Rossz a kéményed - ne füstölögj ( - kapsz 30 napot, hogy kijavítsd)

Ha a kémény nem megfelelő minőségű, de a ház tulajdonosa 30 napon belül megrendeli annak műszaki vizsgálatát, és a kémény nem minősül a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetőnek, akkor a kéményseprőnek nem kell intézkednie - a kormány így módosította a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó rendeletét.  

 

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet eddigi szövege így szólt: ha a kéményseprő a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során nem megfelelő minősítés ellenére működtetett kéményt (égéstermék-elvezetőt) használ és a kéményseprő az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyt észlel, akkor soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint - gázfogyasztó készülék esetében - a földgázelosztót is.

 

Változik a rossz minőségű kéményekre vonatkozó rendelet.

 A rendelet szövege eddig  így szólt: ha a kéményseprő a kémény ellenőrzésekor életet és vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyt észlel, akkor soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint - gázfogyasztó készülék esetén - a földgázelosztót is.

Az új szabály szerint, ha a kéményseprő műszaki vizsgálat nélkül működtetett kéményt talál, akkor nem kell azonnal jelentenie azt, feltéve, ha az nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságnak. Egy feltételt azonban támaszt a jogszabály: a tulajdonosnak 30 napon belül meg kell rendelnie a kémény műszaki vizsgálatát - írja a napi.hu.

* 

Tilos már láncon tartani a kutyákat - de szabadjára sem lehet engedni őket ( - tulajdonosi felelősség a tartás)

Isaura, a rabszolgalány a magyar tévében 1986-ban szabadult fel a gonosz Leoncio terrorja alól, a magyar kutyáknak a hazai udvarokban ezután még harminc esztendőt kellett várniuk, hogy megszabaduljanak láncaiktól - írja a Blikk.

Január 1-től ugyanis tilos láncon tartani az ebeket. A törvény betartását a jegyzők ellenőrzik, az ellenszegülőket pedig megbüntetik.  (Na erre kíváncsiak lesznek az állatvédők, mert ha eddig is a jegyzőn múlott, akkor a kóbor állatokra is csak a sintéri intézkedés várt.)

Ez év elejétől le kell venni a láncról ezt a kutyát is / Fotó: SHUTTERSTOCK

Az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy tartósan nem lehet láncon tartani a kutyákat. A "tartós" kifejezést persze sokféleképp lehet értelmezni, az állatvédők mégsem aggódnak, hogy jogi csűrés-csavarással majd kibújnak az igazságszolgáltatás alól az állatkínzók.

Az ugyanis jól látható, ha az ebet nem csak alkalmanként kötik láncra azért, hogy például ne harapja meg a postást vagy a háziorvost. Az örökösen kikötött kutya talpa alatt ugyanis nem nő fű, hiszen az állat folyton letapossa, ezzel pedig elárulja törvénysértő gazdáját.

- Sokkal inkább aggódunk azok miatt a kutyák miatt, akiket eddig azért tartanak láncon, mert a tulajdonosnak nincs pénze a rossz kerítés megjavítására. Ezután sem lesz, a kutya pedig kiszökik a kerítésen vagy a gazdája egyszerűen szélnek ereszti, hogy ne kelljen költeni a kerítésre – osztotta meg félelmeit Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője.

Az aggodalomnál azonban sokkal nagyobb az öröm, hogy végre lekerül a lánc a kutyákról.

- Napi szinten találkozunk olyan esetekkel, hogy egy vagy fél méteres láncon tartják az állatot - árulta el. - A lánc sokszor felsebzi őket, és olyan is volt, hogy operálni kellett az elkobzott kutyát.

Ezek a sérülések többnyire maradéktalanul gyógyulnak, a lelki sebek nem. Gyanakvóak, agresszívek lehetnek az éveken át így tengődő ebek. Hosszú idő kell, mire megtanulnak bízni az emberekben – engedett bepillantást a láncos kutyák lelki világága Schneider Kinga.

 Ócsa ismert állatvédőinek egyike szerint még egyszer sem látták, hogy a helyi közterület-felügyelet  fizetett munkatársai akár saját jogukon, vagy a jegyző megbízásából végigjárták volna a portákat, hogy hol, miként tartják az állatokat. Így azt sem tudják, (vagy pedig nem is akarják tudni,) hogy honnan szöknek ki rendszeresen az állatok és hol élnek valójában a láncos kutyák.

Ezt tudtunkkal a kötelező eb összeírás alkalmával sem tették meg. A nyilvántartás ma egy önkéntes alapon tett bevallás, ami az önkormányzat által kiküldött iraton alapszik. A valós állatszámot azonban pont a bejárás és a feltárás hiányában nem tükrözheti. Ezért és az új jogszabályi környezethez igazodva lenne szükség egy valós felmérésen alapuló összeírásra és nyilvántartásra.  Ez az önkormányzatok és a velük együttműködő valamint az önkormányzatok számára szükséges feladatokat (közfeladatokat) ellátó állatorvosok számára is fontos lenne.    Őket ugyanis több esetben keresi meg a hatóság, mint az önkormányzatokat a különböző szabálysértések, állatbalesetek, vagy kínzások kapcsán. Ócsán azonban az állatorvosok és az önkormányzat együttműködése hiányos némi kivetni valót hagy maga után. A helyi állatorvosok egyike sem áll szerződéses kapcsolatban a várossal. Így az elütött, vagy sérült állatok ellátásáról sem képesek gondoskodni önkormányzati szinten. Az eddig szerződött kutyabefogók (sintérek) pedig csak a döglött és a kóbor állatok begyűjtésére szerződtek.  Az ismeretlen, gazdátlan, vagy elkóborolt és netán megsérült, vérző állatok sorsával kapcsolatosan azonban nincs akcióterve a hivatalnak. Erről a korábbi jegyző is megerősítette blogunkat. A jegyzőváltással azonban ez a probléma máig nem oldódott meg.  

Az új rendeleti környezet, a jogszabályváltozás talán elindít egy ez írányú fejlődést is a városban.

Alsópakonyon és Ócsán sem lehet láncos kutya, de a gazda felelőssége az is, hogy a területén bent, zárva tartsa az állatot

 

A helyi állatvédők egyike még elárulta, hogy eddig több esetben tettek szóban bejelentést a kiszökő állatok, a póráz és szájkosár nélkül közterületen futtatott állatok, a csiga méreg kihelyezés és más egyéb állatokat érintő, állatokkal kapcsolatos problémák során, de az szinte mindig eredménytelenül zárult.  Ezért úgy gondolják, hogy Ócsa a most hatályba lépő törvényi szabályozás ellenére egy különleges státuszú hely lesz, ahol mindezek gyakorlati vonatkozása nehezen fog érvényesülni, illetve megvalósulni. 

Eredet: Blikk

*

Önkormányzati választás – Kötelező az impresszum a választási szórólapokon, plakátokon ( - ez a szabály)

Itt is hiányzik az impresszum

Kötelező a választási kiadványokon, szórólapokon, plakátokon és sajtótermékeken feltüntetni az azokat kiadó jelölt vagy jelölőszervezet nevét, amelyik szervezet ezt nem teszi meg, az jogsértést követ el.

A szavazás napja előtti 50 napos kampányban a választási kiadványokat engedély és bejelentés nélkül lehet előállítani és terjeszteni, de azokon minden esetben szerepelnie kell az impresszumnak. 

A választási eljárásról szóló törvény szerint választási plakátnak számít – tartalmának megfelelően – a falragasz, a felirat, a szórólap, a vetített kép, az embléma, annak méretétől és anyagától függetlenül.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerint a sajtótermékeken is fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét, a kiadásért, illetve a szerkesztésért felelős személy nevét. A választási bizottságok elé kerülő ügyekben – az általános gyakorlat szerint – a testületek jogsértést állapítanak meg az impresszum hiánya miatt, és határozatban marasztalják el a kampányanyag készítőit. Ez azonban – mivel gyakran nehéz bizonyítani, ki az anyag készítője – a jogsértő megnevezése nélkül történik.

forrás:MTI

*

Változtatniuk kell a bringásoknak is - polgárőr, rendőr és közterületi őrség ( - no meg az előírás)

Nem azért válik a bringázás pokoli futammá, mert méterenként jön a gödör és rossz a kerékpáros-infrastruktúra. Elképesztő, hogy katalógusból összerakott trendi kerékpárosok keze alatt már akkor rángatózik a kormány jobbra-balra, ha jön vele szemben valaki. Minden mozdulatuk elárulja, hogy nem urai a vasnak. Plusz az egó diadala a közlekedési morál fölött. 

Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy vajon miért esik nagyon sok embernek nehezére tenni azért bármit is, hogy egy kicsit jobb legyen. Megint a bringások – és akinek nem inge, ne vegye magára. Az élet bármelyik területét említhetném, mert a normakövetés és a kooperáció képessége nem épült be a társadalom működési mechanizmusába. Alapból napi huszonöt kilométert tekerek, edzéseimen ennél négyszer, ötször többet. Vagyis nem a pálya széléről ugatok, és főleg nem jókedvemben, viszont türelmem végére értem. A korrektség kedvéért: vannak olyan szakaszok, ahol nagyon szépen lehet kerékpározni, de például a Margit híd és Lágymányos között maga a pokol. Ahogy egyik kollégám mondta: mission impossible. Egyre többször választom a forgalmat az úgynevezett kerékpárút vagy annak nevezett kamuútvonal helyett.

De nem azért válik a bringázás pokoli futammá, mert méterenként jön a gödör és szar a kerékpáros-infrastruktúra. És nem is azért, mert naponta akarnak elütni az autósok. Nem akarnak, havi egyszer van helyzet. Viszont csak szerda este legalább négy ütközést sikerült elkerülnöm kivilágítatlan kerékpárosokkal. Ez az átlag, cimbora, és ezzel mindennap küzdök. Inkább csapatom az Üllői úton, mint megőrülök a Duna partján.

Unom, hogy méregdrága kerékpár mellett nincs másfél doboz cigi ára ledes világításra, és hogy mindig van kifogás hatalmas egóval mixelve. Unom, hogy az előttem lévő jelzés nélkül vált hirtelen irányt, és nem zavarja, hogy csak satufékkel tudom elkerülni a bajt, cimborám hetekkel korábban így zakózott. A kerékpározás lassan nem áll másból, mint a többi közlekedési partner nemtörődömségéből fakadó veszélyhelyzetek elhárításából, folyamatos idegeskedésből. Mentem bele pirosba, hoztam rossz döntést, kértem már elnézést is, és megköszöntem, ha elsőbbséget kaptam, mert az autós így a következő bringásnak is megadja majd. És voltam már barom is. Unom, hogy az önreflexió minimuma is alig látszik.

Elképesztő, hogy katalógusból összerakott trendi kerékpárosok keze alatt már akkor rángatózik a kormány jobbra-balra, ha jön vele szemben valaki. De tényleg, haver: minden mozdulatuk elárulja, hogy nem urai a vasnak. Kérdés, hogy egy komolyabb helyzetet hogyan tud(ná)nak megoldani. Sehogy. Menne a bukfenc.

Bármilyen problémát annak csak elbeszélésével lehet megoldani. Probléma pedig van. Nekem érdekem, hogy a bringásokról – s így rólam is – kedvező társadalmi kép alakuljon ki, és nem esik jól leírni a napi tapasztalatot. Némi önvizsgálatra lenne szükség. Tegyünk már valamit! Én amit tudok, megteszek, de unom a hülyéket kerülgetni. Persze, ahogy az lenni szokott, a bűnbakképzés sokkal könnyebb út. Csak éppen nem vezet sehová.

Muki

*

Birkák az udvarban ( - az állattartás új jogi szabályozásáról)

Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható – ezzel a tartalommal lépett hatályba 2012 októberében egy új szabályozás. Az alapvető jogok biztosa az önkormányzati hatáskör visszaállítását javasolja, mert a ma érvényes előírás nem tesz különbséget a települések típusai és az állattartás fajtái között.

Ennek megfelelően Ócsa Város Önkormányzata is megalkotta a saját (előzmény 15/2007./X.05/ számú rendelet) rendeletmódosítását, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak. E szerint kisvárosunkban sem szabályozza már a hivatal a helyi állattatást rendeletileg. Arra már csak az egyéb jogszabályok keretein belül érvénybelévő egyéb előírások és szabályok vonatkoznak. Köztük a Közösségi együttélés alapvető szabályaitól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről alkotott helyi rendelet, mely sok egyéb mellett a 3 § -ban foglalkozik az állattartás szabályainak megszegésével kapcsolatosan.  

Az állatok tartásáról szóló 15/2007. (X.05.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban:állattartási rendelet) foglalt állattartás szabályainak megszegése esetén szankciót helyez kilátásba. A nem megfelelő - állattartási rendeletben foglaltak be nem tartása melletti – állattartással járó kellemetlen szaghatás, és a rovarok számának nagy mértékű megnövekedése megkeseríti az állattartó közvetlen környezetében lakó szomszédok mindennapi életét, azaz a közösségi együttélés alapvető szabályai is sérülnek.

Ez az egyveleg egyébként Ócsa saláta törvénye, hiszen sok minden egyéb, járulékos tartalmat raktak össze egy címszó alatt; - Április 1.-én lép hatályba.

"Az állatorvosi ló mélyen az orvos szemébe nézett. Az nem sokáig állta a pillantását. 
– Mert ebbe én beledöglöm, dokikám. Ebbe a büdös nagy, nem kívánt egészségbe. Be-le-dög-löm! Megszűnik a létalapom"

Korábban a haszonállatok tartását a magasabb rendű jogszabályok mellett a helyi viszonyokhoz igazodóan az önkormányzatok állattartási rendeletei szabályozták. A 2012. október elsején hatályba lépett változás szerint mezőgazdasági haszonállat tartása, a tartás körülményei, az állatok egyedszáma önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A Vidékfejlesztési Minisztérium az intézkedés egyik céljaként emelte ki, hogy helyreálljon az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés egyensúlya.

Az ombudsmani intézmény létrejötte óta sok panasz tanúsította, hogy a haszonállatok tartása – különösen a nagyobb, városiasabb települések belterületén – egyre több konfliktussal jár. A problémák alapvető forrása az állattartással járó szaghatás, valamint az állatok környezetében megjelenő rovarok és rágcsálók nagy száma. Szabó Máté alapjogi biztos egy most elkészült jelentésében megállapította, hogy amíg egy városi környezetben idegennek minősülnek és valószínűsíthetően a terület rendeltetésszerű használatát is zavarják a mezőgazdasági haszonállatok tartásával járó szaghatások, addig ugyanezek általában elfogadottak egy falusi környezetben. Ezért lenne fontos, hogy az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően (építési övezetek, kerületek vagy utcák szerinti bontásban) fajta és darabszám szerint szabályozzák az állattartást, lehetőséget biztosítva arra is, hogy megelőzzék a konfliktusokat, és hogy az esetleges vitákat, panaszokat az önkormányzat rendezze.

A biztos mindezek alapján felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot az állatok tartásának olyan önkormányzati szintű szabályozására, amely figyelembe veszi a települések övezeti besorolását, a helyi viszonyokat.

 A teljes jelentés elolvasható →

 *