A népszavazás (ritkábban használt nevén referendum) a választópolgárok akaratának az érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét
Mivel az uniós jog sem tiltja, az Európai Unió tagállamai egyre
gyakrabban használják a népszavazás intézményét, mint egyetlen
demokratikus eszközt a véleménynyilvánításra, a nemzeti önrendelkezés
védelmére abban az esetben, ha úgy vélik, hogy az Unió legfelsőbb
szervei előnytelen döntéseket akarnak rájuk kényszeríteni. Ezért retteg
a nemzeti referendumoktól a legtöbb EU komfort országvezető és irányadó
politikus.
Nem csoda, hiszen az Európai Unió az utolsó három népszavazását
elvesztette! Bármennyire is más volt a kérdés Görögországban, Dániában
és Hollandiában, a szavazók válasza ugyanúgy hangzott: elutasították
Brüsszel önkényeskedését. Különösen a holland választók okoztak
meglepetést, mert határozottan Brüsszel tudtára adták az ellenérzésüket
az EU politikai folyamatai ellen.
Népszavazásokon tesznek keresztbe az Uniónak
A liberális körökben eddig az égig magasztalt hollandok népszavazáson
mondtak nemet az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésére.
2015-ben a görög választók is népszavazáson utasították el a nemzetközi
hitelezők követelményeit, ami szintén arculcsapást jelentett az EU
számára. A dánok többsége is a tavaly decemberi országos népszavazáson
elutasította, hogy országuk átvegyen bizonyos európai uniós szabályokat a
bel- és igazságügyi együttműködés területén, aminek szintén nem örültek
az EU hatalmasai.
Most pedig Magyarország is beállhat azon országok egyre hosszabb
sorába, amelyek népszavazáson tesznek keresztbe az Európai Uniónak.
A magyar parlament 136 kormánypárti és jobbikos honatya igen
szavazatával, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a
referendum elrendeléséről az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az
Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok
Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – kérdésre. Az egyszerű
„igen vagy nem”-es válaszadásra augusztus közepe és október eleje
között kerülhet sor valamelyik vasárnap.
Az uniós jog nem tiltja a népszavazást
Az uniós jog nem tiltja a népszavazásokat – jelentette ki Klaas
Dijkhoff, az Európai Unió soros elnökségét képviselő Hollandia
bevándorlási minisztere. Hozzátette: a tagállamokra tartozik, hogy módot
találjanak a brüsszeli döntések megvitatására, de arra egyelőre nem
adott választ, hogy mi történhet a voksolás után. A holland miniszter
hozzátette: manapság nagyon népszerű népszavazásokat tartani. Gianni
Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője
szerint
„Orbán Viktor ismételten kísérletet tesz arra, hogy politikai célokból felkorbácsolja az EU-t és migránsellenes érzelmeket keltsen…”
Az olasz politikus szerint Európának a szolidaritáson kell alapulnia,
a kötelezettségeknek eleget kell tenni, amikor az Európai Unió Tanácsa
által megszavazott döntések teljesítését kérik, akkor teljesíteni kell
azokat. „Európa nem lehet á la carte menü, amelyből az ember kiválasztja
a számára hasznos részeket, a többit pedig figyelmen kívül hagyja” –
tette hozzá.
Miért veszít egyre többször Brüsszel?
A spanyol belügyminiszter egyenesen az Európai Unió halálát
vizionálta, ha általánossá válik a népszavazás. Jorge Fernández Díaz
ugyanakkor elismerte, hogy nem könnyű összeegyeztetni az államok
szuverenitását az Európai Unió arra irányuló szándékával, hogy igazi
politikai egységet képezzen.
De miért veszít egyre többször Brüsszel az urnáknál? Nem vitás, hogy
a most már szabad utat kapott magyar népszavazáson a kötelező
betelepítési kvóta ellenzői többen lesznek, mint a hívei. Legfeljebb az
kérdés, elegen mennek-e el majd szavazni ahhoz, hogy a referendum
érvényes legyen.
Maguknak a kvótapárti nyugati politikusoknak sincsenek illúzióik az
eredménnyel kapcsolatban, amit jól mutat a luxemburgi külügyminiszter
nyilatkozata, amely szerint Orbán Viktor biztos meg fogja nyerni a
népszavazást. De még árulkodóbb volt Jean Asselborn következő mondata,
hogy „az unió meghal, ha a kérdéseket népszavazásokkal döntik el”.
További népszavazások jöhetnek?
Újabb sortűz érkezhet tehát Magyarországra a kötelező migránskvóta
megnépszavaztatása miatt, ami ellenkezik az Európai Uniós érdekekkel, és
akár precedens értékűvé válhat Európában migránsügyben. Ez pedig
elkerülendő! Erre utalt már Bill Clintonnak, az egykori amerikai
elnöknek is a magyar demokráciát megkérdőjelező baljós üzenete is az
óceánon túlról.
A magyar balliberális ellenzéknek viszont nincs más lehetősége, mint a
népszavazás ellen illetve a „igen” mellett kampányolni, ha nem akarja
elveszíteni európai és nem európai (lásd USA) szövetségeseinek
támogatását, akikkel vállvetve képzeli el a jelenlegi magyar kormány
megbuktatást legkésőbb 2018-ban.
Viszont ezzel a hozzáállással egyáltalán nem biztos, hogy növelni
tudja a magyarországi ellenzék választói táborát. De az is biztos, hogy
hatásosabb figyelmeztető jel lett volna az Európai Uniós
önkényeskedésre, ha a V4-ek másik három tagállama is népszavazást
kezdeményez a migránsok kötelező befogadásának kérdésében.
Száraz Dénes
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése