Auschwitz nem "a történelem
kisiklása" volt, hanem szükségszerűség, és sok jel utal arra, hogy
megismétlődik - mondta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író az
auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70.
évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
A közölt írásban Kertész Imre kiemelte, hogy a holokauszttal
kapcsolatban nem a saját története érdekli. A kérdés nemcsak Auschwitzra vonatkozik,
hanem Magyarországra is, mert "a totalitárius diktatúra nyelvét"
Auschwitz-Birkenau után Magyarországon is megtapasztalta, a
Rákosi-korszakban és a Kádár-rendszer idején.
Arra a
felvetésre, hogy gyakran hangoztatja, hogy a holokauszt nem üzemi
baleset volt, Kertész Imre azt mondta, "nem a történelem kisiklása,
hanem szükségszerűség vezetett ahhoz, hogy Auschwitz megtörténhetett",
és "sok jel utal arra, hogy ez megismétlődik".
Arra kérdésre, hogy milyen jeleket tapasztal, a párizsi vérengzésre
utalva kifejtette, hogy már az utóbbi időszakban történt támadások,
merényletek előtt az volt a véleménye, hogy "a demokrácia nem tudja
megvédeni magát" és nem érzékeli a fenyegető veszélyt. "El tudja például
képzelni, hogy Párizs 200 év múlva muzulmán város lesz?" - vetette fel.
Előfordulhat, hogy az európai kultúrát támadás éri és megsemmisül, ha "nem találjuk meg a módját annak, hogy demokratikus úton megvédjük" - mondta Kertész Imre, hangsúlyozva, hogy a támadás mellett a védekezéshez is "erős emberek" kellenek. Ezért "nagyon is el tudom képzelni, hogy látszólag a demokrácia védelmének érdekében cselekedve lassan kialakul egy határőrség, amely befelé is veszélyessé válik" - fejtette ki.
Az
európai kultúrát és értékeket csak akkor lehet megóvni, ha "kifelé
megvédjük, bent pedig megőrizzük a demokráciát" - mondta Kertész Imre.
Arra a kérdésre, hogy van-e erre esély, azt mondta: "Nem tudom. Talán."
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése