Magamutogatás helyett mindenki számára elérhető ingyenes szűrővizsgálat - nem így Ócsán ( - látlelet)

 Bukodi Karcsi, Ócsa polgármestereként szombaton még magát mutogatta, kedvenc foglalkoztatottja társaságában, akinek mellesleg üzlete is van a városban. A polgármesternek fontos volt azt is közzé tenni, hogy 20 éve ismeri Zsoltit az egykori garázsból,  akivel polgármesterként üzletel. Mindezt a Facebookon osztotta meg, a hétvége legnagyobb eseményeként.

Pest vármegye más városában ugyanebben az időben, az ottani polgármester magamutogatása helyett úgynevezett egészségnapot tartottak.

Nem úgy mint Ócsán.   

Szentendrén a lakosoknak nem kellett fizetni ekkor a számukra biztosított szűrővizsgálatokon.  Nem kértek előzetes regisztrációt, és így nem zártak ki senkit a megelőzést szolgáló programból. - Nem úgy, mint Ócsán.

Mind a lakosság, mind a média körében nagy érdeklődés közepette zajlott a városi szűrővizsgálat, miközben Bukodi Karcsi és haverjáról készült fényképet rakta fel Ócsa polgármestere közösségi oldalára, úgy, mint egy városi eseményt.

Ezen a napon közben minden szentendrei lakos ingyenes lehetőséget kapott, hogy felméresse egészségügyi állapotát. - Nem így Ócsán. 

Szentendre polgármestere nem készíttetett magáról képet, és nem rakta ki közösségi oldalára az egyéni és különösen nem az irányított, előre szervezett találkozásait.  Nem is fényképésszel jár vásárolni.  

Nem így Ócsán. 

*

Mintha csak maguknak szerveztek volna szűrést - többen többet foglaltak idő előtt (- alábecsülték a helyieket)

 Miként blogunk előhozta, az Egressy Szabadidőközpont és a Bukodi polgármester által kampányolt Egészségnap kapcsán a nesze semmi, fogd meg jól írásunkban, az végül is beigazolódott.

Úgy hirdették meg és reklámozták az esemény városszerte a polgármester népszerűsíteni próbáló kampány részeként, hogy  valóságban egy rosszul kidolgozott amolyan látszat szervezést hoztak létre, ami valójában nem szolgálta ki a városlakókat és nem fedte le a valós igényeket. Ezért is került szóba a nesze semmi, fogd meg jól kifejezés, utalva arra a semmire, amit ezzel igazából fizetett szolgáltatásként nyújtottak.  Az egész egy cirkusz volt, mert mire az emberek megtudták, hogy hol és miként lehet jelentkezni, addigra a csókosok, a haverok már a jól értesült központi dolgozók által lefoglalták a bejegyzéseket.  

Egyesek szerint volt olyan ismerős, aki egyből öt helyet is lefoglalt, vagyis kitöltött az ismerőseinek a vizsgálatok sorából. Mások szintén több vizsgálatra jegyezték magukat és családtagjaikat, rokonaikat, az önkormányzat munkatársait.  Ezzel gyakorlatilag be is telt a korlátozott létszám, amire a vállalás szólt. 

A baj, hogy ezt az erősen korlátozott lehetőséget a Paksi Zitáék és a polgármester sem közölte. Furcsa is volt, hogy a meghirdetett tacepaón nem volt szó a jelentkezésről így, mire az eljutott lakosokhoz, már "telt ház" volt.  

Aztán, hogy ez mit jelentett valójában?  Azt, hogy a sorolt vizsgálatokra nem egészen (közel) 170-180 fő jelent meg, ahogy azt a polgármester bejegyzéséből megtudtuk.

Mindez osztva a megadott vizsgálatok típusával, máris kijön az a becsült szám, mely szerint egy-egy szűrésre 10-10, legfeljebb 20 embernek volt biztosítva a lehetőség.  Mindez a 10 ezer fős ócsai populációra vetítve igencsak alászervezett akció volt.  Valójában olyan, ez, mintha maguknak, anyukának, az hivatali és műv.házas dolgozóknak, a csókosoknak szervezték volna mindezt.  Láttunk olyan elvtársnővel, akinek mindkét karjából vettek vért, vagyis nála ha nem is minden laborszűrést, de legalább kettőt elvégeztek.  Igaz a többség ebből nem részesült, mert a polgári lakosság ebből az egész hír-verte egészségnapos műfesztiválból kimaradt. Ez volt a legvalószínűbb megelőzés, nem pedig a meghirdetett szűrés, mert az nem jutott el az adózó választok többségéhez.

Természetes, hát, hogy a város népe felháborodott, aminek után a polgármester, valamint P. Zita is kénytelen volt megszólalni, magyarázkodni a lóvá tett lakosok előtt. Tették ezt mocskos mód és alantasan a közösségi oldal színfalainak álcája mögött.   Köszönjük Zita, akit ugyebár  nem "gyüttmenteztek" le, hiszen csak a pénzért jár ide, nem pedig lakhatásból, és annak szélhámos önkormányzati vezetésnek, aminek Bukodit választották polgármesterének.  

BÉKE veletek.

*

Kétszer is magyarázkodásra szorult a városvezetés - nesze semmi, fogd meg jól ( - mellébeszélés)

 Bukodi saját népszerűsítésére gyúr, amire a közvagyont nem sajnálva biztosítja a pénzt a kisvárosi költségvetés által.

Így kerül finanszírozásra a személyét propagáló Williams tévé a Dabas Rádió, az Ócsai Kisbíró ami csak a polgármesteri érdekeket és a pozitív híreket, mint a polgármester sikereinek hírszónokaként jeleníti meg. Itt a polgármesternek nem szimpatizáló képviselőknek, az ellenzékinek kikiáltott egyéneknek, és az ide sorolt egyesületeknek helye nincs.  Teszik ezt közpénzből a városi hírforrásként fenntartott sajtóorgánumként ismert önkormányzati lappal, valós híradás és hiteles tartalom nélkül.

De ugyancsak ennek a Bukodi alkotta kisvárosi propagandának része a most felkapott turisztikai imázs, amit pont a polgármester és alfele nem támogatott mindaddig, amik a tiszteletre méltó néhai Török László önkormányzati képviselőként is szorgalmazott, életben tartott. Elhunytával máris fontossá vált Bukodi számára a turisztikai célzatú hírkeltés, miközben polgármesterként maga volt az, aki a turizmus helyi bázisaként szolgáló Tourinform Irodát bezárta és ezzel a helyi turizmust kinyírta. Tette ezt korábban Ócsa ellenében azért, hogy riválisát, Török László munkáját munkásságát ellehetetlenítse. Most, hogy Laci elhunyt és nincs, érdekes mód fontossá vált Bukodi számára Ócsa turisztikai látványossága, a város népszerűsítése és elfogadtatása, az idegnek idecsalogatása, úgy is, mint egyfajta pénz- és bevételi forrás, valamint annak kiaknázása. Igaz Bukodi soha nem tett eleget annak a feladatának, hogy Ócsa elérhetősége, akár gyalogosan járdán, vagy kerékpárral erre létesített biztonságot adó kerékpáros úton biztosított legyen.

Nem. Ennek érdekében valójában szinte semmit nem tett. 

Akkor, amikor mások építkeztek, akkor Ócsa városvezetése semmire nem volt képes. Amikor a szomszédos településeken sorra létesültek kerékpárutak pályázati támogatással, akkor Ócsa egyetlen méternyit nem tudott kihozni, megvalósítani ebből.  

A járdaépítési feladatától úgy fordul el Bukodi, Ócsa polgármestereként mint ördög a tömjéntől.  

Erre, most meg az ellenzéki RTL klubbal összeadva magát és párttársát is kijátszva hatol be a Premontrei kolostor kertjébe és a műemlék templom épületébe, mint a rejtőzködő szerető a szomszéd asszony ágyásába.  

 Tény, hogy a párttársaként nem tisztelt Hantos Péter lelkész egyházi vezető háta mögött, polgármesteri mivoltával élve, azt túllépve, megtévesztő mód eljárva játszotta ki a kulcsos személyét, biztosítva ezzel az ellenzéki média riportfilmjét amihez volt képe magát adni.  Mindez a szereplés annak narcisztikus személyiségi jellegnek a megnyilvánulása, amiről már többet cikkeztünk. 

Bukodi a helyi református közösség vezető lelkipásztorának szorult magyarázkodásra az esetet követően.    

 Bukodinak nem ez volt az első esete, hogy korábbi támogatójával, párttársával konfliktusba keveredik.  Emlékezetes mód járt el Jarábik Klára Hantos lelkész felesége (Hantos-Jarábik Klára) esetében, amikor az Egressy Gábor Szabadidőközpont vezetőjeként közpénzes végkielégítéssel, Ócsa kárárra menesztette.  Akkoriban egy rakás emberrel helyezkedett szemközt Bukodi polgármester, köztük a vezető lelkésszel. Igazából a polgármester máig nem adott megfelelő tájékoztatást, magyarázatot Jarábik Klára kirúgásáról. Inkább fizetett, és fordított a városi kasszából erre több (úgy 5) milliónyi forintot akkor.

Évekbe telt, mire sikerült elfogadtatni a mostani igazgatót Paksi Zitát. Az is tisztán látható, hogy a helyi művelődési házat, mint támogatott önkormányzati intézményt a polgármester amolyan látványpékségként tartja lajstromban. Ez azt a stratégiai kommunikációs hátteret jelenti, amit az Egressyt igazgató Paksival kíván megvalósítani. Zita és csapata pedig hol kényszeredetten, hol szolgalelkűen teljesíti az elvárást. Pedig Szné S. Ágnes és a többiek korábban mind Klára mellett álltak. Aztán mégis Bukodi hűbéreseként álltak szolgálatára Paksi mellett a polgármesteri elvárásoknak. Most ez a művelődési központ biztosítja a Bukodi & Fidesz propagandakampány bizonyos megvalósítási hátterét.

Ennek a műveletnek az egyik része az Egészségnap, amit sikerült úgy meghirdetni, és összehozni, hogy a helyiek nagy része kimaradt az egészből. Kimaradt, mert nem tudták, hol és miként kell jelentkezni, hiszen azt nem tették közre a reklámozott anyagban. 

Történt ugyanis, hogy a szinte direkt hiányosan, rosszul közzétett programra a lassan ébredő helyiek már nem tudtak jelentkezni, mert az ottaniak, az önkormányzati dolgozók, a rokonság, a haveri slepp mind elvitte a jelentkezők névsorát.  Vagyis nagyrészt ezek az emberek töltötték ki és töltötték be a korlátozott létszámú jelentkezésre vállaltak helyét. Persze erről egyetlen szót, utalást nem ejtettek a szervezők.  A korlátozott jelentkezési (jelentkező) létszámról azonban a Műv.Ház, Paksi Zita, az Önkormányzat, és a magyarázkodásra kényszerülő polgármester sem szólt előzőleg. 

De még utólag sem, hozták elő, hogy valójában ez minként volt így elcseszve, azaz alátervezve. 

A lényeg, hogy a városlakók nagy része hoppon maradt, a felháborodás pedig végigsöpört a lakosságon.  Ezért volt kénytelen kamera elé állni és pikírozni magát Bukodi.  A hibát azonban  ez esetben sem ismerte el, ahogy eddigi polgármesteri tevékenysége során egyszer sem. 

A lényeg és az elszomorító mindebben, hogy a lakosságot ismét sikerült Paksi Zita és mögöttes intézményének felhasználásával lóvá tennie, úgy, hogy a felhasznált közpénzből, ezúttal is csak ők, a haveri holdudvar járt jól, miközben Bukodi mell-feszengve állhatott kamera elé, hogy a Facebook adta közösségi oldal által maga-mutogatva, hazug mód azt állítsa, hogy lám megint mit cselekedtem az alattvalókért. Valójában ezzel is csak a költségvetést és a neki bizalmat szavazókat csapta be.

Akik ismerik, és kiismerik már ezt a szélhámos polgármestert, azok rég nem veszik be az általa megjelenített maszlagot.  Bukodi nem Ócsáért, nem a választókért van. Polgármesteri térnyerése másról sem szólt, csak a hazudozásról, a becsapásról, a lakossággal való szembenállásról. Ennek kell, hogy vége legyen.

*

Ócsai asszonyka felderítője lehetett az itt elfogott bankrablónak - többen ismerhették nem csak a párja után

Mint ahogy beszámoltunk róla, ócsai kötődésű volt az a bankrabló, aki Üllőn és Bugyin ment fegyverrel látszó tárggyal a pénzért. A rablásnak minősülő esetek során az ózdi illetőségű férfit ócsai felesége segítette az elkövetés során a gyanú szerint. 

Az ügyészség szerint a felesége segítette a két bankfiók kirablásával gyanúsított férfit, ezért mindkettejük letartóztatását indítványozzák – közölte a Pest Megyei Főügyészség pénteken az MTI-vel.

Az ügyészség közleménye szerint a házaspár anyagi helyzete 2019 nyarára nehézzé vált, tartozásaik halmozódtak fel. A férfi elhatározta, hogy felesége segítségével kirabol egy bankfiókot Üllőn. 

Június 18-án reggel az autójukkal érkeztek a pénzintézethez, a nő ügyfélként ment be, körülnézett, majd a látottakról beszámolt a férjének. Némi várakozás után a férfi ment be, majd egy lőfegyvert vagy annak utánzatát az egyik alkalmazottra szegezte és pénzt követelt. A bankfiók dolgozói közel egymillió forintot adtak neki át ekkor. A megszerzett pénzzel ezt követően elhajtottak.

Megalapozott gyanú szerint a házaspár július 1-jén azonos módon követett el rablást Bugyi nagyközségben, ahol több mint egymillió forintot szereztek meg ezzel.

Ahogy blogunkon írtuk, a  rendőrök (TEK segítségével) szerdán vették őrizetbe azt a férfit, aki a gyanú szerint két hét alatt két pénzintézetet rabolt ki Pest megyében. Ugyanakkor a Blikk megtudta, hogy a férfi, egy vidéki televízió munkatársaként dolgozott korábban. Egy esti hírműsort vezetett.

Az ügyészség közleménye szerint a házaspár anyagi helyzete 2019 nyarára nehézzé vált, tartozásaik halmozódtak fel. A férfi elhatározta, hogy felesége segítségével kirabol egy bankfiókot Üllőn.   A sikeres elkövetés után jött a következő eset. Július 1-jén azonos módon követtek el rablást Bugyi nagyközségben. A rendőrség azonban nyomon volt.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói másnap elfogták és őrizetbe vették a házaspárt. Az ügyészség szerint a szökés, a bizonyítékok eltüntetésének veszélye és a bűnismétlés eshetősége miatt indokolt a házaspár letartóztatása, annak elrendelését a Monori Járási Ügyészség indítványozta.

A településen azóta is téma, mi vihette rá a fiatal férfit, hogy fegyvert rántson és kipakoljon két pénzintézetet is. 

*

Ócsán is ledes villágításban gondolkodtak - a pénztelenség mentette meg a várost a sötétségtől ( - mástól nem)

Ócsa városa sem kerülhette ki az Eu-s pályázatokat és azok buktatóit, bár más településekhez képes mondhatni sikerrel álltunk ellen.

Így amolyan kuriózumként nem épült nálunk kerékpárút, míg a régió más térségeiben bő számmal. Sikerült a pályázati források elől kitérni a Tanyafejlesztési program során is, így Alsópakony ma is az a lepusztult major, amit az egykoron hátrahagyottan ránk testáltak. De mással sem sokkal jutottunk előrébb, mert a legutóbbi Eu-s finanszírozású  parkolóberuházást sikerült úgy kihasználni, hogy az még ma is a városvezetés lelkét nyomja. Már, ha van mit terhelni. Ebben azonban sokan kételkednek.

Az viszont biztos, hogy a máshol nagy csinnadrattával átadott vasúti parkolók közül Ócsa volt az, ahol benémultak a felek. Ide nem jött Pánczél Karcsi, nem került képbe Szücs Laja és nem volt itt más, csak a Kormányhivatal ellenőre, aki aki azzal szembesült, hogy a projekthez társult vállalkozások közül legalább eggyel lepaktált az önkormányzat nevében a városvezetés prominense és így az emberek nyakára hordták a kitermelt veszélyes hulladékot. Ez a több tonnányi szemét, ma is a város környeztet terheli úgy, mintha mi sem történt volna.  

Közben meg mást sem hallani, mint azt, hogy tele vagyunk korrupciós ügyekkel. Na ezért is örülhetünk, hogy Ócsára nem kerül annyi Eu-s forrás, mint máshova, hogy nem valósult meg akkora fejlődés, mint a környéken másutt és végül nem cserélték ledesre a az amúgy nem is olyan rég felújított közvilágítást.

A MÁV P+R parkolóban amúgy is sötétség honol, mivel ott egyszerűen nem is helyezték üzembe a kandelábereket. Minek is - ahogy Charlie barátom szokta volt mondani, - eddig is elvoltunk nélküle. És ha már eddig jó volt úgy, akkor most is jó ez így. Elvégre ez az elfogadott a két elavult vasúti átjáró vonatkozásában is. Minek is ide a fejlődés, ha abból csak a baj származik.

Erről szól  Pápay György írása - fogadják jó érzéssel.

Sötétben tapogatózunk

Mindegy, mire mennek el az uniós pénzek, csak el lehessen őket számolni?

Ki emlékszik még arra a hírre a Bajnai-kormány végnapjaiból, amikor egy vidéki városban európai uniós forrásokból akadálymentesítést végeztek, de a rámpák olyan meredekre sikerültek, hogy senki nem tudta kerekes székkel megközelíteni a közintézményeket? Az önkormányzatnak saját költségén kellett deszkapallókat leraknia, hogy a mozgásukban korlátozott helyi lakosok elintézhessék hivatali ügyeiket. A dolog egyre kínosabbá vált, ezért az illetékes kormányzati szerv vizsgálatot kezdeményezett, de végül mindent rendben talált. Az ellenőrök kiszálltak a helyszínre, és azt tapasztalták, hogy semmiféle problémát nem jelent számukra a bejutás az érintett intézményekbe – különösen, mivel lábuk ép volt, és a lépcsőket használták. Ezzel az ügyet lezártnak tekintették: miért is ne, hiszen minden olyan szépen el lett számolva, a projekt dokumentációját pedig újrahasznosítható papírra nyomtatták, ami kiemelten fontos egy uniós pályázat esetében.

Nem, nem puszta fikcióval van dolgunk, mielőtt bárki ezt feltételezné. Legfeljebb annyiban, hogy az eset nem pont így és nem pont akkor történt. Nem mintha a szocialista kormányok alatt nem futottak volna uniós pénzekből finanszírozott értelmetlen projektek, amelyek vitathatatlan szimbóluma a 40 millió forintból épült 40 centiméter magas bodrogkeresztúri kilátó (természetesen e beruházás körül is minden rendben volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. októberi nyilatkozata szerint). A fenti történet alapjául azonban a mostani dunaújvárosi eset szolgált. Látszólag helyi jelentőségű ügyről van szó, de érthető módon az országos sajtó is beszámolt arról, hogy az új közvilágítási rendszer kiépítése után gyakorlatilag sötétbe borult a város. A helyzet odáig fajult, hogy a fokozott balesetveszély miatt az önkormányzatnak külön kellett gondoskodnia a gyalogátkelők megvilágításáról. S ha ez nem lenne elég, az ügyben valóban vizsgálatot folytatott az uniós KEOP-pályázatokért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amelynek eredményét az Index hozta nyilvánosságra a minap. Mint kiderült, az ellenőrzésre 2015. október 14-én 10 óra és 14.45 között került sor, mely időpont köztudomásúlag kiválóan alkalmas a közvilágítás megtekintésére. Nappali fényben a papírok is jobban látszanak, ezekből pedig egyértelműen kiolvasható volt, hogy minden szabályszerűen zajlott: a számlák hiánytalanul megvoltak, elkészült az előírt elő- és utódokumentáció, a sajtómegjelenéseket is szorgalmasan gyűjtötték. És igen, az NFM éber ellenőrei az újrahasznosítható papír mennyiségét sem hagyták figyelmen kívül.

Megszokhattuk, hogy uniós csatlakozásunk után az EU-s pályázatokkal együtt egy új beszéd-, sőt gondolkodásmód jelent meg életünkben. Eszerint fontosabb, hogy egy támogatott beruházás során foglalkoztattak-e esélyegyenlőségi munkatársat, mint az, hogy a megvalósult fejlesztés milyen hatással van az érintett közösség mindennapjaira – egyáltalán szükség volt-e rá. A jelek szerint mi, magyarok gyorsan és sikerrel alkalmazkodtunk ehhez a gondolkodásmódhoz, és az uniós bürokrácia, valamint a posztszocialista észjárás különös nászából megszületett a kelet-közép-európai abszurd új válfaja: a formai kritériumoknak való megfelelés művészi tökélyre fejlesztése. Nem számít, hogy az elégtelen fényerő miatt egy egész város lakossága kénytelen sötétben tapogatózni, ami a közbiztonságot és a testi épségüket egyaránt veszélyezteti. A lényeg, hogy a pénz a megfelelő zsebekbe kerüljön, és minden szépen le legyen papírozva. Jobb lett a közvilágítás Dunaújvárosban? Nem, sőt romlott. El lehet vele számolni az uniónak minisztériumi jóváhagyással? El. További kérdés? Nincs.

A 250 millió forintból megvalósult – ennek több mint 80 százaléka EU-s forrás – dunaújvárosi (vissza)fejlesztés kirívó eset, de egyáltalán nem példa nélküli. Ezt mutatja, hogy a Csalás Elleni Európai Hivatal vizsgálatot kezdeményezett a vízközműhálózatok fejlesztésére kiírt uniós pályázatok ügyében. Hiába, nálunk még a szennyvíz is piszkosabb. Persze ezt hajlamosak vagyunk némi kurucos ellenérzéssel fogadni, mondván, mit okvetetlenkednek itt jöttment bürokraták. De mint arra nemrég Lázár János is felhívta a figyelmet, mi az uniótól tulajdonképpen nem kaptunk semmit, minden EU-s pályázati forrás a magyar emberek pénze. A kormány pedig bizonyára nagyra értékeli, hogy Brüsszel végre csinál valamit, és segít megvédeni a magyar emberek pénzét.

Ennél csak az lenne kézenfekvőbb, ha ezt maga a kormány tenné. Ha az NFM nemcsak a papírokra lenne kíváncsi, hanem a dunaújvárosiak panaszaira is. Gondoljunk csak bele, milyen vehemenciával vetették volna rá magukat a fideszes politikusok egy ilyen ügyre az MSZP– SZDSZ-kormányok idején! A jelek szerint ez most elmaradt, ki tudja miért. Talán mert a hatalom elkényelmesít, nehezebben megy a vetődés? Vagy más oka lenne? Nem tudjuk, sötétben tapogatózunk.

 MNO

*

Az autósok vegzálása helyett a közlekedésben szabálytalanul résztvevő kétkerekeseket kéne talán kontrollálni

Mindig értetlenül állunk a kerékpárosok elgázolása után a tükör előtt, amikor megkérdezzük magunktól, hogy ez ismét miként következhetett be?

Aztán amikor megtudjuk a választ, ismét megdöbbenünk, mert az esetek legtöbbjében kiderül, hogy az éj sötétjében tekerő ember felelőtlensége, vagy egyfajta vakmerősége, netán öngyilkos hajlama, kamikaze magatartása vezetett a tragédiához.

