Emlékeznek arra, amikor szóbakerült Ócsán a szüreti felvonulások és a különböző rendezvények során fellépők ostorpattogtatása, amire a kutyák éles ugatásba kezdtek?
Mi már akkor szóltunk, hogy ez nem vicces és a kutyák féken tartása sem könnyű. Ha erre a provokációra láncukat tépve elszabadulnának, biztos, hogy az ostoros emberre mennének és akár leszednék a lóról. Ezért jeleztük, hogy az állatok gazdái kérve kérték a lovasokat és a velük társult csikós betyárokat, hogy fejezzék be az állatok hergelését.
Többen emlékeznek még rá, hogy a polgárőrség tagjai közt is előfordult akkoriban olyan személy, aki még biztatta is az ostorozót, a csattogtatásra. Pedig az ostor nem játék. Bárkinek a testi épségét veszélyeztetheti, a szemét kiverheti. A hangos ostorpattogtatás pedig nem lakóövezetbe való kedvtelés.
Pár év telt el azóta és máig visszatérő jelenség az alkalmi ostorozás, ha máskor nem a fesztiválok alkalmával bizonyosan.
Ma már azonban a pusztában sem lehet csak úgy pattogtatni. Nem még emberek közt vircsaftozni vele.
Ma már azonban a pusztában sem lehet csak úgy pattogtatni. Nem még emberek közt vircsaftozni vele.
A mostani nyár nem is hozott sikert a fesztiválozók számára, mert a Tihanyban rendezett Levendulafesztiválon egy ilyen betyár cselekedetet követően elszabadultak az indulatok. Mint a közmédia egyik hírcsatornája bemutatta, a fesztivál során a női riporteren mutatták be az ostorozást, amiről magunk is beszámoltunk, miszerint Puncin vágták az asszonyt.
Alig jelent meg az írásunk, amikor a Magyar Nemzet Online kiadásában már arról cikkeztek, hogy Tényleg hagyományos és vicces a nőverés?
Ebben már arról számoltak be, hogy egyes politikai pártok tiltakozni kezdtek a bemutatott ostoros jelenet kapcsán.
Traumatizáló – tömören így foglalta össze dr. Stummer Vera a
köztévén látható „asszonyverést”. A nők elleni erőszakkal foglalkozó
Patent Egyesület jogásza szerint az MTVA ráadásul nemcsak
elfogadhatónak, hanem viccesnek is mutatta a bántalmazást. Szél
Bernadett, az LMP társelnöke a tartalom kivizsgálását kérte az NMHH-tól.
Ez a köztévé erkölcsi állásfoglalása, értékelte az élő műsorban közvetített jelenetet a Patent Egyesület jogásza. A 444.hu szúrta ki, hogy vasárnap a Ma délelőtt című adásban
a Tihanyi Levendula Fesztiválon egy betyárnak öltözött szereplő a műsor
riporternőjén mutatta be a karikás ostor használatát. Az ostor többször
is rácsavarodott a riporternő testére hangos csattanás kíséretében, aki
ezen jajongva és kényszeredetten nevetett. A „betyár” a suhintásokat
úgy kommentálta, hogy „Ott marad, nem mozog, mert adok én neki! A kutya
fáját, így neveljük mi az asszonyt! Nem főzött vacsorát? Adok én neki!
Így neveli a betyár az asszonyt. Így kell ezt csinálni.”
A médiaszolgáltató (MTVA) a 444 megkeresésére azzal válaszolt, hogy ez csak folklorisztikus geg, vagyis poén, amit „érdemes a helyén kezelni”, és a „képzett csikós úgy kelt »riadalmat« a profi karikásostor-csattogtatással, hogy senkinek sem esik bántódása.” A csatorna csupán később, egy második levélben egészítette ki a tájékoztatást azzal, hogy „a magyar közmédia nem támogat semmilyen bántalmazást, legyen szó lelki vagy akár fizikai bántalmazásról, és nem is biztat ennek elkövetésére senkit sem”.
Stummer Vera kifejezetten durvának tartja az MTVA közleményét, és mint mondta, a tévé viccesnek és így elfogadhatónak állította be az erőszakot. A felvételen látható, hogy a riporternő kényszeredetten vesz részt az előadásban, mégsem tud mit kezdeni a helyzettel az élő adásban, ráadásul mikor a férfi ostorozta, úgy csinált mintha az vicces lenne. Ezáltal a tévé azonosult a látottakkal: humorba csomagolva ugyan, de lehet bántalmazni a nőket, és a néző jobban teszi, ha röhög – magyarázta a jogász, És ezt a tévé a közleményévél meg is erősítette: humorkeretbe csomagolva „lehet nőket verni”. A jelenet egyébként az erőszak lelki és fizikai aspektusát is jellegzetesen tükrözi, az előbbit a sértő szavakkal: „azért kapod, mert nem főztél vacsorát”, utóbbit a valóságos ütéssel. Stummer Vera szerint a tévécsatorna reakciója tipikusan mutatja a társadalom bántalmazással szembeni általános, elbagatellizáló viszonyulását.
A jogásznő szerint egy ilyen jelenetet fel sem kellett volna venni, pláne nem bemutatni, de ha már megtörtént a csatornának egyértelműen el kellett volna határolódni a látottaktól.
Az LMP-s Szél Bernadett az eset miatt panasszal fordult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). A birtokunkba került levél szerint az elhangzottak megsértették a nőket mint társadalmi csoportot, illetve nemtől és kortól függetlenül a szexuális erőszak áldozatainak emberi méltóságát. A 2010. évi médiatörvény 14. § (1) és (2) ugyanis rögzíti a sajtó kötelezettségeit, eszerint „a médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot”, valamint „tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása”. Szél Bernadett úgy látja, hogy az „asszonyverést” elfogadott mintaként mutatták be, és a „családon belüli erőszak potenciális elkövetői és áldozatai számára messze nemcsak játékos évődést, hanem az asszonyverés társadalmi elfogadottságát is visszaigazolták”. Az MTVA közleményében említett folklorisztikus geget ugyanakkor nem érti, mivel „az ostorral történő asszonyverés nem egy magyar népszokás, hanem az egyes csikós bemutatók visszatérő műsorszáma, aminek a Kiss József »csikós« által a műsorban elmondott szöveg messze nem műfaji eleme” – tehát még akkor sem kellett volna teret adni ezeknek a nézeteknek, ha a szerkesztő és a riporter így érezte. Szél Bernadett megkeresésünkre azt mondta: elküldte a levelet az NMHH-nak, ugyanis az „asszonyverős” műsor kivizsgálása rendkívül fontos, mivel abban a nők alávetettsége jelenik meg.
Kunhalmi Ágnes is vizsgálatot követel a köztévés ostorozás miatt!
2016. június 27-én a Magyar Televízió Nyár 2016! című műsorában a köztévé riporternőjét élő adásban ostorozta meg
„mókásan” egy „betyár” a Tihanyi Levendulafesztiválon. A jelenet
komolytalan volt, azonban tökéletesen alkalmas arra, hogy normálisnak, a
magyar folklór részének tüntessen fel egy olyan súlyos problémát, mint a
nők bántalmazása – írja Kunhalmi Ágnes (MSZP).
Megkerestük a hírközlési hatóságot (NMHH) is a 27-i keltezésű bejelentéssel kapcsolatban, a válasz szerint „a sajtóhírekben szereplő levelet Szél Bernadettől még nem kapta meg a szervezet”. Ha úgy döntenek, hogy a bejelentés miatt eljárást indítanak, ismertetésük szerint az negyven napig is eltarthat, és harminc nappal meghosszabbítható. Ennek során kapcsolatba lépnek a műsorszolgáltatóval, nyilatkozatot kérnek tőle, kivizsgálják a problémás tartalmat, majd a Médiatanács döntést hoz az ülésén.
Időközben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is az NMHH-hoz fordult. Azt írják, a betyár használta „szavak, függetlenül attól, hogy milyen cselekmény kíséretében hangzottak el, már önmagukban méltatlanok egy közszolgálati médiaszolgáltatóhoz”, és a „műsorszám ellentételezésére később nem került sor, a felháborodást követően az MTVA úgy nyilatkozott, hogy a jelenet egy »folklorisztikus geg«, melynek során a riporternő nem érzett fájdalmat”. Indoklásuk szerint „nyilvánvaló azonban, hogy a vizuális médiában bemutatott jelenetek akkor is erős hatással bírnak a nézőkre, ha azok csak imitálják az erőszakot”.
A köztévében bemutatott példátlanul torz humor ugyan nem szabálysértő, a bántalmazás elviccelése azonban nagyon rossz üzenetet közvetít ebben a környezetben. Ezért a mai napon levélben kértem a Médiahatóság vizsgálatát az ügyben – zárja közleményét Kunhalmi Ágnes.
