minden háztartás jogosult rá. A támogatás lehet pénz, utalvány vagy ajándékcsomag, a feltételek pedig településenként változnak.

A vázolt lakossági támogatást az önkormányzatok saját költségvetésükből biztosítják. A legtöbb helyen elsősorban az idősek kapják ezt a juttatást, de több településen rászorultsági alapon az aktív korúak is igényelhetik.

A támogatás formájáról és összegéről az adott település vezetése dönt, amit a helyi szociálpolitikai célok és a rendelkezésre álló források is meghatároznak. A karácsonyi juttatás sok településen – fővárosi kerületekben, megyeszékhelyeken és falvakban is – elérhető.

A feltételek helyenként nagyon eltérőek: van, ahol kizárólag pénzt adnak, máshol utalványt vagy ritkább esetben ajándékcsomagot. A jövedelmi határ és a lakóhely követelménye szinte mindenhol szerepel, de a kérelem módja és a jogosultság életkori szabályai településenként változnak.

Budapesten az alábbi kerületekben kapnak támogatást a nyugdíjasok és rászorulók:

• A Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat a kerületben élő 80 éves és idősebb polgárokat, rászorulókat támogatja 15 ezer forintos hozzájárulással. A megállapítás iránti kérelem december 15-ig nyújtható be.
• A VII. kerületi lakók karácsonyi támogatását egyebek közt azok igényelhetik, akik 2025. május 15. napján már betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban vagy időskorúak járadékában részesülnek, és jövedelmük nem haladja meg a 163.875 forintot. Ezt az utalványt azonban nemcsak az idősek kaphatják meg, hanem méltányossági alapon például azok is, akik három vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 163.875 forintot. A támogatás összege egyszeri 30 ezer forint.
• A XIII. kerületben az önkormányzattól élelmiszer-utalványt kapnak a karácsonyi nagybevásárlás megkönnyítésére az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók. A jogosultság feltétele, hogy az igénylőnek a kerületben bejelentett lakcíme van, és életvitelszerűen ott él, valamint partnerkártyával is rendelkezik. Az utalvány értéke 8 ezer forint. A négy darab, egyenként 2 ezer forint értékű utalványt a Lehel Csarnok kijelölt üzleteiben lehet levásárolni január 11-ig.
• A XV. kerületben élők számára elérhető Palota karácsonyi támogatásra azok a kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen is ott élő személyek jogosultak, akik öregségi nyugdíjban, időskorúak járadékában, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, özvegyi nyugdíjban vagy rokkantsági járadékban részesülnek, valamint havi összes jövedelmük nem haladja meg a 230 ezer forintot. A támogatás összege jövedelmi sávok alapján 10 és 25 ezer forint között mozog. A kérelmeket november 30-ig lehet benyújtani.
• A XVIII. kerületben november utolsó hetében osztják ki a 7000 forint értékű karácsonyi ajándékutalványokat nyugdíjasok számára. Szaniszló Sándor polgármester bejelentése szerint összesen 21 ezer fő, 65 év feletti kerületi lakos jogosult az ünnepi időszakhoz segítséget nyújtó utalványokra.
• A XIX. kerület közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy 2025. január 1. napjáig létesített tartózkodási hellyel rendelkező polgárok, akik 2025. december 31-ig betöltik a 65. életévüket, azok a személyek a Kispest 65+ Utalvány Program keretében támogatás átvételére jogosultak. Az önkormányzat által nyújtott 5000 forint értékű ajándékutalványok kiosztása 2025. november 6-tól november 23-ig tart. Az utalvány utólagos átvételére 2025. december 1. és december 15. között lesz lehetőség.

A Fővárosi Közgyűlés ülésén is szóba került az idősek támogatása. A Fidesz karácsonyi ajándékot adna a nyugdíjasoknak, de - az ellenzéki többség nem járul hozzá, így nincs egyetértés. 

Vidéken az alábbi településeken kapnak karácsonyi támogatást:

• Miskolcon a 16 ezer forintos Salkaházi-támogatásra azok a nyugdíjasok jogosultak, akik havi 285 ezer forintot meg nem haladó nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, betöltötték a 60. életévüket, rendelkeznek miskolci lakóhellyel, és a nyilvántartás szerinti levelezési vagy folyósítási címük is Miskolcon van.
• Hódmezővásárhelyen 17.500 forintos egyszeri támogatást kaphatnak azok, akik betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, jövedelmük nem haladja meg a havi 174.000 forintot, és egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek. Azok a nyugdíjasok, akik megfelelnek a feltételeknek, és havi járandóságuk 118.450 forint alatt van, 26.000 forint támogatást kapnak. Az igényléseket november 15-ig lehetett beadni.
• Pakson 20 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal segíti az alacsony jövedelmű nyugdíjasok karácsonyát az önkormányzat. Az utalványt azok a paksi lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok igényelhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 142.500 forintot, egyedül élők esetén a 199.500 forintot – számolt be a Telepaks.
• Tatabánya önkormányzata idén is egyszeri, 10.000 forintos karácsonyi támogatást nyújt minden 70 év feletti, állandó lakóhellyel rendelkező tatabányai lakosnak – olvasható a város hivatalos Facebook-oldalán.
• Rétságon pedig a képviselő-testület arról határozott, hogy minden helyi háztartás jogosult az egyszeri karácsonyi támogatásra. (40 ezer forint „rezsitámogatás” lakcímenként.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Berente képviselő-testülete szintén úgy döntött, hogy megajándékozza lakóit az ünnepek előtt, ráadásul nem kevés pénzzel.

A nagyjából ezer fős település honlapján is elérhető szöveg szerint az önkormányzat a karácsonyi ünnepek alkalmából az arra jogosultak részére, egyszeri 100.000,- forint karácsonyi támogatást biztosít.

A hat számjegyű összeget már ki is fizették a többségnek valószínűleg, hiszen december harmadikán lehetett azt készpénzben átvenni, de aznap indították az utalásokat is.

A Borsod24 szerette volna megtudni Nyeste Józseftől, Berente polgármesterétől, hogy pontosan kik jogosultak az egyszeri, karácsonyi támogatásra, azonban választ erre nem kaptunk.  Úgy tudják viszont, hogy a támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap (28 500 forint) összegének huszonötszörösét, vagyis 712 500 forintot.

A szintén borsodi hernádszentandrásiak 50 ezer forintot kapnak. Ónodi Csaba polgármester tájékoztatása szerint a városvezetés ezzel a pénzbeli támogatással járul hozzá a lakosság ünnepi kiadásaihoz. A támogatásra azok a helyiek jogosultak, akik érvényes lakcímkártyával rendelkeznek és életvitelszerűen a községben élnek.

Az összeg átvételére december 11-én, csütörtökön és 12-én pénteken lesz lehetősége a lakosságnak, érvényes lakcímkártya bemutatásával, a helyi kirendeltségen, reggel nyolc és dél között.

Igen, sok önkormányzat ad karácsonyi juttatást, de ez településenként eltérő lehet, lehet utalvány, rezsitámogatás, pénz illetve, often feltételekhez kötött, mint a nyugdíj/jövedelem, életkor vagy állandó lakcím megléte esetén. 

 

 

Ócsa városvezetése szeptemberben járt Hódmezővásárhelyen, hogy a hatékony, gazdaságos működés terén szerzett városvezetői tapasztalataikról egyeztessenek. A 10 ezer fős település ugyanis  hasonló helyzetben próbál fejlődni és sikereket elérni. Hódmezővásárhely 17.500 forintos egyszeri támogatást biztosít azoknak, akik betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, jövedelmük nem haladja meg a havi 174.000 forintot, és egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek.  Paul Tamás ezt nem vette át. Ócsa semmit nem ad; -inkább adót emelt. 

 Ócsa sem sokban válik el ettől.  Igaz itt eddig sem volt divat a hasonló lakossági juttatások osztása. Az előző városvezetés inkább magát jutalmazta karácsony táján.

A választásokon leszereplő testületet egy némileg átalakult, mondhatni új garnitúra váltotta, aminek van olyan átigazolt régi képviselő tagja, akinek múltbeli árnyéka még szemünkben sötét foltként látható.

 Azonban az újonnan választottakkal, sem biztos, hogy jobb csapatot sikerült összehoznunk. 

 Az idei adventi időszakot Ócsa valahogy másként tette emlékezetessé.  Itt a megelőző testületi ülés csak annyiban tekinthető ünnepinek, hogy a képviselők inkább a várost jutalmazták, a lakosok helyett, amihez ők biztosították az önkormányzati ajándékot. Igaz nem önszántunkból.  Ócsa képviselő-testületének döntése szerint a helyiek nem kapnak, hanem adnak a városnak.  Mégpedig nem kevesebbel, mint havi 500 forintot fejenként.  Persze ez így nem teljesen igaz, mert valójában 50 %-al emelték a kommunális adó díjtételét.  Azt, amit a polgármester úgy aposztrofált, hogy csak kis mértékben.  Ez lenne a plusz 500 Ft, ami ingatlanonként lehet 1000 is.  Vagyis, ahol egy elárvult lakos, egy megözvegyült kisnyugdíjas él, annak az ötszáz forint máris ezerre rúg, mert az ingatlan és a bevétel számít, nem pedig az ember, vagy a háttér. Ebben nincs humánum.  

 Szóval, Ócsán ezt kapta a lakosság, ha úgy tetszik Mikulásra, az év utolsó hónapjában, a karácsonyi ünnepek előtt.  Mindez bizonyára gazdagabbá teszi a karácsonyt és majd jól mutat a gyertya lángjánál a fa árnyékában, és remélhetőleg ettől szebb jövőképünk lesz az előttünk álló új évre tekintve.  

 Forrás: Index, 24.hu, Facebook

* 

A megyei polgárőrök szerint pénzt nyúlt le Rogán Antal és felesége - már megint a pénz, a nő és a meleg uszítás

 Sajnálatos mód a megyei polgárőrszövetség bizonyos emberei nem képesek a hazug politikai gyűlöletkeltéstől és más asszonyától elszakadva a maguk dolga után nézni.

Blog már nem először kényszerült  a Pest Megyei Polgárőr Szövetség (PMPSZ) tagjainak közösségi oldalakon viselt dolgaival foglalkozni, mivel nyílt internetes felületeken és megosztásokon át terjesztik a politikai hangulatkeltést és az ezzel mellékelt gyűlölködő képi montázsokat és szöveges bejegyzéseket.

Egyszer már feltettük a kérdést: "Mit engedhet meg magának a polgárőrség és meddig mehet el a polgárőr egyén".

Mint bemutattuk, nem ritka egyes polgárőröktől a politikai hovatartozásuk személyiségi jogokat sértő kifejezése, vagy éppen valamilyen bűncselekményre utalással való lejárat pellengérre állítása "meggyanúsítása". 

Nem egyszer a nekik nem tetsző politikai oldlahoz6 sorolt emberek családi és magánéleti kapcsolatait gúnyolják, vagy figurázzák ki, más esetben pedig pejoratív negatív mód véleményezik.

Mindez nem más, mint egy alantas, politikai célzatú és a polgárőr etikát sértő, de emberileg sem normális. 

Polgárőri tevékenységet,  főleg elnökségi tagként is jelentős szerepet betöltő közfeladatot ellátó személytől ez még magánidőben sem elfogadható, hiszen mindegyik ilyen közzététel mellett ott található valamely polgárőrszervezet neve.

Pelyva István például a "Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal és Körös Polgárőr Egyesület Gyomaendrőd" megnevezés.  Ez mellett tehát nem lehet elmenni és a két személyt, a civil (magán) Pelyva Istvánt és a PMPSZ elismert tagját elkülöníteni.  

Pelyva Istvánt többen csak Bíg Pistiként ismerik. Az OPSZ is így jegyzi. A polgárőrszövetségnél a hónap polgárőre lett. 

A gyomaendrod.com úgy említi, hogy "Big Pisti azért él, hogy segítsen".  A beszámoló szerint: "Amilyen hatalmas a felépítése, épp oly’ nagy a szíve is a gyomaendrődi polgárőrség szolgálatvezetőjének, Pelyva Istvánnak. A település Big Pistije életét a segítségnyújtásnak szenteli és elmondása szerint sohasem unatkozik."

"Big Pisti, azaz Pelyva István ott segít ahol csak tud"  - kép és szöveg: gyomaenrod.com

 

Ezzel szemben azonban nagyon is van ideje a  közösségi oldalakon jelen lenni és másokat szennyezni, azaz lejáratni. Nem feltétlenül magán személyekről, de nem is mindig neki nem tetsző politikusokról tesz említésre méltó bejegyzés.  Van, hogy ez a politikus nem feltétlen közéleti szereplő feleségét érinti úgy mint most legutóbb Rogán Antal volt feleségére utalva. 

"A munkám izgalmasabb része pedig az, amikor eltűnt embert keresünk. Úgy tapasztalom, itt megint csak a közösségi oldal van a legnagyobb segítségemre, amin keresztül nem egyszer tapasztaltam már példás összefogást."

Ugyancsak ez mondható el a különösen visszatérő gondokat generáló Boros Tibor esetében, aki szintén az "OPSZ - Országos Polgárőr Szövetség"-t tünteti fel munkahelyként úgy mint a "baleset és bűnmegelőzés"-t.   

Boros Tibor polgárőr, elnökségi tag szinte napjában és folyamatosan tesz fel olyan tartalmakat a Facebook internetes közösségi felületére a saját oldalkán, amit a polgárőr társai és sokan mások osztanak, majd kontrázzák, és további véleményekkel fokozzák azt a hangulatkeltést, amit munkája mellett otthonról végez. 

 Boros Tibort a kisvárosi önkormányzat internetes felületén még mindig elnökként tüntetik fel. 

A PMPSZ közösségi felületén azonban az elnökség tagjainak sorában szerepel.

Boros Tibor volt az, aki a polgárőrség elnökségi tagjaként fideszribancozott le egy nőt, akinek a hozzászólása nem tetszett a PMPSZ nevezett emberének.  Szintén a polgárőrség profiljának feltüntetése mellett - tehát nem magánemberként - gyalázkodott és figurázott ki más személyeket, köztük akár aktív, vagy éppenséggel volt politikusokat, aszerint hogy politikailag mely értékrendhez tartozik. Mindezt nagy nyilvánosság előtt, a polgárőrség munkahelyi megjelenítése mellett.

Ezzel a polgárőrség egységes szemléletét, jó hírnevét és a szövetség emberekbe fektetett bizalmát, közmegítélést rombolja immáron évek óta Boros Tibor úgy, hogy a PMPSZ elnökségi tagjaként szolgál.  

Gondolhatjuk, a polgárőrség a mögöttes szövetség nem ezért fizeti Boros Tibort, ahogy nem ezért tartja szolgálatban és ismeri el Pelyva István sem.  

Bár a szövetség részéről sem az OPSZ, sem a PMPSZ nem kapta még fel a fejét, de azért 2021 év elejét követően igen csak megérne összehívni az embereket, vagy egy taggyűlést és állást foglalni a polgárőr-tevékenység, a magánszemély polgárőrségi hovatartozásának használata és a véleményalkatos, mások kifigurázása vagy lejáratását célzó politikai megnyilatkozásai tárgyában. 

Boros: "Te jobbikos vagy! Vagy mér nem onnan fúj a szél?" - "Átment fideszribancba?"

Csak nem normális az, hogy a polgárőrség és annak tagjai a nőket gyalázó, politikusokat megítélő hangulatkeltő és felháborítóan sértő bejegyzéseket, megosztásokat tegyen ki és fel a világhálóra. 

Most, hogy a Jobbik már a Gyurcsány-Dobrev koalícióval (DK) alkot egy ellenzéki politikai közösséget, a polgárőr elnökségi tagjaként beazonosítható Boros a Jobbik propagandát is átveszi nyomja.  Nem is annyira ezzel van a baj, hanem azzal a korábbi megvetéssel, ami alapján fideszribancozza le azt a nőt, akivel a megyei polgárőrség szövetségi tagja politikailag nem ért egyet.

Boros: "Te jobbikos vagy! Vagy mér nem onnan fúj a szél?" - "Átment fideszribancba?"

Ezek-után az már csak egy mellékzöngés, miszerint a szövetség tagja a járványügyi vészhelyzetben az oltáshoz és a kormányhoz viszonyul.  Nem is az a baj, hogy kétségbe vonja a kormányt és kérdőre vonja az embereket, miszerint: Tényleg van olyan ember, aki elhiszi, hogy a magyar kormány tagjai még nem "oltakoztak" be?