 

Ócsán sem tapasztalni mást. A kerékpáros az a jogszabályon túli egyén, aki maga sem és akivel a rendőrség sem törődik, egészen addig, amíg helyszínelésre nem kerül sor.  Amikor pedig muszáj ezt megtenni, akkor kiderül, hogy máris vesztésre áll a bringás, mert valamilyen hiányosságot bizonyosan feltárnak nála. Persze ez is a rendőr eljárásának alaposságán, és a balesetben résztvevő másik fél éberségén múlik. Egy ilyen esetben nagyon fontos felhívni a figyelmet a KRESZ ismeretére, betartására és a kerékpáros felszereltségére, közlekedésben való részvételére. 

Jobb, ha tisztában van vele kétkerekezős, hogy az előírt felszerelések hiányában a komoly hátránnyal indul a megítélés és a védekezés során, ha a másik félnek hasonló hiányosságok nem róhatók a terhére. Vagyis egy világítással közlekedő autó és egy kivilágítatlan kerékpáros esetében nagyon nagy hátránnyal indul a bringás. 

Ezért nem tudjuk felfogni, hogy amikor 500 forintért lehet kapni világítást a bringára, akkor miért képesek az emberek és köztük meglett asszonyok teljes elsötétítésben (világítás, prizmák és fényvisszaverő mellény nélkül) a sötét aszfaltcsíkra tekerni!  Nem egy bicajos életét és a saját maga meghurcoltatását mentette már meg számtalan névtelen autós azzal, hogy valamilyen csoda, vagy homályos folt, tükröződés, vagy egyéb apró jel  folytán, idejében képes volt kikerülni egy-egy sötét kerékpárost. Persze elismerést ezért senki nem kap, legfeljebb csak szívdobogást. De azért a kurva anyját az összes sötétben kivilágítás és megfelelő felszereltség (KRESZ tartozék) nélkül  a közútra kicsámpázó kétkerekűnek. Mert számos esetben nem rajtuk múlik, hogy még élnek.

De ne egy hülye, egy potenciális öngyilkosjelölt miatt kellejen eljárások sorozatát végigszenvedni a saját felelőtlen cselekedetük okán!  Még akkor sem, ha a végén Őt marasztalják el. 

Ebben pedig felelőssége van a rendőrségnek is. Főleg akkor, amikor nem ellenőrzi, nem szankcionálja a szabálytalan bringásokat.  

Mert például most is halálra gázoltak egyet.  Talán a család egy idejében kiszabott büntetésnek, vagy az ötszáz forintért megvásárolt születésnapi lámpának Ennél már a temetés is fájdalmasabban többe kerül; -hogy értsék az emberek. 

Tőlünk nem messze, az 51-es számú főúton halálra gázolt egy kerékpározó férfit egy személygépkocsi, Kiskunlacháza külterületén - közölte vasárnap a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu internetes oldalon.

A jármű szombat éjjel ütötte el a vele azonos irányba közlekedő kerékpárost, aki a helyszínen életét vesztette. A baleset okai és körülményei egyelőre tisztázatlanok.

Ez azonban Ócsa belterületén is előfordulhat bármelyik nap, mivel itt a rossz útviszonyok és a hiányos közvilágítás ellenére is képesek napjában szabálytalanul és főleg kivilágítatlanul közlekedni a kerékpárosok.  

 

Jó lenne, ha városunkban nem történne gázolás. Jó lenne nem átélni egy ezzel járó hajcihőt, mert ez nem egy családot érinti magánügy. Sokkal több rejtőzik egy eszement bringás elgázolásában, mint maga a baleset, vagy az abban résztvevő egyik, vagy akár másik fél felelőtlensége. Jobb lenne megelőzni a báj, mint abba egy másikat is belesodorni. Ebben kéne a rendőri közreműködés, mert a traffipax ezt nem oldja meg.

*

Már vizsgálják a helyi állatkínzást - feljelentéskiegészítés keretében indult a bűnügyi eljárás ( - Dabasrégió)

Most érkezett a hír, miszerint nem volt hiábavaló az aggodalom és az összefogás.  A nyilvánosság, a figyelem és a felháborodással teli küzdelem meghozta gyümölcsét.  Köszönet érte mindenkinek.

A rendőrség dolgozik az állatkínzásos ügyeken, azonban valószínűleg nincs könnyű dolguk. A társadalom továbbra sem veszi elég komolyan ezt a büntetőjogi kategóriát, így rengeteg eset rejtve marad a hatóságok előtt. - Olvasható az írás Facebookos felvezetőjében. Aztán jön maga a cikk:

Ócsa – Feljelentés kiegészítés keretében vizsgálja a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az ócsai állatkínzást, amely kapcsán egy macskakölyök esett áldozatul feltehetően helyi fiataloknak. A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatokból kiderül, hogy Pest megyében eredményesség tekintetében folyamatosan romlanak a százalékos adatok 2009 óta. Míg 2009-ben 179 állatkínzás ügyében indított eljárást zártak le, amelyek 78,21%-a zárult eredményesen, addig 2014-ben már csak 18,92% az eredményességi mutató 111 lezárt eljárásból.

2009-ben és 2010-ben magas (179 és 184) volt a lezárt esetek száma és ugyancsak sikeresen zárultak a nyomozások (78,21% és 76,63%). 2015 első félévében összesen 34 esetet zártak le Pest megyében, ezek közül 9 zárult eredménnyel, 25-öt eredménytelenül fejeztek be a hatóságok.

A képen látható statisztika minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, állatkínzásról tett közzé egy fotóval illusztrált posztot a Facebookon egy állatvédő. A kiírás szerint egy 2 hónapos macskakölyök gerincét – vélhetően szándékosan – törték el az alsópakonyi lakóparkban. 

Az eset július 12-én történt.

Adta hírül a Dabasrégió. 

A nagy visszhangot kapott helyi eset ismét rámutat a helyi polgárőrség azon kifogásolhat tevékenységére, mely már annyi esetben szót érdemelt, s kapott itt és más közösségi oldalon.  

A jelen történet során is részt vállaltak az ügyben, segédkeztek is, aminek nyomán megszabadították a kínszenvedéstől. Azonban a rendőrségi eljárás elindításáról mintha elfelejtkeztek volna a felek. 

A  mostani feljelentés kiegészítés is arra utal, hogy bár volt rendőrségi nyoma az esetnek, de a tényleges eljárás valamilyen ok folytán nem indult meg. Ez kicsit érthetetlen egy hivatalból üldözendő cselekmény esetén, de a fokozott figyelem, a felháborodás és a mostani "kiegészítés" folytán az ügy kivizsgálása végül csak megkezdődött.  Jelenleg ez a lényeg.

Ami pedig a jövőt illeti: Levonható tanulság, hogy az egyes eseteket, híreket, beszámolókat, és bejlenetéseket nem lehet felelőtlenül, vagy tessék-lássék módon kezelni. A kért intézkedéseknek pedig mindig szakszerűnek, jogszerűnek és ezen szempontok szerint is elfogadhatónak kell lenniük.

A polgárőrségnek is sokkal éberebbnek, hatékonyabbnak kéne lennie a városi polgárokat foglalkoztató  dolgok irányába. Nem elég ellovagolni a város utcáin, miközben a külterületeket ellepi a szemét. Nem elég jelenlétet mutatni, amikor nem látni mögöttes cselekedetet, hatékonyságot. 

A városlakó ma már elvárja, hogy ne csak a Facebookon, a városi rendezvények alkalmával, vagy a rendőri ellenőrzések során amolyan mögöttes díszletként találkozzon a polgárok védelmét szolgáló őrséggel, hanem a mindennapok történései során, az ismert cselekmények megvalósítása közben vagy azok megvalósításának megakadályozása érdekében is lássa, hogy aktivizálják magukat a polgárok érdekében. 

A fél-dolgok, a látszattevékenységek soha nem elégségesek, és nem is vezetnek jóra. 

Moldován Ágnes nyomán

*