Beszennyezték a mundért és bepiszkították a rendőrőrs új épületét - megvertek egy idős embert Gyömrőn

Mint ismert, Gyömrőn a felújított rendőrőrsöt az országgyűlési választások előtt nem sokkal a körzetben induló Szűcs Lajos parolázva adta át a rendőrségnek, a helyi polgármester Gyenes Levente társaságában.

A 26 milliós közpénzből  felújított épület a bűnüldözés elősegítése és nem a visszaélés elkövetése végett került kialakításra. Hogy aztán ezt némi emberi cselekedetek, mint valami járulékos ürülékek beszennyezik, arról nem a közpénzt előállító adófizető nép, hanem a felruházott hatalmával visszaélő tehet.

Mint köztudott, Gyenes levente az a polgármester, aki nem csak számos korábbi üzleti ügyben, hanem egy bírósági eljárásban és bizonyos porszívásban, valamint sajátos szexjelenetekben is érintett.

Gyenes Levente ezért felkapott ember lett a sajtómunkások körében, akik elől egy időben zavarban is érezte magát, így volt, hogy nem is akart nyilatkozni és találkozni az ügyei után érdeklődőkkel.

Gyenes Levente, Gyömrő polgármesterének kalandos ügyeit a Célpont stábja kívánta összerakni egy műsor keretében. A fogatás anyagát egy guminős paródiával ábrázolással kívánták felvezetni, amihez a város közterületén kívántak felvételt készíteni. 

A TV riportere a felfújt guminőt kellékként használta volna a mondandó ábrázolásához. Ekkor azonban a gyömrői rendőrök felléptek a tévéstábbal szemben és a forgatást leállították. 

Ezután, még (június elején) a monori rendőrkapitányság indított eljárás garázdaság miatt a Hír TV Célpont című műsorának stábja ellen, akik Gyömrő főterén a műsor felvezetőjét készítették, a felfújható gumibaba kellékként történő használata okán. Ez szerintük megbotránkoztató, garázda cselekedett volt. Ezért az eljárás.

Pár nappal később, egy önkormányzati rendezvényen egy helyi vállalkozó nagy nyilvánosság előtt gumibabával próbálta kigúnyolni a polgármesterről leleplező összeállítást készítő televíziót. Ez alkalommal viszont se a rendőrség, se a helyi közterület-felügyelet nem intézkedett, annak ellenére, hogy nagyon sokan, köztük a fürdőbe kilátogató családok is láthatták a történteket. Ez ekkor már nem minősült megbotránkoztatónak, vagy garázda cselekedetnek, hiszen ezzel a paródiával szemben senki (a rendőrség) sem lépett fel. 

Mindez, mondhatni érthetetlen, vagy érdekes is lehet eddig. Azonban  most látott napvilágot, hogy Gyömrőn a rendőrök egy kicsit másként dolgoznak és cselekszenek, mint az országos átlag, vagy ahogy az elvárható lenne.

Ezek a gyömrői rendőrök most (nem feltétlenül azonos személyeket kell ezalatt érteni, hanem az őrs állománya alatt szolgálatot tevőket, mint gyömrőieket,) akikről kiderült, hogy valamit nagyon nem jól tettek. 

A jelen történetünk szereplői szintén a gyömrői őrs alkalmazottjai, akik valahogy nem jártak el törvényesen.

Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint egy panaszos előállítása jogszerűtlen volt, továbbá az idős ember feljelentését, amely szerint bántalmazták őt a gyömrői rendőrőrsön, nem vizsgálták ki megfelelően.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel azt közölte: az ombudsman és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese egy csaknem 70 éves roma panaszos bejelentését vizsgálta ki.
 

Megállapították, hogy az idős embernél rendőrök házkutatást tartottak, majd a panaszost az ellenszegülése – a házkutatás akadályozása – miatt előállították. Ez azonban a törvény szerint nem előállítási ok – áll a közleményben. Egyrészt az érintett ellenszegülését a testi kényszer és a bilincs már megtörte, másrészt nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki. Mivel tanúnak később is beidézhették volna, az előállítása az ombudsman álláspontja szerint nem volt jogszerű.
 

A panaszos azt állította, az előállító egyik rendőr és egy civil ruhás nyomozó megütötte, az ütésektől a székek közé esett, a földön még bele is rúgtak. A fájdalmai miatt még az előállítása estéjén felkereste az orvosi ügyeletet, másnap reggel a sebészetet, majd a háziorvosa mentővel a fővárosi baleseti központba vitette, ott öt napig kezelték.
 

Az előállítás végrehajtásáról szóló rendőri jelentés nyilatkozat részében a panaszos kijelentette, hogy sérülései a rendőri intézkedéskor keletkeztek, és orvosi ellátást nem kapott. Az ombudsmani hivatal közleménye szerint azonban ezt a nyilatkozatot sem a gyömrői rendőrőrs parancsnoka, sem a monori rendőrkapitányság vezetője nem vette figyelembe, amikor kivizsgálta a történteket. Az őrsparancsnok ráadásul azt írta a jelentésében, hogy a panaszos úgy nyilatkozott: nem keletkezett sérülése.
 

Az ombudsman és helyettese közös jelentésében megállapította, hogy a gyömrői rendőrőrs munkatársai súlyosan megsértették a panaszos személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz való jogát. Az alapjogi biztos felkérte a Pest megyei rendőrfőkapitányt, gondoskodjon arról, hogy az irányítása alá tartozó rendőri szervek az előállításokat a jogszabályok betartásával hajtsák végre, és a rendőri bántalmazásról szóló bejelentések kivizsgálása mindig a lehető legalaposabban történjen.

Kitértek arra: a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen 2012 májusában indították meg a büntetőeljárást, de hét hónapig semmilyen nyomozati cselekményt nem végeztek, a sértettet csak kilenc és fél hónap múlva hallgatták meg. A rendőrök közül csak az akkori parancsnokhelyettest hallgatták ki tanúként, azokat nem, akik a panaszost előállították. Az elsőfokú határozattal 2013 októberében megszüntették a nyomozást, azzal az indoklással, hogy a bizonyítékok alapján a panaszos sérüléseinek egy része a jogszerű rendőri intézkedés során keletkezhetett, és a szakértői vélemény nem tudta megerősíteni a sértett vallomását.
 

A közleményben az áll: a látleletek ezzel szemben nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket rögzítettek. Az ombudsman szerint a szakvéleményben foglaltak teljes mértékben alátámasztják a sértett vallomását. Az elsőfokú eljárás, illetve határozat hibáit, az iratokkal ellentétes megállapításait a másodfokon eljáró főügyészség sem korrigálta.
 

Székely László hatásköre nem terjed ki az ügyészség eljárásának vizsgálatára – ismertették. Az ombudsman ezért a legfőbb ügyésznél kezdeményezte a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújának kivizsgálását, mert szerinte a nyomozó ügyészség súlyosan megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát.
 

Nemzetiségi hovatartozás miatti diszkrimináció nem merült fel a panaszossal szembeni rendőri intézkedések, valamint az ügyészségi nyomozás alatt – állapította meg az alapjogi biztos és helyettese a közös jelentésben.
 

Hozzáfűzték: az ombudsman arra a problémára is felfigyelt, hogy bár a jogszabály szerint a rendőrségen minden sértett figyelmét fel kell hívni az áldozatsegítés lehetőségére, a nyomozó ügyészségekre ez a szabály nem vonatkozik. Székely László szerint ez nem felel meg a tisztességes eljáráshoz való jognak, ezért felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal együttműködve teremtse meg a tájékoztatás feltételeit.

 Vecsési Hírek, HírTV, Police.hu

*