A polgárőrség egyik elnökségi tagja szerint csak színjáték a kormány oltogatása

 Itt sem elsősorban a kétkedés mögött rejlő hangulatkeltés az ami végett ez veri a jó ízlést, hanem a saját mögöttes hozzászólása az, ami igazán illusztrálja azt a jellemtelenséget, amit a saját maga megfogalmazott színjátékával bemutat.  

Boros: "Csak a színjátékot utálom!" - a jellem és a józan ész meg elszállt

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy ezt a polgárőrség elnökségi tagjaként teszi, az olyan mintha a testület belső idegrendszerét, mozgását és tartását biztosító gerinchúrját húzná ki. 

Boros polgárőr számára más felesége mindig is erős kritikát képezett. Kövér László felesége kapcsán volt olyan alantas miszerint ezt írja ki a képéhez: "Pont olyan szép ez is, mint a többi fideszes asszonyka!" 

Boros míg bátran kritizálja mások feleségét, addig a sajátját hasonló mód eddig még nem tette közprédává

 Mindez a fideszribancozós vélekedése mellett szép ki jellemet rajzol fől Boros polgárőr személyéről. Akár férj, szülő, vagy nagypapaként sem elfogadható, hogy egy férfi így vélekedjen másokról. Polgárőrként, az elnökség tagjaként pedig megengedhetetlen.

 Aztán legutóbb Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea volt soron. 

Ma pedig Koncz Zsófia válásán is úgy élvezkedik Boros polgárőr, mint tette ezt Kaleta pedofil fényképgyűjteménye után. 

Ezek szerint Boros és családja nem unta még meg a krumplit - Koncz Zsófia sem jön be neki

És akkor a nőiesség látszata nélkül csak úgy spontán megengedheti magának a polgárőr, hogy Szájer József egyik képes átvételéhez odaírja Boros, hogy "Üssétek amíg meleg!"

Boros polgárőr: "Üssétek amíg meleg!"

És ez az ember még polgárőr! Lehet!?

De Szijjártó Péter külügyminiszter mellett sem tudott elmenni szó nélkül a PMPSZ/OPSZ embere.   

Ezen túl a miniszterelnök-kormányfő megöléséhez is adott közösségi felületén ötletet, tanácsot és támogatást, amikor olyan lövedék bemutatását osztotta, amihez ajánlatot tett a név ráírására is. 

Feltételezhetőleg nagy bajban lehet a polgárőrség hogy egy ilyen ízig-vérig gyűlölködő "jó elvtársat" megtart és nem küld el, hanem még fizet is a szövetség.  

Biztos ez a jövő, ahol a választásokat után a  hozzájuk köthető politikai hatalom átvétele után a polgárőrség is inkább egy munkásőrségre hajazó rendvédelmi és karhatalmi egységgé fog alakulni, ahol a Boros-féle megmondó emberek, mint egykor a tartó tisztek fogják meghatározni a szellemiséget.

Valóban ez az út?  Megengedhető ez?  

Miért nem szól, nem nyilatkozik és nem határolódik el  a polgárőr szövetség ezektől?

*

15 éve a nyugati unióban - elhagyott szocializmus ( - uniós történelem)

Az 1989-s évektől kezdve új irányzatok láttak napvilágot a világpolitikában. Ennek alapjai nem csak gazdasági- katonai, hanem nemzeti érdekalapokon zajló politikai folyamatokat indított, mely Európán is túlmutatott. 

Számunkra azonban mégis a hazai események a lényegesek, ami alapján elhagytuk azt az uniót, amihez hosszú évek pártmunkássága kötötte az országot.  

1986. május 1.-én még a szocialista felvonulás volt a társadalomra jellemző fő esemény.  Aztán kiderült, hogy a vezető szocialista párt eltitkolta az ukrajnai  Csernobilban bekövetkezett atomerőmű balesetét, így a hazánkat is elért káros sugárzás nem csak a fogyasztásra kínált zöldségeket, hanem az embereket is szennyezte. 

Ugyanebben az évben, októberben Ronald Reagan USA-elnök találkozott Gorbacsovval Reykjavíkban, ahol az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelésről tárgyaltak. 

1988. április 14-én aláírták a szerződést a szovjet csapatok afganisztáni kivonásáról: május 15-től folyamatosan vonultak ki a szovjetek. Május 29. és június 6. között újabb Gorbacsov–Reagan csúcstalálkozót tartottak. Októberben meghalt Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (1985–88), s Gorbacsov lett az államfő is. 

Horn és Kádár

1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.  

Kádár János, Grósz Károly és Németh Miklós május 1.-n

Közben az MSZMP politikai bizottsága 1989. február 28-i ülésén elfogadta az EJR nevezetű határzárat, (vasfüggöny) megszüntetését. Március 3-án Németh Miklós miniszterelnök egy találkozón kérdezte meg Gorbacsovtól, hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy 1956 nem ismétlődik meg. 

A bontást Rajkánál kezdték meg, mert ott az osztrákok és a közelben állomásozó szovjet hadseregcsoport is jól látták, hogy mi történik. Május 2-án több tucat nyugati újságírónak jelentették be a helyszínen, hogy Magyarország elkezdi lebontani a határzárat.

 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

Orbán Viktor (1989-06-16) Nagy Imre újratemetésén a Fidesz képviseletében a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról és a hatodik koporsóban fekvő húsz évünkről beszélt. 

Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt vágta át az egyik utolsó szakaszt. Erről már a New York Times is beszámolt. Az augusztus 19-i páneurópai piknik volt az utolsó lépés a teljes határnyitás előtt, de mivel a több száz kelet-német állampolgár átszökésére sem érkezett semmilyen reakció a szovjet vezetéstől, szeptember 10-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt.

December 7-én az ENSZ-közgyűlésen Gorbacsov félmillió katona leszerelését ígérte meg. 1990–91-ben kivonták a páncélos hadosztályokat Magyarországról, valamint Csehszlovákiából és az NDK-ból. 

1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak delegációi megállapodtak a kelet-európai volt szocialista országok közös katonai-politikai szervezetének megszüntetésében.

A Szovjetunió felbomlása után a keleti blokk országainak nagy része (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, a volt jugoszláv tagköztársaságok) az Európai Unió (akkori nevén: Európai Gazdasági Közösség) érdekkörébe kerültek, majd később csatlakoztak is hozzá.

A Szovjetunió keleti iszlám többségű köztársaságai egyre inkább Irán befolyása alá kerülnek.

A korábbi kétpólusú világrend helyét átvette az egypólusú, ahol az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom.

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.  

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából.

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. 

Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén -és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban. 

 

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. 

Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.  

Az EU-tagság a rendszerváltás óta a magyar kormányok kiemelt célja volt és maradt. Horn Gyula NATO-tagságot sürgető felvetését 1990 januárjában még a Németh-kormány külügyminisztereként tette meg, ami a geopolitikai korlátok leomlását jelezte. Antall József kormányának egyik első kezdeményezése az európai megállapodásnak is nevezett társulási egyezmény megkötése volt 1991 végén, még a maastrichti szerződést megelőzően. Ekkortájt a kilencvenes évek közepére várták a teljes jogú EU-tagságot, és később időnként úgy tűnt, hogy az unió „mindig” épp ötévnyire van tőlünk. 

Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak, a többi kelet-közép-európai ország ezután hasonlóan tett. A kilencvenes évek közepének nagy kérdése volt, hogy az Unió politikai és szervezeti értelemben tudja-e fogadni az újonnan jelentkező államokat, illetve milyen körű lesz a bővülés. Az Unió, és az uniós tagállamok álláspontja végig hullámzó volt. Végül az 1997-re elkészülő országjelentések nyomán, 1998. március 30-án hat jelentkező állammal, köztük Magyarországgal (külön-külön) kezdte meg az Unió a tárgyalásokat, melyek később további jelölt államokra is kiterjedtek.

A 2004-es határidő kitűzését kitörő örömmel fogadta a tagjelölt országok közvéleménye, és a fentiek miatt némi joggal. Ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a határidő kitűzését az EU motorjának számító német és francia kormány ellenezte. Arról sem esett sok szó, hogy bár egyre nagyobb elfogadottságra tett szert a francia külügyminiszter tízes bővítésről szóló gondolatkísérlete (Big Bang), az 1999-ben kialakított pénzügyi kereteket nem változtatták meg. Ez pedig csak öt-hat, nem nagy ország felvételére elégséges, föltéve, hogy ezek az agrártámogatások csak egy részét kapják meg. Végül, de nem utolsósorban, az ír népszavazás 2001 márciusában elutasította a nagycsoportos bővítést intézményi oldalról megalapozni hivatott Nizzai Szerződést, így jogilag se lehet ötnél több országot a mai föltételek mellett befogadni.

Gyakorlatilag természetesen „szinte mindenre” van megoldás az EU-ban. 

Például az íreket – 2002 novemberében – új népszavazásra hívják, miután az EU ma még legkisebb tagállamát a többiek Göteborgban megdorgálták. Ha esetleg ismét elutasítanák a Nizzai Szerződést, akkor mód van arra, hogy a kétoldalú csatlakozási jegyzőkönyveket – illetve azok jóváhagyásakor az EU-szerződést – úgy alakítsák, hogy azok „leképezzék” a nizzai megoldásokat. Szó sincs tehát arról, hogy az írek megtorpedózhatnák a keleti bővítést. 

A rendszerváltás egész folyamatának az uniós csatlakozás törekvése volt a hajtóereje. Magyarország 1998-as luxemburgi csúcstalálkozó óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek 2002-re fejeződtek be. A csatlakozás időpontjára kiépült a működő piacgazdaság, komoly jogharmonizáció ment végbe és megszilárdultak a demokratikus struktúrák. Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45,62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83,76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt.

A tárgyalásokra a felek a 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanácson tettek pontot. Tíz új állam, köztük Magyarország csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban írták alá a felek. Miután minden tagállam és csatlakozó állam, valamint az Európai Parlament az egyezményt megerősítette, az 2004. május 1-jén hatályba lépett, egyben az 1991-es társulási egyezmény hatályát vesztette.

Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést; - ezzel pedig több mint 100 millió polgárral gazdagodott az EU.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, b2) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján 2019. május 1-jén. Középen a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

15 év elteltével most sorsfordító időszakban van az öreg kontinens legfontosabb intézménye.

15 évvel az Eu történetének legnagyobb, tíz állammal történő bővítése után az Európai Unióban vita folyik a közösség jövőjéről és a szükséges reformokról.

Napjainkban Kelet- és Nyugat-Európa megosztottsága miatt Közép-Európa, és azon belül pedig a visegrádi négyek lett a húzóereje az európai gazdaságnak. Ez azért lehet, mert ez egy homogénebb terület az Európai Unióban, illetve ezekben az országban pénzügyi, politikai, egzisztenciális és gazdasági stabilitás van.

Az eltelt idő alatt valamelyest közeledtünk a közösséghez, de sok tekintetben nem tudtunk előrelépni. A hvg.hu összeállítása szerint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2006 és 2013 között – az unió GDP-jéhez viszonyítva – 61 százalékról 67 százalékra emelkedett, azóta viszont 67-68 százalék között áll.

A magyar dolgozók munkavégzésének hatékonysága 2005 és 2011 között 66,8 százalékról 74 százalékra emelkedett ugyan, azóta viszont visszaesett csaknem a kiindulási szintre, hiszen 2017-ben 67,3 százalékon állt a mutató.

Jelentősen csökkent a szegények száma, a 2005-ös 32,1 százalékról 19,6 százalékra esett vissza arányuk 2018-ra a teljes népességhez viszonyítva.

Lassan ugyan, de mozgásban van az Európai Unió.

Az elmúlt évtizedekben az európai demokrácia kiépítésére tett kísérletek mind ellenkező hatást értek el, több példa is azt mutatja, hogy a demokrácia védelmére hivatkozva valójában a demokráciának, ami a többségi elvet jelenti, az aláásása történik.
 
A végletekig átpolitizált belpolitikai diskurzusok azonban nemhogy segítenék, hanem tovább nehezítik az EU jövőjével kapcsolatos irányok megértését.

Nekünk is tennünk kell azért, hogy az Eu közössége a tagok egyik legmeghatározóbb szövetsége maradhasson úgy, hogy benne minden nemzet megőrizhesse identitását, függetlenségét és erejét.

Az első ilyen megmérettetés az EP-választások után az uniós csúcsposztok elosztása lesz.

Nem mindegy tehát a jövőnket illetően, hogy milyen eredményre jutunk.

*