Elbeszélés - mese a kommunális adóról (- tartozás, befektetés, vagy inkább szélnek eresztett veszett pénz)

A kommunális adó lehet az a rossz, ami csak a lakosság terheit növeli és lehet kedvező is, ha a helyiek előrejutását, jobb létét szolgálja. 

Rossz, ha az adó számolatlanul a költségvetés süllyesztőjébe vész, és kedvező, ha abból valami  hasznos, a közösséget előrevivő dologra szánva használják fel. 

Felmérés, fórum, vagy érzékenyítés - politikai célzat

Nemrégiben a kormány elképzelése szerint kiírt szélerőművek telepítésének  pályázhatósága során találkozhattak a szomszédos helyek embereivel, vezetésével.  Ők többségében nem szeretnének ebben az őrületben részt vállalni. 

Mások azonban azzal sáfárkodnak, hogy esetleg a lakosságtól elvont pénzekkel beszállnak a meghirdetett projektbe amolyan társult tagként, ahogy a globalisták képzelik. Erre szolgálhatna a kommunális adó, mint alap, amit beforgathatnának. 

Kormánypropaganda húzhatja be az önkormányzatokat, tévesztheti meg az embereket - belerángatva minket a globális őrületbe

 

Ócsa és a környező térség (Felsőpakony és Inárcs) érintett lehet a Magyarországon tervezett új szélerőmű-fejlesztésekben, miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentős hálózati betáplálási kapacitást hirdetett meg

Ócsa egy 10 ezres lélekszámot meghaladó város. Ennek mögöttes finanszírozásával együtt is rosszabb anyagi, infrastrukturális helyzetben van, mint a közeli szomszédja.  Nem véletlenül találták ki, hogy az emberek pénzével foltozzák a költségvetést.  

Nincs ez mindenütt így  Bugyi település. Ott a magánszemélyeknek nem kell ingatlan vagy telek után ilyen jellegű helyi adót fizetniük.

Felsőpakony lakossága már nem ilyen szerencsés. Ott ingatlanonként, telkenként vagy lakásbérleti jogonként 12.000,- Ft/év adót irányoztak elő.

Inárcson mindez már 15.ezer forint/év.  

Kakucs községben a magánszemélyek kommunális adójának éves mértéke adótárgyanként egységesen 10 000 Ft/év.

Alsónémedi az utóbbi évtizedekben képes volt úgy sáfárkodni, hogy ne kelljen kommunális adót kivetnie a lakosságra.  Alsónémedi nem egy város. Nem egészen 6 ezren lakják. A nagyközség költségvetése rendezett, stabil.  A település fejlődik, épül, halad.  Itt semmi ilyen terhet nem rónak a helyiekre. A magánszemélyekre vonatkozó kommunális adót nem vezették be, ilyesfajta adóelőírás nincs érvényben.

Újhartyán városában ezt kicsit másként gondolják. Náluk a magánszemélyek kommunális adójának éves mértéke adótárgyanként rendkívül kedvező, mindössze 2000 Ft/év 

Ócsa ezzel szemben Paul Tamás polgármester és dr. Szabó György által jegyzett 18/2025. (X.30) önkormányzati rendelete alapján a magánszemélyek kommunális adója 2026. január 01.-től adótárgyanként 18.000,- Ft/fő. Függetlenül attól, hogy az adó alapjául szolgáló lakást (építmény) mennyien lakják.  Tehát az is erre kötelezett egyedüliként, aki esetleg elvesztette tulajdonjogi párját, házastársát, rokonát az idő során. Ócsán ezt nem méltányolja az önkormányzati jogalkotó. Az ilyen esetben a megözvegyültre nagyobb tehet ró a rendeletalkotó, mint arra a közösségben élő családra, akik megosztva, közösen fizetik a drága rezsit. 

Mindezt két részletben köteles megfizetni a delikvens.  Azonban a külterületen álló  építmények után 2000 forint kedvezmény jár.  Csak a 70. életévüket betöltött személyek kérhetnek mentességet. 

Mire fől az emelt kommunális adó - nem lenne szerencsés ha az önkormányzat ebbe szórná a pénzünket

A legutóbbi választásokon győztes vezetés által megemelt kommunális adó, mint az emberektől elvett vagyon esetében nem egyszerűen arról volt szó, hogy e pénz „elveszett”, hanem arról, hogy az önkormányzat testülete nyomán a hivatal hatósági jogkörével élve nem egyszerűen és kötelezőn tette rá a kezét az egyének pénzére, (hanem,) pusztán csak belenyúlt azok pénztárcájába. Így törvényes igazolással adóként címkézve-kezelve kötelezettséget írt elő, aminek után beszedte majd átkonvertálta az emberek pénzét a saját ízlésének, politikai elképzelése szerint. Ez  az emberektől elvett összeg a költségvetés által, abban összevonva, elfedve ki tudja kit gazdagít.

Amikor az önkormányzati költségvetés lekönyveli, aztán a saját költségvetési részeként kezeli ezt - a milliós nagyságrendű kivetést, - akkor már, akár a saját megemelt juttatásaira, boszorkányüldözésre,  ügyvédekre, bulizásra, netán a hibás/rossz gazdálkodás  negatívumának a csökkentésére is felhasználhatják, hiszen azt beforgatták a nagy városi büdzsébe.

Talán, vagy pont ezért nem kezelik elkülönítetten és számolnak el vele tételesen a fizetésre kötelezettek felé.  A kommuna fizetsége eddig nemigen javította a városban élők helyzetét. Visszaigazolást, csatolást nem kapnak, és nem is részesülnek érezhetően több juttatásban, mint a megelőző ciklusban az emelés előtt. A megnövelt összegű fizetési kötelezettséggel nem duplázódott meg a szociális ellátás, nem képződött ebből az összegből semmiféle közösségi tartalék, és érezhetően nem javult semmit a közösség célzatú szolgáltatás. Sem a helyi egészségügyi-, sem a háziorvosi-, sem az ügyeleti, sem pedig a fogorvosi betegellátás nem állt vissza a régi, megszokott normális rendbe. Ezek egyike se javult a többlet beszedésből. Sőt ellátási nehézségek, kimaradozó rendelések, hiányzó orvosok, távoli ügyelet nehezíti a rászorulók  ellátását. 

A városvezetésnek egyszerűen csak szüksége volt erre a lakossági összegre, amolyan vagyonkiegészítési célzattal ahhoz, hogy javítsa a saját költségvetési egyensúlyát, emelhesse a maguk bérét, javíthassa a sajátjaik hangulatát, anyagi biztonságát, ellátását, megélhetési színvonalát. Csökkentve a gazdálkodási hiányt.

A polgármester akkori indoklása szerint a cél a város finanszírozásának biztosítása és a kormány általi elvonások mérséklése volt. Ez közel sem a közösség hasznára történő beszedés és nem a befizetőkre történő ráfordítás. A beszedett (megemelt) kommunális adó nem kerül közvetlen visszaforgatásra azon közösség felé, akiktől ezt elszipkázzák. A helyi költségvetés elemzései és az önkormányzat elképzelései is alátámasztják, hogy a befizetett pénz összeáll a költségvetésben, aminek egyes alkotóelemei a napi működés finanszírozására, adósságcsökkentésre, egyéb juttatások sorába kerülve egyéb kifizetési célokra fordították. Így lehet ebből akár a szélerőművekbe történő beszállás egyik részösszege is, amit ugyebár sokunk nem kíván. 

 

A Shell világszerte offshore és onshore szélerőmű‑projektekben vesz részt, főként partnerségek és közös vállalatok formájában, mert a szélenergia a vállalat hosszú távú átállási stratégiájának egyik kulcseleme.

A Shell – mint nagy nemzetközi energiacég – az elmúlt évtizedben fokozatosan bővítette megújuló portfólióját.

A Shell a szélenergiát elsősorban nagy léptékű, stabil termelést biztosító offshore projektekben látja üzletileg vonzónak.

A Shell részvényes miniszter a szélerőművek gazdasági előnyeit hangsúlyozta, például hogy a települések akár százmillió forinttal is gazdagodhatnak a beruházásokból.

Tehát a megemelt és beszedett kommunális adó, önkormányzati vagyonelemként nem egyszerűen  csak eltűnt;  - beforgatták, felhasználták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beszedett pénz változatlan formában vagy felcímkézett „kommunális vagyonelemként” megmaradt volna a költségvetés soraiban az egyének számára, hiszen ez ebben a formában már önkormányzati bevételi vagyonelemként a maguk kézébe, felhasználási jogkörébe került, és az önkormányzati költségvetésben rendszerszinten átalakult. Az átutalás az egyének szemében egy olyan veszteség, amit magától önkéntesen nem fizetett volna ki, illetve be senki. Így ez a lakossági kötelezettség egyéni veszteségként értékelhető az adott lakóingatlant érintően az abban érintett célközösség az ott élő egyén (család) számára.

A valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen célokra használták fel ezt a pénzt, és milyen jogosultságot, hasznos dolgot, többletet, jobb szolgáltatást kapnak cserébe az érintettek. A kommunális hulladék elszállítása nem ingyenes, azért külön fizetünk. A vízdíj mellett szintúgy emelt összegű csatornadíjat fizetünk, miközben az egy korszerűtlen, elavult rendszeren át bűzt, legyeket, szúnyogokat képezve a nyárfásba kerül kivezetésre, elenyészésre.  A közösségi közlekedés ugyancsak díjköteles, akkor is, ha a járat kiszámíthatatlan, kimarad, vagy késik. Mire föl akkor? Gondolhatunk még a polgárőrségre, a biztonságos átkelésre a vasúti átjárók gyalogosátvezetésének kialakítására, fejlesztésére, a járdahálózat kiszélesítésére, bővítésére, összekötésére, vagy akár elkülönített kerékpárút kialakításra, esetleg szolgáltatásbővítésre, egyéb ellátási színvonalat növelő visszaforgatásra. Bármire, amiből hasznot remél, vagy visszakap valamit a kényszer-befizető.  De mindez nem jön át.   Itt mintha csak a szélgenerátorok telepítését fújnák néhányan. A bebetonozottnak tűnő kommunális adó felhasználásának levezetése, kimutatása várat magára.

Ezzel valahogy még tartozik a város.

*

A 16 millióval távozó volt jegyző szól vissza, gerjesztve a hangulatot - a bukott polgármester népszerűsítése

 A több mint 16 milliót bezsebelő volt jegyző, Molnár Csaba a spanjának oldalán hajbókolva az vizionálja, hogy a mostani városvezetés lehetséges mód megszüntetni fogja a nyugdíjasok ingyenes szemétszállítását.

Dr Molnár Csaba volt ócsai jegyző munkássága alatt került bevezetésre a városban a kommunális adó, amit a pénzéhes polgármester, a haverjaként ismert Bukodi Károly vezetett be.  Ezt az évi 30 milliót közvetlenül az emberektől, Ócsa lakosságától szedték be, amiért cserébe mondhatni semmit nem kaptak.

Ócsán ténykedésük alatt alig valósult meg valami érdemleges fejlesztés. A tavalyi év egyetlen elcseszett beruházása, a bölcsődebővítés is per alatt áll, amibe mondhatni belebukott  Vojnits Csaba főépítész, aki a választási eredmények ismeretében az új testület felesküdte előtt angolosan távozott. 

A helyi szemétszállítással Molnár jegyzősége és Bukodi polgármestersége alatt végig gondok voltak. Az ellátás akadozott, a szemét hol maradt, hol pedig rendezetlen mód került elszállításra, a kijelölt időpontoktól eltérően. Szóval nem egy jól szervezett, és stabil szolgáltatásról beszélhetünk. Ezt igazolja az is, hogy az eddigi pénteki szállítási napot legutóbb csütörtökre helyezték át.

A Bukodiék által bevezetett kommunális adóval az évek során soha nem számoltak el úgy, hogy azt kifejtették volna, hogy mire költötték.  Az egészet úgy gyúrták bele a központi költségvetésbe, hogy azt lefejteni se lehessen.  Egyetlen vívmányként a 65 feletti, vagyis a nyugdíjas korosztály számára kérelmezhető díjfizetés alóli mentesség az, amit most Molnár Csaba volt jegyzőként elvétetni lát. 

Erre utalt Bukodi Károly öncélú Facebook bejegyzése alá írt sorai, mely szerint: "Ez egy remek kezdeményezés volt, és megvalósítottuk. Éljenek vele (amíg lehet)."  

Ez egy mocskos hozzáfűzés, hiszen Bukodi Károly ma is az önkormányzat tagja, képviselő és jól tudja, hogy ez szóba nem került.  Csak a kis takony most is amolyan végbéltisztogató kullancsként kapaszkodik az ánuszba, hogy az onnan leeső dolgokba harapdáljon.  Most, hogy a volt polgármesteri kiszart egy hulladék posztot, a korábban jegyzőként felfuttatott Csabi, máris rácsapott. 

Valójában alig végeztek valami hasznosat. A 2024-s évben mondhatni semmi érdemit nem tettek a váltásig bezárólag. A fejlesztések már korábban leálltak, csupán apróbb dolgokba fogtak, ami Ócsa városi rangjához és lakosságához mérten semmisnek tekinthető. 

Ezzel együtt számos Bukodi szájából elhangzó polgármesteri ígéret sem valósult meg. 

Hiába ígért az idén 5 helyre kijelölt gyalogátkelőt, egyiket sem sikerült véghez vinnie. Ezek mindegyike a vasúti átjáró biztonságossá tevő korszerűsítésének beváltatlan ígérvényeinek sorába került.

Szintúgy azon utcák feljavítása is elmaradt, amiket még maga vett át korábban és a kampánya részévé tett, de meg nem valósított. 

Hiába is próbáljuk mentegetni Karcsit, amikor a kommunális hulladék és a kapcsolódó adóbevételek terén hoznak szóba valamit.  A felek (Bukodi és Molnár) együttműködése a sikertelenség domborművét alkotta. 

*

Péntek a szemétszállítás és egyben az elégedetlenség napja - egy rossz szolgáltatás margójára (- panaszáradat)

 Idén péntekre került a kommunális szemétszállítás ideje. Annak, aminek után fizet az ember.  

Itt most nem Bukodi hatalomra kerülésekor bevezetett kommunálisadó-befizetés terhére gondolunk, mert a szemét okán külön is fizetnünk kell, miközben éves szintem 30 millió felett nyel be eme adócímen a városi költségvetés. Miközben a polgármester sem tudja megmondani mire költik tételesen mindezt, de a közösségi célok sorra alulmaradnak.

Így a szemétszállítás annyi problémával jár Ócsán, ami a lakosság köreiben is felháborodást kelt. 

Mindez persze ugyanúgy nem mozgatja meg a polgármestert, mint ahogy az orvosi ügyelet városon belüli felszámolása, vagy a rendszeres áramkimaradások panaszáradata, egészen addig, amíg egy helyi egyesület és a mögöttes altírásgyűjtés ki nem kényszerítette tétlenségéből az illetékest. 

Úgy tűnik Bukodira csak így lehet hatni, mert önszántából, hivatali hatásköréből fakadóan nem képes a lakossági érdekek képviseltére, azok megvédésére és érvényesítésére. Ez tükröződik vissza a szemétszállítás körüli jelenségek során, amikor a füle-botját sem mozdítja meg a választott városvezető.

Ne keljen már ehhez is petíciót megfogalmazva aláírást gyűjteni, hogy végre rendeződjön az, ami ennyi befizetés és kötelezettség után sem működik normálisan. 

 *

Máris pótlással kezdik az elmaradt szemétszállítást - évek óta nem képes a vezetés stabilizálni a szolgáltatást

 Bár Ócsán Bukodi polgármestersége elején kivetette a lakosságra a kommunális adó terhét, amivel úgy sarcolja meg a lakosságot, hogy viszonzásul szinte semmi közcélú-közösségi fejlesztést nem hozott össze ebből. 

A lakossági hulladékszállítás évek óta problémás a városban. Mondgatni azóta, mióta Bukodi Károly a polgármester. Volt itt már szolgáltató, akinek milliókat adtak, aztán semmi sem lett belőle. A mostani sem teljesít normálisan. Rengeteg a lakossági panasz.  A szállítás rendjét éppen most szervezték át, feltételezve, hogy ezzel jobb lesz a helyzet.  Nem lett az. Pedig sokba van ez nekünk. Bukodival és csatlós bagázsával együtt.

Nem vitték el a szemetet - 15 alávaló lájkolta (- nekik ez is és így is jó)

 Az évi 30 milliót meghaladó lakossági kommunális-célú befizetésekről, azok felhasználásáról a képviselők, a polgármester, és a hivatal sem adott ki tájékoztatást az elmúlt éves során.  Bukodi 10 éves sarca nem hozott átható változást. Az itt élők máig nem tudják mire fizet kommunális adót.

 Decemberi közmeghallgatáson kijelentette, hogy nem érzi feladatának a járdaépítést. Azt próbálta eladni, hogy az önkormányzat nem épít járdát. Legalábbis az ő általa vezetett.

Akkor mit tesz mást, mire költi az évek során milliárdokra rúgó lakossági befizetéseket a polgármester és köre, ami ugyebár a képviselőkből és azok határozataiból, a költségvetés elfogadásából és végrehajtásából áll. 

Járdára nem igazán költ és nem is nagyon akar a városvezetés Bukodi nyomán. A ciklusokon át beígért és ma is balesetveszélyes, korszerűtlen vasúti kereszteződés biztonságossá tételére sem sikerült megoldást, pénzforrást találni a beszedett lakossági befizetések és az állami pénzügyi finanszírozások ellenére. 

Tehát erre sem futotta a lakossági adóterhelésből. Pedig Bukodi is azt ígérte, vagy inkább hazudta a választások során, hogy ezt megoldja.  Balló Benő is képes volt ezt a szavazatokért letétbe helyezni, de egyikük sem tett azért, hogy ez igazzá váljék.  Tehát erre sem költöttek egyetlen fillért sem.  

Hagyják az elavult, lezüllött, barátságtalan és veszélyes közlekedési helyzetet a város két frekventált átkelőjénél, ahova még a járdát sem építették ki, illetve vezették el.

E helyett inkább drága pénzért lebontották a temető oldalkerítését, amivel semmi különösebb gond nem volt, és felszedték ott azt a járdát ami adott volt, ahelyett, hogy a vasútig, a sínekig hosszabbították, vezették volna.  Nem, ezt sem tették meg, mert nem a lakossági oldalt, a biztonságos áthaladást tekinteték, hanem a saját maguk üzleti koncepcióját, a heveri vállalkozás által elszámoltatható közpénzfelhasználás és az ebből származó haszonlesés célzatával azt tették, amire semmi szükség nem volt.

Virágzik a korrupció - arra költenek, amire nem kéne, és arra nem, amire kéne (- haverokat,  finanszíroznak, egymást fizetik ki)

A lakossági igény a biztonságos eljutás, a síneken való áthaladás, és a buszmegállók járdán történő elérése iránt van.  Erre szolgálna a kommunális adó, mint valami közösségi fejlesztési forrás. 

Csakhogy ezt a polgármester bezsebeli és közös kalapba helyezve elkeveri, bezsákolja, ami által a célösszegnek nyoma vész.  Így arra költheti amire csak óhajtja, mert a büdzsé részeként akár a saját egyesületének finanszírozására, a képviselői szavazatok jutalommal történő megvásárlására, és a szolgalelkű munkatársainak magához kötésére fordíthatja a lakossági érdekek ellenére. 

Így jelentkezik az állandósuló panasz a város járdázatlanságára, az olyan kommunális szolgáltatás, mint a szemétszállítással szembeni rengeteg panasz. Az alacsony színvonal, a kimaradó szemétszállítás mint azt silányságot ölti testbe, amit a polgármester a város vezetése gyanánt megvalósít. 

Hiába a kommunális adóteher, a lakossági befizetések, ha a városvezetés ezt a pénzt nem a megfelelő helyre téve, és nem arra a célra használja fel, amire valójában szolgálna. 

A járdaépítés önkormányzati feladat - a kommunális adóbevétel nem polgármesteri keretösszeg

Így most az egyéni terhelés ellenére továbbra sem akarják és fogják járdázottá tenni a vasúti síneken törtélnő áthaladást, ezután sem lesz járdával biztosítottan elérhető és bekötve minden buszmegálló, valamint a Bajcsy Zsilinszky utca - Ócsa központi gerincútja - sem kap járdát, mert a város polgármestere ezt nem látja célszerűnek. A kivezető szakasz és a buszmegálló itt sem kerül bekötésre a város amúgy is hiányos járdahálózatába. Bukodival megfejelt helyi önkormányzat alapvetően nem épít járdát. (Lásd B.K. 2023.12.04.-n jegyzőkönyve diktált és közzétett nyilatkozatát.)  Hosszú évek hitegetése és hazudozása ellenére sem valósult meg az Üllői utcai és a vasútállomásra vezető kerékpárút. Alsópakony sem került bekötésre.

Nem marad hát más, csak az elavult átjáró, a XIX.- századi környezet, a túlterheltségtől bűzló szennyvíztelep, a kimaradó szemétszállítás, és az év végi egymás közti pénzosztás, önmaguk jutalmazása.  Erre és a saját nevével képviselten birtokolt focira megy el az a beszedett közösségi pénz, aminek a közösségi célzatú fejlesztésekben a közterületen lenne a helye. 

Csak a szemét marad - no meg a Bukodi szabta kommunális adó

 Amíg ezt nem erre fordítják, addig Bukodi jóléte növekszik, a lakosság közérzete pedig romlik. Ócsa bevételei az elmúlt évek során jelentősen megnőttek. A város mégsem lépett előrébb, a fejlesztések elmaradnak, ahogy a szemétszállítás is. Kommunális adóból is egyre több haszonra tesz szert a város. Mindezek ellenére az adósságállomány nőtt.  Decemberben a körbejutalmazásokra egy vasútnyi pénzt költöttek.  Ezért marad el a városi fejlődés és marad a középkori állapot, mint ócsai kommuna.

Ezért nem kérünk ebből az autoriter személyi kultuszból.  Bukdoival nem lesz Ócsa se normális, se fejlődőképes, se pedig jobb, korszerűbb és modern.  A fejlődés megállt a polgármester zsebénél. 

*

Megvan az új indok, hogy miért nincs kiépített gyalogos átvezetés Ócsán a vasúti kereszteződésen - az állam

 

 Az idén ünnepeltette magát a regnáló polgármester egy kis videóval Ócsa várossá válásának 15 évfordulója alkalmából, amiben sikerült pár nem is hozzá köthető dolgot a maga javára fordítva népszerűsíteni tevékenységét. Azt, amiből számos dolog kimaradt, mert hiányzik. 

Közismert, hogy Ócsán az emberek az utcának a közútjait használják, mert a város járdázottsága kritikán aluli. Legutóbb is ezt hiányolták az egyik városrész kapcsán, amire a polgármester volt képes azt hazudni, hogy ez nem önkormányzati feladat. 

 

Bukodi Károly tette mindezt annak ellenére, hogy az itt élőket éves szinten úgy 30 millióval nyúlja le a kommunális-adó kivetéssel, amit Ő és a lakosságot eláruló képviselőtársai vetettek ki ránk. Ennek ellenére és ezzel együtt a polgármester úgy gondolja, hogy neki mint a város vezető tisztségviselőjének semmi felelőssége a járdázatlanság és az ezzel kapcsolatos balesetveszélyes helyzet fenntartásában.  Bukodi Károly polgármester képes volt azt állítania lakossági panasz kapcsán, hogy ez nem önkormányzati feladat.

 

Tette mindezt immár nem első esetben, annak ellenére, hogy az önkormányzati közterületek, a hozzátartozó közutakkal az önkormányzat hatásköréhez, annak karbantartása, építése, kialakítása  a feladatába tartozik. Bukodi polgármester mindezt hazug mód tagadja és hárítja.

Ugyancsak a visszatérő gond és a legutóbbi lakossági fogadóórán is felmerült a két vasúti átjáró megközelíthetősége és az ott való áthaladás biztonsága.  Ócsa városában hosszú évek alatt nem sikerült még egy a vasúti kereszteződéshez vezető gyalogutat kiépíteni.  Mindezt a 15 éves város 10 éves Bukodi gyakorolta városvezetése sem volt képes megvalósítani, az általa bemutatott és fent hivatkozott imázsfilmben sem. 

 

Valójában  a polgármester most egy újabb fordulattal magyarázza a tétlenséget, ami valahol a polgármesteri munkájának a kudarcát fedi. Bukodi  a korábbi felvetések és ígéretek ellenére, most az vallja, hogy a vasútvonallal kapcsolatos jövőben állami beruházásra vár.  Igaz ez  a vonal vagy 150 éves és az egyik legrosszabb viszonylat, amit eddig is elhanyagoltan kezeltek mind állami, mind pedig helyi szinten.

Ezért most a közel 10 éve regnáló ócsai polgármester, akinek a korábbi években elhangzott nyilatkozata szerint naponta egyezett a MÁV illetékeseivel és az Üllői úti átvezetés kapcsán a közútkezelővel is, valamint a korábbi választási ígéretei közt is szerepelt a vasúti átjáró (kereszteződés) biztonságos kiépítésének megvalósítása, most újabban azzal szédíti az ezt hiányoló adófizetőt, hogy majd akkor lesz itt kiépített gyalogos átvezetés, ha majd a kormányzat, vagyis az állam ezt a vonalat korszerűsíti.

Szerintem Bukodi előbb lesz kénytelen felhagyni a polgármesterséggel, minthogy ez a vasúti vonal korszerűsödne. 

 Mégis Ócsa polgármester erre hivatkozva arra sem veszi a fáradtságot, hogy legalább az Üllői egyik oldalán egy-egy nyomsávban kialakítson, vagy kialakíttasson egy az átjáróhoz vezető járdázott nyomszakaszt. Erre általában azt szokta válaszolni, hogy az Üllő nem az önkormányzathoz, hanem a közútkezelőhöz tartozik.

Ennek ellenére már korábban volt megbeszélés és tervelőkészítés az átvezetéshez szükséges biztonságos átvezetést biztosító járda kiépítéséről a kereszteződésen önkormányzati részről, de az még csak a vasúti sínek ágyazatáig a MÁV illetékességi területéig sem ér el.

 

Ugyanez a helyzet a másik vasúti kereszteződésben, a Székesi-Damjanich összeköttetését biztosító átjáróban  is.  Holott ezt a szakasz, - ha szűken is, de - most újíttatta fel az önkormányzat, amit a Bukodi a hónapokkal az beígért átadást követően pár órára lezáratott, hogy azt díszkísérettel fényképekkel illusztrálva is fideszes társaival felavathasson.  

 

Ennek ellenére a vasúti átjáróhoz vezető Székesi utcában a vasúti kereszteződést előjelző KRESZ-táblák máig nem kerültek szabályosan felállításra. A keskeny úthoz kötelező sebességkorlátozást jelző táblák nem kerültek ki, így azon a gyakorlatilag az önkormányzat engedélyezi a szabálytalan közlekedést, a gyorshajtást.

A felújítással kapcsolatos kírásban az szerepelt, hogy a 150 milliós projekt során a kerékpáros-közlekedés biztonsága javulni fog, ami ugyebár a  keskeny 5 m.-széles aszfaltozású úttal nem valósult meg maradéktalanul, hiszen csak az aszfaltozás állapotában, vagyis minőségében állt be javulás, a közlekedés lebonyolításában azonban nem. A kerékpárosok továbbra is arra a keskeny nyomsávra szorulnak, amin eddig is közlekedtek, hiszen az alapvető 5,5 méteres szélességre sem voltak képesek bővíteni a felújítandó útszakaszokat. 

Sőt, még vasút pályához sem vitték ki a járdát, legalább addig amíg az aszfaltozással az átjáróhoz csatlakoznak.  Nem, ezt nem tették, meg mert a Székesi utcai oldalon a Kölcsey utcánál azt bevégezték, így a Kölcsey és a vasúti kereszteződés közt, egészen az túl a Damjanichig egyáltalán nincs kiépített gyalogút. Pedig ez nem másra, mint az önkormányzatra tartozik.

 

Bukodi Károly tehát nem csak ezzel, de nagyon sok mindennel tartozik még Ócsa népének. A mostani fogadóórán tett hazugságai csak tetézik a vétkeit.  A 15 éves várost bemutató önfényező kisfilmje pedig elhallgatja azt a 10 éves semmittevést amit ezen állapotok felszámolása kapcsán sem oldott meg. 

A vasúti síneken történő átkelés a korszerűtlen kereszteződés, a kiépítetlen gyalogos forgalmi viszonyok és a KRESZ előírását nélkülöz táblázottság hiánya mind azt igazolja, hogy a városvetés a fittyet hány a lakossági érdekképviseletnek. 

Bukodi Károly, amikor azt állítja, hogy a járdaépítés nem önkormányzati feladat, és hogy azt a lakosoknak kell kiépíteni, akkor valójában a lakosság szemébe hazudik. Ilyenkor jogosan érezzük úgy, hogy valójában az által ránk szabott kommunális-adót lenyúlja, azt ellopják tőlünk. 

Ócsa polgármestere valószínűleg tisztában van azzal, hogy ez az utolsó polgármesteri ciklusa. Ezért egyre nyíltabban vállalja fel a szemenszedett hazugságot. Már attól sem tart, hogy ezeket írásba foglalja.  

A legutóbb éppen hogy csak megnyert választások után, amit számos általa lekenyerezettel előadottan sikert sokakat rábeszéltetni magát, - biztos benne, hogy ezt követően már nem fogják ismét polgármesterré tenni.  Bukodi felett eljárt az idő. Túl sok körülötte a szenny, a piszok. És ez nem csak Ócsa közterületin, az utcán, hanem az itteni közéletben és a helyi viszonyban is egyre jobban látszik.

Hiába kecsegtető pályázati leíratok, a polgármesteri humbug, az emberek többsége már nem hisz neki és a fogadatlan prédikátorainak. Ma már azokat is szidják akik korábban édes szavakkal őt segítve támogatták az újra választása során. 

Nem csak az a Buza Ernő teszi mindezt láthatóvá, aki legutóbb még a 13 havi jutalmazásául szolgáló plusz juttatást vetette napirendre, majd ez alapján tették immáron bevett gyakorlattá az év végi milliók egymás közti szétosztását, hanem más egykori belső tagok is egyre jobban távolodva ettől a fideszes bagázstól, kerülnek távol a Bukodi-féle önkormányzati vezetéstől.  

Ócsa polgármestere olyan mint a mesefigura, Mekk Elek, akinek a munkássága egyfajta népi megítélés nyomán vált hírhedtté.   

Mire eljön az idő, Bukodi Károly sem fog több elismerést kapni mint a mesebeli hős.

*

Kisvárosi csapatunk a megyei harmadosztály középmezőnyében - zárult az őszi forduló ( - kommunális adó)

Ma, idegenben szerzett győzelmével 7 győzelmével. a 8 helyen 21 ponttal zárta a tabella idei őszi fordulóját a polgármester csapata.

Mondhatni nem nagy szám egy 10 milliós támogatási keretből működő sportegylettől, ha azt nézzük, hogy a nálunk kisebb települések hol állnak és milyen eredményeket értek el a területi fociban.

A 3530 főt számláló Felsőpakony például egy osztállyal feljebb az élen áll. Ők a megye II. vezető csapata 15 mérkőzésből 14 győzelemmel vezetik a listát.  Mögötte Bugyi nagyközség együttese 11 győzelemmel végzett a második helyen.  Őket követi Tápiószele, Tápiószecső,  Ráckeve, Üllő, Őrkény, Halásztelek, Taksony II együttese, és Alsónémedi.  Aztán a megyei másodosztály déli csoportjában a 11. helyen is egy 2700 fős kistelepülés áll.  Ők pedig Újhartyán.

Ócsa lakossága ennek háromszorosa, de még sem képes azokra az eredményekre, melyre az előbb említettek.

Nem véletlen tehát, hogy annyi bírálat éri a focit mostanság a közösségi oldalakon. Igaz régi mondás szerint ez az a sport, amihez mindenki ért. Nagy ész sem kell hozzá, hiszen elég a labdát a kapuba juttatni, amihez adottak a játékosok.  Bár ez mindkét oldalra igaz, mégis vannak, ahol ebben rendre mások a jobbak.  Állítólag ilyen a magyar a foci.  

Ennek ellenére sokan szeretik és többen utálják, vagy kritizálják a beleölt pénzek nyomán.

Nincs ez másként Ócsán sem. Vannak akik durvábban és vannak, akik visszafogottabban.  

Blogunk is többször előjött már vele annak kapcsán, hogy a város lakosságát sújtó kommunális adóterhek városházi bevételeivel nem számol el az önkormányzat. Az egyesületet vezető polgármester többszöri kérdésre sem volt hajlandó elmondani, hogy mire költik azt a 25-30 milliós bevételt, amit az ócsai állampolgárok produkálnak.  Bukodi Károly mindvégig csak azt hangoztatja, hogy erre a pénzre szüksége van, és az beépül a kisvárosi költségvetésbe.  Vagyis azt nem címkézik fel és nem kimondottan kommunális, vagy közösségi célokra használják. Így a befolyt milliók általa bármire elkölthetők. 

Ismerve Ócsa közállapotait, az elmaradottságot, a vízelvezetési problémákat, az utak állapotát, a járdázatlanságot, vagy a vasúti átkelés balesetveszélyeit, a szemétszállítás hiányosságait, bizony lenne itt elég olyan kommunális jellegű célkitűzés, amit az elmúlt évek több százmillióiból rendezni lehetett volna.

Ehelyett azonban azt olvasni, hogy a focira költhetik a kommunális-adóbevételek egy részét. De fizethetik a polgármester megállapított járandóságán felül biztosított külön juttatásait, ahogy az alpolgármesterének és a képviselőknek is ilyen célra kifizetett milliók is származhattak ebből. Sőt még az is előfordulhatott, hogy az oxyfa-ültetvényeken elvesztett millióink is a kommunális adóból lettek fizetve, ahogy az egykori TSz-Iroda 27 millió körüli felvásárlása, majd 10 milliós lebontása is. 

Gyakorlatilag bármire felhasználhatja és elköltheti a beszedett pénzünket az önkormányzat, anélkül, hogy azzal külön, vagy részleteiben elszámolna. Ezért nem akarja felpántlikázni és külön kimutatni a polgármester, hogy a kommunális adóbeszedése miként kerül felhasználásra, vagy visszaforgatásra az adózó állampolgárok felé. Ezzel a városvezető azért nem akar élni, mert elszámolni sem hajlandó azzal a mögöttes pénzzel, amit immár 10 éve hogy beszednek.  Valójában el sem tud vele számolni, hiszen maguk a fizető felek sem tudják, hogy ebből a hatalmas összeg mi célból kerül beszedésre. Mert az, hogy erre szüksége van a költségvetésnek, az csak annyira igaz, mintha azt mondanák, hogy Rolls-Royce-ra van igénye a polgármesternek. Tehát bármilyen célra felhasználhatja a kommunális adót, annak érdemi célja, és elszámolhatósága nélkül.  Valójában nem is a közösségi célokra került felhasználásra, hiszen ebből eddig sem került megreformálásra a közösségi közlekedés, nem lett "ingyen" szemétszállítás, és Alsópakony majorjába élőkhöz sem jutott még el a vezetékes ivóvíz.

Nem marad más, csak a foci, aminek mögöttes önkormányzati finanszírozása szintén a polgármester keze ügyében van. Tehát az sem elképzelhetetlen, hogy a városlakóktól beszedett adó bizonyos összege átcsorog a polgármesteri sportegyesülethez, hiszen az önkormányzatban senki sincs, aki megtudná mondani, hogy a Bukodi-Horváth által bevezetett kommunális adóbeszedésből milyen közösségi ügy, vagy dolog valósult meg. Gyakorlatilag nem képesek elszámolni az eddig beszedettekkel, azt csak a költségvetési kalapban elsüllyesztve használják fel, vagyis koptatják el.  Ezért is lehetséges mindaz a felsorolás, hogy mire is fordíthatták, ha nem arra, amire közösségi érdekeik kívánnák.  

Akár hogy is tekintünk a focira és a mögöttes teljesítményre, ugyanazt a siralma állapotot látjuk az ÓcsaVSe teljesítményében, mint az egyazon vezetővel megáldott Ócsa Város Polgármesteri Hivatalának munkájában.  Ahogy a polgármesteri sportegyesület is gyenge produktummal bír, úgy a város élén álló polgármester is ugyanolyan rossz hatásfokkal ténykedik. 

Így pedig Ócsa városának mutatója is hasonlóan gyenge. 

Nem véletlen a párhuzam az értelmetlenül focira költött milliók és az ugyancsak mögöttes produktum nélkül beszedett kommunális adó milliós nagyságrendű tételei közt. 

Ahogy a focira is értelmetlenül költünk, ugyanúgy a kommunális adóteherrel szintén hasonló mód aránytalanul és érdemtelenül sújtanak  minket.  Talán ezért sem véletlen a futballal szembeni kritika. 

Ócsa nem csak a fociban van egy osztállyal lentebb, hanem a települések rangsorában is alatta marad másokénak.  Alsónémeditől  Bugyi községen át Újhartyánig mindenki előrébb van.
Többre érdemes városunk pedig a megye harmadosztályának középmezőnyében található, és ez nem labdajáték.

*