Folyó ügyeinkről, laptopokról programokról, Ócsa-Alsópakony kapcsán ( - vízfejűség és az internet)

Míg Ócsán blogposztokban az önkormányzati laptopok ügyén vitáznak az emberek, addig másutt ezeket, - avagy ennél jobbat és többet - ingyen osztják a rászorulóknak.

Mint ismertté vált, az önkormányzati választások előtt, a ciklus vége felé az önkormányzatunk akkori Pénzügyi- gazdasági és pályázatkoordináló Bizottság elnöke Horváth Tamás "egyes számítástechnikai eszközök értékesítése" címszóval terjesztette be a laptopok kivásárlását, tudva azt, hogy ezzel a következő testület a munkához szükséges eszközök nélkül marad. 

Mindezt alátámasztja az a tényt, hogy az önkormányzati választásokat követő első lépések egyike közt ezeknek az eladott laptopoknak a pótlásaként újabb laptopok vásárlásába kezdtek. 

Az  elárult, de jó és üzemképes számítástechnikai eszközöket  pár százezerért felvásárolták a telepített programokkal együtt, aminek értéke eleve több volt, mint a gépért megállapított összeg nagysága.

Ezt igazolja, hogy ugyanazt a Windows Office programot vásárolták vissza, amit a géppel együtt odaadtak. Ez durván 3 milliós veszteséggel járt a városnak, mivel az új gépek 3,6 millióba kerültek így.

Hogy ez mennyi pénz, azt a kommunális adóhoz mérten illusztrálva, annak 10 %-át teszi ki. Más példával élve, a lakosság által készülő, most futó városi járdaprogramra közel ennyi pénzt áldoz a vezetés, melynek tagságában kiemelkedő helyet foglal el Horváth Tamás, korábbi ötletgazda.

Mint ahogy a lakossági véleményformálások során visszatérőn előjön ez a történet más hasonló túllövéseket sorolván, úgy jött elő ez a feledésbe nem merülő számtechnikás dolog akkor, amikor arról jönnek a hírek, hogy másutt ennél sokkalta odafigyelőbbek, közérthetőbbek a képviselők.

Gondoljunk bele, hogy míg Ócsán arra kapnak, amit a hivatal levetkőz, addig másutt ingyen internetet és hozzá számítógépeket ajándékoznak a rászorulóknak. 

Ennek megvalósítása érdekében a legnagyobb iparági szereplők fogtak össze a Digitális Otthon Program keretében, a bevezető szakaszban nyolcmilliárd forintért, negyvenezer rászoruló háztartás kap számítógépet és internetet.

A pilot-projekt keretében első körben ennyien kapnak egy internetes alapcsomagot, amelyet egy noteszgép, mellé járó internetkapcsolat, oktatás és speciális internetes tartalmak és alkalmazások alkotnak majd. A Digitális Otthon Program tesztje Miskolcon és környékén folyik majd, “szociálisan rászoruló diákok, idősek és roma családok körében”

A pilot eredményeit részletes utókutatás során értékelik majd ki, ebben nem csak a közvetlen következményeket, az internet-hozzáférés használatát és a számítógépes készségek fejlődését mérik fel, de igyekeznek számba venni a másodlagos szociológiai következményeket is, mint a munkanélküliség változása a tesztcsoportban, gyerekek iskolai teljesítménye stb.

A kutatás végeztével születhet döntés arról, hogy a projektet országos méretűvé fejlesztik-e? Ebben az esetben 400-600 ezer család is kaphat alapszintű internetes hozzáférést egy országos Digitális Otthon Program keretében.

A Program alapját a Microsoft és a magyar kormány által decemberben kötött stratégiai megállapodás adja.

A projekt teljes költségvetése mintegy 8 milliárd forint, amelyet fele-fele arányban állnak az iparági szereplők és az állam, vagyis 4-4 milliárd forinttal támogatják a projekt első szakaszát.

A 40 ezer háztartás esetében ez egységenként kétszázezer forintot jelent, a költségeknek azonban csak egy része kerül a családokhoz eszköz formájában – ez mintegy 70-80 ezer forintos értéket jelent, a noteszgép és az internetet biztosító USB-s modem formájában. A kiadások másik része az internetes kapcsolat költségeit, a projekt során megvalósuló (amúgy kritikus fontosságú) oktatást és a szintén a program keretében kifejlesztett egyedi alkalmazásokat fedezi.

Az iparági képviselők a beszélgetések alapján tisztában vannak a célcsoport “igen speciális igényeivel és helyzetével”, így a programban várhatóan komolyan odafigyelnek majd arra, hogy a kiosztott számítógépeket ne ingyenes segélyként fogják fel a “kedvezményezettek”, és azokat valóban rendeltetésszerűen, a célcsaládok használják majd, ne kerüljenek tempósan a másodlagos piacra.

Ezzel máris felíratni szeretném az Alsopakonyban élők nevét, bejelentve a laptopban összefogni képes embereknek, valamint Szűcs Lajos vezető személyiségnek, jelezzék megyei és Ócsa város Önkormányzata által helyi szinten a programra való részvállalást a az idekalibrálást.  

A 8 milliárdos összköltség, a negyvenezer háztartás, az érintett 400-600 ezer család összességébe bele kell, hogy férjen Pest megye egy nagyon elmaradott, és hátrányosan érintett része, Alsópakony település és az ott élők sora.

Alsópakony ma képes megjeleníteni és produkálni a legelmaradottabb szabolcsi, és borsodi térség minden egyes problémáját. 

Alsópakony lakossága vízellátási, csatornázási gondokkal küzd.  Nem biztosított az egészséges ivóvíz, nincs felvevőképes munkahely a környéken és nem biztosított az elvárható közlekedés sem.Sem járda, sem kerékpárút, sem pedig infrastruktúra nincs közel 5-6 kilométeres távlatban. 

Az igazi múltszázadbeli tanyasi, béreskolónia az, amivel a fideszes városvezetés évek óta nem foglalkozik. Ide nem jön a népegészségügy, nem jár a palackos víz, és nem jön a honvédségi lajtos kocsi sem ívóvizet osztani, mint más Eu-s szabványoknak megfelelő közösségi lakónegyedekbe. 

A most lassan befejezéséhez érő alsópakonyi új-telep átadásával pedig szintén csak kiszorult, hátrányos helyzetű emberek érkeznek a térségbe. Az állami beruházásban épülő rész közelebb hozza a vizet, de annak átvezetése tárgyában nincs írásos háttéranyag. 

Ócsa város önkormányzata tavaly mondott le, - szintén Horváth Tamás közreműködésével - az alsópakonyiak rövidtávú vízrendezéséről azáltal, hogy az ottani kút tisztítása, esetleges mélyítése és az idegen tulajdonú hidroglóbuszról történő leválással normális, nyomóvezetékes ellátást biztosítson az ott élőknek. Tették azt alárendelve annak, hogy a most átadásra kerülő beruházás keretében - szintén Horváth Tamás munkássága által - az önellátó saját kutas verziót az Ócsa köldökzsinórjára kötésre változtatták, bízva abban, hogy így a "régi" alsópakonyiak, tehát a most ott élők is iható vízhez jutnak majd ha véglegesen kiépül és eljut oda a hálózati víz. Ez azonban máig nem valósult meg, míg az előző elképzelés szerint már legalább egy- másfél éve egészséges és normális vizet ihatnának Így az elmaradottság, és a hátrányos helyezett nem hogy maradt, vagy javulna, hanem csak fokozódik, éleződik.

Így az Alsópakony mai és jövendőbeli beköltözésre szánt lakossága igen rászorult és elég méltó ahhoz, hogy ebből a több milliárdos programból ne maradjon és ne hagyják ki. 

Alsópakony polgársága számára az internet és a notebook jelenthetné azt a kapcsolódást, az infrastruktúrát, amit eddig sem a helyi vezetés, sem a katasztrófavédelem alá tartozó kiemelt beruházás nem biztosított.

*

Kisebb félreértés történt, és a bizottsági tagság sem sokat ér - több hullámban válogatnak ( - fele se annyi)

Mint kiderült, a sajtóban megtévesztő adat jelent meg az Ócsa-Alsópakony településen épülő új lakónegyedbe pályázókról. Ugyanis az 588 főben meghatározott számbeli adat azt az összlétszámot takarja, ahányan regisztráltak a projektre.

A regisztrált pályázók közül azonban lehet, a fele sem jogosult a meghirdetett bérlakásprogramra. l Nagyon sokan már a jogosultsági feltételeknek sem felelnek meg, így például nem ingatlanvásárlásra felvett kölcsön miatt kerültek nehéz helyzetbe, vagy nem devizában adósodtak el. Ennél is több jelentkezőt érinthet az a kitétel, miszerint azok is pályázhattak, akiknek otthonát ugyan kijelölte kényszerértékesítésre a bank, de még nem értékesítette azt. S ha ez a beköltözést követő egy éven belül sem sikerül, akkor a bérlővel kötött szerződést fel kell bontani.  

Ha a pályázatokat szigorúan a kiírásban közöltek alapján bírálják el, akkor az alsópakonyi telepre az átadást követően a 80 házából legfeljebb a fele népesülhet be - állítja a Népszabadság, jól értesült forrásokra és a számításokra hivatkozva. 

Azonban nem csak e téren volt megtévesztő az információ. A kiválasztás és az ötfős bírálóbizottsági elbírálás is csupán egy kisebb színjáték, ugyanis az elő-bírálatba az ócsai képviselők által delegáltaknak nincs beleszólásuk. 

A benyújtott pályázatokat először a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rangsorolja a kormányrendeletben foglaltak alapján, majd környezettanulmányt készít az esélyes pályázókról. Morva Emília, a szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy olyan családokat keresnek, akiknek Ócsa valóban lehetőséget ad az újrakezdésre. Akik eléggé motiváltak és rendelkeznek az új lehetőség megragadásához szükséges képességekkel. Így egy Ócsától távol élő, erős rokoni kapcsolatokkal bíró családnak, amelynek gyermekeit oda köti az iskola, a családfő pedig piacképes képesítéssel rendelkezik – nem ajánlható az ócsai szociális lakóparkba költözés.

Tehát az ebbéli körbe tartozó jelentkezőket a máltaiak nem is ajánlják tovább a bizottság elé szelekcióra. Így Horváth Tamás azon kijelentése, hogy beleszólással bírnak a kiválasztásba, már nagyon kétséges és csak szűkre szabottan igaz. Mert Ócsa városa hiába adja Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester személyét a végső kiválasztást végző őt fős bizottságba, ott ők már csak az előzetesen leválogatott, bentmaradottak közt tudnak tovább selejtezni, a megadott két szavazati lehetőségük erejéig. Hogy ez valójában mennyit ér, az a beköltözést utáni családi összejövetelen derül majd csak ki.

Figyelembe véve, hogy a 13 600 árverésre kijelölt ingatlanból csupán 3600 található Budapesten és Pest megyében, akkor ez  már eleve erősen leszűkíti az esélyes pályázók körét. A kormányrendelet értelmében ráadásul csak azok pályázhattak, akiknek ingatlanát a hitelszerződés megkötésekor nem értékelték többre 20-25 milliónál. Az esélyes pályázónak egyébként nem lehet másik ingatlana, és legalább egy gyermeket kell, hogy neveljen.

Az elbírálásnál – az Ócsa vezetésének javaslatára – előnyt élveznek azok a családok, ahol legalább az egyik szülőnek van állása, vagy legalább nem 2008 előtt veszítette el azt. A beérkezett pályázatok számítógépes rangsorolása után a szeretetszolgálat munkatársai környezettanulmányt végeznek, amelynek során a jövedelmi-vagyoni helyzetet, a rokoni, baráti kapcsolatokat és személyes kötődéseket, valamint a jelentkezők munkaerő-piaci esélyeit, törekvéseit, illetve a közmunkára való hajlandóságot vizsgálják.

A szociális telepen nem lesznek közösségi épületek, sem óvoda, sem iskola, sem orvosi rendelő - sőt vezetékes gáz sem,  a villany meg kártyás

A javasolt bérlők listáját március 20-ra állítják össze. Közülük választja ki a lakónegyedbe beköltöző nyolcvan családot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az ócsai önkormányzat és a szeretetszolgálat delegáltjaiból álló bizottság. Mindezt március 25.-re. 

A döntésről öt napon belül értesítik a kiválasztottakat. Fellebbezésnek helye nincs, mint ahogy a pályázat eredménye sem támadható. 

A végső kiválasztást végző bizottság 50 négyfős, 20 öttagú és tíz, legfeljebb négy gyereket nevelő családot jelölhet meg. Velük köt majd határozatlan idejű bérleti szerződést az eszközkezelő. A lakókat állagmegőrzési és bérletidíj-fizetési kötelezettség terheli. Közüzemi díjak fizetésére nem történt utalás. 

Népszabadság nyomán

*