Muhammad Németországa - egy migráns megpróbáltatásai (- amiért elítélnek és bírságolnak minket idehaza)

  Hosszú, 3 hónapos utazás után megérkezett Muhammad migráns, Németországba. 

 

Az állomás melletti járdán guggolt, és szotyit köpködött a csorba fogai között a földre.

Ekkor hirtelen megjelent egy angyal!

– Szocialista-liberális angyal vagyok és azért jöttem, hogy teljesítsem három kívánságodat.

Muhammad alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől, de kipróbálta, hogy igaz-e, amit hallott.

– Nézd, milyen rossz fogaim vannak. Szeretném, ha meglenne az összes, és hibátlanul. Még be sem tudta fejezni a mondanivalóját, azonnal érvénybe lépett a menekülteket védő és megsegítő törvény, amely kimondja az ingyenes szociális ellátást. Muhammadnak máris gyönyörű hófehér fogsora lett, ami úgy csillogott, akár egy hollywoodi filmsztáré.

Erre Muhammad azt mondja:

– Vágyakozom a négy feleségem és a 15 gyermekem után, valamint a szüleim és testvéreim után is, valamint a feleségeim szülei és testvérei után is… Szeretném, ha mind együtt laknánk egy szép nagy luxus villában és legyen rengeteg pénzünk.

Még el sem mondta Muhammad és máris egy gyönyörű villában találta magát. Körülötte az összes, azaz 119 rokona. Mind boldogan és gazdagon. Az asztalon egy kivonatot talált, amely a bevándorlók családjainak egyesítési jogairól szólt, valamint a segélyezésekről, és tele volt banki csekkekkel és a pénzhez való jutás magyarázataival, valamint a külföldiek segélyezési javainak megszerzési menetével. A ház teljesen be volt bútorozva és elektromos gépek arzenálja a konyhában. Legalább a feléről azt sem tudtam mire szolgál. Csak azt, hogy van neki. Pontosan megfelelt annak a törvénynek, amely előírja az idegen bevándorlók háztartási segélyezéseit

Muhammad annyira boldog volt, hogy nem is tudta, mit is kérjen harmadiknak a tündértől.

Végül megszólalt:

– Szeretnék én is egy igazi német lenni és nem kizárólag csak állampolgárként. Szeretnék én is szőke, kék szemű lenni, mint az igazi németek, és a nevem ne Muhammad legyen, hanem Fritz Schultz.

Még be sem fejezte a mondatot, máris ott találta magát az állomáson, guggolva és a szotyolát köpködve a foghíjas szájával.

Elképedve kérdezte meg a tündért:

– Mi történt?!

A tündér ezt válaszolta:

– Nem szégyelli magát, Schultz úr?! Itt guggol és az államtól várja a segítséget?!

Nem kaphat segélyt, egyedül kell megoldania a jövőjére nézve minden anyagi gondját!

Szedje össze magát és menjen el dolgozni minél hamarabb! Így hogyan tudjuk segíteni a szerencsétlen migránsokat, ha maguk nem dolgoznak?

Végh Tamás

*

Hiába a csábító nyugati élet, a társított fizetés a röghözragadt ember számára ez sem elég a munkavállaláshoz

 Ismertek a hazai viszonyok és a jobboldali kormány biztosította lét.  Az sem titok, hogy a munkaerőpiac nyitott és ahogy nyugat is foglalkoztatási gondokkal küzd, úgy hazánkban sincs ez másként.

Nem véletlen a munkaerőmozgás és a pénzügyi csábítás és a volt szocialista országokból történő elvándorlás. Romániából az elmúlt évek statisztikái szerint 3 percenként vándorolt nyugatra egy potenciális munkaerő. 

Az adatok szerint az 1989 után Romániából távozó polgárok legalább 80 százaléka Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Magyarországon telepedett le, 2010 után azonban megnövekedett a skandináv államokba, illetve Hollandiába és Ausztriába távozók száma is. 

Sokan azért hagyják el Romániát, mert már külföldön élnek családtagjaik, barátaik. Az orvosok közül igen sokan azért vállalnak munkát külföldön, mivel ott a kórházak felszereltsége sokkal jobb, olyan bonyolult műtéteket is elvégezhetnek, amelyekre Romániában nincs lehetőségük. A fiatalok legnagyobb részét a nyugati életmód, a nagyobb szabadság is vonzza.

Hazánkat illetően egyre többen érkeznek hozzánk élni és dolgozni. Éppen a magyar szabadság a jobb lét és a haladás reményében. 

Ez a nevezett munkaerő-piaci migráció nemcsak azt jelenti, hogy magyarok mennek más országokba dolgozni, de azt is, hogy a külföldi állampolgároknak ugyancsak lehetőségük van Magyarországon munkát vállalni.

Az országos Demográfiai Portréból kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból – Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából – érkezett. 2020-ban a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében. Ha nemcsak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede Ázsiából érkezik.

Hasonló változásokat mutatnak a statisztikák a kivándorló magyarokról. A kivándorlók a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó arány, hiszen a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka külföldön él és dolgozik. A KSH adataiból az derül ki, hogy egyrészt 2016 óta kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint az azt megelőző években, másrészt 2019-től többen térnek haza, mint ahányan elindulnak a kontinens nyugati felére a magasabb bérek vagy nagyobb megbecsülés reményében. Ennek a visszavándorlásnak azonban nagyon bizonytalan a mérete, mert van, aki nem hazafelé, hanem egy harmadik országba indul, ha felmondja a német vagy angol állását. Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a Brexit és a járvány miatt. Az elmúlt évtizedben voltak évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500.

 

Ócsán sem ismeretlen az egyszerű ember sorsa, aki immáron hosszú évek óta nem képes normális munkavállalóként elhelyezkedni. Az elmúlt évek során egyszer volt (2016. aug.) Görögországban turistaként, egyszer pedig (2017. aug.) az általa románnak nevezett Hargitán.  Akkor is csak a polgárőrség soraiba álló, és a helyi elnökségre törő (társ)személy jóvoltából.  Ezt követően már nem ment hasonló útra az ezt követő évek  során.

Manapság azonban mégis arról osztott meg híradást, hogy az osztrák szomszédok Ausztriában 810 ezer forintnak megfelelő euróért szinte vadásznak a magyarokra operátori pozícióba úgy, hogy ehhez szakképzettség sem kell.  Érdekes, hogy a jobb lét, a magas fizetség és a nem éppen komfortos ócsai lét ellenére sem kíván elhelyezkedni még ennyiért sem az emberünk.  Inkább hagyja az asszonyt dolgozni, úgy, hogy ő maga csak egy nyög-díjas ellátásban részesül.  Bár a polgárőrség kötelékében eléggé beépült és nem csak a megyei elnökség tagja, és küldöttségi képviselője, hanem az országos szövetség felügyelőbizottságának a tagjaként is jelen van.  Hogy mindezekkel a gyülevész pozíciókkal mi pénzt zsebel be, az hétpecsétes titok, mivel a polgárőrség erre vonatkozó adatokat nem ad ki és nem hoz nyílvánosságra, az érintett delikvens pedig szintén nem árulja el. 

Annyi azonban biztos, hogy nem éri el annak az operátornak a bérét, amit saját maga oszt a közösségi oldalán.  Vagyis a helyi polgárőr, aki nem csak "jogfosztott senki"-nek, de villamosmérnöknek is határozza meg önmagát, nem hajlandó havi 810 ezer forintért sem munkába állni.  Pedig a hirdetésben kiemelik, hogy a műszaki végzettség előnyt jelent. Most akkor mi van?  Inkább vállalja a semmittevés, az otthonülést és a polgárőrségi gittegylet helybenjárását. Azt a semmittevést, amivel biztosan nem kap, és nem visz haza feleannyit sem.  Számára valószínűleg kielégítő az, ha csak osztja a munkát és ha a feleség dolgozik.  Nyaralni, külföldre utazni meg majd a talán a polgárőr szövetség keretében, ha lesz erre lehetőség. 

Addig pedig dolgozzon meg más a pénzért. 

*