A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 24-én ünnepli a keresztény
világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd
napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a
bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása:
ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny,
bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze
ügyességüket.
A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve
a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél
eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a
mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten
szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet
sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah
után ünneplik.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit
megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon
a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a
tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket
megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé
váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők
különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának
hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény
gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek
alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus
egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az
ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a
zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep,
számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a
bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása:
ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny,
bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze
ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki
tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát -
uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a
legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik,
és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói
búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek
egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen
ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi
fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az
unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek
azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus
hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd
szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer
ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése