Ócsa: zárvány vagy mintaprojekt - sírók és nevetők ( - 168 óra, Krug Emília vs Horváth T. az igazság odaát van)

Megmenti a kormány azokat, akiknek bedőlt a lakáshitelük, mintaprojektet, szociális lakóparkot épít Ócsán – erről szóltak a hírek 2011 augusztusában. A tervek szerint az első ütemben elkészülő nyolcvan házzal együtt épült volna bölcsőde, bővült volna a helyi óvoda, végül a második körben még 420 házat húztak volna fel. A tervezett 140-160 ezer forint helyett azonban félmillió forintba került a csak fával fűthető épületek négyzetmétere. A 2014. januári adatok szerint a 2,5 milliárd forintból elkészült 80 ház alig több mint felére akadt bérlő. Visszamentünk Ócsára, hogy megnézzük, mi lett a mintaprojekttel. A kép felemás.

A szivárvány szépen fest az égen, amúgy meg eléggé lehangoló az egész - a máltaiak is csak  (kéretlenül) jöttek-mentek, aztán mit hagytak

– Tudja, mi van? Akinek tetszik, marad, akinek nem, az meg elhúz a ’csába! – morogja az ötvenes férfi. Feleségével sétálnak, körülöttük gyerekeik bicikliznek a lakóparkban. Cizellálni nem akarja a tételmondatot, elege van az újságírókból.

– Múltkor is valamelyik bekamerázott a kertembe, meg hülyeségeket írt.
Hajthatatlan.

De megtaláljuk Kóczé Erzsébeték házát, róluk korábban már többször írtunk. A kerítés mögött kerti tó, benne aranyhalak, pontyok, csak az akácfát hiányoljuk. Utoljára három éve jártunk náluk, épphogy beköltöztek. Férje, Nyikora László akkor ígérte: régi udvarukról áthozza az akácfát. Ragaszkodik hozzá, annyi idős, mint a kislányuk, Vivien.

– Az akácfa nem élte túl a költözést, kiszáradt. A vezetékes víz drága a locsoláshoz, a fúrt kút pedig csak nemrég lett kész – mondja Erzsébet.
 

Akár lehetett volna jó és élhető is ez a hely, de a városvezetés elcseszte

Számon tartják: június 14-én lesz három éve, hogy itt élnek, negyedik családként költöztek be a lakóparkba. Összejárnak az első körös beköltözők, együtt karácsonyoznak, szülinapoznak, bográcsoznak.

– A baj összehozott minket. Itt senkinek sem kellett szégyenkeznie a másik előtt, tudtuk, hogyan jutottunk ide, segítjük egymást.

Nyikoráék nem jöttek messziről, saját házuk is Ócsán van. Még mindig kényszerértékesítés alatt, üresen áll. Az új, 60 négyzetméteres otthonért havi 19 500 forintot fizetnek.

László tizenöt éves korától Aknaszlatinán, kárpátaljai sóbányában dolgozott, Erzsébet állami gondozott volt, tizenhat éves kora óta robotol ő is. Lászlóval hamar összeköltöztek, mindketten raktárosként dolgoztak multiknál, jól kerestek, de albérletben éltek. Felvettek tízmilliót hitelre, a férfi anyja még kétmillió hitellel szállt be. Az ócsai házat 11 millióért vették 2007-ben. 2013-ra a havi 36 ezres törlesztőrészlet 160 ezer lett, 18 millió a tartozás. Eddig ötmilliót fizettek vissza, ha sikerül nyolcmillióért eladni a házat, a bank elenged ötmilliót, és vége a vesszőfutásnak

A kerékpárutat is a vasútig hazudták, aztán abból se lett semmi

– Abban bízunk, talán később meg lehet vásárolni a házat. Nagy a telek, elférne rajta egy ikerház a gyerekeknek.
A két fiú tizenhárom és három-, Vivien ötéves.

– Ez a három gyerek nem kérte, hogy itt legyen. Ha zsíros kenyeret kell ennünk, akkor is azt mondjuk: tanuljanak, hogy legyen esélyük. Lacika CNC-hegesztő lesz, az apja is ért hozzá, tud neki segíteni – magyarázza Erzsébet.

Nyikora László most egy sóderbányában dolgozik, hétfőtől szombatig reggel hatkor megy és este hétkor jön, utána pedig maszekol, autót fényez. A felesége az ócsai művházban takarít. Tavaly pályáztak, és nagycsaládosként a Balatonnál nyaralhattak állami pénzből, idén már elutasították őket, újrázni ilyen rövid időn belül nem lehet. Búcsúzásul fotósunknak a legnagyobb gyerek, Laci, a telefonján saját képeit mutatja. Szobájában 500 literes akvárium, a mobilon az egyik harcsa. A fiú is fotós szeretne lenni, de előtte legyen meg a hegesztő szakma. Az a biztos.

Ócsa vezetése máig nem biztosít jobb körülményeket a kintiek számára - és nem csak a közlekedésről van szó

Elsétálunk arra, ahol többségében nem devizahitelesek laknak, hanem rászorultsági alapon kaptak házat a beköltözők. Harmincas asszony jön, kéri, a nevét ne írjuk le. Legyen hát Gabi, aki a gyerekbicikli fölé görnyed. A kormányon szatyorban krumpli, tizenöt kiló, így olcsóbb volt, csak alig bírja hazavinni. A kapuban három kisgyereke fogadja, halkan kell lenni, apa odabent alszik, Gyálon targoncás, most lett vége a műszaknak. Az asszony azt mondja, augusztusban lesz két éve, hogy itt laknak, Vörösvárról költöztek.

– Nem mindegy, hogy hatvanezret fizetek az albérletért, vagy 16 800-at, mint itt. Nagy a telek, tavaly hat kiló borsó termett, most is vetettem háromágyásnyit, az ott négy ágyás hagyma, van petrezselyem, karalábé, szőlő, málna, eper, szeder is.
Mutatja, közben büszkén mosolyog.

– Megérte idejönni, szeretek itt lakni. Persze a szomszédokkal van gond, hétvégén hajnalban megy a dudálás, jönnek értük háromnegyed hatra kisbusszal, viszik őket dolgozni, és csak dudálnak, dudálnak. Hiába mondom, hogy más pihenne.
Azt is említi: néhány háznál halomban áll a szemét, amit lehet, eltüzelnek, a kutat tönkretették.

– Az eszközkezelő nem figyel ilyesmire.
Gabi meséli, egy helyütt házi őrizetben van valaki, aki nem is pályázott, rokona révén költözött be, ő viszont már eltűnt, mert a helyiek szerint a gyámhivatal el akarta venni a gyerekeit.

Az emlegetett ház kapuja tárva-nyitva, mozgás nincs. A szél szemetet visz, a teraszon lepukkadt babakocsik, lábas, flakonok. A fatárolóból szemét dől ki. Ez a kilátás fogadja nap mint nap a felénk kerekező férfit. Ő az egyik szomszéd. Nem túl boldog tőle. Nála felszántva a kert, tüchtig minden négyzetméter. Háza falán hatalmas Fradi-logó. A férfi mindennap fél kettőkor kel, pékségben dolgozik, aztán megy a zöld-fehérekhez, birkózó-akrobatika szakedző. Szabadkozik, indulnia kell, ha nyolckor nem fekszik le, nem tudja végigcsinálni a napot, és még dolga van.

Pár szorgos, rendes család életét teszik tönkre a városból kiköltöztetett renitensek - nem ezt ígérték az elején

Visszasétálunk Gabiék környékére. Szülők, nagyszülők, gyerekek az egyik udvarban. A férfi kamionsofőr, három éve élnek itt.

Korábban még azt ígérte nem lesz etnikai alapú beköltöztetés - hazugság

– A véleményem? Írja meg nyugodtan! Honnan szedték ezt a sok cigányt? Mióta beköltöztek, nem lehet megmaradni a kapun kívül. Éjjel csikorogtatják a kocsi kerekét, fociznak az utcán. Persze, minden lakóközösségben vannak bajok, de ez már sok. Pucéran flangál a kisfiú az utcán, a fenekéből lóg ki a kula, az anyja meg látja, és csak röhög. Szemetelnek, eldobják a használt pelenkát, a sörösdobozt.

– Persze, mert a közmunkások jönnek és összeszedik.
A férfi devizakárosult. Azt mondja, minden rendben volt, amíg Ócsáról nem költözött be néhány család szociális alapon.

– A város meg akart tőlük szabadulni, így oldották meg. Csak közben randalíroznak, lelakják a házakat, és hiába panasz, feljelentés, sem az eszközkezelő, sem az önkormányzat nem tesz semmit. Mindig mondom, fizetek én mindent, csak költözzön ide két hétre valaki az önkormányzattól, és meglátja, miről beszélek!

– Szívesen kiköltözök én, semmi akadálya – reagál az invitálásra Horváth Tamás, a város Fidesz–KDNP-színekben politizáló alpolgármestere. – De azért rögzítsük: a korábbi három busz helyett ma már napi tíz busz jár a városrészbe. Mégis állandó az elégedetlenség.

Rendeltetésszerűen

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tájékoztatása szerint ha a NET-nek mint bérbeadónak tudomására jut, hogy a bérlő vagy a vele együtt lakó személy az együttélés követelményeit megsérti, a házat nem rendeltetésszerűen használja, felszólítja a közösségellenes magatartás abbahagyására, a szerződésszerű állapot helyreállítására. Az ócsai lakosok közvetlenül is fordulhatnak a NET ott lakó gondnokához a panaszaikkal. Ezen túl a NET munkatársa háromhavonként személyesen ellenőrzi a szerződéses és jogszabályi előírások betartását. Ha az eszközkezelő tudomására jut, hogy az együttélési magatartási követelményeket sértő személy a felszólítást követően ismét hasonlóan viselkedik, felmondja a lakásbérleti szerződést. A NET Zrt. szerint eddig egyszer fordult elő, hogy ilyen okból fel kellett mondani egy lakásbérleti szerződést. A cég lapunkkal azt közölte: a felszólítások után a bérlők rendszerint eleget tesznek a kéréseknek.

Amikor felvetjük, hogy nem csak a közlekedésről van szó, bólogat: ismerik a gondokat.

– A lakóparkban él gyerekorvos, tanár, munkanélküli, de olyan is, aki a közmunkát sem fogadja el, lusta, trehány ember. Az önkormányzat nem tud mit tenni, nem lehet minden utcába járőrt telepíteni.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. országosan több ezer lakással foglalkozik, se ideje, se energiája napi ügyeket kezelni.

Ahhoz képest, amire számítottunk, kudarc a történet: a lakópark egyfajta zárvány.

Horváth Tamás is benne volt a pályázatokat elbíráló bizottságban, s a feltételek, a kezdetekkor, szerinte is túl szigorúak lettek. Második körben már a devizakárosultakon túl szociális alapon is sokan jutottak házhoz. Számba vették, a pályázóknál hány gyerek van, mennyi az egy főre jutó kereset, egyáltalán, van-e kereső a családban. Az alpolgármester nem tagadja, maga az önkormányzat kérte az eszközkezelőt, hogy néhány ócsai család is beköltözhessen a lakóparkba, mert a városnak nincs szociális lakása.

– Néhányan embertelen körülmények között, istállóban laktak két-három gyerekkel. Rajtuk akartunk segíteni, nem megszabadulni tőlük.

Anno Horváth Tamás volt a legoptimistább, azt mondta, a lakópark Ócsa 21. századi történetének legnagyobb lehetősége. S hogy mi a végső mérleg?

– Én vagyok a leginkább csalódott, mert leállt az építkezés. Ahhoz képest, amire számítottunk, kudarc a történet: a lakópark egyfajta zárvány. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Ötszáz házról volt szó, erre készültek a tervek, amelyekben szerepelt orvosi rendelő, alsós általános iskola, templom, bölcsőde. Kétezer-ötszáz lakossal bővült volna Ócsa, átléptük volna a tízezres lélekszámot. A két és fél milliárdos költség csaknem felét a közművek kivezetése adta, négy kilométer csatorna, víz, ez dobta meg a házak négyzetméterárait. Az egy házra jutó költség alacsonyabb lenne, ha elkészül valamennyi épület. A 131 hektárból csupán 22 hasznosult, a többi állami föld, de legalább a közmű ott van.

Az ócsai városvezetés reménykedik, valamelyik cég fantáziát lát a jó infrastruktúrával bíró területben. Informálisan próbáltak lobbizni börtönépítésért, hogy ide jöjjön a Mercedes egyik beszállítója – eddig sikertelenül. Miközben a megépült nyolcvan ház miatt az önkormányzat kiadásai nőttek: a közterületek karbantartását az eszközkezelő állja, a közvilágítási számla, a buszjáratok költsége viszont a városé.

És miképp lett az ócsai lakópark 2014 elejére „katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává”? Az alpolgármester szerint csupán arról van szó: mivel a projektet anno a katasztrófavédelem vezényelte le, a kormány úgy döntött, egy, a tiszai árvizekhez vagy a kolontári tragédiához hasonló helyzetben az ócsai ingatlanokat is felhasználják a rászorulók elszállásolására, már ha éppen van üresen álló ház.
Amikor azt kérdezzük, végül miért nem épült meg a többi ház, Horváth Tamás csak széttárja a karjait. Ő sem tudja. Kormánydöntés. Arra tippel: a devizahiteleseknek más megoldást akart adni a kormány, tisztán szociális alapon pedig egy falu kevés lenne a rászorulóknak.

Ez biztos.

2011. augusztus: A Pest megyei Ócsát jelöli ki a Belügyminisztérium a szociális családiház-építési program I. ütemének (nyolcvan ház) helyszínéül.
2012. augusztus: A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt az építkezés még el sem kezdődik.
2013. március: Elkészül az első nyolcvan ház. 588 pályázat érkezik, de többségük nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, mindössze huszonhat család nyer.
2013. április: Új rendelet készül, amelyben enyhítenek a feltételeken.
2013. májustól: A házak vagyonkezelését a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. végzi.
2013. június: Beköltözik az első tíz család.
2014. január: Katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősíti át a kormány az ócsai szociális lakóparkot.
2014. november: Mind a 79 bérbe adható ház bérletére határozatlan idejű bérleti szerződést köt a NET Zrt. Azóta egy, időközben megüresedett ház bérleti jogára lehetett pályázni 2015. novemberben, folyamatban van a szerződéskötés, egy további házra a pályázat előkészítés alatt áll. Egy másik házat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kapott használatra 2014-ben, hogy a kezdeti időben a lakók beilleszkedését helyben segítsék. Ezt az épületet nemsokára az ócsai önkormányzat Családsegítő Szolgálata fogja használni.

*