Magyarország a nyugati multikultúra tanösvénye, ahol a multinacionális cégek megfelelőn marginalizálhatnak egyes befogadóországbeli köröket, társadalmi rétegeket úgy, hogy azt ideologizálva, egyfajta elméleti síkon igazolni próbálják.
Gyakorlatilag a helyi állatkert majomházában a rácsok korlátolta kifutón vagyunk, ahol éppen a látogatási időben zajló etetést éljük át. Az állattartó éppen most adagolja a banánt, hogy azt a külső szemlélő, a rácson kívüli közönség előtt látható mód, bevegyük.
De arról nincs szó, és demonstráció, hogy ebben a szegregáltan tartott közegben mennyire lenne életképes a nyugatról erőltetett multikulturalizmus. Elvégre ha az állatok közt ebben a mintaközegben, mint valami steril laborban él, fejlődik, és nem kerül kihalásra, akkor az humán közegbe is átemelhető, megvalósítható.
Ennek hiányában azonban kétségeink vannak efelől
A felvetés roppant egyszerű. Képes-e a különféle szokásokkal bíró állatok összessége kulturált közösségi csoportokat alkotva együttműködésre, együttlétre
és ezt megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket kifejleszteni, hogy
más csoportokkal kommunikációt létesítve elfogadtassák - akár a majmok az oroszlánokkal a vegetáriánus kosztot, és viszont, - a pluralizmust és ezzel bejárathassák a tanösvényt.
Mindezt az utat be ki kéne taposni annak bizonyságára, hogy a multikulturalizmus életképes. Arra, hogy a másfajta szokások, a kisebbségi, és a domináns kultúrák megférnek egymás mellett az egyenlőtlen viszonyok dacára és nem pedig a kárára.
Ennek a viszonynak a laborálása zajlik ma hazánkban.
Ezért nem is mennék vallási, vagy felekezeti célzattal el más földekre, hanem megmaradnék idehaza, az itthoni állapotok közt, hogy szemléltessem a multi kultúráját és feltárjuk annak multikulturalizmusát.
Vegyük mindjárt az egyik ismert mobilszolgáltató multicéget, aki Európa vezető- és iránymutató nagyhatalmának országához köthető. Az ő hozzáállása, üzleti- közéleti megnyilvánulása eléggé látványos és nyomon követhető.
Ne feledjük:
A multikulturális nevelés szerepe először a migráció kapcsán merült fel. A
hazájukból elvándorlók, legyenek egyedülállók vagy családosok,
szembesültek azzal a problémával, hogy nem értették befogadó országuk
szokásvilágát, s a befogadók is gyanúsan figyelték az ő rituáléikat. Ezt
kiküszöbölendő indultak törekvések arra vonatkozóan, hogy a bevándorlók
és letelepedési engedéllyel rendelkezők beilleszkedését nyelvi
képzéssel egybekötött kulturális oktatással megkönnyítsék, elősegítsék, valamint helybeli életüket, ellátásukat biztosítsák, honosításukat felgyorsítsák.
Az egyes törekvések később intézményesített formába léptek, és már nemcsak a többség nyelvét és kultúráját kínálták fel a kisebbség részére, hanem a kisebbség is lehetőséget kapott, hogy népét, nyelvét és kultúráját képviselhesse a ’vendégországban’. Ez például Németországban oly mértékben megvalósult, hogy az igen nagy számban jelen lévő török és lengyel kisebbség nyelvét az egyetemeken választható nyelvként, illetve a tanárképző intézetekben választható szakként kínálják fel a hallgatók számára, mégpedig igen nagy érdeklődésnek örvendve.
Vessünk hát némi pillantást a hazai megjelenésére két ismerhető példán át.
Miközben országunk földjét tömegesen lepték el modern telekommunikációs készülékeikkel, de néhol mezítlábasan az új jövevények, kiéhezve a wifire, addig az ősmagyar mit sem tudott tenni és kezdeni a helyzettel. Egyesek kufárok pénzt kértek a menekültektől a mobil eszközök feltöltéséért,
bizonyos helyeken pedig kikapcsolták az elérhető hálózatot. Éhes migráns pedig wifire vágyott.
Erre jött a tele-multi, és bejelentette, hogy ingyen wifit biztosítanak a tranzitzónák környékén,
és elosztókat is biztosítanak, hogy a menekültek feltölthessék a
telefonjaikat.
A hírt a Facebook-oldalukon
is közzé tették, bár, a kommenteket látva, ezt lehet, hogy nem kellett
volna. Ugyanis sorra jöttek a méltatlankodó hozzászólások, hogy először a
magyar ügyfeleknek nyújtsanak ingyenes szolgáltatást, illetve, hogy
mire fel kapják ezek az idegenek ingyen a netet stb.
Erre a válasz : "Nekik az internet a kapcsolattartás elsődleges eszköze, és így tudnak
informálódni a számukra releváns hírekről, fejleményekről. Őszintén
hisszük, hogy az ingyenes wifi szolgáltatás valóban segíteni fogja
őket."
És most akkor ismét ejtsünk szót multi kultúrájáról, arról ahogy az idegeneket megkülönbözteti, míg a marginalizálódott hazaikat szegregálja a idegenszívű tulajdonosi háttérrel rendelkező (betelepült) szolgáltató. Vagyis, az embercsempészeknek komoly összegeket fizető, rendőrökkel szembeálló illegális bevándorlók népes hadának "ingyen", - azaz a mi díjfizetéseink hasznából - biztosították a világhálót, addig a békés munkanélküliek hazaik táborának sehogy sem biztosították ezt. Mi ez, ha nem megkülönböztetés? Egyfajta diszkrimináció, és szegregáció. Nekik az internet nem a kapcsolattartás elsődleges eszköze? A hazai hajléktalanoknak, a helyi csöveseknek nem számít hogy tudnak
informálódni a számukra releváns hírekről? Eseményekről? Időjárásról, szállásról, munkáról? A fejleményekről?
A magyar rászorulóban nem hisz a telekommunikáció? Velük kapcsolatosan nincs hit? Nincs őszinteség? Vagy az ingyenes wifi szolgáltatás valóban csak a migráns fogja kapni és segíteni?
A pozitív diszkrimináció a törvények kívüli más műfajú jövevények számára, és negatív az elszigetelődött hazai szegények ellenibe, egy olyan alantas cselekvés, mely nem csak társadalmilag, hanem kormányzatilag is elítélendő.
Vagyis amit a multi telekommunikációs cége végez, az egyfajta olyan megkülönböztetés, ami származási, vallási, és faji alapon nyugszik.
A multi kulturalizmusa nem más, mint az egyenlőség, tagadása, a pluralizmus álarca mögött, a megszállás támogatása, a társadalmi előítéletek kialakítása, és több kultúra közvetlen találkozásának ütköztetése, a csoportközi konfliktusok létrehozása, a meglévő társadalmi berendezkedés bomlasztása, vagy éppen megbontása.
Ezzel a multikulturális eszmével a liberális kultúrák elterjesztése, a nemzeti identitás felszámolása, és a nacionalista társadalmak leigázása a cél. A globalizált nagyhatalmak beágyazott (stratégiai) cégeinek ez a nem mellékes profitja.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése