Miközben Ócsa Önkormányzata kiadta a saját szatirikus hetilapjának februári számát, eközben az ország jobbközép soraiban kitört a médiaháború.
Nem hiába, a franciák mindig is nagy hatással voltak ránk. És ezt most nem csak Trianon kapcsán, vagy a szocik alatt leszerepelt ránk korrumpált Mistral rakéták, hanem a sajtó- és a szólás kapcsán is elmondható.
Mert ugyebár, míg ott leölik a hülye rajzokat közlő provokatív termék-előállítókat, és ebből több milliós haszonnal kecsegtető üzleti vállalkozást hoznak létre, - hiszen a felturbózott példányszám a túlélőket gyarapítja, - addig itt nálunk csak a kibeszélő show folyik a pénzről.
Most nem is a megjelent Ócsai Kisbírón mérgelődik, vagy röhög a közönség, hanem az egész jobbközépen, amit ugyebár a Fidesz hivatott lefedni. Mert hülyéből azért ebben a csapatban is van elég.
És még csak nem is Ócsáról beszélünk, bár itt sincs mit irigyelni, vagy akár kétségbe vonni.
A helyi választópolgárról szót nem ejtve, hiszen ő remélhetőleg legjobb szándékkal választotta ezeket a pénzhajhászokat a vezetésebe. Most erre ez az új irányvonal rajzolódik ki, hogy egymást gecizve jelennek meg a hírek a sajtóban. A tisztességesebbje persze lemond. A sorja azonban marad. Akár a Charlie Hebdo rossz életű viccei.
Csakhogy, a franciák képesek voltak ebből is jól kijönni. A korábbi (merénylet előtti) lap pár tízezres példányszáma 7 milliósra nőtt úgy, hogy közben a rajzolók nagy része már nem is él. Persze most egyesek azt emlegetik, hogy a merénylet előtt nem sokkal a Charlie Hebdot megvásárolta a Rotschild-család.
Ezzel meg is van a francia-zsidó összefonódás, és az összeesküvés-elmélet háttere.
De mi van nálunk?
Ócsán a helyi Kisbíró a Bukodi-Horváth-Molnár triumvirátus háttérgondozásával készül, bár hivatalosan az önkormányzat lapja. Ez kb olyan mint, amikor a polgármester önhatalmúlag szerződik, vagy pert indít a képviselő-testület jóváhagyása nélkül, a város nevében. A franciák persze ezt is jobban és frappánsabban csinálták. Ott a Lajos egyszerűen megmondta, hogy az állam én vagyok. És nem volt vita. (A guillotine-ig.)
Itt meg kínlódnak a demokráciával meg a sajtóval. Ez a hülye blog is álladóan visszaszól, kifiguráz, és megjelentett olyan dolgokat, mely a (triumvirátusos) Kisbíró által soha nem lehetne publikus.
Emlékezzünk csak, hogy (Kné) Molnár Anna szerkesztő miként szelektált a megjelenthető anyagok közt, amikor a Inczeffy Szabolcs interpellációját és közérdekű levelét nem engedte ki megjelenésre. Még cirkusz is volt ebből a testületen belül, ahol a vezető tisztségviselők (a trojka két vezéregyéne) vette oltalom alá a velük lojális szerkesztőt. Szóval a demokrácia és a szólásszabadság itt Ócsán is hadilábon áll. Nem véletlen, hogy a városi önkormányzat is túl van más a saját sajtóperén, amit szintén a szeretett polgármesterünk kezdeményezett. Igaz, nem sok haszonnal, mert a végkifejlet mégis csak bukta volt. Hogy erre a vesztett perre a mennyit fordítottak a közvagyonból, azt már sem a testület előtt, sem a városlakók előtt nem fejtették ki. Nem is értem, hogy miért nem, ha valóban az ő, azaz a mi érdekünkben küzdött a polgármester az önkormányzatiságunk hevében. Ez pedig valahol mégis csak mi volnánk. Szóval kuss van. Azonban egyes jól értesültek szerint a sorozatperekben eljáró ügyvédi irodát nem az önkormányzat, hanem más cégek és szerződések által honorálták. Elvégre ingyen ők sem dolgoznak ennek a bandának közösségnek. Így elképzelhető, hogy az önkormányzat városüzemeltetésén át (bujtatva) fedezik ennek kiadásait. Nem véletlen, hogy az ehhez hasonló helyzetekre és az önkormányzati cégek ilyen-olyan eladósításának veszélyeire, a korrupció lehetőségeire figyelmeztetett Pintér Sándor. Úgy tűnik nálunk is mindent - úgy, ahogy mondja, - a Zsuzsika szoknyája alá dugva intéznek. (Átláthatóság és perlekedés helyett.
És itt volt a hivatali visszaélés ügye, amikor azzal volt gond, hogy miként szivárgott ki az a mérhetetlen összegű törlés, (elengedés,) amit a városvezetés zártkörűen próbált elintézni. Nem tudom, elékeznek-e még azokra a köztartozásokra, amiket milliós nagyságrendben engedtek el, köztük olyan vállalkozóknak is, akikkel amúgy üzleti kapcsolatban állt az önkormányzat. De nem csak állt, hanem még van is olyan, akikkel ma sem szakított a nem fizetés ellenére, hanem még külön, vagy bújtatva megtámogatott (-is). Na, akkor mondhatni, ezért nem telik önkormányzati járdára, kerékpárútra tisztaságra, virágos közterekre és mi egyébre Ócsán. Mert ide-oda, a haverokra, a reformátusok kivilágításra, netán számunkra ismeretlen és Romániában élő nevezettre költődik a város pénze. Mert ugyebár erről is többnyire csak itt van szó.
Persze, hogy felszólalt a belügyminiszter és prüszköl az Eu.
Ebből is látszik, hogy két hatalmi ág létezik. Az egyiket a politikai vezetés, a másikat a társadalmi kommunikáció, illetve a sajtó (média) képviseli. Most hazánkban ezeken az ágakon belül harc folyik.
Nem mintha Ócsán nem ez az álláspont látszana kibontakozni.
Csak itt kisebb közszereplőkkel, és kevesebb pénzzel a háttérben, mert ugyebár a városka mégsem tejel annyit, mint egy ország.
Küzd is a hiánnyal rendesen a város, és a lakosság.
Küzd is a hiánnyal rendesen a város, és a lakosság.
Aztán az is csak egy hazai sajátosság, hogy míg a francia Charlie Hebdo nyomán képesek voltak hasznot húzni a rosszból, addig idehaza arra nem vagyunk alkalmassal, hogy normális, egészséges közeget, egy ilyesfajta helyi társadalmat, egységet és összefogást hozzunk létre, hogy kiszoríthassunk a közéletből a haszonlesőket, a szélhámosságot és valóban szabadon élhessük meg az állítólagos demokráciánkat.
Amíg erre nem képes egy társadalom, egy közösség, - megint csak egy kevésbé tetsző külhoni példa alapján - azt tudom mondani, hogy menjen az a francba.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése