Ócsa polgármesterének közpénzes szavazatszerző családlátogatásai - megtévesztő képmutatás ( - visszás)

 Már volt róla szó itt a blogon, hogy mennyire megtévesztő és visszataszító, amikor a gyerekeinket használják fel és teszik közprédává bizonyos politikai célzatú haszonlesésé céljából.

Persze mindez nem történhetne meg a mögöttes szülők nélkül. 

 

Arról értekeznék, hogy a tudatlan gyereket nem lehet tárgyként kezelni és azzal magunkat, vagy másokat népszerűsítve közszemlére tenni úgy, hogy arról maga a kisded semmit nem tud, az ellen nem tehet. 

Történik mindez az egyik napjainkban, amikor dúl a gyerekereskedelem, a harc, az abúzus uralta világban a Szikra mozgalom aktivistájának lakásán a gyereket vernek, kényszerítenek és erőszakolnak meg. 

Ekkor Ócsán még Bukodi polgármester a helyi anyakönyvi nyilvántartás szerint értesülten járja a portákat, biztatja a szülőket, hogy a képviselők által a pénzünkből adományozandó "Ócsai Életút Program" keretében költségvetésünkből támogatott "Ócsai Csemete" elnevezésű újszülött ajándék csomagot személyesen elvigye és átadja, cserébe egy közös fotózásért.

A polgármester feladatával visszaélve közszerepel mások képét, személyét kihasználva öncélúan

 Bukodi polgármester ezen cselekedete megvetendő több okból is: 

- városi költségvetésből öncélúan, személyesen népszerűsíti magát, amivel politikai céljait, a választási előkészületeit próbálja elültetni a szülőkbe amolyan sajátos  kedvesség gyanánt

- képviselői-, városi döntés, önkorm.rendelet alapján kap csomagot az, aki igényli, amihez nem kötelezvény a fénykép kihelyezés, és a közösségi oldalon való bemutatás, ami ebben a formában eléggé negatív és visszás

- a kisdedek felhasználása, képi bemutatása ugyancsak meggondolandó, a polgármester ezen irányú törekvése, valamint jellegzetes bejelentkezése egyfajta erkölcstelenségre utaló megnyilvánulás, ami nem éppen normatív, inkább személyre visszavezethető disszociatív.

A programban való részvételnek nem feltétele a közös fotózás, a gyerek közszemlére tétele és a polgármesteri magamutogatás

Mindezekkel nyomán mélységesen elítélendő a polgármester cselekedet és effajta viselkedése. Megengedhetetlen, hogy az Ócsai Életútprogramot kisajátítsa és a maga hozományaként kezelje.  Nem elfogadható, hogy egymaga, személyesen keresi fel a programban résztvevőket, az igénylőket és döntéshozó képviselők nélkül, mondhatni őket megkerülve, mint a hátuk mögött adja át személyes vonzásként azt, amit valójában nem ő hanem a város ad. 

Valójában Bukodi Károly megtéveszti a megajándékozott hozzátartozóit a személyes ajándék átadással, mert azt a látszatot kelti, mintha ez neki lenne köszönhető. Látszik is a bejelentkezésekből, hogy neki köszönik, neki hálálkodnak, miközben ez nem az ő érdeme, hanem a képviselőké és a városlakoké, hiszen az ő pénzük van benne. Ezért sem elfogadható, hogy a képviselők nélkül, a megkerülésükkel megy "ajándékozgatnia" polgármester. Az is visszautasítandó, hogy erről képeket jelenített meg, ezáltal népszerűsítve önmagát. Mindez egyfajta hatalmi visszaélés, egy aljas politikai fogás, vagyis akciózás. 

A polgármestert, közpénzes juttatásokat reklámozni az igénybevevőkkel és gyerekekkel... - írtunk erről

Ehhez használja fel a szülőket, családokat és használja ki a gyerekeket, a fotóit, magamutogató mód, tudván, hogy a Facebook  reakciói mit válhatnak ki.  A jaj, de édestől a kéjsóváron át a politikai népszerűséghajhászásig. Bukodi Károly ezzel emberként, apaként és fideszes polgármesterként is elbukott.

Úgy tesz, mintha az ő adománya, ő lenne az ünnepelt, miközben a város pénze van a kezében és a céljaihoz másokat használ ki. Valahol becsapja ezzel az embereket. Minden oldalon, legyen az választó, szülő, vagy éppen a csecsemő. 

Nem más ez, mint annak a propaganda hálózatnak a része, amit évek alatt felépített és kiépített maga körül. Értsük is ide a valós hírektől, a tényleges tájékoztatástól és az ellenvéleményektől megfosztott szolgabírót, az önkormányzat közpénzes lapját, amit már a behódoltja szerkeszt jó pénzért.  Ennek a felépítmények a része a városi közpénzből (le)fizetett  vecsési Kortye-féle Williams tévé, a valóságot látni és láttatni nem akaró "jó hírek tolmácsolója".  Ez aztán ezt a célt szolgálja a polgármester által kezelt több közösségi oldal, mint az "Ócsa - Kisvárosi hangulat".   És valóban ez nem más, mint a polgármesteri hangulatkeltés eszközei. Ehhez jön még a Pánczél Károly közösségi fideszes dicshimnusz megosztásai és a jegyző rábólintó kontrái. 

Ugyan már.  Ezért talán nem kéne lemenni kutyába. Maradjunk meg embernek.

*

Honvédelemről, hazafiasságról és az ozori csatáról október 6.-a, és Ócsa kapcsán - nem feledhetjük ezt sem

 Talán még emlékeznek a városlakók arra a közpénzes kiruccanásra, amikor a városvezetőnk a hozzá kötődő képviselőkkel átruccant a mai Románia területén álló egykor hazánkhoz tartozó területre csak amolyan székely-barátságból, amit a polgármester később úgy tálalt, hogy üzleti ügy volt, mivel az ottani  helyi pékséget szerették volna Ócsán is honosítani.

Persze ebből annyi az igaz, amennyit Bukodi Károly eddig felmerült hazugságáradata, mint magyarázat bírt, no meg annyi, no meg amennyi megvalósult ebből az egészből. Vagyis mondhatni semmi.

Számukra azonban jó buli volt az utazás, a pálinkázás, a vendégszeretet élvezete, és az erdélyi táj, székely barátság közpénzből történő élvezete.

Az egészről 2013-ban többször írtunk amikor a polgármester és baráti körének kilátogatásáról, - akik közt olyan haszonélvező képviselők is voltak, mint a mostani Gallai Zoltán - visszatértek erről az útról.

Mert a lakosság addig nem értesült erről, miközben az út kiadásait a költségvetésből maga állta.

 

Ez a kiruccanáson túl az utazás-szállás-étkezés költségein, további 1000 eurójába is került a városnak, amit a kint élő vendégszerető Jenei Janka érdekeltségébe utaltak, mondván ott, az ojtozi szorosnál felállítandó emlékhelyhez adják ezt a támogatást.

Legalábbis erre hivatkozott a városvezetés, amelyik az 1848-s szabadságharcot lezáró véres megtorlásról, az aradi kivégzésekről és az ebből fakadó október 6.-i gyásznapról eddig csak egyszer volt képes magát megmutatni. Ez a városvezetés magától soha nem tett olyan alkalomhoz méltó megemlékezést, amit minden tisztes magyar város tesz. 

Még a léha Szűcs Lajos is megjelenik ezen a napon valahol és megmutatja magát egy tiszteletteljes biccentésre.  

 

Csak Bukodi és követői képtelenek erre.

Nos ezek a bukodi-legények azok akik a számunkra ismeretlen Jenei Jankát támogatták a hőseinkre hivatkozással, miközben itthon egy fejhajtást nem tesznek emléküknek áldozva.  

"Horváth Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy itt székely, román és magyar katonák estek el (a felsorolás sorrendje tőle származik), támogatásunkkal mi lehetnénk a elsők, akik pénzt adományozunk és ezzel Ócsa város neve is felkerülhet (figyeljünk a feltételes-mód jövő időben foglalt szóhasználatra) a majdani emléktáblára az adományok közt. Ráadásul minket az a megtiszteltetés érne, hogy az elsők lehetünk."

Vagyis Horváth nem mást mondott, mint azt, hogy még senki nem adott erre hazánkból közpénzes támogatást Jenei Jankának, és mi lehetünk az elsők.  A balekok sorában. És lássuk be, hogy azokká is váltunk, amikor ezt az ezer eurós ajándékot Ócsa költségvetéséből, a mi pénzünkből biztosították a vendéglátó Jenei Janka számára.  

Nem feledve, hogy ezzel nem csak a maguk útját, hanem a velük utazó Gallai doktorét is mi álltuk, miközben éppen ez a képviselő volt az, aki az önkormányzatban képes volt előadni, hogy az önkormányzati járdaépítésekért pénzbeli hozzájárulást kéne szedni.

Ez a mocsok bezzeg a Szűcs Lajos előtt általunk fizetett járdaszakasz kapcsán nem mert szólni azért a hozzájárulásért, amit a csóró lakosok esetében megtett.

Gallai azért sem emelt szót, hogy ha már oda fizetünk a hősi emlékekért, akkor idehaza miért nem lehet megemlékezni akár október 6.-án is?  

Sajnos a piszokság nagy úr. És ez az önkormányzatiságra és a helyi politikára is igaz. 

Október 6. feketebetűs emlékünnep az összmagyarság történelmében. Ezen a napon a Kárpát-medence számos magyarlakta településén kigyulladtak az emlékezés lángjai.

Ócsán ezt a tüzet nem, hogy nem gyújtják lángra, nem őrzik, nem plántálják, hanem a Bukodi adta fideszes-klikk még el is fojtja.  Más normális szerveződés, egyesület híján pedig senki nincs ki a nagyjainkra emlékezne. 

 

 

A Pappné Hajdu Katalin alkotta OPKE is csak olyan, mint az ugróbolha a kutya hátán. Szimbiózisban van vele, a buksiból és vele együtt él, táplálkozik és fejlődik. Gazdaállat nélkül nincs kitartás, fejlődés és lét. Egy ilyen parazita miként is cselekedne hasznosan, vagy tudvalevőleg. Ösztönből bújik a kutyaszőrébe és élvezkedik a testmelegén.  Gyászos egy lét ez.

 

Mindezt most elhagyva szeretnék az önkormányzatunk helyett is egy ide illő történelmi megemlékezést tenni az ozori csatáról.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről. A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte. 

Az ozorai ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.  

Az eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében. 

Az ócsaiak ezer eurójáról és annak emlékművi hozadékáról azonban semmi hír. 

Bukodiék eme tettére sem igen emlékeznek.

*

Többet vettek ki Ócsán a kasszából a vezetők és a képviselők, mint amennyit a helyi tűzoltóságnak ítéltek oda

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint  idén már háromszázötven lakástűz volt, tizenegy halálos.

Még csak két hét telt el az évből, mégis már háromszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Huszonhatan sérültek meg lakástűzben, tizenegy emberen pedig már nem lehetett segíteni.  Mint ismert, Ócsán sem telt el egy év, hogy ne lett volna szükség tűzoltókra.

A város évek óta szenved jelentős károkat szenved a helyzetéből fakadóan attól a bevetési távolságtól, ami Budapest és Dabas közötti ellátási területből fakad az által, hogy itt nincs bevethető tűzoltóegység.  A probléma nem ismeretlen és igény is lenne a segítségnyújtásra baj esetén, amiről szinte mindenki tud, de valahogy nem akar érte tenni. 

 

Bár az önkormányzat a gyakori tűzesetek utáni lakossági felvetésekre amolyan parasztvakítást hajtott végre 2014-ben, amikor augusztusban célként meghirdette a helyi önkéntes tűzoltóság megalakítását, amire Boros Tibort, az Ócsa Városi Polgárőrség elnöke fogadta meg. Civil kezdeményezésről írtak, ami mögé az önkormányzat is adta magát. Boros polgárőr keze nyomán azonban elsikkadt az egész, annak ellenére, hogy jelentős számú jelentkezőről számolt be. 

Aztán a polgárőségben keletkezett belviszály során Boros távozott az elnökségből. A neve alatt futó civil kezdeményezéssel hirdetett önkéntes tűzoltóságból semmi sem lett. Csak az akkori egyik tűzesetről és egy bohózatról maradt utána, meg némi emlékkép.

 

Ez alatt évek vesztek kárba a Bukodi-féle önkormányzat és Boros adta polgárőrség közreműködésével, miközben pénz sem generálódott az önkéntes tűzoltóság számára. Eközben azért a két félnek sikerült megállapodnia abban, hogy az Oxy-fa ültetvényeket a polgárőrség vagy 2 milliós támogatással őrzi, hiszen arra vagy 20 milliót meghaladó összeget áldozott Bukodi előterjesztésére a fideszes testülettel a hátában a város. Ezt a pajor rágta területet őrizték az egyezség szerint, egészen a pusztulásig. A keletkezett kárt nem hogy enyhítették a kifizetett őrzéssel, hanem annak tehertételét növelték csak a kifizetésekkel. Erről persze nem a polgárőrség tehetett, bár a pénz jól jött az egységnek, de azt összességében mégis csak a lakosság viselte. A városvezetés hozzá nem értésének és az értelmetlen pénzkidobásnak ez volt a második (a TSZ iroda megvétele és lebontásával együtt 35 milliós nagyságrendű) legdrágább tétele Ócsán.

Közben a tűzoltóság létrehozásával lényegében senki nem törődött. Pénzt pedig nem is szántak rá.

Egészen 2017 év áprilisáig, amikor is új előzetes egyeztetéseket követően konkrét megbeszélésekről is lehetett már kiszivárogtatásokat hallani. Ebben azonban Boros nem volt benne. A kezdeményezők ekkor már célokat hirdettek és új toborzásba kezdtek, mivel a Boros-féle tagságból (állítólagos 30 fő) senki nem látott egyet sem.

2017 májusában magunk is beszámoltunk róla, miszerint Boros nélkül próbálják újra életre kelteni az önkéntes tűzoltóságot Ócsán.

Aztán a nyáron megalakult az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az augusztusi önkormányzati lapban be is mutatkoztak. Majd a szeptemberi Városi Vigasságon a csapatzászlót bontottak, ami szégyenérzet nélkül Bukodi Károly polgármester adott át színpadias keretek közt, ösztönző anyagi támogatás nélkül.   

A polgármester úgy volt ezzel, hogy a hírverés az jó és kell neki, de a mögöttes támogatás és itt főleg a pénzügyi megalapozottságra gondolva, az már nem feküdt neki. 

Ócsa önkéntesei rendesen be is ragadtak Bukodi kapcsán Ócsán, hiszen más települések önkormányzatai hamarabb biztosítottak anyagi támogatást, mint az a város, aminek nevét viselik.  A  FÉG-MPF is képes volt telephelyet adni akkor, amikor az önkormányzat ebben sem volt igazi partner.

Kakucs Község Önkormányzata közel 1 millió forinttal járult hozzá az Ócsa ÖTE indulási és működési költségeihez. 

Közben több támogatás is befutott az önkéntes tűzoltóság számlájára, amit bemutattak, köszönettel nyugtáztak, és elszámoltak.  Itt nem feledve, hogy egy gépjármű fecskendőt is sikerült megszerezniük, aminek vételi árát azonban még nem sikerült összegyűjteni az egyesületének. 

Mindezek mellett végre Ócsa önkormányzata is beárazta a  a közhasznú tűzoltó egyesületet és 500 ezer forint költségvetési támogatásra érdemesnek ítélte.  Összehasonlításul a Papp Katalin-féle OPKE városi tortára 200 ezer forintot biztosított az önkormányzati képviselő-testület, az Orbán napi borünnep egyetlen alkalma pedig ugyanannyit ért, mint az önkéntes tűzoltóság éves kerete. Arról nem is beszélve, hogy a képviselői keret támogatására 2 098 000,- forintot biztosítottak; - mindezt józanul maguktól, önmaguknak. 

  

Azért ez jól illusztrálja, mennyire háttérbe van szorítva a tűzoltóság, hiszen az öreg-hegyi borozás  is előrébb való a közhasznú tevékenység támogatásánál.  

Arról meg már nem is beszélve, hogy a képviselői keretösszeg, a képviselők anyagi megsegítése, valamint a polgármester és az alpolgármester közel azonos nagyságú milliói mennyivel fontosabb szempont az önkormányzati döntéshozóknál a tűzoltók tevékenységénél. 

Háttéranyag: Internet megosztások

*

Nem maradt tétlen a felmentett igazgató - nem csak állást nyert, hanem milliókat is kapott (- Ócsa városa által)

Vihart kavaróan járta be a közösségi oldalakat a hír, miszerint Ócsa polgármestere a mögöttes képviselők támogatása mellett azonnali hatállyal megszüntette az Egressy Gábor szabadidőközpont igazgatójának, Jarábik Klára asszony munkaviszonyát a tavaly november 30.-i testületi ülést követően.

Az eset komoly városi visszhangot kapott, és a Fidesz helyi táborán belül is feszültségeket, valamint személyi ellentéteket okozott.

A kisvárosi református lelkész felesége vesztette el az állását a polgármesteri kezdeményezést követően úgy hogy arról az önkormányzati képviselőként és egyazon politikai csoportosuláshoz tartozó férj sem tudott előre. 

A sebtiben született döntés mögé azonban milliók kerültek, hogy elhallgattassák a sértett oldalt. A polgármester a vitatható döntéssel szembeni jogvita és jogorvoslás ehetőségét a közvagyonból fizetett "bánatpénzzel" igyekezett leapasztani. Ez bizony nem kis összegű fájdalomcsillapítás volt. A bajt orvosló összeg az igazgató asszony felmentés előtti díjazásának és járandóságainak megfelelő távolléti díj 12 havi összege. Ez úgy 5 milliót kóstált, amit a költségvetés dologi kiadásainak terhére egy összegű kifizetésként biztosították.

281/2016. (XI.30.) számú ÖK. Határozat

Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

1.) Hantos-Jarábik Klára (született Budapest, 19..., an.: ..., állandó lakcíme 2364 Ócsa, ..., szig. szám: ..., adóazonosító száma: ..., TAJ száma: ..., bankszámlaszám: ... mint Ócsa Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Egressy Gábor Nonprofit Kft. ügyvezetőjének 2015. január 1. napjától 2019. december 31. napjáig határozott ideig fennálló munkaviszonyát –a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással - 2016. december 1. napjától azonnali hatállyal indokolás nélkül megszünteti.

2.) Hantos-Jarábik Klárát, azaz az Egressy Gábor Nonprofit Kft. ügyvezetőjét 2016.december 1. napjával visszahívja.

3.) Hantos-Jarábik Klára részére az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel az Mt.80. § (2) bekezdésében foglaltakra–a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapig egy összegben 12 havi távolléti díjának megfelelő összeget és egyéb járandóságait megfizeti, amelyet Ócsa Város Önkormányzat 2016. évi költségvetésének dologi kiadásainak terhére biztosítja.

4.) megbízza a dr. Rim Ügyvédi Irodát, hogy az 1.)-3.) pontban foglaltak végrehajtásához szükséges okiratokat készítse elő. A megbízás díja: 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint, amelyet Ócsa Város Önkormányzat 2016. évi költségvetésének dologi kiadásainak terhére biztosítja.

5.)felhatalmazza a Polgármestert az 1.)-3.) pont szerint elkészített okiratok aláírására, továbbá a 4.) pontban foglalt megbízás aláírására és az ezekkel kapcsolatban felmerülő egyéb adminisztrációs feladatok ellátására

Vagyis ez a felmondás a város költségvetéséből került kifizetésre akkor, amikor Ócsán alapvető közfeladatokra sem jut ennyi.

A Hantos-Jarábik házaspár nem is fordult jogorvoslatért sehova, hiszen ez az összeg felért egy Lottó-nyereménnyel.

A pártkörökben sem ismeretlen pár nem is keseredett el annyira, mint akár egy volt FÉG-es dolgozó, aki korábban vesztette el kárpótlás nélkül a munkáját. Hantos-Jarábik nem esett depresszióba.

A nyereményből csendben átvészelte a telet. 

De nem tétlenül. 

Karácsony táján mindenki mással foglalkozott.

Klárika azonban tudatosan dolgozott, tervezgetett, s építkezett.

Február végén azonban megtört a csend és megérkezett a bejelentés.

 

És lám a híradás is.

 

  És végül a bemutatkozás is. 

Kedves Ferencvárosiak!

Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy márciustól, mint a Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei vezetője szolgálhatom a kerület közösségének kulturális életét.

Januárban benyújtott pályázatomat Kodály Zoltán gondolataival kezdtem.

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Kultúránkat ápolni, szívvel és szeretettel megőrizni az elődeinktől ránk maradt értékeket mindannyiunk kötelessége. Mindemellett fontos az új utak keresése, hagyományok teremtése, a közösség építése.

Mindig is közel állt a szívemhez a véleményem szerint Európa és a világ egyik legcsodálatosabb városa, Budapest. Tanulmányaim egy jelentős részét a fővárosban folytattam, öt évig éltem Ferencvárosban. Nagyon szerettem ezt az időszakot.  A Ráday utca és környéke patinás épületeit, kávézóit, galériáit, a csodálatos templomokat, a Bakáts tér különleges hangulatát, a Pinceszínház előadásait, a Vásárcsarnok forgatagát, a Duna-parti sétákat. Visszagondolva jó érzés volt akkor, néhány évig, egy kicsit ferencvárosinak is érezni magamat.

Nagy öröm számomra, hogy az intézmény vezetőjeként most újra részese lehetek a kerület közösségi életének.

Ferencváros sokszínű adottságaival, történelmi múltjával, művelődéstörténeti értékeivel, hagyományaival különleges helyet foglal el Budapest kerületei között. A Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményeinek úgy kell kultúraközvetítő és teremtő tevékenységét ellátni, hogy az színvonalában továbbra is méltó legyen a kerülethez, hogy az intézmény falai között végzett közművelődési munka motorja, menedzsere, letéteményese legyen a kerület közösségi életének. Célom, hogy a következő években a bizalom légkörében kiegyensúlyozott, minőségi munkát végezhessünk a munkatársakkal valamennyi intézményegységben, hogy a Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei magas színvonalú, erős, kezdeményező, nyitott szemléletű intézményként szolgálja Ferencváros és a magyar közművelődés ügyét.

Bízom benne, hogy a jövőben munkámmal sokat tehetek Ferencvárosért, annak kulturális, közösségi életéért.

Hantos-Jarábik Klára igazgató

Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? 

Ismét a szürke emberek az egyszerű munkások azok akik az elit összeférhetetlenségének az árát fizeti. Vagyis a munkás ócsai köznép állja mindezek szórakozásokat a városi kassza kulcsárnoka által. Ez pedig nem másban, mint abban az 5 millióban jelentkezik, amit az emberek jobb élete, illetve a  városi közterület fejlesztése helyett egymás jobblétére, vagy éppen kárpótlására fordítgatnak. Ez a pénz a közvagyon része volt, de magánkézbe került. Csupán a polgármester elhatározása, és az őt (ebben is) támogató képviselők határozati döntése okán.

Köszönjük Karcsi! Ismét jó voltál, és nagyot alkottál. 

Éppen csak csuklani nem hallottunk.  Kár.

*

Van olyan, hogy ételfutárnak áll a polgármester - másutt virággal, vagy fejlesztéssel kedveskedik ( - és nálunk)

Karácsony közeledtével sokan igyekeznek segíteni az elesetteken. Így van ezzel megbecsült olvasónk Tibor is, aki nem csak a blog olvasottságán, hanem a helyi emberek mindennapjain is igyekszik segíteni.

Mi viszonzásul csak a segítő szándékú bejegyzéseit tudjuk megosztani és másodjára közzétenni.

Nincs azonban mindenki ilyen jó helyzetben, mint szeretett olvasónk.

Mert számos nem ismert névtelen hős él még hazánkban.  Most róluk szeretnénk pár sort ejteni.

Ételfutárnak állt a polgármester - náluk egy időben a felügyelők hordták a kosztot

Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester is nyakába vette a belvárost. Egy ismert vendéglátóhely ugyanis azzal kereste meg az önkormányzat Segítő Kezek Nonprofit Kft.-jét, hogy idős rászorulóit vendégül látja egy ünnepi ebédre.

Mintegy két tucat 75 év feletti emberhez juttatták el a háromfogásos menüt, amit tegnap többüknek is a polgármester szállított ki. Szíves Zoltánné Irénke (90) meglepődött az ételfutáron.

– Örömmel segítek az időseken, jó velük leülni beszélgetni, nosztalgiázni – mondta a Blikknek a polgármester, aki néha kritikát vagy javaslatokat is kap a kerület idősebb lakóitól.

Bukodi Károly a 90 esztendős édesanyát, és nagyszülőt köszöntötte fel a Sarokházban

Valahogy így vélekedhet Ócsa polgármestere is, amikor a helyi idős korúak születésnapján ajándékosarat visz a családi rendezvényre. Érdekessége ennek a gesztusnak, hogy erre nem vitte magával közvetlen munkatárást, a kommunikáció területén foglalkoztatott szerkesztőt, Molnár Annát, hanem egyedül ment és vállalta fel az eseményt. Ezen a családi összejövetelen való polgármesteri megjelenés egy új aspektus, hiszen a személyes megjelenés egyfajta önmagunk képviselete, míg a páros köszöntés mindig is hivatalosabbá teszi az ilyen aktust. Károlyunk azonban most úgy gondolhatta, hogy ez így meghittebb és családiasabb. Ócsa amúgy is egy kis város, ahol egy ilyen találkozás a családdal a közvetlenséget tükrözi, és egyfajta hiánypótlás kategóriájába tartozik.  A virággal való kedveskedés gyakorlata azonban nem az.  

A város képviseletében más alkalmakkor is történt hasonló megemlékezés a részéről. A Sarokházban zajló születésnapi partyt megelőzőleg, vagyis korábban a polgármesterünk a szóban forgó kommunikációs munkatársával közösen köszöntötte még a szép kort megélő városi nyugdíjast.

Tehát a gesztus és a virággal való megemlékezés nem ismeretlen és nem egy új keletű dolog Ócsán sem.

Másutt azonban másként adakoznak városvezetők.

"Alpolgármester úr saját illetménye terhére vásárolta a domború tükröt"

Dienes Gábor, Keresztúr alpolgármestere saját illetménye terhére vásárolt a helyi Kocsy-Mayer utca sarkára egy biztonsági elemet, a főútra kihajtást segítő közlekedési tükröt. Ilyenből a településen kettő került kihelyezésre.

Békéscsabán, Herczeg Tamás (Fidesz) és Takács Péter (LMP) pedig egyhavi képviselői illetményét ajánlotta fel a város egyik legrégebbi lakóházának, a "Molnár-háznak" az épület-állagmegóvására.
A testület támogatta az elképzelést. Herczeg Tamás (Fidesz) és Takács Péter (LMP) pedig egyhavi képviselői illetményét ajánlotta fel az épület állagmegóvására. Elmondták, a hagyományőrzés, a múlt kultúrájának megőrzése szempontjából fontos elem lehetne az ingatlan megvásárlása, majd felújítása és hasznosítása. 

Ócsa - Lakatos ház bontás önkormányzati pénzből ( - vállalkozói haszonnal)

Kecskeméten Zombor Gábor polgármester egyhavi illetményét ajánlotta fel a közadakozásra, hogy a június 4-ei trianoni békeszerződés évfordulójára, felavathassák az Országzászlót. Elvégre hazánkban egyfajta hagyomány volt a trianoni diktátum utáni időszakban, hogy az ilyen típusú emlékműveket a települések közadakozásból hozták létre.

Ócsán azonban a Trianonra való megemlékezést sem tartotta meg a városvezetés korábban. Ezt csak a testvérvárosi látogatást követően vállalták be. Az önkéntes adakozás sem divat az önkormányzati tagságunk köreiben.  

Polgármesterünk teljes mértékben kiaknázza az önkormányzati lehetőségeket. A képviselők pedig partnerek ebben.  Így kapott eddig is jutalmat a két városvezető. Ennek a támogatottságnak köszönhetően vehetett fel két helyről fizetést az alpolgármester, függetlenül attól, hogy a A Kormány a 1522/2015.(VII.31) Korm. határozatban elrendelte a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek polgármesteri hivatalainál a vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselők, polgármester, jegyző és aljegyző személyi anyagának közszolgálati ellenőrzését. Az összeférhetetlenség megállításáról azonban nem nagyon hallani.

Ócsán az a gyakorlat, hogy a vezetők, a megbízottak mindent kivesznek a költségvetésből, amit csak lehet. Legutóbb az OPKE elnök asszonya kért több pénzt az önkormányzati megbízatásáért arra való hivatkozással, hogy a többes poszt utáni javadalmazása többlet adóteherrel jár, ami számára nettó veszteség.

Ezt a különbséget a polgármester a testülettel emelés formájában biztosította a lakossági büdzséből.

Az, azonban, hogy az adóterhek viselésével a tisztséget másra, illetve olyanra bízzák, aki nem csak az anyagi haszont nézi, hanem a társadalmi megbízatás pozícióját is lelkesítőnek tarja, az már nem jutott az eszükbe.

A helyi értékekért, a Lakatosház megóvásáért az OPKE sem állt ki - ez már nem az értéktár része

Elvégre Ócsán az önkormányzati közfeladatok egy részét is a lakosságra hárítják a kedves vezetők így, vagy úgy.  Ezt látni és tapasztalni a mindennapokban és egyes díjazásokban. De ez jön le akkor is, amikor a kimondottan önkormányzati feladatba tartozó járdaépítést is a lakosságra taksálják.

Ócsán tehát az önfeláldozás nem divat.  Egyes vállalkozókat rendre megfejnek, míg más önkormányzathoz közeli cégek és személyek tehermentesítést, kedvezményeket kapnak.

A polgármester sem ajánlotta még fel járandóságának egyetlen petákját sem a köz javára úgymond a hiányzó járdaszakaszok pótlása érdekében. De nem tett be pénzt a saját autójának biztosítására sem, inkább a város pénzén vett egyet, saját használatra.

A családnak az időseknek adományozott virágok is nagy valószínűséggel a polgármesteri keretből valók, és nem olyan zsebbenyúlós mintha az ember a sajátját áldozná.

Műemlék református-ház Ócsán - erre sem áldoz senki  ( - a templomi díszkivilágítást is a lakosság állja)

Hazánkban azonban több helyütt inkább önfeláldozóan adakoznak és hozzátevőlegesen tesznek a városért és a közösségért az ott élő vezetők és tisségviselők, mintsem azt lefilézzék. Azokon a helyeken, ahol ez így van, mind előrébb vannak, és haladnak. Így szépülnek, s fejlődnek.

Ócsán ennek azonban még híján vagyunk.  A segítség  kevés embertől jön önként.  Ehhez és ennek kialakulásához, kultúrájához azonban a városvezetésnek kéne elsősorban jó példát mutatnia. 

Az elöljáróságuknak ebben és nem pedig másban kéne megmutatkoznia. 

Ehhez egy alkalmi csokor, és a nosztalgia  már édeskevés.

Híranyag/fotók: - Internet/Facebook

*

Ismét szóbahozták, hát elmondjuk - tűzoltóság nélkül ünnepelt a városvezetés ( - beírás egy panasz kapcsán)

Egyesek az iskolában isznak, dorbézolnak, vagy éppen székeket dobálnak, és míg másokat  próbálnak megfélemlíteni vagy rávenni törvénytelenségekre, addig valójában a blogon a tűzoltóság a "téma".

Ezt is a köznyelv beszéli.

Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy ez nem egy úri passzió, mint a teremfoci, vagy az ezt követő buli, hanem egy valós és jogos igény a múlt törtéléseinek és a környék baleseteinek sodrában. 

A tűzoltóság létjogosultságát megannyi ócsai tűzeset, közúti baleset igazolja. 

A létrejöttét azonban hátráltatja, hogy bizonyos érintettek valamint megbízottak, az egyes elöljáró felek nem hogy példamutató és értéket nyújtó példát mutatnának, hanem sokkalta inkább a saját imázsuk ápolásával, önmaguk mosdatásával, vagy népszerűsítésével  vannak inkább elfoglalva, mintsem a köz javára cselekedjenek. Pedig milyen klassz lett volna Ócsa tíz éves várossá válásának évfordulójára megalakítani a helyi tűzvédő egyletet, az "Ócsai Tűzoltóság" egységét.

De, nem sikerült, mert azok akiknek ez dolga lenne, inkább perlekednek.  

Másutt ezzel szemben cselekszenek, ténykednek és haladnak.  Nyáregyháza, Felsőpakony ebben előttünk jár.  Gyálról nem is beszélve, ahova most érkeztek újabb járművek segítség gyanánt.

Ócsa városvezetése azonban még a kapát sem vette kézbe, nem hogy azzal az első lépésbe kezdett volna.  A látszólagos cselekvés, a népszerűséghajhászás, és a valódi tétlenség több kárt okoz, mint amit az egyénnek hoz.

Ócsa ezért nem képes haladni.

Ócsa a 10 éves városi évfordulóra sem volt képes a helyi önkéntes tűzoltóságát létrehozni. Erről a fiaskóról azonban a felek előttünk nem beszélnek. 

*

Cégek és támogatások egy cél érdekében - van ahol ez működik ( - emlékeztető felhívás köztámogatásra)

 Nyáregyháza egy 3667*  főt számláló település tőlünk délkeletre, a Monori járásban.

Pontosabban a Monori kistérség déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el. Budapesttől 40, Monortól délkeletre 14 km-re, a Pusztavacson elhelyezett ország szimmetrikus középpontjától északra 16 km-re található község közúton a 4-es számú főközlekedési útról a monorierdői vagy a pilisi leágazáson keresztül, illetve az M5 számú autópályáról Újhartyánnál letérve, Újlengyelen keresztül, a 405-ös főúton, illetve a 4606 számú úton közelíthető meg.

Ócsához mérten kis település Nyáregyháza a 4 négyes főúton fekvő Pilis "alatt".  Közvetlen vasúti elérhetősége nincs a településnek, úgy mint Ócsának. 

Van azonban még egy  nagy különbség.  Nyáregyházának van önkéntes tűzoltósága!

Ócsa ezzel nem büszkélkedhet.

A hírekben Nyáregyháza az önkéntes csapat szereplése kapcsán van jelen. 

Ócsa ellenben a környéken történő balesetek számában. Csak az elmúlt hónapra visszatekintve látható, hogy több baleset történt a városi térségben, mint úgy általában, vagy másutt "szokott".

Most szeptember első napjaiban is volt már pár.  

Ócsán azonban nincs semmiféle olyan segítség, beavatkozó egység, melyre számítani lehetne az ilyen-olyan baj esetén. Ócsán nincs bevethető, gyorsan (azonnal) mozgósítható alakulat, a város nem rendelkezik önkéntes segítőkkel a mindennapok baleseteseinek megsegítésére. 

Ócsán az önkéntes tűzoltóság gondolata már már többször felmerült, és igény is lenne rá. Legutóbb egy éve került fel a város hivatalos honlapjára a toborzó, és Boros Tibor neve ezzel kapcsolatosan. Mindenki azt vélte, hogy majd a városi polgárőrség szervezésében létrejön a helyi segélycsapat, az önkéntes tűzoltóság Ócsán. 

Sajnos nem így történt. A potenciátlan vezetés több mint egy év múltával sem volt képes egy alakulat kiállításával.  Jelenleg nem ismertek a feladatra jelentkező személyek, a rendelkezésre álló eszközök és nincs közzétéve sem egy elérhetőség, sem egy telefonszám a helyi tűzoltó-alakulattal (csapattal) kapcsolatosan. 

A polgármester, a polgárőrvezető nem nyilatkozik ezzel kapcsolatosan, és az elmúlt egy év folyamán hírt sem adtak a felhívás utáni állapotról, a toborzást követő eredményességről, netán kudarcról. Ma gyakorlatilag a blogon kívül a lakosság felé erről információt senki nem ad, vagy szorgalmaz. Lapítanak, mint az a bizonyos lócitrom a közterületen. Látható a tétlenség, és tapintható a bizonytalanság. Pedig legalább egy kis egység jól jönne kezdeti lépésként.  Sajnos azonban erre sem tellett.

Tudtunkkal az önkormányzat erre nem szán pénzt. A költségvetésbe ezt nem illesztette be, csak a foci és sportegyesület, a pálya támogatását, a reformátusok világítását és a polgármester szolgálati (Opel Astra Sports Tourer) autóját.  Mert ez volt a fontos és az előrébb való. Számukra. A választott képviselők is ezt támogatták. Ehhez adták nevüket és szavazataikat.  Nem véletlen, hogy hűséges pártnacsalnyikoknak, amolyan pártos bólogatóknak tarják többségüket. Nem véletlen, hogy sok a kritika és a nemtörődöm, felelőtlen, vagy potenciáltalan jelző a vezetést érintően.  

Nem hiszem, hogy mindig csak a pénz számít.

Nyáregyházán ez valahogy mégis működik.

A Nyáregyházi Faluvédő és Önkéntes Tűzoltó Közhasznú Egyesület nem ismeretlen a nyáregyháziak számára, hiszen Polgárőr Egyesület néven már 1994 óta vigyázunk a falu biztonságára, végezzük mindenki által ismert és egyre többek által elismert önkéntes munkánkat.

A 2009-es változások óta nagy fordulat ált be egyesületünk életében. Nem csak a nevünk változott meg, hanem egy teljesen új feladatot is felvállaltunk. Újra életre keltettük az önkéntes tűzoltó mozgalmat, melynek múltja 1926-ig nyúlik vissza. Ki ne emlékezne a régi tűzoltó szertárra, a pompás fecskendőre, ami jelenleg a szertár előtt kapta meg méltó helyét. Hiszen őseink komoly anyagi áldozatot hoztak azért, hogy Nyáregyháza tűzvédelmét biztosítsák már 85 évvel ezelőtt. Úgy éreztük, mi sem lehetünk hitványabbak, nem hagyhatunk veszni egy ilyen örökséget, pont a mai nehéz árvizes, belvizes, avar és erdőtüzes időkben. Egyre több és nagyobb viharok, épülettüzek és balesetek tették nagyon égetővé az igényt.

 Nyáregyháza Önkormányzata a célt megillető komolysággal állt mellénk, biztosította a szertárat és az irodát. Monor Város hivatásos tűzoltói egy öreg, de még jól működő IFA fecskendőt adtak használatba. Felszerelésünk jelentős részét Üllő önkénteseitől kaptuk, a többit a tagjaink adták össze hűen a régi hagyományokhoz. Fontos szerep jutott a képzésnek, hiszen a néhány régi önkéntes tudása megkopott, a technika változott. A 60 fős polgárőr csapatból 20 fő vállalta, hogy elvégzi a tűzoltó alaptanfolyamot, és kisgépkezelői vizsgát is tesz. Így vált lehetségessé, hogy 2010 októberétől mindennap adunk ügyeletet. Két fő búvár vizsgát is tett, mentési feladatokra. Felszerelésüket önerőből adták össze. A Monori Tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás keretében Nyáregyháza, Pilis és Dánszentmiklós a vonulási területünk.

Működésünk óta oltottunk lakástüzet, számtalan esetben pedig avar és erdőtüzet. Kerestünk eltűnt személyt, akit meg is találtunk (sajnos már nem élt). Búváraink mentettek vízből és végeztek víz alatti műszaki mentést. Polgárőrként sem voltunk tétlenek, feladataink között szerepelt:

• baleseti és bűnügyi helyszínbiztosítás
• közlekedésbiztonsági közös akció a rendőrséggel
• eltűnt személyek keresése
• téli éjszakákon hóban fekvő polgártársak hazaszállítása
• rendezvények biztosítása
• baleseteknél forgalom terelése
• segítség körözött személyek elfogásában
• betörők forró nyomos elfogása
• megfigyeléssel és információszerzéssel számtalan megvalósult bűncselekmény utólagos felderítése a rendőrséggel
• éjszakánkénti közbiztonsági járőrözés

Polgárőreink szintén rendelkeznek minden, a feladatokhoz szükséges végzettséggel.

Szeretnénk, ha minden nyáregyházi, aki most még csak ismer minket, azt érezné, hogy ez a munka nem csak a mi, hanem minden lakos érdekét szolgálja. Nem tudunk minden tüzet, balesetet vagy bűncselekményt megelőzni, hiszen varázsló vizsgát még nem tettünk, bár igény lenne rá, de ha bárkinek segítségre van szüksége, ránk bizonyosan számíthat.

A nap 24 órájában hívható telefonszámok:

Polgárőrség – 06 (20) 415 1234
Tűzoltóság – 105 és 112

Fekete László Róbert
elnök

 Persze rajtunk kívül  sokan sokat beszéltek már Ócsán a helyi tűzoltóság létjogosultságáról. 

Nem csak az ismert közúti balesetek, hanem az éves tűzesetek megtörténte alkalmával. Azonban sok a bekiabáló nagyszájú, aki nem hogy segíteni, hanem még talán gátolja is a megalakulást. Bármiként is legyen, a helyi önkéntes tűzoltóság nem jött létre, gyakorlatilag nem alakult meg és Ócsán továbbra sincs ennek keretében bevethető egység.  Még egy lapát, egy kapa, egy bicikli, vagy lovas szerkocsi sincs az önkéntesek keze ügyében. 

Ócsán nem ismert, olyan vállalkozás, vagy vállalkozó, aki erre céltámogatást biztosított volna. Ámbár az sem ismert, hogy ezzel bárkit is megkerestek volna. 

Hernádi Lajossal az OBO. ügyvezetőjével

Csupán azt tudni Bukodi Károly nyomán, hogy az OBO BETTERMANN Hungary Kft az MLSZ, új ócsai műfüves pályájának elkészítéséhez nyújtott támogatást.

Az MPF-et "éppen bevezetik" Ócsára

Az MPF-Fég csak a kisebb önkormányzati, vagy fél-civil rendezvények támogatáshoz adott némi jussot, miközben a helyi önkéntes tűzoltóság hasznát maga is élvezni, hiszen a gyártelepnek nincs saját tűzoltósága. Tehát nekik kimondottan jól jönne egy helyi, de külső segítség, ezért a támogatásuk sokkalta kifizetődőbb lenne e célból, mint más különböző közösségi rendezvényeken. 

Szűcs Lajos átvág a NAGÉV-nak

A NAGÉV esetében is szinte azonos a helyzet. Annyi különbséggel, hogy a NAGÉV tiszta lappal indult, új beruházásként jogelőd és tartozás nélkül, de jelentős helyi támogatással. A FÉG azonban tartozást hagyott hátra, aminek vesztese Ócsa. AZ MPF pedig munkát, újrafoglalkoztatást és fejlesztést ígért, de a visszafoglalkoztatás elmaradt és ma is sokkalta kevesebb ember dolgozik ott, mint az elődnél. Vagyis az MPF-Fég és a NAGÉV is hozzájárulhatna, s áldozhatna a városi önkéntes alakulat létrejöttére.

Jól menő ábrázat, kevés támogatás?

A segítség a Dr Bata Zrt-től is elvárható lenne, mert a korábbi tartozások vonatkozásában szintén hasonló a helyzet. Ócsa sokat adott le annak érdekében, hogy valamelyest normalizálja a helyzetet, és segítse az igényelt állami támogat elérésében a vállalkozást. Tehát, ez a cég is téríthetne vissza valamit a városi önvédelem oltárán, elvéger mint üzem, maga is érdekelt a tűz- és katasztrófavédelemben. 

Vagy van itt még nagyobb cég, akinek nem okozna gondot az egyszeri, leírható támogatás.

A Semmelrock nehéz kamionjai ócsai bevezető útjait koptatják. Ez persze nem bűn, hiszen itt működnek, ami számukra is haszonnal jár. A segítség azonban jelen esetben nemesebb és jelentősebb célzattal bír, mint más vigadalmi- kulturális-, városi félhivatalos események tekintetében. Ezért nem csak jól jönne a támogatás, hanem talán szorgalmazható is lehetne, ahogy az előző három céges vállalkozás esetében is.

Ezzel azonban sor még nem ér végett Ócsán. Itt lehetne például az  Ócsai Malom, vagy a gombamód terjeszkedő birodalom az alsópakonyi Bio-Fungi Kft kezdeményezők és támogatók sorában az előzőek mellett.  

Aztán, az iskolai futófolyósán látható infrakapukat reklámozó Spák-féle OxaSport Kft is kivethetné a részét a támogatók sorából.  

De az olyan helyek is szóba jöhetnének, ahol az egyes önkormányzati események, vagy összejövetelek, étel (munkaebéd, vagy vacsora) szolgáltatásit bonyolítják. 

Vagy az olyan vállalkozások, mint a Kecskés Zsolthoz köthető ComputerFutár Kft, (informatika, számítástechnika, számítógép processzor, szoftver telepítés, webáruház, számítástechnikai termék, hdd, winchester, egér, logitech samsung webcam, vga, computer, chip, cdrom, weboldal készítés, stb.) aki amúgy nem csupán szakmai segítséggel, vagy szolgáltatással áll az önkormányzat kapcsolatrendszerében, hanem, mint szakértő, véleményező fél is, akár mint a képviselői laptopok cseréjében, üzleti partnerként van jelen. Emlékezetünk szerint ez a több milliós üzlet nem kis port kavart a lakosság körében. Tehát némi támogatás egy önkéntes tűzoltóegyletbe nem okozhatna gondot itt sem.
 
Végül, de nem utolsó sorban számításba  vehetjük a fesztiválozókat is. A Szüreti mulatság és felvonulásban érdekelt, az Orbán napi Bor és Pinceünnepben (információ: +36-20-947-9120) érdekeltek és Juhfesztiválozók (szervező: +36 20 947 9120, nera@monornet.hu) csapata az önkormányzattól közpénzes támogatásban részesül, miközben a rendezvények során gazdasági tevékenységet, jegy- és áruértékesítést hirdetnek plakátjaikon. Egy báli belépő 2000, egy nevezési díj a borversenyre és a pálinkára 1000-1000 forint, a juhfesztivál birkáit pedig szintén jó pénzért árulták.

A rendezvények mögött zajló tevékenységek ellenére a város olyan vállalkozót támogat az adófizetők pénzéből, akinek neve az önkormányzati tartozásokkal terheltek listáján szerepel. Az idén és tavaly az Ócsautó Kft-t több százezer forint támogatással illették, úgy, hogy a különböző tevékenységgel foglalkozó, főleg autókban utazó cég valójában nem is vesz részt az egészben, a neve egyszer nem szerepelt a hirdetményekben, vagy szponzorok közt. Az egyszerű földi halandó nem is érti, hogy a 4519 alatt besorolt, és jegyzett főtevékenység alatt jegyzett egyéb gépjárműkereskedelmi tevékenységnek mi köze a fesztiváljuhokhoz? Az ismert mögöttes személy azonban egyazon az szintén adósságot hátrahagyó Somogyi Béla u. 8 alatt jegyzett Néra Roletta Kft (telefon: +36209479120) vezetőjével. Ez a cég is ott díszeleg az önkormányzat feketelistáján. Mindezek ellenére jó kapcsolatokat ápol a városvezetés a cégvezetéssel és elnézve a be nem fizetett pénzeket, még támogatást is ad rendszeresen ennek a tulajdonosi háttérrel rendelkező kompániának. 

Viszonzásul az Ócsautó Kft-től (Ügyvezetés:+36-20 9-479-120) is elvárható lenne, hogy segítse a városi önkéntes tűzoltóság megalakulását és létrejöttét, mert bizony az a pénz, amit nem fizettek be, és az amit az utóbbi években kifizettek számukra, azzal már a helyi önkéntesek is elindulhattak volna.
                 
Cégek és támogatások jönnek mennek, csak a telefonszám, és a mögöttes személy marad és köti össze a múltat a jelennel, a tevékenységet a pénzzel.

Továbblépve itt van még az Uniform-Team Vagyonvédelmi Kft, aki nagyon sokáig őrizhette a szeméthegyet a részleges rekultiváció előtt és után egyaránt, majd további jelentős szerephez, munkához és közpénzes bevételhez jutott az alsópakonyi lakónegyed őrzésnek pályáztatás nélküli ráruházása által. Vagyis itt van alap és lehetőség viszonozni a városnak némi támogatásnyújtással elősegíteni az önkéntes tűzoltóság létrejöttét. 

Vagy az oxyfa-ültetvényt ide hozó Carbon Solutions Global Ltd. közötti együttműködési megállapodást követően is lehetne pénz áldozni erre a nemes célra, nem csak az új tárváros meglátogatására. 

Elvégre a polgármester annyi mindenkivel tárgyal, és megegyezik így, vagy úgy és egy kézfogással képes dolgokat elintézni, fákat ültetni, akkor az önkéntes helyi tűzoltóság megalapításház miért nem képes partnert szerezni?

További Ócsai - cégek és vállalkozások sora.  Lehetne közülük támogatókat szerezni egy hasznos és jó cél érdekében még akkor is, ha legtöbbjüket az önkormányzat nem viszonozza semmivel.

Amíg azonban az önkormányzatunk olyanokat támogat, és azokra költ, akik a kötelezőt sem fizetik meg a városnak, addig mások sem szívesen járulnak hozzá a közös teherhez, és más közcélú dologhoz. Elvégre a városi önkormányzatnak kéne élen járni és jó példával szolgálni ez ügyben is. Ez azonban jelen állapotokat tekintve nem tapasztalható. A másokra költött közvagyonból sajnos pont a helyi tűzoltóság létrehozására nem a jut. Ez bizony elszomorít és elgondolkodtat a jövő választását illetően.

*