Meghaladja képességeinket a megyei másodosztály - hiába öljük a pénzt a helyi fociegyesületbe ( - nagy itt a baj)

Nagy bajban az Ócsa Város Sportegyesületének focicsapatánál, mivel a jelentős önkormányzati támogatás, és más források ellenére sem sikerül megkapaszkodnia Bukodi Károly polgármester csapatának a másodosztályban. 

Túlzott focimánia - felesleges pénzkidobás

Úgy tűnik túlarázott volt a megelőlegezett bizalom, mert a látszólagos siker ellenére nem hozza azt a játéktudást a csapat, aminek alapján kiérdemelné a másodosztályban való szereplést. Pedig a helyi csapat a város polgármesterétől a lehető legtöbb városi-, közösségi támogatást megkapja, még akkor is ha ennek biztosítása érdekében más lakossági célú programokra kevesebb jut. 

A csapattal szembeni bizalom meg volt eddig, hiszen e nélkül nem juthattak volna lehetőséghez ebben az osztályban. 

Azonban a 6. forduló után olyan mélyen vagyunk, ami nem csak minket késztet átgondolásra, hanem az MLSZ azon tagjait is, akik lehetőséget biztosítottak a felsőbb osztályba jutásra.

Ócsa felnőtt csapata ma hazai pályán sem volt képes a tabella 10. helyén álló Taksony csapatával szemben arra sem, hogy egy nyamvadt becsületgólt elhelyezzen vendégcsapat hálójában.  

A Bukodi Károly polgármester elnökölte egyesület nagy csapata erre is képtelennek bizonyult ma. Ráadásul megint haza pályán kaptunk ki úgy, hogy egyetlen gólválaszt sem tudtunk adni a négy bekapottra. Ez megint egy akkora pofon a városi kasszát az egyesületnek nyitogató polgármester-elnök számára, amit valójában csak a lakosság érezhet meg.

Gyenge szereplés,  nagyon rossz eredmény

Félő ugyanis, a hogy a polgármester a sikertelenséget még több közpénz bevonásával, illetve a fociba ölésével próbál megoldani. Holott eddig is már annyi pénz áramlott a városházán keresztül a csapathoz, ami messze meghaladja annak elviselhető arányát, amit a városi környezet fejlesztésére fordítanak.

Mert lássuk be, a pálya több milliós automata öntözőrendszere által frissített gyepszőnyege szépen zölddel addig a város vasúton túli területei a többségében járdázatlan és csatornázatlan utcákkal, a szennyes környezettől és a bűzös levegőtől szenvednek.

Ezt a városrészt terhelik a vasút menti parkolóépítés hulladékával, a más települések bűzös szennyvizével, és a tisztítónak nevezett műlétesítmény kiáramló légtérben terjesztett bűzével. 

Minek is a túlárazott focizás akkor amikor a lakosság alapvető jogait biztosító körülményekre nem jut megfelelő pénz. 

Nagy a jólét - egyesületi és más egyéb

Bukodiék azzal sem takaródzhatnak, hogy jönnek az eredmények és ez megér ennyit, mert a jó hírünket, népszerűségünket kelti.   

A mai játéktérben ez nem igaz.  Nem siker ez, hanem kudarc. Nincs ebben semmi kedvező. Nem kelti jó hírét a városnak a csapat és a játék. A folyamatos vereség megviseli a lakosságot, a játékosokat, és a helyi közéletet. Többek szerint kár a közpénzek és a polgárőrség túlzott felhasználása ehhez a silánysághoz, mert ezzel csupán máshonnan vonják el az anyagi és az élő erőforrásokat.

A 16 órakor kezdődött Ócsa - Taksony SE II meccs az első félidő befejezése előtt eldőlt. A taksonyiak a 26. percben már 2 góllal vezettek hazai pályán focizó ócsai válasz nélkül. Aztán a 40. percben ismét a hazai pálya hálójába csapódott a vendégcsapat 3 gólja.  

A második félidőt 3 gólos hátránnyal kezdtük, de ebben a játékidőben mi csak sárga lapot tudtunk szerezni. Abból ellenben négyet is úgy, hogy a 80. percben kettőt is kaptunk. Aztán a végső rúgást ugyanaz a Wéber Tamás adta meg az ócsaiaknak, aki az első taksonyi gólt is a hálónkba varrta.

Ócsa ezzel semmit nem javított helyzetén és továbbra is a nyeretlenek külön versenyének az utolsójaként a tabella legalján nyugszik.  

A megyei másodosztály déli-csoportjának három nyeretlen csapata közt a legvégén vagyunk úgy, hogy még a még döntetlent elérő két pályatárs közül is a rosszabbak mi vagyunk. 

A lőtt gólok számát nézve szintén a legalján vagyunk, de a kapottak számát illetően is a mi csapatunk áll a legrosszabbul. Sőt, a gólkülönbséget nézve sincs Ócsánál rosszabb mérleggel rendelkező együttes. 

Annyira a legalján (béka segge alatt) helyezkedünk el, hogy igen csak elgondolkodtató az, hogy érdemes-e még ezt az egyesületet tovább finanszírozni és az önkormányzat adományozta pályát a helyi labdarúgásnak fenntartani? 

Néhány helyi gazdálkodó szerint többet érne ott birkákat legeltetni, és őket hizlalva hasznot termelni, míg mások szerint beszántani és kukoricát termeszteni. Állítólag bármelyik kevesebb bosszúság mentén több hasznot hozna, mint a jelen állapotok további biztosítása. Aztán arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy helyi gazdálkodó ekkora befektetésből annyi hasznot képes termelni, hogy nem csak a biztos jövőhöz szükséges gépeket és eszközöket képes lenne ebből biztosítani, hanem még az új családi autót is a maga által kitermelt, sajátjából vehetné meg.  

Ócsa labdarúgása és a polgármester fociőrülete nem ér meg ekkora közáldozatot.

*