„Azt gondolom, hogy ezt most már látnia kell mindenkinek” - Bukodi polgármester és Molnár jegyző összeállása

 Bukodi szerint is szükség van a nyilvánosságra. Legalábbis ezt állítja akkor, amikor személyét éri vélt, vagy valós sérelem. Ennek eldöntését az emberek józansága, netán az ítélőszék fogja tisztázni. 

Azonban Bukodi korábban soha nem volt ennyire nyitott a média felé. Polgármestersége során előkerült viselt dolgai után érdeklődő sajtót, legyen az bár mely oldalon álló, mindig elutasította, attól elmenekült.

Aztán amikor úgy hozta, akkor inkább befizette magát Ócsát a Fideszhez köthető Kortye Vilmos magántársasága által ismert Williams tévéhez, hogy csak a pozitívumok kerüljenek bemutatásra. 

Mostanság azonban már jó az RTL is, ami arra következtet, hogy Bukodi fideszessége megkopott a választási eredmények ismeretében és csalódottságában rászorultságot érez, vagy a taktikát vált és a kormánypártiságát hátrahagyva igyekszik kimenekülni szorult helyzetéből.

 „Azt gondolom, hogy ezt most már látnia kell mindenkinek” - kiáltotta ország-világgá Bukodi.

Akkor lássuk hát, magunk azt, amit látni kell.

Ócsa polgármestereként Bukodi Károly még utoljára összehívta az önkormányzati testületet. Számos napirendi pont közt bevitt az ülésre egy jegyzői előterjesztést, amit Molnár Csaba készített a számára jelentőséggel bíró polgármesternek szánt jutalmazások és egyéb adományozások sorával. 

Ebben milliós nagyságrendű közpénzek kivételét, átutalást próbálta elérni, ami Bukodi számára hozott volna jelentősebb összegű megnyugvást.  

Bukodi és Molnár ezt szerette volna elérni még utoljára.  Aztán a polgármester tisztsége a hó utolsó napjával megszűnik, Molnár jegyző pedig angolosan lelép, hátrahagyva azt a romhalmazt, amit kettejük munkájával összehoztak.

 

Teszik és tették mindezt az mellet, hogy Bukodi eljátssza a sértődött felet, felhangolva a közvéleményt és mindenkit, akit csak tud a háttrében. 

A hivatal dolgozóit elrettentéssel próbálja rávenni, a távozásra, másoknak pedig pénzt ígér a közös megegyezéssel való távozás esetén, amiben a jegyző és irodavezető felesége is rendesen kiveszi a részét.  

Mindez a háttérben, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, egészen addig, míg a helyi egyesület,a BÉKE választásokon polgármesterséget nyert tagja a pár nap múlva hivatalba lépő polgármester érdeklődve a történések után, kérdéseket nem tett fel.

A történések odáig fajultak, hogy Molnár Csaba hivatalban levő városi jegyzőként megtagadta azoknak a közérdekű adatoknak a kiadását, amit a jövőbeli polgármestert kért. Tette mindezt a vonatkozó törvényi előírásokkal szemben, fedezve Bukodi még polgármesterként ténykedő személyét, viseltes dolgait. 

Molnár cimborálva Bukodival volt szembehelyezkedni a törvényességgel, a választói akarattal és jogkörével.  

Azt gondolom, hogy ezt most már látnia kell mindenkinek!

A minap odáig fajultak dolgok, hogy a helyi "kisebbségi" Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az utcán egy telefonos videófelvételen hevülten rontott neki az ócsaiak Facebookos közösségének, amolyan számonkérés gyanánt.    Mindez elég felkavaró volt, mert látható mód, és az előadásból kitűnve is az hangzott el, hogy most jött ki az önkormányzattól ahol úgymond rendezték (lezárták) hivatali ügyeiket. 

Ebből az is kiderült, hogy a "kisebbségi elnök" valamiféle ígéretet tett korábban, hogy nem indul a polgármesteri székért, ami egyfajta egyességnek, vagy paktumnak cseng, de ez legyen a sajátja, a csalódáson túl, ami fakadhat abból is, hogy netán megvezették. 

Az is elhangzott, hogy Bukodi állítólag mindenkit csak pénzelt. Aztán megkérdezi mik vagytok Ti... ?

Hova lett az a sok ember, akit tíz éven keresztül csak támogatott Bukodi Károly? 

És 10 percen keresztül mondja.

Mindezek (közreadott kinyilvánítás) mögött a városvezetéssel folytatott kommunikáció állt, aminek után került zaklatott állapotban a világhálóra tett számonkérő bejátszás. Ebben nem csak a közösségi oldalakon látható egyéni bejegyzések kerültek kritizálásra, hanem személyeskedő formában a közzétevők is szóba kerültek, mondván kik vagytok ti? Meg hogy azt hiszitek, hogy politikusok vagytok? Meg hanyagolják a közösségi oldalt, az "ócsaiak egymásért"- megosztásokat.  Az egész elég indulatos és zavaros volt, de az látszott, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat elnökét valaki(k) odabent indulatba hozták, felheccelték, idegessé tették, amit aztán az utcán a közreadottakkal vezetett le.

A vita és a hozzászólások csetepatéja azóta is zajlik.    (Zajlott, mert aztán az egészet törölték. Pedig volt egy-két igazán jó észrevétel, meg reagálás. Sokan meg igyekeztek tanúbizonyságot tenni, meg elkötelezettségüket kifejezni. Szóval egy jó kis hatás-/háttértanulmány rajzolódott ki ebből.)

Ezen hangulatkeltésen túl azonban van egy mélyebb igazság. Az, ami már végképpen nem fér bele a normalitásba.  Az, amivel a Facebookon, a csoportokban és a sajtóban sem foglalkoznak.

Az ami fentebb sem hangzott el, de legalább akkora felindultságot kéne, hogy kiváltson, mint a megindult bejelentkezésben látható, hallható volt. 

Ez pedig nem más, mint a Városházán, a Polgármesteri Hivatalban zajló sumákság, az, ami Ócsa további létére hat.  

Ez pedig nem más, mint Bukodi polgármester utolsó napjainak ténykedése, és vele egy húron pendülő jegyző viselkedése. 

Az, hogy információkat, hivatalos, közérdekű adatokat igyekezek eltitkolni és nem átadni, miközben az átadás-átvételre készülve másokkal már elszámolni látszanak. Egyesekkel elszámolni, másokkal leszámolni. 

 Bukodi és Molnár összejátszik Ócsa ellenében. Molnár máris menekülőre fogta, mert elsejével lelép, csapot papot hátrahagyva. Erre kell felhívni a lakosság, a nyilvánosság, akár a sajtó figyelmét. Erről kell és kellene beszélni, nem pedig az ócsaiak egymásért ellen szítani. 

Igen, ennek kell a nyilvánosság. "Ezt ezt most már látnia kell mindenkinek". 

*

Háború, vagy béke - kardcsörgetés és feszültség Ócsán ( - Fidesz, vs reformáció)

 Nagy port kavart Bukodi Károly tegnap délutáni Facebookos bejegyzése. Ma reggelre a bulvár sajtó mellett az ellenzéki portálok közül is átvették páran. 

A dolog lényege, hogy a választásokon alul maradt Bukodi Károly polgármesteri tisztsége az eredmények után megszűnik.  A tisztségvesztéssel számos ezzel járó más járandóság, pozíció, kötöttség is elvész.  

Bukodi azonban ezt úgy tűnik, ezektől nehezen akar megválni.  Így kérte a polgármesternek engedményezett szolgálati autójának megtartását. Aztán a munkavégzéséhez kapott telefont szintén a sajátjaként akarta tovább használni. Sőt, még némi jutalmat is elvárna, hiszen a barátjának tekinthető jegyző előterjesztése szerint erre is igényt tartana. 

Ezen túlmenően a polgármesterséggel járó más előjárói pozícióját is vissza kéne adnia. Így került képbe az utolsó testületi ülés előtt az Ócsai Református Templom Alapítványában betöltött kuratóriumi tisztsége, ami a mindenkori polgármestert illeti meg.  Bukodi a nyáron elvesztette a választásokat, a polgármestersége oda lett. Hivatali ideje szeptemberben lejár. Polgármesteri tisztsége megszűnik. 

A tisztesség úgy kívánná, hogy betöltött alapítványi kurátori tisztségét megszünteti, azt visszaadja, hiszen a szokásjogból fakadó meghívója, a polgármesteri tisztsége elvesztésével visszajár.  Ezt vagy maga által adja vissza, lemondásának felkínálásával, vagy a kuratórium tagságának kell ezt intéznie, ami eléggé ciki a kuratóriumiságba kapaszkodó félre nézve. Márpedig Bukodi erre a ringlispílre szállt, a amikor magától nem mondott le a felszólítást provokatívnak tartván nyilvánosságra hozta.

A dolog lényege, hogy Bukodi nem olyan képzett és belátó, hogy ezt átérezze, Jelen esetben egy sértett félként viselkedik, sebzett dúvadként dúl-fúl.  Nem érti az egészet.

A választási vereség felfoghatatlan számára, mert álmában nem hite, hogy ez megtörténhet.  Maga sem gondolta, hogy polgármesteri dolgai, cselekedetei, viselkedése kiábrándító és eljut vele odáig, hogy a többség megutálja. Ez és az vezetett a vesztéhez, hogy figyelmen kívül hagyta az embereket. Azokat, akik rászavaznak és ezzel újra megválasztják. Mostanra elérte azt a mércét, amivel átbillent a nyelvezet.

Bukodi nem csak a várost, a vártját osztotta meg, hanem a vallásos embereket is ketté vette.  Számára a reformátusok csak egy nyomasztó teher volt, míg a katolikusokat inkább mellőzte, de volt azért olyan közösség, ahol még képes volt némi előnyt élvezni.  Számára az egyház, nem hit, vagy remény, hanem a megkerülhetetlen kötelezvény volt. Ezt a pártszellemiség, a helyi identitás, és a vallási közösség is megkerületlenné tette. 

Ma ott tartunk, hogy az ökumenikus vallási egység megroppant, a helyi Fidesz két részre szakadt Bukodi és Hantos mentén. A várost pedig szintén megosztottá tette a hozzá köthető sajtómunkások maga oldalán hangolásával és a vele szemben nyertes fél lejáratásával. A választások után a hangulat megváltozott, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz embere teljes-pályás letámadást indított. Ezzel sikerült megosztottá tenni Ócsát. 

A mai sajtómegjelenítések után Bukodinak sikerült nevetségessé tennie magát az országban. 

Ócsán a hívei azonban a lelkészt kezdték ki és húzták le, ami szintén csak azt illusztrálja, hogy mennyire igaz mindaz amit Bukodi polgármesterről beszéltek, és mennyire vállalhatatlan a személye. 

Az, hogy műveltsége, szakképzettsége hiányos, legyen a sajátja, de az, amiért áruterítőként elismerik, nem lehet vita tárgya.   

 Sajnáljuk a történteket, de ha közszereplőnek áll az ember, és olyanokat posztol polgármesterként mint amiket Bukodi is megosztott, akkor bizony előfordul, hogy nem lesz minden következmények nélküli, avagy édes. 

Estére már az RTL híradójában is minket szapultak.

 Bukodi sértettességének adott hangot jelen esetben holott polgármesterként maga sokkalta többeket bántott meg.  Nem véletlen, hogy a város lemondott róla és nem kér belőle a továbbiakban.

Bukodi sem véletlenül találta meg az RTL-t, azt a hírcsatornát, aki maga sem kedveli a Fideszt. Most mégis hozzájuk fordult, mert a választási vereségével a kiebrudalt polgármester a Fideszben is csalódott.    

 Nem Hantos Péter tehet arról, hogy Bukodi felégette magát.

Különös kapcsolat ez, amikor az értelem és a butaság küzd egymással.  Bukodi polgármesterként mindent és mindenkit kihasználva próbálta építeni imázsát, elfedve ezzel a város bajait. Különösen igaz volt ez a választás előtti időszakban. Márciusban az RTL klub stábját vezette be a a református egyház tulajdonában álló templomkertbe. Tette ezt visszaélve polgármesteri tisztségével, amikor a  vezető lelkész tudta, hozzájárulása nélkül zárt terület kinyittatásával a tájház megbízottjának megtévesztésével vezette be a stábot.

 

Ez csak az utóbbi időben elkövetett egyik húzása volt.  Az elmúlt évek során ehhez hasonló "csíntevéseket"  képes volt bármikor elkövetni,megtenni a jegyzővel a hátában.

Bukodi mindet és mindenkit felhasznált a saját érdekében, ami közel sem volt azonos a város érdekével. Így került kapcsolatba az RTL-es kontaktjával, amit a mostani esetben is kihasznál.

Hantos Péter leve nem különös.  Bukodi azonban a jelek szerint nem akar önszántából távozni a kuratóriumból. Inkább a sértődöttséget helyezi előtérbe, azzal a hátsó szándékkal, hogy azt láttassa, mennyire gonosz az egyház. És erre vevő az RTL, különösen a jelen esetben, amikor a Fideszesként megkopott Bukosi esik neki az egyházilag és politikailag támadható pártszimpatizáns lelkésznek. 

Ezt a belső konfliktus mindig is tudta élezni az RTL.  Bukodi valójában ezzel semmi hasznosat nem ért el, a személyiségét jellemző primitívségen túl, azzal hogy a pártcsaládját és Ócsát járatja le. Hangulatkeltésnek, az érzelmek felkorbácsolására azonban kiváló volt, de a várost annak bajos ügyeit nem vitte előrébb.   

Bukodi nem csak párton belül okozott szakadást. Benne is meghasadt valami. A tisztesség és a normalitás már rég odaveszett.

 Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy mit vállalt, ugyanúgy ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy honnan  jöttük,  mit végezünk.

Bukodi ezzel együtt erősen visszás és kétes állapotokat egy szörnyű időszakot hagy maga mögött.  Az, hogy ez az emlékkép lesz-e az utolsó róla, az részint elgondolásán, hozzáállásán a további cselekedetein múlik.

Ma sok mindent történt, és egyik esemény sem vált az érintett felek dicsőségére. 

A feleknek - és ebben a fél város is benne értendő, - meg kénye nyugodnia.  A polgármesteri átadás-átvételnek tisztességgel le kell zajlania. A leltárt fel kell venni, az elszámolást el kell készíteni. 

Ócsának a béke útjára kell térnie. 

*

Kétszer is magyarázkodásra szorult a városvezetés - nesze semmi, fogd meg jól ( - mellébeszélés)

 Bukodi saját népszerűsítésére gyúr, amire a közvagyont nem sajnálva biztosítja a pénzt a kisvárosi költségvetés által.

Így kerül finanszírozásra a személyét propagáló Williams tévé a Dabas Rádió, az Ócsai Kisbíró ami csak a polgármesteri érdekeket és a pozitív híreket, mint a polgármester sikereinek hírszónokaként jeleníti meg. Itt a polgármesternek nem szimpatizáló képviselőknek, az ellenzékinek kikiáltott egyéneknek, és az ide sorolt egyesületeknek helye nincs.  Teszik ezt közpénzből a városi hírforrásként fenntartott sajtóorgánumként ismert önkormányzati lappal, valós híradás és hiteles tartalom nélkül.

De ugyancsak ennek a Bukodi alkotta kisvárosi propagandának része a most felkapott turisztikai imázs, amit pont a polgármester és alfele nem támogatott mindaddig, amik a tiszteletre méltó néhai Török László önkormányzati képviselőként is szorgalmazott, életben tartott. Elhunytával máris fontossá vált Bukodi számára a turisztikai célzatú hírkeltés, miközben polgármesterként maga volt az, aki a turizmus helyi bázisaként szolgáló Tourinform Irodát bezárta és ezzel a helyi turizmust kinyírta. Tette ezt korábban Ócsa ellenében azért, hogy riválisát, Török László munkáját munkásságát ellehetetlenítse. Most, hogy Laci elhunyt és nincs, érdekes mód fontossá vált Bukodi számára Ócsa turisztikai látványossága, a város népszerűsítése és elfogadtatása, az idegnek idecsalogatása, úgy is, mint egyfajta pénz- és bevételi forrás, valamint annak kiaknázása. Igaz Bukodi soha nem tett eleget annak a feladatának, hogy Ócsa elérhetősége, akár gyalogosan járdán, vagy kerékpárral erre létesített biztonságot adó kerékpáros úton biztosított legyen.

Nem. Ennek érdekében valójában szinte semmit nem tett. 

Akkor, amikor mások építkeztek, akkor Ócsa városvezetése semmire nem volt képes. Amikor a szomszédos településeken sorra létesültek kerékpárutak pályázati támogatással, akkor Ócsa egyetlen méternyit nem tudott kihozni, megvalósítani ebből.  

A járdaépítési feladatától úgy fordul el Bukodi, Ócsa polgármestereként mint ördög a tömjéntől.  

Erre, most meg az ellenzéki RTL klubbal összeadva magát és párttársát is kijátszva hatol be a Premontrei kolostor kertjébe és a műemlék templom épületébe, mint a rejtőzködő szerető a szomszéd asszony ágyásába.  

 Tény, hogy a párttársaként nem tisztelt Hantos Péter lelkész egyházi vezető háta mögött, polgármesteri mivoltával élve, azt túllépve, megtévesztő mód eljárva játszotta ki a kulcsos személyét, biztosítva ezzel az ellenzéki média riportfilmjét amihez volt képe magát adni.  Mindez a szereplés annak narcisztikus személyiségi jellegnek a megnyilvánulása, amiről már többet cikkeztünk. 

Bukodi a helyi református közösség vezető lelkipásztorának szorult magyarázkodásra az esetet követően.    

 Bukodinak nem ez volt az első esete, hogy korábbi támogatójával, párttársával konfliktusba keveredik.  Emlékezetes mód járt el Jarábik Klára Hantos lelkész felesége (Hantos-Jarábik Klára) esetében, amikor az Egressy Gábor Szabadidőközpont vezetőjeként közpénzes végkielégítéssel, Ócsa kárárra menesztette.  Akkoriban egy rakás emberrel helyezkedett szemközt Bukodi polgármester, köztük a vezető lelkésszel. Igazából a polgármester máig nem adott megfelelő tájékoztatást, magyarázatot Jarábik Klára kirúgásáról. Inkább fizetett, és fordított a városi kasszából erre több (úgy 5) milliónyi forintot akkor.

Évekbe telt, mire sikerült elfogadtatni a mostani igazgatót Paksi Zitát. Az is tisztán látható, hogy a helyi művelődési házat, mint támogatott önkormányzati intézményt a polgármester amolyan látványpékségként tartja lajstromban. Ez azt a stratégiai kommunikációs hátteret jelenti, amit az Egressyt igazgató Paksival kíván megvalósítani. Zita és csapata pedig hol kényszeredetten, hol szolgalelkűen teljesíti az elvárást. Pedig Szné S. Ágnes és a többiek korábban mind Klára mellett álltak. Aztán mégis Bukodi hűbéreseként álltak szolgálatára Paksi mellett a polgármesteri elvárásoknak. Most ez a művelődési központ biztosítja a Bukodi & Fidesz propagandakampány bizonyos megvalósítási hátterét.

