Sajtó visszhang: Tüntetés oda-vissza Ócsán ( - látásmód: Népszabadság, Népszava)

Eddig nyolc család költözött be a szociális lakóparkba, kettő már visszalépett.

  MSZP: Elhibázott az ócsai lakópark.

 

A tüntetést szervezők érdeklődésünkre jelezték: fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a beköltözést választó bajbajutott devizahiteleseket ezzel az intézkedéssel teljesen elzárta a kormány a világtól. A lakóparkban nincs közvilágítás, nem vezet Ócsára sem gyalogút, sem kerékpárút. 

Annyi pénzből pedig, amennyit a 80 házra szántak, 1200 lakást lehetett volna vásárolni. 

Krállné Malecz Julianna, az MSZP elnökségi tagja lapunknak elmondta, a település vezetése a hivatalos indoklás szerint a devizahiteles lakópark lakosainak nyugalmát szeretné megvédeni az ellentüntetéssel.  

Ellentüntetést szervezett Ócsa önkormányzata tegnap az MSZP tüntetésének idejére. -  áll a Népszava cikkében. 

 

A szocialisták kb 25-30 autóval lépésben, mintegy fél óra alatt jutottak el az ócsai önkormányzat épületéig, ahol már várták őket az ellentüntetők. Ott az MSZP-s képviselők petíciót adtak át Bukodi Károlynak, a város polgármesterének, aki nehezményezte, hogy a szociális lakóparkot gettónak nevezik az ellenzéki képviselők. A devizahiteles lakópark hivatalosan Alsópakonyhoz tartozik, helyi lakosoktól származó információink szerint az ócsai polgármester az ellentüntetésre kivezényelt néhány alsópakonyi lakost. Az ellentüntetők "Soha többé bankárkormányt" és az "MSZP tönkretette az országot" feliratú táblákkal fogadták a forgalomlassító demonstráció résztvevőit.

Még a buszmegállón is átsüvít a szél. Sikerült az elsivatagosodással veszélyeztetett és emiatt a Homokhátság programba is bevont területre építeni a devizahitelesek gettóját, ahol kígyókon és nyulakon kívül semmi sincs. 

A házakat csak fával fűthetik, de fészer nem épült, ahol tárolhatnák a tűzifát. Ócsa fél órára van kerékpárral, a busz ritkán jár, kocsija meg aligha lesz a beköltözőknek. A telep lakói, de még inkább a gyere­keik kirekesztettek és megbélyegzettek lesznek – állítja Krállné Malecz Julianna, a Pest Megyei Önkormányzat képviselője, aki tegnap délutánra demonstrációt hirdetett a lakópark elé, hogy végre választ kapjanak a kérdéseikre: miért pont ide épült a telep? Miért került ilyen sokba? Hogyan segítik ezeket az embereket, ha még az alapot se teremtették meg nekik az új élethez? - írja a Népszabadság.

 

Negyven autóval mintegy száz baloldali tiltakozó vonult az ócsai lakónegyedtől a város önkormányzatához. A polgármesteri hivatal előtt táblákkal „felfegyverkezett” ellentüntetők vártak rájuk. A két csoport vezetői között heves szóváltás alakult ki a devizahitelesek helyzetéről. Pánczél Károly (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő szerint az MSZP szégyellhetné magát a legjobban a kialakult helyzet miatt. Krállné erre azt ajánlotta a politikusnak: ha a lakónegyedet valóban a XXI. századhoz méltónak tartja, akkor költözzön be oda ő maga legalább egy hétre. Pánczél írásos választ ígért az átadott petícióban feltett kérdésekre.

A szomszédos Dabason élő politikus úgy véli, az ócsai telep nem ad valódi esélyt a kilábalásra. Itt nincs munkalehetőség, a házak annyira kicsik, hogy alkalmatlanok a falusi életvitelre, ráadásul nincsenek melléképületek a gépek és eszközök tárolásához, amelyek elengedhetetlenek az ezer négyzetméteres telkek megműveléséhez – sorolja a hibákat Krállné. – Miből fognak ezek az emberek megélni? Nekünk azt mondták, majd kecskét tartanak és gombát gyűjtenek. De ehhez is kellenének karámok meg átvevőhelyek. 

 

De itt nincs semmi, csak a szél, ami szinte kifújja az embert az útra, ahol viszont padka sincs a gyaloglónak vagy a kerékpárosnak.

 A lakónegyedbe egyébként eddig mindössze nyolc család költözött be. A második körben meghirdetett és a múlt héten elbírált pályázatokkal jó esetben megtelik a házak fele. Hacsak nem lépnek vissza még többen. Az első győztesek közül ugyanis már két család is jelezte, hogy másként oldják meg lakhatási gondjukat. A bírálóbizottságon nem múlik a dolog, gyakorlatilag az összes, az immáron könnyített feltételeknek megfelelő pályázatot elfogadják. A jelentkezési határidőt egészen az év végéig tolták ki. A lakópark építésének folytatásáról szóló döntést őszre halasztotta a kormány. Megvárják vele a Belügyminisztérium jelentését.

 

– Nincsenek itt titkok – állítja Horváth Tamás ócsai alpolgármester. – A lakópark költségvetése sem az. Látszólagos drágaságát az okozza, hogy nem csupán erre a nyolcvan házra, hanem az eredetileg tervezett 420-ra építették ki a közműveket. Ráadásul olyan kapacitással, hogy az idetelepülni szándékozó üzemek – például egy gombafeldolgozó és egy sütöde – is rákapcsolódhatnak. De a környéken működő kisebb cégek is igénybe vennék a közműszolgáltatásokat, amelyek a beruházás nélkül csak sok év múlva készülhettek volna el.
Az alpolgármester nem érti a közvilágításra, kerékpárútra és a buszmegállóra tett megjegyzéseket sem. A telepen működik a közvilágítás, az Ócsa felé vezető út pedig külterületen fut, ilyen helyen sehol sincs közvilágítás. A buszmegálló teteje és a kerékpárút a következő ütem részeként épülne meg.

A kormány 2011. június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására. Az építészeti ötletpályázat gyors kiírása után érzékelhetően lelassultak az események, és a program tartalma is zsugorodásnak indult. A 420 házból álló autonóm falu helyett az első ütemben 80 ház készült el. Passzívházak helyett fa-, széntüzelésű kályhákkal, PB-gázpalackról működő tűzhelyekkel felszerelt, zömében 50 négyzetméteres épületeket húztak fel. Ám ezek négyzetmétere az eredetileg számított 150 ezer forint kétszeresébe került. 

A projektre szánt 6 milliárdból azonban csak 2,4 milliárdot költöttek el eddig, ami sokak szerint elég ok a folytatásra. Kérdés, hogy be tudják-e népesíteni? Az eddig lebonyolított két pályázattal alig 40 családot sikerült összeszedni.

*

Végleg bedőni látszik a projekt, folytatás nem várható ( - Ócsa kehes állatorvosi lova)

Hiába voltak a nagyívű elképzelések, és sokat ígérő szava, s hiába ment el a milliárdnyi összegek az önmegvalósításra, a nagy durranás elmarad.

Másfél éve is annak, hogy futótűzként jött a hír, az Ócsa menti Alsópakonyt szemelte ki a kormány a devizahitelben megrokkant családok temetőjének megmentésének színhelyéül.   Ezt követően máris minta-telepről, önellátó, autonóm lakóparkról vizionáltak és beszéltek mind a sokat megélt helyi Szabadidőközpontban, mind a sajtóban és a kormányzati kommunikáció által úgy általában. 

A tervezet lakóterület a Budapesti Agglomeráció, egyik eddig elhanyagolt részén, Budapest közigazgatási területétől 12 km.-re Ócsa város közigazgatási területén, de a városközponttól 6-7 km-re helyezkedik el, az M 5 autópálya városon túli oldalán, az Ócsa-Üllői leágazás mentén. Ezt a településrészt Alsópakonynak hívják.   A legközelebbi légvonalbeli, és oldalági szomszéd, az önálló közigazgatással rendelkező Felsőpakony település. Az Ócsától való kiesés, nem távolságban, hanem elmaradottságban volt mérhető.  A megálmodott új falú terve azonban olyan flexibilis vázlatot kapott, mely önmagában elkápráztatta és egyben kételkedővé a tette a hallgatóságot. Nem volt ez másként a helyi kisvárosban élők és a sajtó munkatársai közt. 

Itt még bizakodók voltak és sokat ígértek

Szaló Péter államtitkár helyettes Ócsa város vezetőivel karöltve helybéli színházteremben ismertette a "lehetőségeket".  Elmondták, hogy a város területéhez tartozik az a 230 hektárt meghaladó állami tulajdonú terület, amelyet a hatályos Településszerkezeti terv gazdasági terület részeként határoz meg.  Ez hely eddig amolyan tartalék területként volt előirányozva  kertvárosi lakó és vegyes területként, mivel az Állatorvosi Egyetem kitelepülésének szándéka is felmerült egykor. Ez tehát lehetett volna akár egyetemi negyed, állatkórházzal, orvosi lakóingatlanokkal és közvetlen városi kapcsolattal, kapcsolódással, amolyan állatorvosi centrum.  Ez az elképzelés azonban az utóbbi években lekerült a napirendről. Egy ideig a területet azonban továbbra is tetszhalottként tartották és úgymond jegelték,  gondolva egy, a  kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonló nagyságrendű beruházás számára, és helyszíneként. Ócsa és a környék településeinek, valamint lakossága számára nagyon fontos szempont a munkahelyteremtő beruházások beindítása, az elmaradottság és az egyre növekvő ingázás visszaszorítása valamint a térség felzárkóztatása érdekében. 

Azonban a sebtiben jött kormányhatározat nyomán ébresztésbe és átszervezésbe kezdtek a területet érintőileg. A Kormány Szociális Családiház-építési program megvalósításáról a 156/2011.(VIII.10.) Korm. rendeletében döntött.  Ezzel a döntéssel indult meg a lavinaszerű történet, ami napjainkban is tart. 

Egy évig semmi látható nem történt

A kezdeti hirtelen felindulás azonban nehézkes kezdésbe fulladt, majd mára már leáldozónak tekinthető.  Ócsa város önkormányzatának vezetői hiába álltak a projekt mellé kezesbárányként, a beharangozott fejlesztés csak nem akaródzott összejönni. Pedig a város önkormányzatának fideszes többsége minden előterjesztést megszavazott. 2011.-ben a helyi szavazógépezet szinte folyamatos határozatokat hozott. Településszerkezetet módosított, átalakított, visszavont, előrehozott, előkészített, és valóban mindent megtett a kormányzati szándék befogadása, elfogadása érdekében.

Túlontúl is kezesbárányként viselkedtek. A nagy ötleteléssel meg minden ezzel járó, lehetséges előnyt elvesztettünk. Most, amikor a projekt leállításáról, valamint megszüntetéséről beszélnek, akkor itt állunk a beígért nagy semmi közepén és azt sem tudjuk, hogy ebből Ócsa hogy, s miként jöhet még ki jól.

Horváth Tamás alpolgi 2012-ben a tett helyszínén - sivárság

Egy biztos, a háttéripar nélküli lakosok itt maradnak, ahogy a házak és az ellátási gondok is. A több kilométerre kiszorultakat itatni, etetni kell.  Az ellátást csak Ócsa nyakán marad azáltal, hogy a vízvezetékes hálózatot és a csatornát kivezették. Ha ugyanis a kormány eredeti elképzelése ellenére Ócsa jelenlegi vezetése nem kéri és igényli az itteni  hálózat kivitelét, akkor talán a ma ismeretes vízdíj sem lenne annyi, amennyi és az alsópakonyi kormánynegyed is ellenne magában a saját kiépített vízrendszerén belül. Ez esetben a probléma ott gyökeredzne és nem kötődne a belső hálózathoz. Most azonban, hogy gerincre verték a várost és a kinti negyedet, már elválaszthatatlan ránk vannak kapcsolva. Az összeköttetés megbonthatatlan hátralék és nem fizetés esetén is. A maradi 80 lakás esetében ez jelentős terhet ró a városra, akárhogy is nézzük. A közlekedés, a bejárás biztosítása, az iskolába jutás, a bolt elérése, a posta, az egészségügy mind ide hozza és vonzza az ott letelepedőket. A felvilágosulatlan városlakók máris "gyüttmentezik" a beköltözőket, miközben Ócsán egyre több eladó ingatlan kínálja magát. Az ellentmondás és a kettősség nem csak ebben, hanem szinte minden jelentősebb önkormányzati döntés nyomán fellelhető, ami kihat a helyi emberre is. Ezért ne csodálkozzon senki, ha különös megéléseket tapasztal.

Mindenesetre az ócsai eset tipikus példája annak, hogy mit és hogyan lehet a legbonyolultabban, a legdrágábban és gyakorlatilag nulla hatékonysággal megcsinálni. Vagy hogy hogyan lehet egy alapvetően támogatandó elképzelésből mérhetetlen fafejűséggel és csökönyösséggel valami egészen groteszk eredményt produkálni. Hál' Istennek, a legfrissebb hírek szerint fel is hagy a félresikerült próbálkozással a kabinet.

Nem energiatakarékos házak és nem önellátó falu - 2013-ban

Nemsokára  80 családot kiköltöztetnek az Isten háta mögötti kies pusztából lett telepre - a Máltai Szeretetszolgálat gondviselése alá -, ahol se bolt, se óvoda, se munka, se közlekedés, se semmi. Viszonyt mindezt olyan drágán teszik, amiből több száz család problémája simán megoldható lett volna jobb helyen. Józan paraszti ésszel. De hol volt a paraszt és hol osztották az észt, amikor az alku megköttettet. Az ócsai ember nem háborgott, a városvezetés, meg nem volt a helyzet magaslatán. A képviselők, meg szokás szerint szavaztak. Horváth Tamás elképzelése az egyetlen megfogható javaslat, ami írva vagyon.


A kormánypártnak itt kellene most kiállni a népért, az ócsai emberekért, ha már a helyi képviselők erre képtelenek. Ezt a jobb napokat is látott várost és népét most kéne megmenteni, mielőtt még nagyobb bajt zúdít a vállára az elfuserált helyi politika. A kis királyságok kora lejárt ideje lenne demokratikus utra térni, és az emberek szolgálatába állni.

Itt minden hiba fellehető, mint abban a bizonyos kehes állatorvosi lóban.
 
Szakemberek azt mondták: "felejtsük el az újabb pályázatot és megbízást, az építkezés már nem folytatódik". Az alvállalkozók véleménye az, hogy egy-két héten belül befejezik a lakópark építését, március végére pedig kulcsra készen átadásra kerülnek. Ezért érdeklődtek a további megbízásokról.

Ócsa-Alsópakony városrésze nem segít a bukott hiteleseken

Eddig 80 otthonnak nevezett ház készült el, javarészben kicsi, minimum feltételekkel megépítve. fatüzelésű kandallókályhák, villanyszivattyús keringtetéssel, radiátorokkal. Ha nincs pénz villanyra, fűtesi sem lehet majd, mert az erdőszéli fa önmagában nem segít. A hírek szerint ez marad a végkifejlet, mert bedőlt leáll a projekt. Marad egy önellátásra képtelen puszta házacska bérleményként, mely igazán nem is modern, nem is szép, és nincs is jó helyen.
Számításba vehető ellátás és lehetőségek nélkül. A kormány amennyiben levonul, nem marad más, mint az ideig óráig pénzelt Máltai Szeretetszolgálat, aztán a nagy semmi. Illetve Ócsa önkormányzatnak a kötelezettség, amit magára húzott, és amit majd ránk testál.

dr. Szaló Péter Államtitkár helyettes

Már a jelentkezőket sem könnyű kiválasztani. Az eredeti feltételeknek megfelelő jelentkező kevés a telep benépesítéséhez. Az 588 pályázóból sokan nem felelnek meg a beköltözés és a birtokbavétel feltételeinek, így akár a fele ház üresen maradhatna. Ezért egy könnyített, nyitottabb és befogadó készebb verziót hoznak előtérbe. A máltai előválogatón ez alapján döntenek, ami után végül a Horváth Tamás, Bukodi Károly erősítette ötfős bizottság határozza meg a végleges beköltözésre megfelelő minősítéssel rendelkező alakulatot. Ők lesznek az első, XXI századbeli telepesek, akiknek az a dolguk, hogy belakják és benépesítsék a különálló, szakadár városrészt. Hogy aztán ott kiskerti fölművelésből, kisállattartásból, vagy más tevékenységből, netán egy mindennapos körutazással, munkába járással fogják a napi betevőjüket, a kenyerüket megkeresni, vagy helybéli gazdálkodással, nem tudhatjuk; - egyik sem látszik biztosnak.

 

Nagyjából ez a konklúziója Ócsa-Alsópakony történetének: elképesztően drága lett, és amennyibe végül az egész került, annyiból sokkal, de sokkal többeknek lehetett volna kézzelfogható segítséget nyújtani. Ráadásul nem az Ócsán élők kontójára. Legalábbis józan paraszti ésszel. 

A plakátokon és a eljövő választási persze nyilván úgyis azt látjuk és helyi vezetői megnyilatkozásokban az interjúkban azt halljuk majd, hogy micsoda nagyszerű siker-story volt ez is. Településünk polgármestere szerint Ócsának számos előnye származik abból, hogy ide került a beruházás. Ezt azonban rajta kívül senki nem érzi.

 

Egy biztos, hogy ha ünnepeltje nem is de felelőse biztosan nem lesz ennek a projektnek! Ezt mind az adófizető állampolgárok (elháríthatatlanul) fizetik meg.

*