Lendvai Ildi után szabadon már Gyurcsán Feri is olcsóbb közműveket igér - az Orbán kormány ezt is lenyúlja

Immáron ez a második amikor a kormányváltási törekvések során olcsóbb, vagy éppen ingyenes megélhetést ígérnek a baloldaliak, csak hogy őket választva hatalomra kerüljenek.

Remélhetőleg sokan, nagyon sokáig érteni fogják szocialisták szövegelését

Lendvai Ildikó a Kádári-diktatúra egykori cenzora, a
KISZ KB, majd az MSZMP KB kulturális osztályának egykori oszlopos tagja, aki számos más fontos beosztás mellett az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályát vezette.

Emlékezetes epizódja volt a korábbi választási harcnak, amikor az első Orbán kormányt úgy sikerült felülüberelni, hogy Lendvai azt hazudta, hogy a szocialisták hatalomra kerülésekor nem lesz gázár-emelés. Akkor az emberek beszívták a szocik hazugságait és kényszeredetten megélték a 40 %-os gázár emelést is. Persze azt is mondták, hogy jobb a gazdaság helyzete és többet érdemelnek az emberek. Aztán jöttek, győztek és az emberek elveszették azt a jobb létet, amit maguk a szocialisták is elismerve használtak fel az Orbán-kormánnyal szemben.  

  

Biztosan sokan emlékeznek a szocialista Lendvai Ildikó 2002-es mondataira:

 "Lassan mondom, hogy mindenki megértse. Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse. Nem lesz gázáremelés."

Ezt követően kapott az ország egy olyan politikai ciklust, amiben nem volt köszönet. Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai sikerrel gatyásította le az országot.  Medgyessy Péter 2002 májusában került miniszterelnöki székbe és 2004 szeptemberéig bírta. Őt a saját szövetségesei, a baloldallal összeálló szabad-demokraták puccsolták megy Gyurcsánnyal az élükön. Ezt követően az első Gyurcsány-kormány nem egész két évig élt, 2004 októberétől - 2006 júniusáig; - eddig húzta. 

Az ez utáni választási kampány során Orbán volt a kihívója, amikor is a miniszterelnök-jelölti vitában képes volt minden hazugság közt azt is állatni Gyurcsány hogy nem lesz fizetős az egészségügy és nem kell majd fizetni a mandulaműtétért. Aztán ezzel megnyerve a választásokat bevezették a fizetős egészségügyet, a receptdíjat és kiárusították a kórházakat.  A szoc-lib kormány egymás után váltogatta az egészségügyért felelős minisztereit. Molnár (mengele) Lajos (SZDSZ) egy év után 2007-ben megbukott. Utána Kóka János (SZDSZ) egy hónap alatt felemésztette magát. Majd Horváth Ágnes (SZDSZ) egy évig (2007 áprilistól 2008 áprilisáig) bírta űzni a mesterségét, ami idő alatt kiárulta a maradék intézményt is. Aztán a lezüllesztet tárcát végül Székely Tamás (2008 április végétől 2009 április 20.-ig) pártonkívüli kapta meg. A labilis miniszterelnöki kormányzásnak köszönhetően a 2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt. Ezután a Szabad Demokraták Szövetsége visszahívta minisztereit és kilépett a koalícióból. Gyakorlatilag ezzel Gyurcsány Ferenc (MSZP) belebukott a kormányzásba. (2009. április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazta a kormányzó Magyar Szocialista Párt 78 képviselője által Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A teljes Fidesz- és KDNP-frakció, valamint az egykori MDF-képviselőcsoporthoz tartozó tagok egy része nem szavazott.) Ezt követően Bajnai Gordon lépett elő kormányfőnek, aki egy évig 2009 áprilisától, 2010 májusáig volt hatalmon. (A Bajnai-kormány a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával alakult meg; vezetője Bajnai Gordon, addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett.)

A választásokat követően  2010 májusától Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 4 éven át stabilt kormányt biztosított Magyarország számára.

Az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 10., az 1990-es rendszerváltás utáni 9. magyar kormánya. 2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz–KDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort.

A Fidesz a korábbi kabinetelvű struktúra helyett egy hierarchikus, négyszintű kormányzati rendszert alakított ki. 

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kormányüléseket vezeti, és utasíthatja majd az egyes minisztereket, Orbán Viktor pedig az általános politikai irányokat határozza meg.

A kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később a miniszterelnök szóvivője pedig megerősítette, hogy nem túlzás ilyesmiről beszélni. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. A Fidesz-alelnök szavainak hatására az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 282-re romlott, a tőzsdeindex pedig a napi csúcsáról 3,7 százalékot, majd az államcsőd ismételt említésére újabb 3,34 százalékot esett, az euró árfolyama pedig éves mélypontra, 289 forint közeléig romlott. Az elemzők megdöbbentek. Manik Narain, az UBS Bank elemzője szerint a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen félelmet keltettek a piacokon. Lars Christensen, a Danske Bank elemzője pedig így vélekedett: „Az elhangzott mondatok nemcsak az aggodalmakra világítanak rá, hanem arra is, hogy a kabinet nincs igazán tisztában azzal, hogyan is működnek a pénzpiacok.” Később Varga Mihály, a 2010-es költségvetés helyzetét vizsgáló bizottság vezetője megerősítette, hogy túlzás volt és nem volt szerencsés az államcsőd közeli helyzet emlegetése. Ezt követően 2010 szeptemberében már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is pozitívan nyilatkozott a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájáról, habár egyes fideszes képviselők nem értettek ezzel az értékeléssel egyet.

2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere szerint az új kormányfő az akcióterv bejelentésével végre megnyugtatta a pénzpiacokat. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta.

Megalakult a második Orbán-kormány - útban eskütételre a kormányzás felé

2010 júliusában a kormány határozatot hozott arról, hogy az állami közintézményekben, jól látható helyre ki kell függeszteni a parlament által elfogadott „Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát”. Ez az Orbán Viktor miniszterelnök által, a Magyar Országgyűlés elé terjesztett politikai nyilatkozat többek között kimondja: „Legyen béke, szabadság és egyetértés. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.” Az ellenzék tiltakozását fejezte ki, szerintük a kormány rendelete, a Rákosi-, illetve a Horthy-korszakra emlékeztet.

2010. július 20-án Orbán Viktor és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök budapesti találkozóját követően Iveta Radičová kijelentette, hogy „nagyon közvetlen, nyílt, barátságos és nagyon konstruktív megbeszélés volt”^.

Az országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény január 1-jétől visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapított meg minden állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után. A törvényt október 26-án az Alkotmánybíróság egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette. Válaszul a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető olyan javaslatot nyújtott be, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy csökkentené, hogy a 98%-os különadót kivonja ítélkezésének hatálya alól. Bár az ellenzéken kívül a társadalom több szereplője tiltakozott az Alkotmány a törvényhez igazítása, az eseti jogalkotás ellen, Orbán keményen kiállt az Alkotmány módosítása mellett. A változtatásokat november 16-án fogadta el az országgyűlés, az alkotmánymódosítás esetében név szerinti szavazással.

2010 októberében a parlament a bankadó után újabb válságadók bevezetéséről döntött. A már 2010-től életbe lépő új adók a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül; az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. Később, 2010. december 15-én tizenhárom jelentős európai nagyvállalat az Európai Bizottságtól kérte, hogy szankcionálja Magyarországot az uniós szabályok megsértése, a külföldi vállalatok diszkriminációja miatt.

A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa után gyors ütemben elfogadták a honvédelmi törvény azon módosítását (a sajtóban lex Mal-nak becézett törvényt), amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt.

2011. január elsején életbe lépett az egykulcsos, családi adózás. A személyi jövedelemadó egységesen 16%, a gyermekes családok adókedvezményt kaphatnak. Emelkedtek a járulékok és a minimálbér bruttója is, nettóban nem történt változás. 2012. január elsején életbe lépett Magyarország új alkotmánya, amit Alaptörvénynek neveztek el. Az ellenzék egy része nem vett részt az alkotmányozásban. Az Alaptörvényt elfogadása óta többször módosították. A kormány többféleképpen próbált segíteni a devizahiteleseknek: rögzített árfolyamon fizethetik néhány évig törlesztőjüket, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb árfolyamon váltsák ki hitelüket. A szegényebbektől a kormány veszi meg az ingatlant, hogy utána az államtól olcsón visszabérelhessék.

A kormány közel 30%-os rezsicsökkentést hajtott végre: Első lépésként tíz százalékkal olcsóbb 2013. január elseje után a gáz, a villany és a távhő. A kormány még az év novemberében további 11,1%-kal csökkentette az említett rezsiköltségek árát. 2014-ben pedig megtörtént a harmadik rezsivágás is: áprilisban a gáz ára 6,5%-kal, az áramé szeptembertől 5,7%-kal, míg a távfűtés ára újabb 3,3%-kal mérséklődött. Ezen kívül 2013-ban 10%-kal csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is július 1-jével a lakossági rezsicsökkentés részeként.

 

A harmadik Orbán-kormány az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 11., az 1990-es rendszerváltás utáni 10. magyar kormánya. A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett (igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik, az LMP frakciója, valamint az Együtt–PM 4 független képviselője, továbbá Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke) választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Áder János köztársasági elnök 2014. június 6-án nevezte ki Orbán Viktor megválasztott felelős miniszterelnök harmadik kormányának minisztereit.

DK : "Orbán Viktor kormánya bukni fog"

Most ismét választásokra készül az ország. Az egykoron gazdasági csőd szélén tántorgó országot helyrerakó Orbánnal szemben egyre nagyobb nyomást igyekszenek gyakorolni azok, akik eddig is az ország kiszolgáltatottságában voltak érdekeltek. Köztük a már többszörösen bukott Gyurcsány Ferenc és a vele szövetkező hasonszőrű érdektársai.  

Gyurcsány kínlódásában most ismét elővette a régi receptet. Ingyen áramot és gázt ígért a választóknak. Mindez az ígérgetés neki valóban semmibe nem kerül. Ezért most a DK azt hangoztatja, hogy kormányra kerülése esetén minden háztartás számára ingyenessé tesz havi két köbméter vizet, 15-20 köbméternyi gázt és 50 kilowattórányi áramot. (Valószínűleg ez a gazdagokra is érvényes kvóta lehet, már ahogy Gyurcsány ismerjük.) Már amennyiben hinni lehet neki.

Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke sajtótájékoztatóján mindenesetre azt mondta, hogy a fogyasztás ezen felüli részére sávos közüzemi díjakat vezetnének be.   

Tehet Lendvai után, ismét egy részben ingyenes rezsivel kampányol a Demokratikus Koalíció. A párt egykor volt szocialista vezére azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén minden háztartás számára ingyenessé tesz havi két köbméter vizet, 15-20 köbméternyi gázt és 50 kilowattórányi áramot.

Gyurcsány Ferenc ingyenes tűzifaprogramot is ígért a rászorulóknak. A tartozások miatt 2015 végéig mintegy százezer lakásban kapcsolták ki valamelyik közművet és további százezret fenyeget ugyanez a veszély - jelentette ki a politikus.

Kérdés, hogy  ki az a hülye, aki még a Gyurcsány-féle szövetkezőknek hisz, vagy ad hitelt szavainak? 

Bár ahogy a választópolgárok hozzáállását ismerjük, sokan vannak, akik képesek még mindig a baloldalra szavazni.

*

Ócsának is jól jönne - idén is tűzoltóautókat osztottak szét a fővárosban ( - már tavaly is ez volt)

Tavaly szeptemberében is így volt

A Belügyminisztérium összesen negyven új eszközt és négy felújított gépjárművet adott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, tizennégy megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, valamint négy önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Az eszközök összértéke megközelíti a 2,3 milliárd forintot.Huszonöt új tűzoltóautóval bővült a katasztrófavédelem járműparkja, ezek tizenhat megyébe kerülnek, összértékük meghaladja a hárommilliárd forintot. 

Idén 25 új tűzoltóautóval bővült a katasztrófavédelem járműparkja, ezek tizenhat megyébe kerülnek, összértékük meghaladja a hárommilliárd forintot.

Az új Heros-Rába Aquadux-X 4000 típusú gépjárműfecskendővel együtt 2016 óta összesen 75 ilyen tűzoltóautó állt rendszerbe. A magyar járművek rendszerbe állításával a katasztrófavédelem gépjárműfecskendőinek átlagéletkora 15 évről 12,4 évre csökkent.

A 25 új tűzoltóautó Budapest II., IV., XI., XIII., XVII., XIX., XX. kerületébe, valamint Debrecenbe, Győrbe, Keszthelyre, Kiskőrösre, Komáromba, Makóra, Monorra, Nyíregyházára, Pétervására városába, Pétfürdőre, Salgótarjánba, Siklósra, Siófokra, Szarvasra, Szekszárdra, Szentesre, Szigetszentmiklósra és Szolnokra kerültek. 

 

 

Idén átadásra került vadonatúj hazai gyártású gépjárműfecskendő mellett öt, korábban hivatásos tűzoltóságokon szolgálatot teljesítő tűzoltóautót adtak át szeptember 21-én Budapesten, a Hősök terén. A felújított gépjárművekből az egyiket az önálló beavatkozásra feljogosított Őriszentpéteri Önkéntes Tűzoltó Egyesület kapta. 

Az átadó ünnepségen részt vett dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István budapesti főpolgármester, dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése, a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, a kirendeltségvezetők és a tűzoltóparancsnokok, a fecskendőket gyártó, illetve felújító BM HEROS Zrt. vezetői.

*

Folyamatos változások a hivatal életében - ismétlődő munkaerőfelvétel ( - arculat, vagy örségváltás: csere, bere)

A Polgármesteri Hivatal átalakítása, személyi állományának cseréje és feltöltése tovább folytatódik.

Mint ismert, Ócsa az önkormányzati választásokat követően rövid úton lecserélte "öregecskedő" jegyzőjét. Ócsa megbízott főépítésze, aki az alsópakonyi lakópark kialakításában aktív szerepet vállalva segítette a városi munkát, szintén nincs már a hivatalban. Helyükre mások kerültek. Ezt követően megkezdődött a hivatali munka és az állomány átalakítása. Több munkatárs önként, vagy kényszertávozott a helyi hivatalnokok sorából. Ezekkel a folyamatokkal egyfajta szerkezeti átalakítás is történt az utóbbi időben, aminek során pozícióváltások is lezajlottak. Egyes feladatkörök megújultak, mások meg szétváltak, vagy éppenséggel tagozódtak. 

Például a korábban létesített kommunikációs munkát megtartva, hirdettek felvételt az állás betöltésére, mivel ezt a feladatkört ellátó Kertészné Molnár Anna adatvédelmi posztot kapott.  A kommunikációs vezetői állást pedig megpályáztatták. 

Kné Molnár Anna  emellett megtarthatta korábbi munkájából az önkormányzati újság szerkesztését, amit immáron nem a kommunikáció és nem is az adatvédelem keretében, hanem számla ellenében folytathat. Az új kommunikációba ez a tevékenységi kör ebből következtetve, már nem tartozik.  A helyi kommunikációs munka definícióját és részletesen meghatározott feladatát viszont az önkormányzati honlapon nem lelni. Így azt sem tudni, hogy ez a feladat mennyiben lesz más a korábbi szerkesztői munkát is magában foglaló státusznál. 

A Pénzügyi Irodavezető változatlanul Farkas Henrietta. A titkársági ügyintéző az évekkel korábban közterület-felügyelői tisztséget ellátó Prohászka Rita. A Személyügyi előadó Ruska Renáta, aki azelőtt az adóügyekkel foglalatoskodott. Az Adóügyi Irodát Bukodi Ildikó vezeti. A Hatósági-, Műszaki és Pályázatkezelő Irodát Harsányiné Bukodi Ildikó vezeti. 

Korábban Varga László látta el a műszaki iroda vezetését. Őt bízták meg Horváth Zoltán menesztését követően, hogy Ócsai város főépítészi feladatkörét ellássa 2015. január 1.-től 2015. június 30.-ig. Erről még 2014 decemberében a soros ülésen döntöttek az újonnan választott képviselők.

Közben a városvezetés reformja manapság is zajlik.

Nemrég Magyari Tibor közterület-felügyelő szintén elhagyta az ócsai hivatalt. Helyét megpályáztatták. Október végéig lehetett jelentkezni. Az állást betöltő új közterület-felügyelő személye azonban még nem ismert. A feladatokat a honlap szerint Berecz Éva látja el. Korábban Magyari Tibor egykori munkatársa hagyta itt a várost. De Prohászka Ritának sem jött be a közterületek felügyelete.  A külterületeket meg lassan, de biztosan ellepi a szemét. Még a közpénzekből rekultivált önkormányzati földsávba is veszélyes hulladéknak számító beton törmeléket helyeznek el. Ez igazán jól példázza a közterületek felügyeletét és városi vezetés motiváltságát.

Foto: - Facebook saját megosztás (- Internet)

Kép a munkáról - egy kis cicázás

Csak a polgárőrség irányvonala és vezetése nem változik. Boros Tibor a jól kiegészíti a polgármester ilyen -olyan tevékenységét. Állandó háttérszereplője az itteni focibajnokságnak. Az őrség tagjaival részt vállal a meccsek és a városi rendezvények biztosításában. Ott volt a csapattal a Juh- és a Pincefesztiválok rendezvényein és szolgálatot biztosított a városi ünnepségen. Emellett  együttműködnek a rendőrséggel és alkalmanként balesetekhez is kiszállnak biztosítani. A minap sem volt ez másként, amikor Alsónémedi határában történt közúti baleset. Emellett a Halottak napja körüli időkben a temető környékének rendjéhez, a forgalmi változások zavartalan lebonyolításában is segédkeznek. A polgárőrség tagja többségében lelkes, önfeláldozó munkát végeznek. Itt is csupán a vezetés hozzáállásán kéne változtatni, mivel a városban élők egy része azt tapasztalja, mintha indentitás zavarban szenvedne valaki. A látszólagos sok munka és szolgálat ellenére a külvárosi tájkép elszennyeződött, a sportos vezetést gyakorló, motort bömböltető és kerékszaggató vezetést produkáló sofőrökkel nem tudnak mit kezdeni. A lovas egységek városba vonulása is egyfajta parádénak tűnik, miközben a termőföldek mentén húzódó városszéli utak mentén a szemétkupacok halmozódnak a tájra. Tehát lenne értelme itt is némi átszervezésre, vagy némi tudat módosításra. A polgármester inkább a hivatal személyi állományának átváltoztatására összpontosít. Ez a személyes véd őrség pedig így is megfelelő, mert számára a foci az első. Ahhoz pedig odateszik magukat.
A városszéli földeket ellepő szemét és más egyéb dolog, már kevésbé foglalkoztatja a vezetést.

Polgárőrség, lovas tagozat - aszfalton, belterületen ( - a külterületen meg csak nő a szemét)

Ócsa polgármesteri hivatala jelenleg is keresi új, belsős munkatársait. Most éppen hatósági ügyintézői állást hirdettek meg. Erre december közepéig van idő pályázni. Valakinek ez jól jöhet. Lehet rá jelentkezni.

Mindezzel a hivatali arculat és munkavégzés is változáson megy keresztül. Remélhetőleg a jövő évet egy már letisztult és lenyugvó légkör fogja övezni a Polgármesteri Hivatal épületében. Mindez megnyugvással töltené el a kisváros ügyintézésre kényszerülő ügyfelét. 

*