Nyomozás indult közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja miatt Puklival szemben - és Ócsán miért nem

Nyomozás indult a tanártüntetéseket szervező iskolaigazgató, Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója ellen – adta hírül a Blikk.

(Ócsáról ekkor még nem volt szó. )

A rendőrség "minősülő közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja" miatt indított eljárást, mivel egyesek szerint az igazgató tevékenysége miatt kellett felmondania az egyik tanárnak.

Pukli ugyanis a polgári engedetlenségi mozgalom meghirdetése előtt nem kérte ki a tantestület véleményét.

 Ez a napi hírek legjava volt tegnap, mert ha ez így van akkor marha egyszerű, mert Ócsán szintén ismert, hogy a helyi hatalom képviselője, nem egy esetben úgy járt el, hogy előzetesen nem kérte ki a képviselő-testület hozzájárulását. 

Mint ismert Ócsán úgy indítottak legalább egy bizonyított esetben bírósági eljárást polgári személlyel szemben a városi önkormányzat nevében, azt megelőzően nem kérték ki a képviselő-testület véleményét és hozzájárulását.  

Ezzel az eljárással legalább egy helyi lakosnak meghurcoltatássál és anyagi kihatással járó kárt okoztak. Az eset kapcsán az sem mellékes, hogy mindez mennyi közpénzes költséggel járt.

Ugyancsak egy esetben bizonyossá vált, hogy az önkormányzat nevében eljárva vezető tisztségviselő úgy kötött szerződést és adott megbízást közpénzes fizetésvállalással járó feladatvégzésre, melyre előzetesen nem volt jóváhagyás, és felhatalmazás a képviselő-testület részéről. 

Az adott esetben a két fél közötti szerződés kapcsán közpénz kifizetésére került sor, ami a másik oldalon bevételként vagy haszonként jelenezett; - a megbízott (haveri) félnél.

Szintén ez jelenik meg az Eu-s finanszírozás alatt készült MÁV parkolóberuházás során akkor, amikor az önkormányzat nevében eljárva, de képviselő-testületi határozat és állásfoglalás nélkül adtak használati engedélyt a vasút mentén folyó P+R és B+R projektben az ott kitermelt vegyes építési törmelékkel terhelt talaj önkormányzati ingatlanra való elhelyezésére, mely során jelentős környezetkárosítás és környezett szennyezés állt be, ami hátrányosan hat a város és az itt lakó polgárság életkörülményeire. 

Az ügy ismertté vált iratanyagából kiderül, hogy a városi "önkormányzat és a kivitelező kft között megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a projekt/beruházás során kitermelt termőföldet tárgyi ingatlanon helyezzék el."  Mindezt "az Ócsa MÁV állomás egykori rakodóvágányai mentén húzódó területről". Onnan, ahol az erős aljzatbetont felszedték. (Ez ugyebár nem termőföld.) Majd ezt a város területén levő Székesi erdőrészen található egykori hulladéklerakó mellé az önkormányzat tulajdonában álló 090/3 hrsz.-ú ingatlanra beásva elhelyezték. 

A Pest Megyei Kormányhivatal  szerint az ingatlanon 10-15 méter széles, 80-85 méter hosszú területen 1-3 méter vastagságban (mélységben) nagy mennyiségű (több mint 100 köbméter) földdel vegyesen kevert építési-bontási hulladék került elhelyezésre. 

Ügybeli anyagban fellehető az önkormányzati nyilatkozat, mint hivatkozás, mely szerint magát az önkormányzatot képviselő személy és a B2 Trans Kft  - 2200 Monor, Kodály Zoltán utca 12., - képviselője - Bognár Csaba ügyvezető (vezető tisztségviselő) - egyezett meg a parkoló kialakításakor kitermelt anyag elhelyezésében 2015. évben. (Legalábbis a Kormányhivatalnál ezt vallották.) A több tonnányi hulladék elhelyezésére, az önkormányzati tulajdonú, nevezett ingatlan használatbavételére, az ilyen tárgyú "hasznosítására", igénybevételére, és honorálására képviselő-testületi hozzájárulás, döntés, határozat ez ügyben nem született. A testület egyetlen ülésnapon sem vette napirendbe és nem is tárgyalta az önkormányzati területre való lerakást, vagy engedélyezést. Ilyet vagy erre vonatkozó határozatot az önkormányzat ez esetben sem tudott felmutatni.

Az ügy következményeként az ócsai MÁV parkoló beruházásban részt vevő és onnan az önkormányzatnak beszállító vállalkozás feltehetőleg anyagi célzatú haszonnal járó cselekedete kárt okozott a városnak, ahogy az a hozzájárulás, vagy egyezség is, ami a képviselők háta mögött, illetve megkerülésével jött létre és valósult meg a vázolt cselekményben. Ez esetben is közpénzről, város tulajdonról és egyéni érdekekről, sérelmekről lehet beszélni.
Bár az eset amolyan kabátlopási ügybe kevert több érintett, - hiszen ahogy Ócsa város hivatalos tájékoztatásában szerepel, hogy kik vettek részt a beruházásban, de a B2 Trans Kft, akire a Kormányhivatalban - az ócsai önkormányzat nyilatkozata által - hivatkoznak, nincs köztük. Csupán ez olvasható az előzetes netes közleményben: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt beruházásában a KÉSZ építő és Szerelő Zrt kivitelezésében kezdődött meg, 2015 április végén három helyszínen a P+R parkoló létesítése, melyből 10 db-t a mozgáskorlátozottak számára, valamint 150 B+R tárolót a kerékpárosoknak alakítottak ki. Ennek a projektnek a keretében további 47 szgk; és 80 db B+R parkolás lehetőségét biztosítja a beruházás a vasútállomástól délnyugatra fekvő oldalon. Majd még hozzáteszik, hogy "a Damjanich utca burkolatát felújítjuk, megerősítjük".

Persze, hogy aztán ez sem valósult meg, ahogy azt a városi önkormányzatunk beharangozta. 

Mindhárom ismertetett esetben felmerül a Pukli Istvánnal szemben fennálló gyanú a törvényi jogállás hasonlóságában, vagyis a közfeladati helyzettel visszaélés minősítésben.

Mert ha Pukli tanár felel azért, hogy nem kérte ki a tantestület véleményét a mozgalmi tevékenysége kapcsán, akkor a helyi önkormányzat vezető tisztségviselőivel szemben is áll a zászló, hiszen ők sem vitték be az ismertetett eseteket az önkormányzati rendszerbe, a képviselő-testület elé. Így ezekben sem döntés, sem pedig felhatalmazás és határozat nem született. Önkormányzati határozat nélkül, annak hiányában nem lehet szó önkormányzati felhatalmazásról és mögöttes felelősségvállalásról, hanem csupán egyéni (önkényes) döntésről. Ezért ennek felelősségvállalási sem lehet más mint egyéni. Ahogy Pukli tanár esetében is. Ezért Ócsán is felelnie kell valakinek a vonatkozó törvényi szabályozás szerint. 

És akkor most nem szóltunk az azonos mércével való méréséről, a jogharmonizációról valamint az egyenlő bánásmódról. Mert a valós demokráciákban törvényileg mindenki egyenlő és azonos elbírálás szerint mérettetik. 

Már csak az a kérdés, hogy itt mikor és kivel szemben indul meg az eljárás.

*