Ami a költészet napjából kimaradt

*

Húsvét vasárnap

Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa 

 

 Útálom és arcába vágom: 

Harminc év, vagy kétezer óta 

undorító, őrült világ ez, 

ez a farizeus Európa! 

 

Kenyér helyett az éhezőt 

csitítja szóval, hittel, éggel 

maszatos lelkiismeretét 

szívnyalogató versikékkel; 

 

 Harminc év, vagy kétezer óta 

hány eszme rothadt el szívében! 

Hazám, keresztény Európa, 

mi lesz, ha majd magára döbben, 

 

 mi lesz, ha újra földre száll 

a Megcsúfolt és Megfeszített, 

s mert jósága, szíve, 

imája egyszer már mindent elveszített:

 

 mi lesz, ha megjő pokoli 

lángszórókkal, gépfegyverekkel, 

vassisakos, pestishozó, 

bosszúálló angyalsereggel? 

 

Mi lesz, ha megjő Krisztus és 

új országot teremt a földön,

 ha elhullanak a banditák 

s nem lesz több harc, se kard, se börtön, 

 

ha mennyei tiszta szerelmét

 tetté acélozza a Bárány 

s újra megvált, óh, nem a jók, 

de a gonoszok vére árán: 

 

 hazám, keresztény Európa, 

túlélve időd szörnyű végét, 

elbírod-e még te az Istent, 

a Szeretetet és a Békét? 

 

 Forrás: https://korkep.sk/cikkek/kultura/2019/04/19/unnepi-vers-osszeallitas/  KÖRKÉP.SK

*

193 évvel ezelőtt született az egyik legnagyobb magyar költő; Petőfi Sándor - emlékezzünk rá ( - verseljünk)

A szilveszteri bulizás, az ó-év búcsúztatása  és az új köszöntése közepette a magyar hajlamos elfelejteni, hogy volt egy szülötte e hazának, aki ezen az év eleji első napon született és vált nemzetünk kimagasló alakjává, nemzetünk költőjévé és a szabadságharc egyik hősévé.

Álljunk meg hát, egy pillanatra, és Petőfi Sándor születése kapcsán emlékeznék meg egy arról a nagyszerű emberről, akit mostanság nem kellőn méltat,vagy talán egy kicsit méltatlanul valahogy nélkülöz is a hon.

Ezen az 1823. évi január 1.-ei napon, került keresztelésre Kiskőrösön Petrovics Sándor néven a későbbi márciusi ifjak legendás alakja, nemzeti költőnk és hőssé vált forradalmárunk, Petőfi Sándor.

Petőfi Sándor a márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett.

 

A magyarság számára ő jelentette a nagybetűs Költő fogalmát. Petőfi Sándor rövid élete alatt közel ezer verset írt, amelyből mintegy nyolcszázötven maradt az utókorra. Eltűnésének körülménye még a mai napig sem tisztázódott, annyi azonban bizonyos, hogy a segesvári csatát követő menekülés közben veszett nyoma.

Szívünkben, lelkünkben érzéseinkben, magyarságunkban azonban nem veszhet oda ez az ember.  Ezért is érzem szükségességét a mostani jegyzésnek, a pillanatnyi emlékezésre. 

*

Karácsonyra - kell egy vers ( - ünnep)

Ady Endre: Karácsony

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

*

Hálaének és ima augusztus 20.-ra - keresztyén gondolatok ( - Nemzeti Ünnepünkre emlékezvén)

Rigó rikkant a szélcsavarta ágon
Szóljon hálaének minden magyar szájon
Szóljon hálaének kereszténységünkért
István királyunknak dicső emlékéért.

Ki tanítást adott népének Jézusról,
Királyuk volt és bátor apostol.
Koronáját büszkén díszítette,
Az erények fényes ékessége.

Szóljon hála azért, hogy vidám szívet kaptunk,
és hogy többet adtunk mindig, mint amennyit kaptunk.
Jóban is rosszban is, Istenhez fordultunk.
Barbár népek ellen jó harcot harcoltunk.

Megáldottad Urunk azt a drága vért,
mely kifolyt a hazáért és a nemzetért.
Mikor népek hadakoztak ellenünk veszetten,
“átvittél minket is a Vörös tengeren”

Te tudod a magyarnak, sok szenvedés jutott,
sok néma keservet könnyeibe fojtott,
munkával, bánattal ette meg kenyerét,
Véres verejtékkel vitte a keresztjét.

De, mint nap az eső után, eltűnik a bánat,
a szomjazó virágra harmatcseppek szállnak.
Szemeinket szüntelen az égre szegezzük,
ne engedd el kezünk, mert másképp elveszünk.

Tanítsál tűrni, szavainkat szűrni,
makacsosságunkból kiürülni,
szívünkből hinni, a Te igádat vinni,
taníts lehajolni, s szeretetben élni.

Habár nyakas e nép, gondod volt rája,
szíved meglágyitá a szerények imája,
a szeretet lángját gyújtsa kezed újra,
ha megtört szíveinkben talán kialudna.

A szeretet összefog, a szeretet nem fél,
bármerre is sodor az őrjöngő szél,
nemzetemet hordozom a szívemen,
az Árpádháznak örökségét viselem.

Ezért, kezeimet az égnek kulcsolom,
nemzetemért Uram, forrón imádkozom,
ellensége ne legyen magyar a magyarnak,
megőrizze mindazt, mit őseink ránk bíztak.

Mert ha egymás ellen gyűlöletet szőtt,
ki lesz az, ki szereti még őt ?!
Árvaságban ki vigasztalja, ha bánkódik szegény,
szerteszórva mint a porszem a népek tengerén.

Mutasd meg, hogy jövőnk, szívet tápláló ér,
a múltnak mélységébe visszanyúló gyökér,
s hogy lehetünk még kovászai egy új magyar népnek,
szellemi utódok, kik forrásukhoz tértek.

Találjon e nép végre önmagára,
Nyíljon mindörökké imára a szája,
Éljünk mint testvérek, egymást szeretve,
másoknak sem legyünk dühös ellensége.

…Még annyi lenne Uram, amire kérjelek,
hogy jók legyünk, s mások is olyanok legyenek,
de, Te tudod jobban mire van szükségünk,
mikor bővelkedünk, vagy ínségben szenvedünk.

Tápláljál kenyérrel, éltessél hitünkkel,
ne engedj szomjaznunk, itass élő vízzel,
tölts meg Szentlélekkel, hogy cselekedjük azt,
amit Isten nélkül, az ember elmulaszt.

Megköszönve mindent, dicsőítsünk Téged,
Atya, Fiú és jóságos Szentlélek,
tegyük jóvá mindazt, mit mások elrontottak,
mint méltó utódai Szent István királynak.

*

Vasárnapi vers - mindenkinek ( - Templom és iskola)

Heti versünket add meg nekünk...

Számomra a Rambo adaptáció volt eddig a legfrappánsabb. Ott megvolt a dráma és a katarzis. És ezzel az ült eddig a legjobban.

A most közreadott vers(részlet) meghallgatása és képi megjelenítés is - azért - megér egy misét. 

Vasárnapi ebéd előtt hallgassák és fogadják jóérzéssel.

*

Vers mindenkinek: Kölcsey Ferenc - Huszt ( - mert kell egy vers)

 

Az előző hét, sőt talán az idei év eddigi legviccesebb mémje egyértelműen a lassan 500 ezer kattintásnál járó "tücsökhegedűs Rambo", azaz a Gáti Oszkár hangján verset szavaló Stallone volt. 

Most pedig a tavaly elhunyt Kézdi György hangján szavalja a Husztot a Blöff gengsztercézára, Alan Ford, miközben a háttérben egy "Hajóvonták találkozása tilos"-típusú, oldszkúl vízállásjelentés duruzsol.

*

Ki viszi át a költészetet - életérzés ( - Nagy László irodalma)

A mostani korunkban fiataljainak az iskolai oktatás normál keretein belül roppan nehéz egy-egy magyar vers megismertetése és megszerettetése.  Egy egy közismert jelenség, mivel a vers mögött nincs számukra megfelelő képzelet, azaz képi élmény.  A gépvilág adta sivár környezet, a tablettek által uralta cyber térben nehéz a könyvek olvasmánya. 

Pedig nincs szebb élmény Gáti Oszkár hangján Nagy László Ki viszi át a szerelmet (a túlsó partra) című versének szavalatát hallani.

Különös élmény ez Sylvester Stallone alias Rambo képi megjelenítésével.

Nagy László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé.

Ki viszi át a szerelmet (1957)

"Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!"

"A Ki viszi át a szerelmet (1957) című versről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett. Mindössze 14 sorból áll, s szigorú komponálási elve, csattanószerű lezárása a klasszikus versformákhoz hasonló alkotói fegyelmet követel meg. A vers kérdő hangsúllyal indul, majd ez fordul állítóvá, a végső igazság kimondását ígérve. Az első hat kérdő mondat tartalma körülbelül így összegezhető: Ki teszi azt, amit én, a költő, ha meghalna, ha nincs költészet? A két lezáró mondat állítása pedig az: Ki, ha nem én, s a hozzám hasonlók! Vagyis a költői lét értelmére rákérdező vers válasza: a társadalomnak szüksége van a költőre és a művére. "

 (Vasy Géza irodalomtörténész: Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet. 357. In: Vasy Géza: Pályák és művek. Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1983.)

*

SZÜLETÉSNAPOMRA - József Attila

- József Attila -

SZÜLETÉSNAPOMRA

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

1937. április 11.

*

Vers és jó kedv - vasárnapra

,,Itt látható a nagy hírű bűvész!

A lábával karikázik,

a kezével citerázik,

az orrával orgonázik,

a fülével figurázik,

a szemével gurgulázik,

a szájával vacsorázik!"

 

(Weöres Sándor)

 

 

 

 *

Husvéti nyúl ( - jó kívánság)

Itt a húsvét itt van végre, 
derűs szívvel nézz az égre!
Mit kívánunk? Semmi mást,
Egy nyuszit és sok tojást.

Éljen a húsvét!

 

 *