Beszéljünk Újhartyánról - mitől fejlődik az a hely, amely messzebb van és a múltjából sincs sok emlékünk

Érdekes, hogy Ócsát mennyire szeretik nagy múltú, azaz Árpád-korabeli városként feltüntetni a helyi Premontrei kolostor időbeli nyomdokán.

Ócsa - ahogy én látom és láttatom ( - ezen túlmenően nem sok szépet lelni)

Ez valahol helyén is való, hiszen legyünk büszkék a múltunkra, elvégre van miért. A kérdés csak az, hogy mi van a jelenünkkel? Lehetünk-e büszkék a mára, a mostani vezetésünkre? 

Ócsa - a mi kisvárosunk (- sok gonddal)

Mert az ügyebár kevés, hogy az egykori szebb napokat megélt településünk az Árpád-kori műemlékek romlása kapcsán már ott tart, mint egykoron a tatárdúlás idején. A korabeli hagyatékok, a műemléki környezet és a műemléki védelem alatt álló épületek sorra vesznek vagy éppenséggel romhalmazzá válnak. Erről ugyebár más sokat cikkeztünk az önkormányzatunk (vagy inkább Horváthék) által eldózerolt Lakatos ház, az elfuserált Ágas ház, vagy éppenséggel a református önkormányzati képviselőnk (Hantos lelkész) által is érintett műemlék épület, az egykori presbiteri ház tönkretétele kapcsán.

A legutolsó híradás szerint a város fejlődése megállt annak első megünneplése utáni években. Ócsa hiába lépett városi rangra, ha az elmúlt 8 év során annak minden arra utaló jelét és értékét elveszti.

Ócsa és Újhartyán - mindketten az ország ütőerén (- mi különbség)

Ócsán mondhatni megállt az élet. Olyanok vagyunk mint a csernobili körzet, ahol a mételyezett természetbeli erők és a pusztulás vette át a hatalmat az egykoron nyüzsgő élet felett.

Nézzük ezzel szemben Újhartyán, ahol nyoma nincs Árpád-kori emlékeknek, vagy olyan múltnak, mint ami Ócsát illeti. Soha nem volt és töltött be vezető szerepet a térségben. Nem adott helyt járásbíróságnak és közelében sincs olyan természetvédelmi értékeknek, mint amivel szeretett kisvárosunk bír. Újhartyánhoz még országgyűlési képviselő sem köthető úgy, mint Ócsához. Ott nincs jelen és nem lakik olyan neves személy, közéleti politikus és polihisztor, mint Ócsán. Vagyis, mondhatni, nincs kéznél nekik a segítség.

Újhartyán ahogy a nevében is adott, egy új település, mely az egykoron hagyott romok nyomán épült újjá. A török nyomán a település elnéptelenedett, kihalt. Ettől kezdve 167 éven át Hartyán lakatlan pusztaság, különböző forrásokban itt-ott „Pusztahartyán” néven bukkan csak fel.

Az 1700-as évek első felében gróf Grassalkovich Antal (Mária Terézia kamaraelnöke és bizalmasa) vásárolja fel Pusztahartyánt és környékét, ezzel elindítva Hartyán újkori történetét.

Újhartyán - város a fejlődés útján

Újhartyán első, jelenleg még egyetlen helytörténeti monográfiája (Kökényesi Imre, 1980) szerint az első betelepülő sváb őslakosok Bajorországból érkeznek. Viszont újabb kutatások arra engednek következtetni (Scheiling Péter: Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében), hogy a községet benépesítő németek nem közvetlen Németországból érkeztek, hanem a környezőfalvakból (Dunaharaszti, Taksony, Soroksár, Sári stb.), tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település. A kezdetben német, szlovák, magyar etnikai összetételű falu egy erőteljes migráció következtében katolikus vallású, német nemzetiségi többségűre rendeződött át.
 
Mint látható, teljesen már kórképet mutat a két település.

Újhartyán -Hősök emlékműve

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket.

Újhartyán - Grassalkovich tér

Újhartyán rendezettségében, tisztaságában, szép házaival, párhuzamosan futó utcasoraival egymaga is önálló látvány, a faluban először járó idegen sosem állja meg szó nélkül. Mostani képe: modern, új emeletes házak vegyülnek a hetvenes években épült L alakú cserepes vagy manzárd tetős házakkal. Ezek közé szépen illeszkedik a Fő utcán található egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom. Század eleji hangulatot idéz még a templom mellett álló plébánia és a tőle néhány száz méterre lévő Községháza, amely 1913-ban épült.

A település infrastrukturális hálózata teljesen kiépített: digitális távhívás, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, szennyvíz hálózat, önálló gyógyszertár, egészségügyi ellátás, vendéglő, fogadó, autópálya melletti panzió, szálláslehetőség mind biztosított.

Ócsa és környezete - közteresek híján

Ócsa ezzel szemben mondhatni rendezetlen, koszos és nem teljesen kiépített út- és közműhálózattal rendelkező, nem éppen vendégszerető település, ahol a még a helyi elszállásolás lehetősége sem adott. Ócsán hiába van több látványosság ha a helyi infrastruktúra hanyatlása és vendégfogadás elmaradottsága, a felkészületlenség és a kiépítetlenség okán a turizmus és a vendégforgalom elmarad.

Csupán 2013. július 15-e óta város szintű település Újhartyán

Újhartyán kiesik a vasúthálózatból és az autópályával sincs olyan közvetlen kapcsolat, mint Ócsának. A városi rangot is csak 2013-ban szerezte meg a település.

Mégis sikerült az utóbbi évek során nagyobb előrehaladást elérnie, mint városunknak. Pedig Újhartyán nem tett közzé soha olyan hangzatos szöveget, mint pár éve a Bukodi-Horváth páros nevéhez köthető szózat, mely 2011-ben terítette be az országos médiát: "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében". A városvezetők adta ígéret a fejlődésről azonban elmaradt és máig várat magára. Még magunkat sem értük be, nem hogy Újhartyán, vagy a megyét; - ahogy azt bőszen hangoztatták.

Ócsa - a Bolyai gimi menzája és a vasútállomás árnyoldala

Ócsa ma egy koszban sorvadó, a lepusztultság jeleit mutató, hanyatló kisváros, ahol a foszladozó belső utak utalnak vissza arra az időre, amikor a városiasodás során szebb napokat is megélhettek a polgárok. Az utolsó jelentős emlék az Egészségház átadása, is az előző vezetéshez kapcsolódik. Ezt követően csak a botrányos közügyek, és a városi élet leépülése következett.

Előrelépést talán a közpénzes polgármesteri autó beszerzése lehetett, mert az önkormányzat által vásárolt irodaház romhalmaza jól jellemzi azt a közeget, amiben élni kényszerülünk. Azok akik itt korrupciót gyanítanak, azok az Eu-s pénzek felhasználásával megvalósult a vasúti (P+R) parkoló kapcsán és annak következtében megvalósult környezetszennyezés okán is ezt vélik.

Akár hogy is, ezek egyike sem vitte előrébb Ócsát.

Rehau builds new production unit in Újhartyán to supply Mercedes

Ezzel ellenben Újhartyánban a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február végi hírközlése szerint a cég beruházásával 727 új munkahelyet teremtő új ipar jön létre és települ be a 2753 fő lelket számláló városkába. Erről természetesen a blogunkon is beszámoltunk.

Újhartyán Polgármesteri Hivatalának látványterve

Erre most miről kapunk értesülést? - nem hiszik el: "Újhartyán Város Önkormányzata meghív minden Újhartyáni Lakost a 2018. március 26-án 13.00 órakkor kezdődő Újhartyáni Polgármesteri Hivatal alapkőletételi ünnepségére."  (Helyszín: 2367 Újhartyán, Hősök tere)

Még képes meghívót is közölnek, az új épület látványával.

Nem tudom kinek mi jut ilyenkor az eszébe, de nekem a helyi városvezetés, a toldozott foltozott ócsai önkormányzati épülettel, amibe annyi milliót öltek már a közvagyonból, hogy számba sem tudjuk venni. Aztán a suta városvezetőink, az ezzel szemben álló romhalmazzal, ami ott díszeleg át- elemben a Bajcsyn, hirdetve a városi lepusztultságot. Azt, amibe ez a városvezetés vitte Ócsát.

Önkormányzatunk által méregdrágán megvásárolt irodaépület állapota az idők során csak tovább romlott - hasztalanul csúfítva a városképet

A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést – ha elismeri a Fidesz, ha nem.

*