Harangozó és körmenetelő egyháztól a szegények egyháza felé - disputa ( - keresztények a vallásról)

Kerekasztal-beszélgetés Beer Miklós, Deák Dániel és Laborczi Géza részvételével, Kamarás István segédletével

2015. április 20-án (hétfőn) este 17-19 óra között a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében (Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)

Deák Dániel

Mit tehetnek ma Magyarországon katolikus értelmiségiek egy olyan világban, ahol fogy a szabad levegő,társadalmunk gyorsan romlik, a nemzeti együttműködés rendszerét felülírja az országos rendetlenség, a fékek és egyensúlyok hiányában a törvényhozás nem tud (és nem is akar) ellenállni a politikai voluntarizmus kísértésének, majd élvezettel való gyakorlásának, ahol égbekiáltó a részvétlenség és nemtörődömség, és még a nagy egyházak sem lépnek fel hathatósan a szegények, a megbélyegzettek, a megalázottak és egyáltalán az emberi méltóság ügyében? – kérdezi Deák Dániel a Corvinus Egyetem professzora, és úgy véli, hogy itt az ideje keresztény berkekben is a fennálló rendszer elleni még hangosabb protestálásnak.

Laborczi Géza

Mások úgy tartják, ha szükséges, akkor protestálni kell, de még ennél is fontosabb és aktuálisabb pozitív társadalmi célokért összefogni és cselekedni, valamint alulról, autonóm kis közösségekből felépíteni egy demokratikus társadalmat. Ebben a keresztény híveknek – és köztük is elsősorban az értelmiségieknek -legfőképpen animátorként, tolmácsként, mediátorként, moderátorként kellene segíteni a mindenféle viszonylatban létrejövő és létrehozható diskurzust – Horányi Özséb kifejezésével – a participatív kommunikáció jegyében. Sokunk szerint eminens feladatunk kellene legyen tehát a megbékélés és a kiengesztelődés folyamatainak katalizálása, ám ennek érdekében természetesen az ütközést jelentő dialógust is fel kell vállalni.

Ferenc pápa szerint „be kell szállnunk a politikába, mert a politika a szeretet egyik legmagasabb formája, mert a közjót keresi. Az evangélikus egyházi stratégia, kezdeményező, szolgáló és képző egyházat vizionál, melyben ki lehet beszélni felgyülemlett strukturális feszültségeket is.

Beer Miklós

Beer Miklós püspök a harangozó és körmenetelő egyháztól a szegények egyháza felé történő radikális irányváltásról beszél, ami az én olvasatomban G. Theissen által megfogalmazott jézusi erőszakmentes értékforradalom és H. Büchele által szorgalmazott kontraszt-társadalom jegyében történik. Ebben a szellemben a keresztény értelmiség egyik fontos, a jövőre orientált ajánlattétel társadalmunknak, ugyanis számunkra Isten országa nem túlvilági álmodozás, hanem már az evilágban küszöbönálló és sürgető jövő, másképpen: közös dolgainkban való fáradozás, struktúramegőrzés helyett a struktúraváltás jegyében, társadalomban és egyházban egyaránt.

Kamarás István OJD

*