Ennek a műveletnek az egyik része az Egészségnap, amit sikerült úgy meghirdetni, és összehozni, hogy a helyiek nagy része kimaradt az egészből. Kimaradt, mert nem tudták, hol és miként kell jelentkezni, hiszen azt nem tették közre a reklámozott anyagban. 

Történt ugyanis, hogy a szinte direkt hiányosan, rosszul közzétett programra a lassan ébredő helyiek már nem tudtak jelentkezni, mert az ottaniak, az önkormányzati dolgozók, a rokonság, a haveri slepp mind elvitte a jelentkezők névsorát.  Vagyis nagyrészt ezek az emberek töltötték ki és töltötték be a korlátozott létszámú jelentkezésre vállaltak helyét. Persze erről egyetlen szót, utalást nem ejtettek a szervezők.  A korlátozott jelentkezési (jelentkező) létszámról azonban a Műv.Ház, Paksi Zita, az Önkormányzat, és a magyarázkodásra kényszerülő polgármester sem szólt előzőleg. 

De még utólag sem, hozták elő, hogy valójában ez minként volt így elcseszve, azaz alátervezve. 

A lényeg, hogy a városlakók nagy része hoppon maradt, a felháborodás pedig végigsöpört a lakosságon.  Ezért volt kénytelen kamera elé állni és pikírozni magát Bukodi.  A hibát azonban  ez esetben sem ismerte el, ahogy eddigi polgármesteri tevékenysége során egyszer sem. 

A lényeg és az elszomorító mindebben, hogy a lakosságot ismét sikerült Paksi Zita és mögöttes intézményének felhasználásával lóvá tennie, úgy, hogy a felhasznált közpénzből, ezúttal is csak ők, a haveri holdudvar járt jól, miközben Bukodi mell-feszengve állhatott kamera elé, hogy a Facebook adta közösségi oldal által maga-mutogatva, hazug mód azt állítsa, hogy lám megint mit cselekedtem az alattvalókért. Valójában ezzel is csak a költségvetést és a neki bizalmat szavazókat csapta be.

Akik ismerik, és kiismerik már ezt a szélhámos polgármestert, azok rég nem veszik be az általa megjelenített maszlagot.  Bukodi nem Ócsáért, nem a választókért van. Polgármesteri térnyerése másról sem szólt, csak a hazudozásról, a becsapásról, a lakossággal való szembenállásról. Ennek kell, hogy vége legyen.

*

Buksi kutyából sem lesz elfogadható szalonna - a böllér és az ünnepi disznó ( - szenteskedés helyett)

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnapunk: Szent István király napja, a magyar államalapítás, és az állam több mint ezeréves folytonosságának emléknapja.

 1083. augusztus 20-i szentté avatásától játszik szerepet Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Augusztus 20. egyben az új kenyér ünnepe is. 

Ócsán augusztus 20.-t többnyire a református lelkész, Hantos Péter kenyérszentelésével valósította meg Bukodi polgármester.  

 

Aztán egyszer a hétköznapok során kenyértörésre került sor, amikor is Hantos lelkész önkormányzatban érintett feleségét, a polgármester korábbi lieblingét amolyan hirtelen  mellőzöttként bocsátotta el a "főnök" a helyi művelődési ház éléről. Akkor Hantos lelkész nagyon mérges lett és szinte magából kikelve szólalt meg a hívők előtt és közösségi oldalán. A maga is pártos lelkész, még a képviselőséggel is felhagyott, mert ott és abban is ellentétbe került a szintén fideszes polgármesterrel. Persze Bukodival nem nehéz összetűzésbe kerülni, mert aki nem annyira süllyed mélyre és nem lesz annyira alantas és piszkos, hogy leérjen hozzá, a hamar nélkülözésre, vagy ebrudalásra számíthat.  Így lett új vezetője az Egressynek és vált unszimpatikussá egymásnak a polgármester és a református lelkész. Ugyancsak ekként lett nélkülözött Ócsa korábbi főépítésze a szintén fideszes Horváth Zoltán is, akinek a város számos jellegzetessége képviseli munkássága nyomát. 

De ne legyünk ünneprontók akkor, amikor a Szent Istvánra emlékezünk.  Ünnep alkalmával a résztvevők arról beszéltek, milyen közönségteremtő eseményei, elemei vannak a református egyháznak, amelyek bírnak olyan erővel, mint a katolikusok számára a szentek kiemelt tisztelete vagy a búcsúk és zarándoklatok. Miért mindig és kizárólagosan csak a református lelkész mondta Bukodi érdekében az igét?  Mi köze a fideszes Hantos Petinek és a mögöttes reformátusi lelkületének ahhoz az ünnepelt szenthez, amit az egyháza nem ismer el?  Micsoda megtévesztés, vagy tudatzavaros állapot ez a tetszelgés a református oldalon?  Amikor identitásválságról beszélünk, és nem érezzük magunkat otthon az egyházunkban, azért lehet, mert nem vagyunk önazonosak: a gondolataink, szavaink és cselekedeteink nem állnak egymással összhangban. A reformátusok Hantosa zavarodott azonossággal bír akkor, amikor párttársa nyomdokai mentén a szentséges István bálványozó ünnepén politikai szószolásra emelkedik a klerikális hívők és nem hívők előtt. 

Aztán, amikor a "haragszom rád" korszakát éltük, akkor már jöhettek a más felekezetek képviselői is. Így az augusztus 20.-ai események amolyan ökumenikus megemlékezéssé fejlődtek.  Az évek teltek, Klárika és a sérelmek feledésbe mentek, Bukodi tért nyert és Hantos is megbékélt, mert nem tudta túllépni a polgármester egyeduralmát.  A református hívők maguk is megosztottá lettek, a többségi fideszes hitük és egyházi hitvallásuk mellett.   

Így jutottunk el az idei esztendőig, amikor is Bukodi egyfajta gesztusként az ócsai Pro Urbe, vagyis a városért elnevezésű helyi kisvárosi (hivatali) elismerést adományozta Hantos Péter református lelkész párttársának, amit a Köztársaság térre visszahelyezett megemlékezés alkalmával adott át.   

“Uram, a te ítéletedet adjad a királynak!”

Augusztus 20-ra készülve eszembe jutnak diákkorom történelemkönyvei. Olvasom bennük gondolatban
államalapító királyunk nevét: “I. István” Néhol így: “I. (Szent) István.” Amikor én az iskolapadban
ültem, az volt a fontosabb, hogy hányadik király volt e néven István, és nem az, hogy milyen
életminoséggel uralkodott. Nemrégen azonban kezembe került egy könyv, amelyikben jólesően olvastam az államalapító nevét ilyenképpen: “Szent (I.) István.”
Egész népünk számára fontos lenne ez a gondolkodásbeli váltás. Érezzük is ezt egyre többen. És itt nem a “klerikális reakció” szólal meg, hanem az utca embere. 

A protestáns egyházaknak nincsenek római katolikus értelemben vett szentjeik, nem élünk a szentekhez fűződő közbenjáró imádság lehetőségével, mivel azt valljuk, hogy egyetlen Közbenjáró van Isten és emberek között, az élő Jézus Krisztus. De mi is tudunk a megszentelt életről, a megtérést szükségszerűen követő megszentelődésről, Istennek tetsző, odaszentelt életről az evangéliumi mérték szerint. Erre minden megtért hívő protestáns igyekszik, ez hitének belső parancsa, hogy tettekben is megmutassa hitét. 

Azt tapasztalom, hogy a reformátusoknál gyakran gond van a szent szó használatával. A zavar oka legtöbbször, hogy fogalmunk sincs, hogy mit is jelent. 

Hantos is csak szenteskedik István királyunk napján augusztus 20.-n párttársa, Bukodi polgármester mentén, azaz szolgálatában.

Mert, mint ismert, a disznóvágáshoz is legalább két fél szükségeltetik: a böllér és disznó. 

*

Borzasztó állapotban van egy református műemléki ház Ócsán - a presbiterek háza omladozik ( - a lekész várja)

Borzasztó állapotban van egy Ady Endre  utcai épület a műemléki Premontrei kolostor

tőszomszédságában Ócsán. 

Ez a presbiteri ház, évek óta magára hagyatottan, pusztulásra ítélve dacol a lelkész ellenében a természettel - Isten kegyelmével ( - 2012. V. havi fotó az akkori állapotokról)

Bár az előző önkormányzat a város pénzén megtámasztotta, de az a tetőn át továbbra is átázik és a vályog düledezik. Az ingatlanért felelős református közösség a vezető lelkésszel együtt szarik az egészre. Az önkormányzat és a műemlékvédelem persze egyszer sem tartott helyszíni szemlét és kért ellenőrzést sem, sőt nem szólította fel az egyházi tulajt a rendbetételre se. Így semmi nem történt annak érdekében, hogy a reformátusok presbiteri házát átmentsék az utókornak. A tiszteletes láthatólag nem kíván foglalkozni ezzel az egyházi vagyonnal. Szívesebben politizál a város polgármesterével az önkormányzat és a város berkeiben, mintsem az ilyen alantas földi javakkal bíbelődjön. Az épületet amúgy műemléki védelem alatt áll, de ez sem jelent gondot, hogy elhanyagolják. A felek valójában az összeomlásra várnak, csakhogy a ház Isten kegyelméből dacol a nagytiszteletűvel és nem adja magát. 

A műemléki környezet egyik népi parasztháza már oda lett - ennek hűlt helyén állva tartotta beszédét a helyi református lelkész  (- 2011. augusztus 20.-a)

Amúgy a presbiteri ház telke nagyon jó alapul szolgálna a műemléki környezetben egy újszülött háznak, ahol esetleg szerényen meghúzhatná magát a friss házas fideszes lelkésze a reformátusoknak. 

 

A premontrei rend számára épült, a reformátusok által egykoron birtokba vett templom díszkivilágítására milliók folynak el a városi kasszájából, a szomszédban álló presbiteri házra már senki (sem az önkormányzat, sem a reformátusok) nem fordít pénz és figyelmet - szégyen és kárhozat ez a lelketlenség a reformátusoktól és a helyi lelkésztől

Mert a politikai mutyi itt, Ócsán sem elkárhozott jelenség.

*

Korrupcióinfó: a Református Egyház nagyon jól áll és élvezi - Bibliaóra 120 ezerért, diszkivilágítás még többért

Érezzük, látjuk, hogy Ócsán is mekkora a kormánypártiak és a reformátusok közötti összefonódás a hétköznapokban és a közélet dolgaiban.

Éjszakai fényárban a reformátusok szentélye - a városban közpénzes támogatásából fedezik a költségét

Tudjuk, hogy miként próbálták a város egyetlen általánosát bekebelezni és tapasztalhattuk, hogy ehhez miként asszisztál a fideszes városvezetés. Szerencsére a józan gondolkodók felháborodásának és a kibontakozó botránynak, az utolsó pillanatban meghátráltak a felek. Erről anno a blogon már foglalkoztunk. 

Túlzó és pazarló díszkivilágítás a reformátusok fényességéért - közpénzéből ( - mások fizetségéből pompáznak)

Az sem új keletű, hogy az önkormányzat a városlakók pénzéből fizeti a reformátusok túlzott méretű pompáját az általuk birtokolt Premontrei kolostor díszkivilágítását, míg ezt  más felekezetek esetében nem teszik. Észrevehető az a hozzáállásbeli különbség, miszerint a katolikusoknak nem kedveznek ezzel. Ők maguk állhatják cechet, ha külső fényt akarnak a templomnak. 

Aztán ott van a reformátusok műemlék presbiteri háza, ami szintén az önkormányzat tudtával és hozzájárulásával kerülhetett csak abba a romos-omladozó állapotba, amibe a közös felelőtlenség (vagy éppen szándékosság) hozta.  Az együttműködésüknek köszönhetően az önkormányzat, a városi jegyző nem is szólítja fel az ingatlan tulajdonosát a lakóépület rendbetételére, renoválásra vagy állagmegóvására.

Elvileg műemléki védelem alatt áll(na) - Református tulajdonban van, Hantos Péter helyi lelkész lelketlen gondozásában és a Bukodi-Horváth adta városvezetés asszisztálása mellet ( - vannak akik telekspekulációt sejtenek az elhanyagoltság mögött)

Pedig az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint a reformátusok tele vannak lóvéval. 

Korrupcióinfó:  - Handházy Ákos a reformátusok nagylábon állására hívta fel a figyelmet

Hadházy Ákos  sajtótájékoztatójából kiderül, a Magyarországi Református Egyház egyes európai uniós pénzekből finanszírozott beszerzése a költségvetési csalás gyanúját vetik fel. Azt mondta: a református egyház beszerzéseit vizsgálva talált "horribilis árú tanulmányokat", "érthetetlen áron" megvalósított rendezvényeket, illetve olyan képzéseket, amelyeknek nem nagyon látszik a célja. Ezek a beszerzések ellentmondanak a protestánst puritanizmusnak és sok esetben "súrolják a költségvetési csalás tényállását" - értékelte az LMP-s politikus.

Hadházy Ákos példaként hozta a debreceni nagyerdei gyülekezetet, amely egy - párkapcsolati tanácsadási rendezvénysorozatra kapott - 40 millió forintos uniós támogatásból 30 milliót egy budapesti projektmenedzser- és tanácsadó cégnek adott.

Hozzátette: a hajdúböszörményi egyházközség egy debreceni rendezvényszervező cégnek adta 40 millió forintos uniós támogatását, amelyből többek között az "ország valószínűleg legdrágább", 120 ezer forintos bibliaóráit tartották meg.

Hadházy Ákos szerint annak a 198 millió forintnak az esetében is felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja, amelyet a Magyarországi Református Egyház a fenntartásában lévő szociális szolgáltatók és intézmények alap- és szakellátási feladatainak fejlesztésére kapott.

Együtt ájtatoskodnak - Hantos Péter, Horváth Tamás, Pánczél Károly (balról jobbra)  - Ócsán református körökben

Az LMP politikusának megvilágosodása Ócsa műemlék kolostorának éjszakai fényárjában szintén észlelhető lehet.

Forrás:  MTI / Népszava

*

Advent, ami összehozza az embereket - egyház és politika ( - református egyházpolitika)

Dicséretes, hogy Ócsán már az egyház is a Fidesz körül mozog, és Fidesz tagok is az egyházba avagy annak sorai közé húzódnak. Akár feloldozásáért, akár imáért, vagy irgalomért netán más fohászért ülnek a padsorokba a reálpolitikusok, a megtérés és hitélet megváltozása és a mögöttes cél a fontos számukra, ahogy számunkra.

Hantos Péter református tiszteletes Fidesz, Horváth Tamás önkormányzati képviselő Fidesz, Pánczél Károly ogy. képviselő Fidesz  - egysoron ülve

„Dicsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.” ( I. Krónika 16, 8.) 

*

Volt rá keret: - minden jelentkező megkapta a magáét - Ócsa vezetése másban utazik ( - nem szociális alapon)

Városszerte értetlenkednek a családos emberek, hogy Ócsa város önkormányzata miért nem vette igénybe a kisvárosi költségvetést kímélő állami támogatást a szünidei étkeztetésekre.

A szülők sem értik, hogy más önkormányzatok jó példáját követve, Ócsa vezetése miért hagyja el ezt a támogatást, amikor a költségvetésünk súlyos finanszírozási gondokkal terhelt.

Bukodi Károly polgármester nem egyszer hivatkozott már a finanszírozási gondokra, akkor, amikor fizetési kötelezettségek során a részleteket választotta. Így volt ez a mihaszna romos Tsz-Iroda megvétele esetén és az általános iskola kártételezése során is. A városházával szemközt álló omladozó épületet több részletben törlesztve fizette a város. Más esetben a lakosságnak ítélt kártérítés is késedelmes, vagy részletekben való törlesztéssel járt. 

Mindez arra utal, hogy a városi költségvetés nem a legjobb kondícióban van.  Tehát igencsak ránk fér a kiegészítő segítség, a támogatás.  Ezért az értetlenség az ismert nyári étkeztetés kapcsán, mivel Ócsa erre a lehetőségre nem tartott igényt.  

Pedig Ócsán és annak településrészein bizony volna igény a támogatott étkeztetésre. Ezt azonban nem mindegy, hogy miből és hogyan teremti elő és fizeti a város.  

A kormányzat pont azért biztosít lehetőségeket a települések vezetésén keresztül az ingyenes, vagy támogatott ellátásra, hogy az érintettek, a szociálisan érzékenyek úgy részesülhessenek ebben, hogy ezzel a helyi költségvetést ne terheljék. Erre volt adott a lehetőség, amivel városunk a választott képviselői útján valahogy nem kívánt élni. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára (Rétvári Bence) kedden, a fővárosi sajtótájékoztatón elmondta:  A meghirdetett programból egyetlen jelentkező önkormányzat sem maradt ki. A  nyári szociális étkeztetési pályázatra az önkormányzatoktól éppen annyi támogatási igény érkezett, amennyinek a hárommilliárd forintos keretből eleget tudnak így tenni. 

Az állam korábban még soha nem fordított ilyen jelentős összeget a nyári étkeztetésre, a hárommilliárd forint 360 millióval több, mint tavaly és 600 millió forinttal, mint tavalyelőtt jutott erre a célra - ismertette.

Mintegy 144 ezer gyerek kap a nyári szünet idején napi háromszori étkezést a települési önkormányzatokon keresztül - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a sajtótájékoztatón.

Blogunk szerette volna megkérdezni az államtitkárt, hogy az Ócsához tartozó szociális lakóparkot befogadó azt ellátó önkormányzat és annak vezetése miért nem részesült ebből a támogatásból, de mint az elhangzott, "a meghirdetett programból egyetlen jelentkező önkormányzat sem maradt ki".

Vagyis, akik nem kaptak azok nem igényelték ezt a forrást. 

Ezt követően és a korábbi felvetések után többször átnéztük Ócsa város hivatalos honlapját, az önkormányzat Fidesz frakciójának Facebook oldalát, és a Polgármesteri Hivatal online üzenő oldalát, de sem ott, sem a több milliós éves ráfordításba kerülő hivatalos szócsőben, az Ócsai Kisbíró önkormányzati újságban sem találtuk rá a választ.

A polgármester és környezte, vagy maga a hivatal úgy nem említ szót minderről, mintha nem is lenne, vagy meg sem történt volna.  

Érdekes a városi önkormányzatnak és vezetésének a nyilvánosság felé fordított figyelme, valamit tájékoztatási kötelezettsége, amit igencsak sajátos módon folytat.  A polgármester a dupla média lehetőség ellenére nem képes azok meglévő felületén a megfelelő tájékoztatást nyújtani. A városi önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága és annak elnöke, Hantos Péter sem adott jelentést, vagy szolgáltatott információt a már hetek óta ismert és szóban forgó gyermekétkeztetési fiaskó után. Pedig nekik is van egy külön közösségi célra használt felületük az interneten, de ott sincs friss anyag, csak egy több éves torta fotója, meg pár régi kép. 

Sajátos mód a polgármester is egy ingyenes közösségi oldalt használ fel arra, hogy beszámoljon bizonyos eseményekről, miközben mind a városi honlapért, mind az újságért közpénzt von el és fizet ki a városunk a lakosság önkormányzati költségvetéséből, de azok egyikében sem olvashatni az itt firtatott nyári étkeztetési támogatás elmaradásáról szóló hír. 

Ez nem egy jó dolog, hiszen minek a drága médiafelület, ha az nem ad kellő tájékoztatást, ha azt maga a polgármester is megkerüli, amikor a saját közösségi oldalán oszt meg városi történéseket, beruházási eseményeket és mi egyéb sportköri beszámolókat.   

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormányok idején a gyerekek nyári vagy év közbeni étkeztetésére fele annyi sem jutott, mint most.

A sajtótájékoztató előtt nem sokkal Balog Zoltán miniszter azt mondta, szeptembertől nem fordulhat elő Magyarországon, hogy egy gyereknek anyagi okok miatt nem biztosítják a napi háromszori étkezést.

Erre utalva Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy az év közbeni szociális gyermekétkeztetésre biztosított összeg 2010-ben 29 milliárd forint volt, az idén 58 milliárd, jövőre pedig mintegy 71 milliárd forint lesz.

 

Valóban értetlenül áll és néz az ócsai ember, amikor ezzel szembesül.  Legyen ez hír, egy esemény, vagy éppen az aktuális nyári étkeztetés.  Úgy tesz a város, mintha egy aranybányán ülnénk, és nem lennének adósságterheink.  Nem kér a szociális támogatásból, de fizet azért, aminek kevés hasznát látjuk.  Ezt érzékeljük az Ócsai Kisbíró olvasása és az események távoli visszaköszönésében. a a nyári étkeztetés igénytelensége kapcsán, vagy éppen a régi Tsz-Iroda és az új autó bevásárlása esetén. 

Mindegyiket látjuk, az adóértesítőnkből kiolvassuk, de a hasznát nem érzékeljük. Legalábbis nem mi, akikért az önkormányzati ülések lélekharangja sem szól. 

Híradó, Hír24, Ma.hu,

*

A református egyház és a jobboldali pártok - Hantos Péter nyílt politikai szerepvállalására ( - pártos gyülekezés)

A református egyház és a jobboldali Fidesz kapcsolatról cikkez a Galamus-csoport oldalán Huszár Ágnes. 

 (Tévedés, ne essék, Ő nem a helyi Fidesz által támadt személy testvérének a mostohahúga, bár vallásukat tekintve lehet némi rokonság; - viszont az írás elgondolkodtató.)

Normális demokratikus viszonyok között egy egyház, mint szervezet, így a Magyarországi Református Egyház (MRE) sem ápolhatna közvetlen kapcsolatot egy politikai párttal. És fordítva sem: egy pártnak – még ha hordoz is a nevében egy felekezetre utaló szót, pl. kereszténydemokrata – sem lehet közvetlen beleszólása egy vagy több egyház belső életébe. Az egyházak és a pártok az élet más területein működnek: az egyházak az emberek spirituális igényeit elégítik ki hitéleti tevékenységgel, a pártok az egész közösség életét próbálják meg alakítani érdekek és értékek alapján. Azok a pártok, amelyek törvényes választás útján a parlamentbe kerülnek, törvényalkotással formálják a közösségi lét kereteit, döntéseket hoznak gazdasági és környezeti ügyekben, alakítják a kapcsolatot közeli és távoli más közösségekkel. Az egyházak pedig hitelveik alapján az egyén lelkével foglalkoznak, folytatnak missziós és karitatív tevékenységet. Egyszerűen szólva a pártok és az egyházak más pályán játszanak.

A mai Magyarországon más a helyzet.

Dióhéjban: a rendszerváltás után az MRE vezetősége az első szabad választásokon győztes pártot, a programjában kereszténydemokrata MDF-et tüntette ki rokonszenvével. 1991 és 2002 között dr. Hegedűs Lórántot választották a Dunamelléki Egyházkerület püspökévé. 1991 és 1997 között ő töltötte be Zsinat lelkészi elnökének tisztét is. Ő az MDF nacionalista szárnyát képviselő Csurka Istvánnal tartott fent személyes jó viszonyt, amely csak megerősödött a MIÉP megalakulása után. Csurka élettársával együtt megbecsült látogatója volt Hegedűs püspök Kálvin téri templomának, a tisztelt vendégeknek kijáró helyre, a Mózes-székbe ültették őket. A Hegedűs család rendszeres szereplője volt a MIÉP nagygyűléseinek is: a püspök lánya énekelte a párt indulóját, fia pedig gyújtó hatású beszédeket mondott. Amikor 1998-ban Csurka pártja bejutott az Országgyűlésbe, ifj. Hegedűs Lóránt – a MIÉP alelnökeként – országgyűlési képviselő lett.

Hegedűs püspök nyilvános pártpolitikai fellépései, beszédeinek nyíltan cigány- és zsidóellenes kitételei nem fejezték ki minden magyar református nézeteit. Sokan úgy vélték, az ilyesfajta politikai szerepvállalás összeegyeztethetetlen a lelkészi hivatással és a püspöki poszttal. Hegedűs püspöknek és családtagjainak megnyilvánulásai a külföldi testvéregyházak képviselőinél is kritikát váltottak ki. Amikor 1997-ben Hegedűst Bölcskei Gusztáv váltotta fel a Zsinat lelkészi elnökének székében, számos református gondolhatta úgy, hogy ezzel az MRE kikerül a pártpolitikai arénából.

2002-ben dr. Hegedűs Lóránt elveszítette a választásokat a Dunamelléken dr. Bogárdi Szabó Istvánnal szemben. Az új püspök közismerten Orbán bizalmasának számított, Balog Zoltánnak régi iskolatársa és jó barátja volt, ezzel pedig bekerült a Fidesz holdudvarába is. A jelek arra mutattak, hogy az MRE távolabb került ugyan a MIÉP-től, de közelebb a Fideszhez, tehát csak annyi történt, hogy a pártpolitikai arénának egy másik pontjára helyeződött át.

Az MRE vezetőségének a Fideszhez fűződő kiemelten jó kapcsolata már az első Orbán-kormány idején érződött. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1999-ben, a Fidesz-kormányzat idejében ratifikálták a Horn Gyula által újratárgyalt ún. Vatikáni szerződést. Jakab Attila így fogalmaz: „Horn abban reménykedett, hogy a vallásszabadság és a kiépülő plurális demokrácia keretei között elbizonytalanodott katolikus (és járulékosan a többi társadalmilag befolyásosnak vélt) egyházat sikerül lekenyerezni/megvásárolni némi privilégiummal és kiszámítható pénzügyi juttatással, tekintettel az 1998-as parlamenti választásokra. Tévedett. Ellenben elindította azt a folyamatot, amelynek a legnagyobb haszonélvezője az Orbán-rezsim. Magát a szerződést ugyanis csak az első Orbán-kormány Országgyűlése ratifikálta (1999-ben), és ezzel el is indult a teljes összefonódási folyamat.”

Az első Orbán-kormány számos alkalommal kedvezett a Magyarországi Református Egyháznak. Kormánytartalékból támogatta például a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara számára tervezett új épületet. (Új épület nem készült, a Reviczky utca 4. alatti házat javítgatták belőle, hogy miért, nem tudni.) Bölcskei Gusztáv 2011 májusában megejtő őszinteséggel ezt nyilatkozta Vári Györgynek: „A különben szintén református miniszterelnökkel levő ’szövetség’ is fontos, de az még jobb lenne, ha sikerülne úgy szeretni minket, hogy közben sűrűbben hallgassanak meg... Szeretnénk ennek a kormánynak hátszelet biztosítani, de néha nem találjuk a vitorlát.”

Nagy kérdés persze, hogy egy protestáns egyház feje miért gondolja, neki az a feladata, hogy fújja a „hátszelet” egy olyan kormánynak, melynek vezetője történetesen ugyanahhoz a felekezethez tartozik, mint ő. Mindenesetre megjutalmazta érte a „szintén református miniszterelnök”, hiszen például 2013 májusában a tízmilliárd forintot adott a „debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére”.

Az MRE-nek tehát kétségkívül van haszna a kormányközeliségből, de Orbánnak is – a szimbolikus kommunikációban. Ő nemzetközi fórumokon gyakran utal országa és a maga kereszténységére (kálvinista szóhasználattal: keresztyénségére), sőt arra is, hogy Európa viszont letért erről az útról, és a ő feladatuk visszavezetni oda. Mondanivalóját gyakran kezdi „ünneplő gyülekezet” megszólítással és fejezi be „Isten engem úgy segéljen!”-nel. Udvari történészeivel pártja történelmi tablójára „talpig úriember” református személyiségeket – Tisza István, Horthy Miklós – festetett, spirituális örökösként pózol előttük. Ellentmondó, kötekedő vitastílusát pedig „kálvinista nyakasságával” magyarázza.

Orbán a belpolitikában is érvként utal felekezeti, vallási indokokra. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterré való kinevezését annak idején Balog „erős református hitével” indokolta. Az EMMI közben igazi református fészekké vált. Hoppál Pétert, a pécsi Református Gimnázium igazgatóját, a Fidesz korábbi szóvivőjét kultúráért felelős államtitkárnak nevezték ki. Köznevelési államtitkár pedig az a Czunyiné Bertalan Judit lett, akinek közoktatási tapasztalata nincs, viszont szintén református, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett és nagykőrösi főiskolai karán tanított.

A Fidesz és az MRE közti mézesheteket csak a Szabadság téri lelkész – ifj. Hegedűs Lóránt – jobbikos akciózása zavarja. Ezt az MRE vezetősége megpróbálta egyházon belül elrendezni. Amikor például Hegedűs bejelentette, hogy a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének első napján, 2013 május 4-én sorra kerülő rendezvényen követelni fogják a közgyűlés résztvevőitől, hogy ítéljék el „az 1919-es és 1945 utáni judeobolsevik keresztyén- és magyarellenes terrort, s annak zsidó vezetőit”, egyházi elöljárói egyszerűen megtiltották neki a részvételt. Így a rendezvényt – jobbikos bajtársai körében – Hegedűs országgyűlési képviselő felesége vezényelte le.

A Magyarországi Református Egyház szokásos képmutató-halogató taktikája azonban nem vált be akkor, amikor Hegedűs 2013. november 4-én a Hazatérés templomában felavatta több jobbikos országgyűlési képviselő társaságában Horthy Miklós bronzszobrát.

A rendezvényt nem várt hazai és nemzetközi tiltakozás követte, így a Magyarországi Református Egyház vezetői sem hallgathattak. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a dél-koreai Puszanból írta, hogy „szomorúan és megütközéssel” olvasta a híradásokat. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, dr. Szabó István pedig kiadott egy nyilatkozatot: „az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására kértem fel”.

Megindult tehát az egyházi eljárás és véget is ért első fokon 2014. március 7-én. Megállapították, hogy Hegedűs Lóránt szoborállítása „az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe” ütközik. Bár a bírónő szerint ez súlyos fegyelmi vétség, mégis a csekély büntetés, az írásos megrovás mellett döntöttek, hiszen „az egyházi bíráskodás pásztorolás”. Az ítélethirdetést sajtótájékoztató követte, amelyen Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a per során jogi tanácsokkal látta el a lelkészt, elégedetten közölte, hogy az ítélet felér egy győzelemmel, a bíróság „nem mert szembemenni a közösség erejével, és ez az erő a kulcsa annak, hogyan foglalhatjuk vissza hazánkat”.

Ezt az első fokú ítéletet semmisítette meg most a másodfokon eljáró egyházi bíróság. A döntés szerint az egész eljárást újra kell kezdeni.

2014-ben püspökválasztások lesznek a Magyarországi Református Egyházban. A Zsinat lelkészi elnökének széke is szabaddá válik. Erős a gyanúm, hogy ennek a választásnak a kimenetelét a jobboldali pártok erőviszonyai határozzák majd meg.

A Jobbik mindenesetre már üzent.

- kivonatolt -

*