Azt mondhatják, könnyen beszélünk, mert semmibe nem kerül. Közben meg az igazság az, hogy Önöknek nem kerül mindez semmibe. Ez egy teljes egészében közpénz és támogatástól mentes, tiszta blog. A megjelenő tartalmak a pénztelen valóságon alapulnak.
Olvassák, vagy ne; -egyre megy, a kibicnek semmi sem drága. A blog ingyenes, a tartalom sokat ér, mert ebben az a közvagyon, ami a háztartások többségéből hiányzik. Közéletről, pénzről, politikáról van itt szó.
Borzasztó állapotban van egy Ady Endre utcai épület a műemléki Premontrei kolostor
tőszomszédságában Ócsán.
Ez a presbiteri ház, évek óta magára hagyatottan, pusztulásra ítélve dacol a lelkész ellenében a természettel - Isten kegyelmével ( - 2012. V. havi fotó az akkori állapotokról)
Bár az előző önkormányzat a város pénzén megtámasztotta, de az a tetőn át továbbra is átázik és a vályog düledezik. Az
ingatlanért felelős református közösség a vezető lelkésszel együtt szarik az egészre. Az önkormányzat és a műemlékvédelem persze egyszer sem tartott helyszíni szemlét és kért ellenőrzést sem, sőt nem szólította fel az egyházi tulajt a rendbetételre se. Így semmi nem
történt annak érdekében, hogy a reformátusok presbiteri házát átmentsék az utókornak. A tiszteletes láthatólag nem kíván foglalkozni ezzel az egyházi vagyonnal. Szívesebben politizál a város polgármesterével az önkormányzat és a város berkeiben, mintsem az ilyen alantas földi javakkal bíbelődjön. Az épületet amúgy műemléki védelem alatt áll, de ez sem jelent gondot, hogy elhanyagolják. A felek valójában az összeomlásra várnak, csakhogy a ház Isten kegyelméből dacol a nagytiszteletűvel és nem adja magát.
A műemléki környezet egyik népi parasztháza már oda lett - ennek hűlt helyén állva tartotta beszédét a helyi református lelkész (- 2011. augusztus 20.-a)
Amúgy a presbiteri ház telke nagyon jó alapul szolgálna a műemléki környezetben egy újszülött háznak, ahol esetleg szerényen meghúzhatná magát a friss házas fideszes lelkésze a reformátusoknak.
A premontrei rend számára épült, a reformátusok által egykoron birtokba vett templom díszkivilágítására milliók folynak el a városi kasszájából, a szomszédban álló presbiteri házra már senki (sem az önkormányzat, sem a reformátusok) nem fordít pénz és figyelmet - szégyen és kárhozat ez a lelketlenség a reformátusoktól és a helyi lelkésztől
Mert a politikai mutyi itt, Ócsán sem elkárhozott jelenség.
Szomorú ez a nap. Mert mire is emlékeztet bennünket magyarokat június 4.-e?
Ócsán például arra, ha a magyar nem képes megülni a lovat, a székely kihúzza alóla.
Székelykapu és székelyzászló a magyar meg csak pántlikázhat - alárendelten és önkiszolgáltatottan a sajátunkban
Az Ócsai Kulturális Napok részévé tették június 4.-t
Mert miről is van szó? Június 4.-e a Trianoni diktátumszerződés az ország szétszabdalása és tönkre vágása egy olyan egyedi politikatörténelmi esemény, melyre nem igen tudunk példával szolgálni. Az össznépi és anyanyelvi magyarság megnyirbálása és szétválasztása a nemzetünket és annak öntudatát törte derékba. Mi magyarok azóta sem találtunk önmagunkra a csonka hazában. Több mint 90 éve mer ennek, de folyamatos a behódoltságunk, a megalázkodásunk, amit az európai körök már el is várnak tőlünk. Így szokták meg az elmúlt évek során és erre erősített rá a kilencvenes évek szociálliberalizmusa, mert akkor sem voltunk képesek önállók maradni, amikor megszabadultunk a keleti-blokk szocialista Szovjetuniójától. Erre az felszabadult és kiprivatizált maszoposok átállítottak bennünket Európa nyugati féltekének kapitalista uniójába. Oda, ahol több a direktíva, és nagyobb az elvárásás, de kisebb a szabadság, mint az 1990-es évek hadsereg nélküli keleti uniójában volt.
Ma az egykori katonai bázisokat, és reptereket (ha nem is mindegyiket) a NATO és az amerikaik használják különböző geopolitikai és stratégia céljainak megvalósítása érdekében. Harcokat folytatnak, háborúznak és a csatateret is képesek összekötni velünk. Afganisztánba, Irakba repülnek Pápáról, katonákat visznek, és hoznak, köztük magyarokat is. Ez régebben nem volt szokás, mert a Szu nem használt minket fel ilyen célra legalább 1968 óta. Ekkor volt utoljára magyar katona határon túl. Most pedig már rendszerességgel szolgálunk szövetség szerte.
Bizony erről szól a trianoni diktátum.
Június 4.-e - Fidesz, önkormányzat és lelkész nélkül ( - pusztán emberileg)
Erről a kiszolgáltatottságról, a megaláztatásról és a függetlenségünk feladásáról. Egy olyan ránk erőltetett tudatmódosításról, mely már bennünk él és amivel tudatalattinkban is együtt élünk. Mert nem merünk már magunk lenni.
Ez látszik Ócsán is június 4.-e történetében. Talán 4-5, vagy 5-6 éve is már már annak, hogy a Bukodi-Horváth nevével jegyzett Ócsa vezetése még nem tartotta fontosnak, és számottevőnek a június 4.-ei trianoni emléknapot. A nemzeti összetartozás napját. Hiába foglalta törvénybe az Országgyűlés (2010. évi XLV. törvény) hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknapotMagyarországon.
Jellegtelen tér, kiüresedett megemlékezés - árbocon két székely közt egyetlen nemzeti trikolór ( - egyik sem félárbocon)
Ócsa városvezetői ennek ellenére nem kívántak Ócsán hivatalos emléknapot, központi megemlékezést tartani. Külön kinyilatkoztatták ezt akkor amikor civil kezdeményezésre felkérték az önkormányzatunkat erre. Az akkori testület a mostani vezetőkhöz köthető, alárendelt tagja elfogadták Horváth Tamás azon érvelését, hogy túl sok emléknap van már, és hogy elég ezt iskolai keretek közt tartani és rendezni, mintsem ebből önkormányzati rendezvényt, központi megemlékezés keretében nyilvánosan megtartani. Így a mostani képviselők közül a ma is tag Buza, Gallai, Kardos, és az ismert városvezetők leszavazták a június 4.-ei rendezvények megtartását. Nem is volt ez divat az önkormányzat részéről éveken át.
Ezzel a határozattal dacolva éveken át csak a Jobbik (Ócsai Szervezete) emlékezett városunkban a trianoni gyászos évfordulón hazánk elcsatolására, amin egyetlen egyszer sem vettek részt azok akik ma olyan áhítattal vannak jelen és osztják áldásukat ezen a napon.
Szent István napi lelkészi közbeszéd a lerombolt Lakatos-ház hűlt helyén
Bukodi Károly, Horváth Tamás, Hantos Péter pár éve még nem tartotta fontosnak, hogy megemlékezzen részt vállaljon, vagy felszólaljon egy ilyen ünnepi rendezvényen. Hantos lelkész csak mostanában lett annyira közéleti és e-világi, hogy akár kéretlenül is ott legyen szinte mindenhol, és részt- illetve szerepet vállaljon a legtöbb közéleti eseményen a kisvárosi vigasságtól a Szent István napi bálványimádatig ami ugyebár kicsit ellentmond a református hitvallásnak. Hantos lelkész mégis ehhez adja magát, amikor a műemléki környezetben lerombolt egykori parasztház romjaira állva adott szentbeszédet augusztus 20.-án Szent István emléknapján.
Azóta is nagyon szerepel a lelkészünk, mert már a június 4.-i események is szinte hozzá tartoznak. A presbitereivel együtt kiáll és beszédet mond.
Mióta Bukodi Károly és Horváth Tamás is megvilágosult és az ócsai Jobbikot kiszorította a trianoni emléknap eseményeiből, azóta nagyon lelkesen segédkezik a műsor összeállításban az önkormányzat szabadidőközpontjának vezetője, Jarábik Klári, aki református presbiterkén és hitvesként már egy párt alkotva van jelen Hantos Péterrel a közéletben. Most június 4.-én mindketten vállalták azt a trianoni megemlékezést, amit ugyebár korábban nem. Míg ma a nevüket, személyüket adják ehhez, addig pár éve ezt még nem ezt tették. Akkoriban amikor még nem a Fidesz pártalapú megemlékezése volt ez, nem vettek részt az eseményen.
Pánczél Károly és a mögöttes tartalom
Akkoriban igaz, Szűcs Lajos volt a terület országgyűlési képviselője. Mostanság pedig már Pánczél Károly az, aki a Nemzeti összetartozás bizottsága elnöke. Ebben a tisztjében pedig nagyon járja az egykori országrészeket és igyekszik ezeken a találkozókon igazolni az összetartozást. Ócsa országgyűlési képviselőjeként számára már nem olyan közömbös ez, mint a térségben kormánymegbízottként is szerepet vállaló másik területen dolgozó, a horgászoknak és a teniszezőknek elnökölő Lajosnál volt.
Egy padon - egymást felvállalva, a politikai boldogulásért ( - pénz és hatalom)
Pánczél Károly képes egy padba ülni Hantos Péterrel és Bukodi Károllyal, de még Horváth Tamással is. Ezzel valóban egyfajta összetartozást hozott létre saját párttársaságán belül, amiből csak az itt élő azonos nemzetiségű, de más pártállású, vagy éppen független ócsaiak maradnak ki.
A mostani június 4.-e Ócsán valahol erről szól. Az egyívásúk megnyilvánulásának szimbólumává vált a helyi megemlékezés.
Református megközelítésben cserkészsekkel és székely beütéssel Trianon - csonka lett az ünnep
Pánczél Károly ogy képviselő, bizottsági elnök, Hantos Péter helyi lelkész, önk.képviselő, biz.elnök, Puskás Imre vál.képviselő, elnök, Bukodi mester, egyesületi elnök és Palást község polgármestere lépett fel.
A pártpolitikus, a pártos lelkész és az elszakadt fideszes székely
A testvérvárosi kapcsolatot ápoló Palástnak köszönhető egyébként az arculatváltás, mivel az első önkormányzati június 4.-e megtartását Palást település vendéglátogatásának köszönheti Ócsa, mert mint már szó volt róla, előtte ez önkormányzati körökben nem volt divat. Az első testvérvárosi találkozót követően tartják csak meg hivatalos önkormányzati szerepvállalással az eseményt.
Szóval az idei évi összetartozás egy ilyen. kicsit túlzóan székelyesre sikeredett megemlékezés volt, ahol a bujdosó székelyek szabadságvágya, önállósága és függetlenségi törekvései is kifejezésre juthattak. Bár Trianon és a június 4.-e nem erről a Székely zászlós autonóm törekvésekről szól eredetileg, most itt Puskás Imrével és a Székelykapu Baráti Társasággal mégis ennek hatott.
Székely kapu alatt, székely zászló előtt és székely színezetben június 4.-e Ócsán
Székelykapu, mint valami bálványfa - Trianon több ennél
Mindezzel joggal érezhetjük magyarok, hogy ismét nem sikerült megülni azt a lovat, amit kezelnünk, vezetnünk, irányítani, ápolni, gondozni és uralnunk kellene. Láthatólag még a saját balsorsunkat is képesek vagyunk kiárulni és másoknak átadni felhasználásra.
Ez az igazán elszomorító tanulsága a gerinctöréssel felérő trianoni szerződésnek, amire most Ócsa ismét egy olyan példát mutatott, melyre a másutt alig lelni. Június 4.-e tragédiáját minden normális település és annak vezetője képes felvállalni és helyén kezelni. Ismét ez az elbaltázott Ócsa és annak suta kezekben levő vezetése volt képes mindezt kiközösítve lezülleszteni és degradálni a tavalyinál is alacsonyabb szintre.
Komolyan mondom, még egy ilyen város és ehhez hasonlítható átgondolatlan, rossz vezetés, párját ritkítóan kevés van, ha egyáltalán létezik még valahol. Nagyon itt lenne az ideje egy váltásnak.
Kidőlt egy körülbelül ötven négyzetméteres parasztház egyik
oldala Jászteleken. A megsérült háznak a teteje is beszakadt. Az eset
következtében senki nem sérült meg, a kiérkező jászberényi hivatásos
tűzoltók az értékek mentésében nyújtottak segítséget.
A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a ház állapota miatt
lakosságvédelmi intézkedésre lesz szükség, a lakók elszállásolásáról a
település polgármestere és jegyzője intézkedik.
Az ócsai reformátusok presbiteri háza évek óta magára-hagyottan, romosan - Hantos lelkészsége nem fordít rá semmit
Ócsán a város polgármestere és jegyzője nem nagyon igyekszik közbeavatkozni vagy intézkedni az Öregfalu és a mostani református templom árnyékában rogyadozó műemlék épület bedőlésének megakadályozása végett.
Pedig itt is düledező félben van a reformátusok műemléki besorolás alatt jegyzett presbiteri háza, közvetlenül a Premontrei kolostor tőszomszédságában, az Öregfalu (Ó falu) Ady Endre utcájában. Ott, ahol egykoron több korabeli, népi építészeti emlékű ház állott. Ma azonban már csak pár darab épület maradt a kellő lelkiismeret és gondozás hiányában. Ezt a méltatlan hozzáállást példázza, hogy az Ágas-házzal egykoron közös telken álló (örökségvédelmi terület) Lakatosházat az önkormányzat előzetes testületi hozzájárulás és felhatalmazás nélkül letarolta a föld felszínéről. Az eset kapcsán az akkor még létező örökségvédelmi hatóság is megrendüléssel értesül a blogról. Kérdésünkre elmondták, hogy áprilisban az épületnek nem volt olyan jellegű hibája, ami a bontást indokolta volna.
Az akkori állapotokat felvételekkel igazolják, amiből a blog számára is hozzáférhetővé tettek párat alátámasztásul. Ezeket a képeket a blog be is mutatta amikor ezzel az üggyel foglalkozott. Majd ezt követően a testület elé került az ügy, ahol Horváth Tamás alpolgármester vitte az ügyet. Summa-summarum, megmagyarázták, hogy menthetetlen volt az épület, amire az akkor még szeretett városi főépítész cége adott ki igazolást. Bár az ügy sok visszásságot hozott elő, a fiúk mondhatni megúszták a dolog botrányosabb oldalát. A bontásért a ismert helyi vállalkozóknak fizettek vagy 600 ezret úgy, hogy közben a Városüzemeltetés is beszállt a sitt elhordásba, amikor az önkormányzati cég teherautójával vitték ki az akkor már lezárt és felügyelt lerakóba azt, amit a maszekok már nem tudtak hasznosítani. Később ezt a szemét kupacolt helyett rekultiválták közel százmillióért.
A Bukodi-Horváth vezette önkormányzat így pusztítja a falusi népi jelképet
Az elbontott Lakatosház helye azóta is fájó sebként tátong az Ágas-ház árnyékos oldalán.
A Bukodi vezette önkormányzat mostanság Hantos Péter református lelkésszel ennek a romnak a helyén szokott szégyenszemre augusztus 20.-át ünnepelni.
Ez persze jól mutatja, miféle lelkek uralják a helyi közéletet.
Időközben a városvezetés azt is beharangozta, hogy a kiüresedett telekrészen egy új elképzelésű Pajta-színpadot kíván felállítani.
Ehhez a képviselők a hozzájárulásukat is adták, amikor a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázati támogatáshoz nyújtott segítséget városunk. Ekkor azt is megígérték, hogy a hiányos hátsó kerítést bepótolja a DINPI. Mondani sem kell, hogy a milliónyi pénzek elkönyvelése után sem lett az egészből semmi.
Az önkormányzat városüzemeltetési cégének autójára pakolják a romokat
Most talán pont a reformátusok készülnek a saját presbiteri épületük temetésére, mert a megmentése érdekében semmit nem tesznek.
Ez azonban olyan komoly kérdést vet fel, hogy az, aki egy műemlék házat nem képes megóvni állagában, megbecsülni értékében és tisztelni korában, az miként birtokolhatja, használhatja és óvhatja meg a jelentősen nagyobb, másik pótolhatatlan értéket, a Premontrei kolostort?!
Ócsán jelenleg a Városházán nincs olyan ember, aki ennek az értékromlásnak gátat szabjon.
A fideszes városatyák (köztük a lelkész) ma inkább támogatják a bográcsos maszekok fesztiváljait, mintsem a városi örökségbe invesztálnának. A reformátusok helyi lelkésze sem képvisel különb álláspontot, mert egyházközössége által sem kezdeményezte a saját műemlék ingatlanuk felújítást. Sőt a lelkész mellett álló presbiterek és önkormányzati képviselők szintén ezt a nemtörődöm, hanyagságot, az értékmentés-, a gondoskodás hiányát teszik magukévá, amikor sem szóban, sem pedig tettekben nem cselekszenek a presbiteri ingatlan (műemlék népi ház) megmentéséért.
A nádas tetőgerincekre tekintve látható, hogy hány ház lett már oda - a mostani vezetés alatt tovább tart a pusztulás
Többen már azt feltételezik, hogy a frissen házasodott lelkész-képviselő azért hagyja magára az egyházi épületet, mert házassági kötelezettségei mellet nem figyel erre oda kellően. Más vélekedés szerint nem tudja levenni szempillantását a fiatalasszonykáról és ez bizony elvonja gondoskodó tekintetét a presbiteri házról. Ugyancsak mások vélekedése alapján azt gyanítják, hogy az új családi házhelyet látják a mostani műemlék épület alatt. Vélemények szerint, ha a jászteleki parasztházhoz hasonlóan bedőlne a presbiteri épület, akkor a reformátusok hozzájárulnának egy új épület, a Hantos-féle lelkészi ház felépítéséhez, ahova majd a házasok a beköltözvén a gyermekáldás korát élhetnék.
Hantos Péter református lelkész, politikus és képviselő Ócsán - éppen közszerepel a felesége által igazgatott szabadidőközpont színpadán
Az elpusztított házhelyen tart ünnepi (Szt István) megemlékezést Hantos lelkész
Néphagyomány szerint nincs alaptalan szóbeszéd. Nem lehet véletlen, hogy a helyi jegyző, a két városvezető csendes társtettesként vállalja fel a gondatlan nemtörődömséget a műemlék épület kapcsán akkor, amikor most a hasonló mód elhanyagolt és magára hagyott szélmalom esetében vizsgálat indult.
Vagy gondolják a felek, hogy ennek a műemléknek is úgy vész majd nyoma a színfalak mögött, mint az egykori Lakatosháznak és majd ezt is megússzák ugyanúgy következmények nélkül, mint a túrkevei szélmalom elvesztésének esetében?
Ki tudja.
Bár büntetőfeljelentést tett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
(MVH) az összedőlt utolsó túrkevei
szélmalom miatt, - közölte az MTI - de Sallai R. Benedek, LMP-s parlamenti képviselő, aki a támogatások
felvételének időszakában és jelenleg is a Nimfea Természetvédelmi
Egyesület vezetője, elmondta: bűncselekmény nem történt, épp
az MVH ellenőrizte a kifizetést és a végrehajtást.
Az idő valószínűleg erre is megadja majd a választ, ahogy arra is, hogy ezzel a hozzáállással meddig lehetnek a lelketlen emberek vezető pozícióban.
Itt és az országban.
Ócsán a reformátusok műemlék presbiteri háza még dacol a helyi lelkész és az önkormányzat által elképzelt beteljesedésével, az idővel és máig állva küzd a gonosz elemekkel a fennmaradásáért. Ki tudja meddig még.
Összeomlása remélhetőleg a lelkészi gondatlanság emlékhelye és városvezetés temetőjévé lesz.
