Tavasz van, és én a szobámban ülök... - Hét Nap ( - Bánapáti Újság)

Az alábbi jegyzeteket két zsenge tizenéves tanítványom, Győri Lívia hetedikes és Rácz Mónika nyolcadikos diáklány vetette papírra. Önmaguk és családjuk hirtelen fenekestül felfordult mindennapjairól. A bizakodás fénylő szálaival is átszőtt vallomások ezek.

 

Vasárnap este. Miután hivatalosan és igen nyomatékosan tudtunkra adták, miszerint a következő naptól kezdve nem szabad iskolába mennünk, felfordult az életünk. Mivel senki sem szeretné, ha tanévet kellene ismételni, mondták, ezért az oktatást interneten keresztül szerveznék meg. Sajnos e feladatot — máris úgy érzem — nagyon kevés tanár tudja hatékonyan megoldani. Egyes tanárok Messengeren adják meg a házit, mások Facebook-csoportba halmozzák a leckét. Oktatóvideókat küldenek nekünk, vagy csak feladják, mit másoljunk át a füzetbe. A testnevelés pedig még ennél is cifrább dimenzió...

Idehaza. A helyzet idehaza is feszült. Minden családtagunk itthon van. Mindenki a számítógép előtt ül. Mindenki dolgozik. A szüleim a tananyagot készítik elő a diákjaiknak, mi meg a tesómmal este 10-ig házit írunk. A korábbi időkhöz képest most mindig együtt reggelizünk, ebédelünk és vacsorázunk, viszont a temérdek napi kötelezettségeink mellett közös filmezésre és társasjátékozásra már sem időnk, sem erőnk nem marad. Anyukám telefonja kétpercenként csörög, és teljesen forró. Olyannyira, hogy akár tojást is lehetne sütni rajta. Apukám az öcsémmel próbálja megtanulni a zongoraórára kapott tananyagot... Majd jönnek a válaszvideók. A bizonyítékok, hogy nem vesszük félvállról a dolgokat. Nagyon nehéz így tanulni minden tantárgyból, a szüleimnek pedig az osztályaikra is illik felügyelniük. Anyukám informatikát, biológiát, fizikát és kémiát tanít, apukám pedig zenét. Ezeken az újfajta munkanapokon szinte alig szólunk egymáshoz. Amikor nincs szolgálatban, anyukám kenyeret süt, meg fertőtlenít, apukám pedig fűt. Ő a magában felgyülemlett feszültséget zenéléssel igyekszik levezetni, több-kevesebb sikerrel.

Mit szépítsem? Teljesen össze vagyok zavarodva, és egyáltalán nem érzem jól magam így, emberekkel összezárva. Dacára annak, hogy ezek az emberek történetesen a családom. Ha tehetném, legszívesebben beköltöznék egy erdőbe, ahol nyugodtan, zavartalanul olvashatnék...

Igyekszem megnyugodni. Mert tudom, hiszem, egyszer ez is elmúlik. A tantárgyaink mellett most felelősségtudatból is vizsgázunk.

Győri Lívia, Torontálvásárhely

*

A református egyház és a jobboldali pártok - Hantos Péter nyílt politikai szerepvállalására ( - pártos gyülekezés)

A református egyház és a jobboldali Fidesz kapcsolatról cikkez a Galamus-csoport oldalán Huszár Ágnes. 

 (Tévedés, ne essék, Ő nem a helyi Fidesz által támadt személy testvérének a mostohahúga, bár vallásukat tekintve lehet némi rokonság; - viszont az írás elgondolkodtató.)

Normális demokratikus viszonyok között egy egyház, mint szervezet, így a Magyarországi Református Egyház (MRE) sem ápolhatna közvetlen kapcsolatot egy politikai párttal. És fordítva sem: egy pártnak – még ha hordoz is a nevében egy felekezetre utaló szót, pl. kereszténydemokrata – sem lehet közvetlen beleszólása egy vagy több egyház belső életébe. Az egyházak és a pártok az élet más területein működnek: az egyházak az emberek spirituális igényeit elégítik ki hitéleti tevékenységgel, a pártok az egész közösség életét próbálják meg alakítani érdekek és értékek alapján. Azok a pártok, amelyek törvényes választás útján a parlamentbe kerülnek, törvényalkotással formálják a közösségi lét kereteit, döntéseket hoznak gazdasági és környezeti ügyekben, alakítják a kapcsolatot közeli és távoli más közösségekkel. Az egyházak pedig hitelveik alapján az egyén lelkével foglalkoznak, folytatnak missziós és karitatív tevékenységet. Egyszerűen szólva a pártok és az egyházak más pályán játszanak.

A mai Magyarországon más a helyzet.

Dióhéjban: a rendszerváltás után az MRE vezetősége az első szabad választásokon győztes pártot, a programjában kereszténydemokrata MDF-et tüntette ki rokonszenvével. 1991 és 2002 között dr. Hegedűs Lórántot választották a Dunamelléki Egyházkerület püspökévé. 1991 és 1997 között ő töltötte be Zsinat lelkészi elnökének tisztét is. Ő az MDF nacionalista szárnyát képviselő Csurka Istvánnal tartott fent személyes jó viszonyt, amely csak megerősödött a MIÉP megalakulása után. Csurka élettársával együtt megbecsült látogatója volt Hegedűs püspök Kálvin téri templomának, a tisztelt vendégeknek kijáró helyre, a Mózes-székbe ültették őket. A Hegedűs család rendszeres szereplője volt a MIÉP nagygyűléseinek is: a püspök lánya énekelte a párt indulóját, fia pedig gyújtó hatású beszédeket mondott. Amikor 1998-ban Csurka pártja bejutott az Országgyűlésbe, ifj. Hegedűs Lóránt – a MIÉP alelnökeként – országgyűlési képviselő lett.

Hegedűs püspök nyilvános pártpolitikai fellépései, beszédeinek nyíltan cigány- és zsidóellenes kitételei nem fejezték ki minden magyar református nézeteit. Sokan úgy vélték, az ilyesfajta politikai szerepvállalás összeegyeztethetetlen a lelkészi hivatással és a püspöki poszttal. Hegedűs püspöknek és családtagjainak megnyilvánulásai a külföldi testvéregyházak képviselőinél is kritikát váltottak ki. Amikor 1997-ben Hegedűst Bölcskei Gusztáv váltotta fel a Zsinat lelkészi elnökének székében, számos református gondolhatta úgy, hogy ezzel az MRE kikerül a pártpolitikai arénából.

2002-ben dr. Hegedűs Lóránt elveszítette a választásokat a Dunamelléken dr. Bogárdi Szabó Istvánnal szemben. Az új püspök közismerten Orbán bizalmasának számított, Balog Zoltánnak régi iskolatársa és jó barátja volt, ezzel pedig bekerült a Fidesz holdudvarába is. A jelek arra mutattak, hogy az MRE távolabb került ugyan a MIÉP-től, de közelebb a Fideszhez, tehát csak annyi történt, hogy a pártpolitikai arénának egy másik pontjára helyeződött át.

Az MRE vezetőségének a Fideszhez fűződő kiemelten jó kapcsolata már az első Orbán-kormány idején érződött. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1999-ben, a Fidesz-kormányzat idejében ratifikálták a Horn Gyula által újratárgyalt ún. Vatikáni szerződést. Jakab Attila így fogalmaz: „Horn abban reménykedett, hogy a vallásszabadság és a kiépülő plurális demokrácia keretei között elbizonytalanodott katolikus (és járulékosan a többi társadalmilag befolyásosnak vélt) egyházat sikerül lekenyerezni/megvásárolni némi privilégiummal és kiszámítható pénzügyi juttatással, tekintettel az 1998-as parlamenti választásokra. Tévedett. Ellenben elindította azt a folyamatot, amelynek a legnagyobb haszonélvezője az Orbán-rezsim. Magát a szerződést ugyanis csak az első Orbán-kormány Országgyűlése ratifikálta (1999-ben), és ezzel el is indult a teljes összefonódási folyamat.”

Az első Orbán-kormány számos alkalommal kedvezett a Magyarországi Református Egyháznak. Kormánytartalékból támogatta például a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara számára tervezett új épületet. (Új épület nem készült, a Reviczky utca 4. alatti házat javítgatták belőle, hogy miért, nem tudni.) Bölcskei Gusztáv 2011 májusában megejtő őszinteséggel ezt nyilatkozta Vári Györgynek: „A különben szintén református miniszterelnökkel levő ’szövetség’ is fontos, de az még jobb lenne, ha sikerülne úgy szeretni minket, hogy közben sűrűbben hallgassanak meg... Szeretnénk ennek a kormánynak hátszelet biztosítani, de néha nem találjuk a vitorlát.”

Nagy kérdés persze, hogy egy protestáns egyház feje miért gondolja, neki az a feladata, hogy fújja a „hátszelet” egy olyan kormánynak, melynek vezetője történetesen ugyanahhoz a felekezethez tartozik, mint ő. Mindenesetre megjutalmazta érte a „szintén református miniszterelnök”, hiszen például 2013 májusában a tízmilliárd forintot adott a „debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére”.

Az MRE-nek tehát kétségkívül van haszna a kormányközeliségből, de Orbánnak is – a szimbolikus kommunikációban. Ő nemzetközi fórumokon gyakran utal országa és a maga kereszténységére (kálvinista szóhasználattal: keresztyénségére), sőt arra is, hogy Európa viszont letért erről az útról, és a ő feladatuk visszavezetni oda. Mondanivalóját gyakran kezdi „ünneplő gyülekezet” megszólítással és fejezi be „Isten engem úgy segéljen!”-nel. Udvari történészeivel pártja történelmi tablójára „talpig úriember” református személyiségeket – Tisza István, Horthy Miklós – festetett, spirituális örökösként pózol előttük. Ellentmondó, kötekedő vitastílusát pedig „kálvinista nyakasságával” magyarázza.

Orbán a belpolitikában is érvként utal felekezeti, vallási indokokra. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterré való kinevezését annak idején Balog „erős református hitével” indokolta. Az EMMI közben igazi református fészekké vált. Hoppál Pétert, a pécsi Református Gimnázium igazgatóját, a Fidesz korábbi szóvivőjét kultúráért felelős államtitkárnak nevezték ki. Köznevelési államtitkár pedig az a Czunyiné Bertalan Judit lett, akinek közoktatási tapasztalata nincs, viszont szintén református, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett és nagykőrösi főiskolai karán tanított.

A Fidesz és az MRE közti mézesheteket csak a Szabadság téri lelkész – ifj. Hegedűs Lóránt – jobbikos akciózása zavarja. Ezt az MRE vezetősége megpróbálta egyházon belül elrendezni. Amikor például Hegedűs bejelentette, hogy a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének első napján, 2013 május 4-én sorra kerülő rendezvényen követelni fogják a közgyűlés résztvevőitől, hogy ítéljék el „az 1919-es és 1945 utáni judeobolsevik keresztyén- és magyarellenes terrort, s annak zsidó vezetőit”, egyházi elöljárói egyszerűen megtiltották neki a részvételt. Így a rendezvényt – jobbikos bajtársai körében – Hegedűs országgyűlési képviselő felesége vezényelte le.

A Magyarországi Református Egyház szokásos képmutató-halogató taktikája azonban nem vált be akkor, amikor Hegedűs 2013. november 4-én a Hazatérés templomában felavatta több jobbikos országgyűlési képviselő társaságában Horthy Miklós bronzszobrát.

A rendezvényt nem várt hazai és nemzetközi tiltakozás követte, így a Magyarországi Református Egyház vezetői sem hallgathattak. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a dél-koreai Puszanból írta, hogy „szomorúan és megütközéssel” olvasta a híradásokat. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, dr. Szabó István pedig kiadott egy nyilatkozatot: „az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására kértem fel”.

Megindult tehát az egyházi eljárás és véget is ért első fokon 2014. március 7-én. Megállapították, hogy Hegedűs Lóránt szoborállítása „az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe” ütközik. Bár a bírónő szerint ez súlyos fegyelmi vétség, mégis a csekély büntetés, az írásos megrovás mellett döntöttek, hiszen „az egyházi bíráskodás pásztorolás”. Az ítélethirdetést sajtótájékoztató követte, amelyen Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a per során jogi tanácsokkal látta el a lelkészt, elégedetten közölte, hogy az ítélet felér egy győzelemmel, a bíróság „nem mert szembemenni a közösség erejével, és ez az erő a kulcsa annak, hogyan foglalhatjuk vissza hazánkat”.

Ezt az első fokú ítéletet semmisítette meg most a másodfokon eljáró egyházi bíróság. A döntés szerint az egész eljárást újra kell kezdeni.

2014-ben püspökválasztások lesznek a Magyarországi Református Egyházban. A Zsinat lelkészi elnökének széke is szabaddá válik. Erős a gyanúm, hogy ennek a választásnak a kimenetelét a jobboldali pártok erőviszonyai határozzák majd meg.

A Jobbik mindenesetre már üzent.

- kivonatolt -

*

Hálaének és ima augusztus 20.-ra - keresztyén gondolatok ( - Nemzeti Ünnepünkre emlékezvén)

Rigó rikkant a szélcsavarta ágon
Szóljon hálaének minden magyar szájon
Szóljon hálaének kereszténységünkért
István királyunknak dicső emlékéért.

Ki tanítást adott népének Jézusról,
Királyuk volt és bátor apostol.
Koronáját büszkén díszítette,
Az erények fényes ékessége.

Szóljon hála azért, hogy vidám szívet kaptunk,
és hogy többet adtunk mindig, mint amennyit kaptunk.
Jóban is rosszban is, Istenhez fordultunk.
Barbár népek ellen jó harcot harcoltunk.

Megáldottad Urunk azt a drága vért,
mely kifolyt a hazáért és a nemzetért.
Mikor népek hadakoztak ellenünk veszetten,
“átvittél minket is a Vörös tengeren”

Te tudod a magyarnak, sok szenvedés jutott,
sok néma keservet könnyeibe fojtott,
munkával, bánattal ette meg kenyerét,
Véres verejtékkel vitte a keresztjét.

De, mint nap az eső után, eltűnik a bánat,
a szomjazó virágra harmatcseppek szállnak.
Szemeinket szüntelen az égre szegezzük,
ne engedd el kezünk, mert másképp elveszünk.

Tanítsál tűrni, szavainkat szűrni,
makacsosságunkból kiürülni,
szívünkből hinni, a Te igádat vinni,
taníts lehajolni, s szeretetben élni.

Habár nyakas e nép, gondod volt rája,
szíved meglágyitá a szerények imája,
a szeretet lángját gyújtsa kezed újra,
ha megtört szíveinkben talán kialudna.

A szeretet összefog, a szeretet nem fél,
bármerre is sodor az őrjöngő szél,
nemzetemet hordozom a szívemen,
az Árpádháznak örökségét viselem.

Ezért, kezeimet az égnek kulcsolom,
nemzetemért Uram, forrón imádkozom,
ellensége ne legyen magyar a magyarnak,
megőrizze mindazt, mit őseink ránk bíztak.

Mert ha egymás ellen gyűlöletet szőtt,
ki lesz az, ki szereti még őt ?!
Árvaságban ki vigasztalja, ha bánkódik szegény,
szerteszórva mint a porszem a népek tengerén.

Mutasd meg, hogy jövőnk, szívet tápláló ér,
a múltnak mélységébe visszanyúló gyökér,
s hogy lehetünk még kovászai egy új magyar népnek,
szellemi utódok, kik forrásukhoz tértek.

Találjon e nép végre önmagára,
Nyíljon mindörökké imára a szája,
Éljünk mint testvérek, egymást szeretve,
másoknak sem legyünk dühös ellensége.

…Még annyi lenne Uram, amire kérjelek,
hogy jók legyünk, s mások is olyanok legyenek,
de, Te tudod jobban mire van szükségünk,
mikor bővelkedünk, vagy ínségben szenvedünk.

Tápláljál kenyérrel, éltessél hitünkkel,
ne engedj szomjaznunk, itass élő vízzel,
tölts meg Szentlélekkel, hogy cselekedjük azt,
amit Isten nélkül, az ember elmulaszt.

Megköszönve mindent, dicsőítsünk Téged,
Atya, Fiú és jóságos Szentlélek,
tegyük jóvá mindazt, mit mások elrontottak,
mint méltó utódai Szent István királynak.

*

Gondolatok a térről - térkő és térerő ( - térlátás)

Ahogy jeleztem, úgy most itt közzéteszem a "térrel"  kapcsolatos megjelent gondolataimat

• 

  László Zoltán Ne provokáld a "tagságot". Jól tudod, hogy vannak utcák és terek, amit végre rendbe kéne rakni. És itt nem a Városháza előtt álló üres placcra gondolok elsősorban. Arra már eddig is többet költöttek a keleténél. Azért kár volt több millióért a felét lekövezni, hogy aztán a Városi Vigasság napján a nép a színpad előtt a vízben tocsogjon. Azért is kár volt félig burkolni, hogy ott a Horváth Tamás vezénylete alatt ellenforradalmat csináljanak. Pontosítok, ellentüntetést szervezzenek. Mindezt csak azért mondom, mert a díszburkolatból készült járda is véget ér ott, ahol be kéne fordulnia és a templomig érni. Na arra kéne az a pénz, amit erre költöttek. Mert az fontosabb és előrébb való lett volna, mint ez a torzó.

  január 3., 17:43 · Tetszik
  
  

  

  
  

  Bukodi Károly: "a Spaar előtti téren lévő padokat le kell festeni, mert megkoptak a deszkák"

  
  
• 

  László Zoltán Más terekről beszélve nagyon jól tudja az, aki már részt vett legalább egy koszorúzási ünnepségen, hogy a tér mennyire egy elfuserált tervezői munka eredménye. Az emlékművet és rajta a Turult szinte lehetetlen olyan szögben fotózni, hogy ne lógjon a képbe valami oda nem illő. Szemből nézve hol a Spár totemoszlop-szerű világítós reklámja (balkézről), hol a Tesco kihelyezett hirdetőtáblája (jobbkézt fenn) a póznáról, hol pedig a buszmegálló üveg kalitkája a megálló táblával és a szemeteskosárral. Mind oda nem való, a tér és az emlékmű hangulatához nem illő szövődmények. A tér önmagában leszűkült, mondhatni kicsi. Funkcióját betölteni képtelen, eltörpülő jelenség a környezetében. Az emlékmű nem lett kiemelve, nincs talapzatra állítva és a Spar parkolójának közelsége, kiépítése teljesen elnyomja. További rontás a jelenségben, hogy a buszmegálló öblét is a tér vesztére gondolták valamint valósították meg oda. Holott egy gondos tervezés ezt is megtudta volna jobban komponálni. Nagy hiba, hogy a szoboroszlop (emlékmű) alacsonyabb, mint a hipermarket már említett hirdető oszlopa. Az jelenleg teljesen ránehezedik a térre és a Turulra. Mondhatni fölé-tornyosulva elnyomja és lekicsinyíti azt. A szűk keresztmetszetű apró terecske ezáltal még kisebbé, az emlékmű pedig benne elveszetté tűnik. Nem lett volna szabad a buszmegállót oda helyezni és annak öblösítésével az emlékhelyet rontani. A Spar oszlopára sem szabadott volna ott elhelyezési (építési) engedélyt adni. Azt valahogy ki kellett volna venni a (háttérből) képből. A buszmegálló pedig kerülhetett volna hátrébb, (akár a K&H elé,) vagy előrébb Falu Tamás utca sarkához, a bezárt presszó parkolójához, hiszen azon a pár méteren már nem múlott volna. A tér arculat viszont igen. Az emlékhelyet pedig kiemelten kellett volna a tér közepén elhelyezni, amiben segítség lehetett volna egy aláhelyezett nagyobb talapzat is. Ez nem bontotta volna meg a kis emlékmű összképét, rendezettségét, csak emelt volna rajta. Ezáltal esetleg (akár 60 cm-rel) magasabb, kiemeltebb és szembetűnőbb lett volna, ami által sokkalta jobban betöltené, uralná,- illetve uralta volna - a teret és a környéket. 
  
  Legyünk őszinték magunkhoz. Most egyáltalán nem az emlékmű és a rajta látható Turul az uralkodó ott azon helyen.Még csak nem is látványos. Külön (esti, vagy ünnepi) megvilágítása sincs. Ez szégyen. Sajnálatos, hogy ezért még nem szólt senki. Ahogy azért sem, hogy a református templom külső világítását a város állja, de a szoborhoz ezt már nem biztosítják. Aztán az is megér egy misét, hogy a városi főépítésztől csak és csupán ez a legalja produkció tellett. A Postához és a focipályához, valamint az Egészségházhoz vezető köz is másként alakulhatott volna egy jobb tervezés által. A közvetlen behajtást a Bajcsyról ki lehetett volna váltani,i ami által inkább az ottani terület és benne a tér előnyösebb jelleget kapott volna. A mostani átvezető utcácska (köz) helyett két alternatív lehetőség is rendelkezésre állt. Az egyik, hogy a Spar parkolóból a mostani DM előtt egy hasonló köz létesül behajtási lehetőséggel az ottani mögöttes parkolóba, míg a másik irányból a Falu Tamás utcából a Templom mögötti mostani parkolón át, és azon túlvezetve az útestet a patika előtt haladva, majd a postánál balra kanyarodva ismét elérhetővé teszi a mögöttes területet. Köztük az ottani parkolót és a pályát. Mindezek által a jelenlegi közvetlen behajtás megszűnt volna és a Turul szobor előtt egy nagyobb teret nyerhettünk volna, amit nem egy út szel ketté, hanem a Katolikus Templom zár le. Ezzel igazából egy egységet képezne így a tér, és sokkalta inkább illeszkedne hely és a város arculatába, a jelenlegi állapottal szemben. A mostani osztott, megbontott és rendezetlenül silány képet mutató terület minden, csak nem tér. Funkciójában semmi esetre. De emlékhelynek, koszorúzási helyszínnek is silány. Gyakorlatilag semmi patinája, vagy szépsége nincs annak a kikövezett kiszögelésnek. egy szűk kis területnek, ahol még lábtengózni sem lehet, annyira aprócska és amorf. Sem virágágyásnak, sem pedig más esztétikai értéket növelő tényezőnek nincs helye. Nem is került kialakításra, vagy beépítésre. Ez is egy nagy hibája a területnek. Igaz a jelen állapotában erre helyet sem nagyon tudnának biztosítani. Állítom a városnak kell egy olyan központi terének lennie, ahol legalább a két legnagyobb nemzeti ünnep normálisan, látványosan és előkelőn lebonyolítható. A Spar, a Tesco és a buszmegálló fojtotta szűk közegben, egy eltörpülő márványtábla előtt, egy elnyomott művészeti alkotás lábánál hiába próbál az ember magasztos eszméket és áhítatot keresni, ha ehhez a "tér" (térbeli) külleme megjelenése és betöltött, vagy társított képzete, szerepe nem megfelelő. Magyarul a jelen formájában alkalmatlan annak betöltésére, hogy Ócsa látványos, reprezentatív központi emlékhelye legyen, s maradjon. Egy magára valamit is adó városvezetésnek ezt a problémát mindképpen, de mindennél előbb orvosolnia kéne. Ez amúgy Ócsa, és a köz érdeke. Remélem lesznek emberek, akik átérzik ennek a jelentőségét.

  január 3., 18:47 · Tetszik
  
  

  

  
  *

Egyebek - soros ülést követően ( - gondolatok a polgármestertől és viszont)

2013 november 27.-én tartott soros önkormányzati ülésen Bukodi Károly polgármester az "egyebek" címszó alatt beszámol arról, hogy a PRO-REGIO járt a hivatalban két pályázat utólagos ellenőrzése ügyében. 

Az egyik a településközponttal kapcsolatos pályázat volt. Mindent rendben találtak, két dologra hívták fel a figyelmet, az egyik, hogy a Spaar előtti téren lévő padokat le kell festeni, mert megkoptak a deszkák, valamint található ott egy telefonos akna, amin a térkő össze van törve, ezt ki kell cserélni. 

A másik pályázat a szemétbánya részleges rekultivációja, ott is mindent rendben találtak. Egy dolgot észrevételeztek, hogy az egy éves garanciális bejárást hajtsák végre (kivitelező, műszaki ellenőr, műszaki iroda képviselője) és ennek a jegyzőkönyvét küldjék el.

 

A polgármester ezt csak így mondja jegyzőkönyvbe: "a Spaar előtti téren lévő padokat le kell festeni"

Valójában miről is van szó és miről beszél a polgármester a Pro-Regio kapcsán? 

A Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.

A Magyar Országgyűlés 1999-ben határozott Magyarország EU-konform regionális rendszerének kiépítéséről. A létrehozott területi egységek, a régiók döntően tervezési-fejlesztési funkciókat látnak el, azaz a térség jövőbeli fejlesztési forrásainak fogadási színterei lesznek. A Pro Régió Ügynökség küldetése, hogy kulcsszereplője legyen az élhető Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye közigazgatási területe) integrált, kiegyensúlyozott fejlesztésének, az együttműködés, a nyilvánosság és a hatékonyság szellemében.

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. 2000 júniusában alakult, mint a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács felügyelete alatt működő koordinációs szervezet. 2009. január 1-től Kft-ként, Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. néven működik tovább.

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, többször módosított 1996. évi XXI. törvény alapján megszűnt. Ennek következtében 2012. január 1-je óta az Ügynökség új tulajdonosa a Magyar Állam, amelynek nevében a tulajdonosi jogokat a területfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja.

A Pro Régió Ügynökség céljai:

• A régióban zajló folyamatok követése, elemzése;
• EU-kompatibilis program- és tervrendszer létrehozása;
• A régió szereplői, azaz ügyfeleink szakmai igényeinek hatékony kielégítése;
• A nyilvánosságot lehetővé tevő (hozzáadott értékkel növelt) információáramlás biztosítása;
• A szakmai tevékenységünk folyamatos bővítése;
• A közös célok megtalálása révén a konfliktusok kezelése;
• A korszerű e-Iroda létrehozása.  stb.

 Valójában egy beruházás ellenőrzési feladatról beszélt a polgármester, ami egy bejárással történő szemrevételezés és egy utóellenőrzés a megvalósítás és a pénzfelhasználások vonatkozásában.  Többnyire adminisztratív munkavégzéssel járó feladat ez, amihez természetesen szemrevételezés, vagyis látvány is kell.

Nagyrészt nem érdeke a feleknek, hogy hiányosságok, vagy mulasztások legyenek a projetkben, mert az mindig gonddal jár. 

Tehát a többnyire rendbelevő dolgokhoz azonban kisebb -nagyobb kiigazítások, rendezések szoktak adódni. 

Két évvel ezelőtti felvétel - amikor már szóltunk

Ócsán is ez történt, amikor észrevételezték, hogy a Bajcsy Zsilinszky utca Templomtól-templomig projekt keretében megvalósult beruházás egy szakaszán, a Spár előtti téren, ahogy a polgármester fogalmaz, - a térkő össze van törve egy aknafedélen, és az emlékmű környéki padokat illenék lefesteni.

Persze, hogy a polgármester nem úgy fogja ezt előadni, hogy micsoda gondatlanság és elhanyagoltság uralja a teret és a fő utca környékét. Még akkor, sem, ha tudvalevő, hogy a blog már 2011-ben (legalább két éve) jelezte, hogy a járdaszakaszon a térkőburkolat töredezett és garanciálisan meg kéne javítani, míg belefér. 

Nem, ezt figyelmen kívül hagyták, és megvárták, míg a padok is elkopnak s majd az idelátogató "kontrollcsoport" szól érte.  Ezt a szólást hozta fel a polgármester a novemberi ülésen az egyebek napirend pont alatt a fentiek szerinti tálalásban.

Nyugodtan szégyellhetik magukat ezért mind a Városüzemeltetésnél, mind pedig a polgármester úrék, mert nem hiszem hogy az elmúlt évek alatt rajtunk kívül még senkinek nem tűnt fel ez a csúfság. 

Szégyellhetik magukat, mert más, idegen helyről kellett idejönni és szóvá-tenni. 

Remélem ezt követően kijavítják a töredezett burkolatot; - ha már azt nem tették szóvá, hogy a projekt nevében szereplő Templomtól- templomig értelmezés szerint a járda nem jut el nevezett végcéljáig.

A térről szőtt gondolataimat már megosztottam a Facebookon. Itt erről majd később. 

*

Az idei első képviselőtestületi ülés elé ( - észrevételezés)

Ma a képviselő-testület havi soros ülését tartja.  Ez többnyire a lakosságot nem igazán érdekli, ezért népes hallgatóság nem szokott lenni. Gyakorlatilag az emberek érdektelenek az ügyek kapcsán, ezért nem áldoznak több figyelmet az eseményekre, mint ami azokról általában szűkszavúan itt-ott megjelenik. Pedig ma is számos dolog kapcsán fog döntés születni, ami kihat a városi költségvetésre és a mindennapi életünkre.

Most a mai napirendi pontok előterjesztései alapján amolyan jegyzetelt stílusban tenném közzé észrevételezésemet, s véleményemet, anélkül, hogy az előterjesztéseket ide bemásolnám.

Akit érdekel, az utána tud nézni, aki meg jártas benne, az meg amúgy is tudja miről van szó.

Tisztelt Képviselők!

Most nézem, az Egressy tervezett (Sponga Károlyné által kitöltött) költségvetését, ami  a képviselők elé kerül elfogadásra.

Belenéztem és nem látom azt a pénzt amit 2012-ben kapott a várostól a csatornadíj elmaradás visszafizetésére. Nem látom, hogy azt miként és hol rendezi a költségvetésében, pedig tavaly arról volt szó, hogy az idei év terhére kapja meg amolyan hitelként, és azt majd most rendezi. Szóval ezt nem látom.

Aztán nem értem, hogy a Szolgáltatások címszó alatt mit kell értenem. Milyen szolgáltatásokat (táblázat 18.sor) nyújt, amit a költségvetéséből kell finanszírozni a működésen felül?

Ráadásul mitől nyújt több szolgáltatást egyes hónapokban?  Mitől drágul február, vagy április és július?

Mitől kiugró a május (közel tízszerese a júniusinak) és a szeptember?  Miért nem egyenletes az a bizonyos (ismeretlen) szolgáltatás egész évben?

Végezetül milyen számegységben, valutanemben készült a kimutatás, mert arra semminemű értelmezés nem került a dokumentumra. Ezért nem tudom, hogy a közölt számadatok ezer forintban értendők e. vagy éppenséggel hogyan?

Nem akarok kukacos lenni, de a költségvetési tételekkel nem lehetne így és amolyan spongyán foglalkozni.   Ez minimális elvárás lenne a kiállítótól és az üzemeltetőtől is. Ilyen bedobált számokkal kitöltött nyomtatványt felelős személy nem ad ki a kezéből tárgyalásra.

Észrevételezném továbbá,  hogy az egyházi támogatások megszavazásakor, vegyék figyelembe, hogy míg most a három helyi egyháznak fejenként 300 ezres támogatást biztosítanak, addig a reformátusok ennél jelentősebb mértékű kiegészítő támogatásban részesülnek évről-évre. Ez a többlet támogatás a villanyszámla, az Ady Endre utcai ingatlan megtámasztása és még pár apróságban jelenik meg, ami éves szinten akár az 1 milliót is elérheti, vagy éppenséggel meghaladja.

Ráadásul a polgármester a támogatást az átiratában foglaltak ellenére sem indokolja.

*************************************************

Az Ócsai Kisbíró előterjesztése kapcsán a polgármester semmi konkrét adatot nem közöl. Nincs az előterjesztésben, hogy a korábbi évi 5 milliós keret mennyiben módosulna, és mit jelent a kisebb összegű előállítási költség.

Felhívnám továbbá a képviselők figyelmét, hogy az újság továbbra is a Kulturális bizottság hatáskörében van, így annak bárminemű intézése, nem a polgármester, az alpolgármester feladata, még akkor sem, ha a szerződésmódosítás végett mégis csak a polgármester az illetékes. A szerkesztő váltások, az arculat módosítások a megjelenni szánt írások lektorálása, bírálata és engedélyezése nem Horváth Tamás kompetenciája, hanem a bizottságé.

Jó lenne, ha a továbbiakban a bizottság ennek érvényt szerezne, amivel egyben betartaná a rá vonatkozó kötelezettségeket is. 

**************************************************

Szeretném jelezni, hogy a Halászy Károly iskola tornatermének bérbeadása tárgyában született polgármesteri előterjesztés megszavazásánál vegyék figyelembe, hogy a  tornacsarnok bérbeadása során számos konfliktushelyzet és kifogás merült fel.  Az iskola tornatermét randalírozásra  italozásra, szülinapi, névnapi partik rendezésére is felhasználták, ami a környéken élők nyugalmát nem egy esetben megzavarta.  Az érintett pedagógus Spák József tanár, jelenleg üzleti vállalkozás keretein belül más településen élőknek hasznosítja a termet díj ellenében. Ez a tevékenység nem a helyi sportéletet és nem a helyi lakossági igényeket elégíti ki. 

A terembérlő sok esetben az iskolán át közelíti meg a termet, ami a riasztó nem megfelelő használatával jár. Az iskola udvarára sokszor beálltak a járművel érkezők, ami többször hétvégi és az esti órákban történő hangoskodással, rendzavarással járt.  

Az események kapcsán bírósági eljárás van folyamatban, aminek egyik soron következő tárgyalása február első felére van kitűzve. Ha jól értesült vagyok erre a polgármester is be van idézve.  Ezért javaslom, és kérem a szavazás előtt a polgármestert erről nyilatkoztatni szíveskedjenek, tekintettel, hogy a Halászy okán már eddig is több millió került kifizetésre a megítélés szerint.

Kérem továbbá beszámítani, hogy a Spák féle vállalkozás az iskolának soha nem fizetett költségtérítést az elfogyasztott energia (fűtés, világítás, meleg víz)  után.  

Az előterjesztés azon része, hogy "sportrendezvények, társadalmi célú események céljára történő bérbeadás" megtévesztő, mert ezekre a nevezett eseményekre pont nem kértek díjat.  Díj ellenében a vállalkozásba kiadott délutáni, hétvégi focizásokra jöttek a fizető vendégek.  A városi sporteseményekre, a parasport tevékenységre és az ünnepi rendezvényekre nem vonatkozott eddig sem a bérbeadás. 

Kérem a szavazatuknál ezt kifejteni, valamint észrevételezni, mert ez legalább annyira lakossági, mint egyéni vállalkozói és önkormányzati érdek. 

******************************************************

Pest megye önálló statisztikai régióvá vállalásának kezdeményezése kapcsán javasolnám előzetes egyeztetés megkezdését a térség és szomszédos települések közül legalább Dabas Inárcs, Felsőpakony, Alsónémedi, Bugyi bevonását megvitatás, és kitárgyalás céljából. Gomba község túl távoli település ahhoz, hogy a szomszédos érdekek egyeztetésének kizárásával csatlakozzunk az általuk indított  kezdeményezéséhez.  Különben is félő, hogy ez az egész csupán Szűcs Lajos megyei elnök elképzeléseit erősíti a valós és tényszerű, illetve helyi érdekek nélkül. 

Felsőpakony, Inárcs, Dabas, stb; távolmaradásának okairól is értekezni kéne, míg Bugyi és Alsónémedi ebbéli véleménye is fontos lenne a döntéshozatal szempontjából.

*******************************************************

Horváth Tamás, Ócsa Városüzemeltetési Kft létszámemelési javaslatával kapcsolatban megjegyezném, hogy az előterjesztésben megfogalmazott 2 fő létszámbővítésre az önkormányzati cégnek alapból nincs pénzügyi lehetősége, hiszen nemrég vett fel milliós tételt finanszírozási hitel keretében. Ezt a hitelt azonban önmaga nem tudja visszatörleszteni így az a város polgáraira hárul az önkormányzaton keresztül, miközben a városüzemeltetés egyre szűkebb szolgáltatást nyújt.   Az idén szüntették meg pénztelenség okán a szelektív szigeteket. Nincs elég ember az utcák takarítására, ahogy az aluljáró tisztán tartására, vagy a buszmegállók leszemetelésére sem.   Ezért kimondottan kétséges, hogy miként fogja tudni fizetni a további  két fő bérét és járulékait anélkül, hogy  a jelenleg ott dolgozók fizetését ne csökkentenék. 

Ellentmondás az előterjesztésben, hogy egy főt, karbantartási feladatra akarnak alkalmazni, miközben megjegyzi, hogy eddig is kettő volt. Ha korábban kettő volt, és a státusz nem változott, akkor most miért kell a bővítés, hogy újra kettő fő legyen? Ha tehát felvesznek egyet akkor miért szükséges a létszámbővítés? Ha pedig felvesznek 2 főt, akkor az egyik, nem a korábban volt karbantartót pótolja? Tehát máris elég lenne egy fős létszámbővítést engedélyezni.

Ez az egy fő azonban portás volt a Halászyban, akire a KIK nem tart igényt. Ráadásul OKJ-s képzés keretében pedagógus asszisztensnek készül. Tehát továbbra is az iskolán belül szándékozik maradni és elhelyezkedni. Így a két fő iskolából átvenni szánt személy Ócsa költségvetésébe integrálása a Városüzemeltetési Kft közbeiktatásával indokolatlan és túlzó kiadást jelent. Ráadásul ezeket az összegeket az eredeti költségvetési tervezetébe nem kalkulálta még senki. A keret-túllépés, avagy keretnövelés pedig szintén önkormányzati többletpénzt jelent. Ez azonban nem célszerű törekvés.   

Mindezekért azt javaslom, hogy a Városüzemeltetési Kft létszámbővítéséhez ne járuljon hozzá a képviselő-testület. Egy fő iskolai karbantartót, amit egyébként már a KIK lát el, a városüzemeltetés csak és kizárólag a korábbi állományi létszám pótlására és terhére vegye fel, létszámbővítés nélkül és városi szolgálatra. 

A továbbtanuló egykori portást pedig vállalja be az Egressy Gábor Szabadidőközpont a saját költségvetési terhére, mert az előző gazdálkodási évben a város amúgy is kisegítette anyagilag az Ócsa és társai díjtartozásának rendezése érdekében a társulatot.

Így a városüzemeltetés költségvetése és létszáma változatlan marad, miközben a két iskolából kiszoruló alkalmazott elhelyezése is biztosított.

Kiegészítő észrevétel az Ojtozi megállapodáshoz, ami igazából pénzbeli támogatást, kifizetést jelent, az, hogy a tervezet szerint a kapott pénzt az egyesület a szabadon használhatja fel a működésében meghatározottak szerint. Tehát közel sem biztos, hogy abból virágot vesznek, vagy sírt gondoznak, mert üzemeltetési költség címén akár autóbérlésre, üzemanyagra, vagy céljellegű kifizetésre is költhetik. 

Mindezeket ajánlanám a képviselők figyelmébe is.

*