A médiaszolgáltató (MTVA) a 444 megkeresésére azzal válaszolt, hogy ez csak folklorisztikus geg, vagyis poén, amit „érdemes a helyén kezelni”, és a „képzett csikós úgy kelt »riadalmat« a profi karikásostor-csattogtatással, hogy senkinek sem esik bántódása.” A csatorna csupán később, egy második levélben egészítette ki a tájékoztatást azzal, hogy „a magyar közmédia nem támogat semmilyen bántalmazást, legyen szó lelki vagy akár fizikai bántalmazásról, és nem is biztat ennek elkövetésére senkit sem”.
Stummer Vera kifejezetten durvának tartja az MTVA közleményét, és mint mondta, a tévé viccesnek és így elfogadhatónak állította be az erőszakot. A felvételen látható, hogy a riporternő kényszeredetten vesz részt az előadásban, mégsem tud mit kezdeni a helyzettel az élő adásban, ráadásul mikor a férfi ostorozta, úgy csinált mintha az vicces lenne. Ezáltal a tévé azonosult a látottakkal: humorba csomagolva ugyan, de lehet bántalmazni a nőket, és a néző jobban teszi, ha röhög – magyarázta a jogász, És ezt a tévé a közleményévél meg is erősítette: humorkeretbe csomagolva „lehet nőket verni”. A jelenet egyébként az erőszak lelki és fizikai aspektusát is jellegzetesen tükrözi, az előbbit a sértő szavakkal: „azért kapod, mert nem főztél vacsorát”, utóbbit a valóságos ütéssel. Stummer Vera szerint a tévécsatorna reakciója tipikusan mutatja a társadalom bántalmazással szembeni általános, elbagatellizáló viszonyulását.
A jogásznő szerint egy ilyen jelenetet fel sem kellett volna venni, pláne nem bemutatni, de ha már megtörtént a csatornának egyértelműen el kellett volna határolódni a látottaktól.
Az LMP-s Szél Bernadett az eset miatt panasszal fordult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). A birtokunkba került levél szerint az elhangzottak megsértették a nőket mint társadalmi csoportot, illetve nemtől és kortól függetlenül a szexuális erőszak áldozatainak emberi méltóságát. A 2010. évi médiatörvény 14. § (1) és (2) ugyanis rögzíti a sajtó kötelezettségeit, eszerint „a médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot”, valamint „tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása”. Szél Bernadett úgy látja, hogy az „asszonyverést” elfogadott mintaként mutatták be, és a „családon belüli erőszak potenciális elkövetői és áldozatai számára messze nemcsak játékos évődést, hanem az asszonyverés társadalmi elfogadottságát is visszaigazolták”. Az MTVA közleményében említett folklorisztikus geget ugyanakkor nem érti, mivel „az ostorral történő asszonyverés nem egy magyar népszokás, hanem az egyes csikós bemutatók visszatérő műsorszáma, aminek a Kiss József »csikós« által a műsorban elmondott szöveg messze nem műfaji eleme” – tehát még akkor sem kellett volna teret adni ezeknek a nézeteknek, ha a szerkesztő és a riporter így érezte. Szél Bernadett megkeresésünkre azt mondta: elküldte a levelet az NMHH-nak, ugyanis az „asszonyverős” műsor kivizsgálása rendkívül fontos, mivel abban a nők alávetettsége jelenik meg.
Kunhalmi Ágnes is vizsgálatot követel a köztévés ostorozás miatt!
Kunhalmi vizsgálatot követel - ostorozták a riporternőt |
Megkerestük a hírközlési hatóságot (NMHH) is a 27-i keltezésű bejelentéssel kapcsolatban, a válasz szerint „a sajtóhírekben szereplő levelet Szél Bernadettől még nem kapta meg a szervezet”. Ha úgy döntenek, hogy a bejelentés miatt eljárást indítanak, ismertetésük szerint az negyven napig is eltarthat, és harminc nappal meghosszabbítható. Ennek során kapcsolatba lépnek a műsorszolgáltatóval, nyilatkozatot kérnek tőle, kivizsgálják a problémás tartalmat, majd a Médiatanács döntést hoz az ülésén.
Időközben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is az NMHH-hoz fordult. Azt írják, a betyár használta „szavak, függetlenül attól, hogy milyen cselekmény kíséretében hangzottak el, már önmagukban méltatlanok egy közszolgálati médiaszolgáltatóhoz”, és a „műsorszám ellentételezésére később nem került sor, a felháborodást követően az MTVA úgy nyilatkozott, hogy a jelenet egy »folklorisztikus geg«, melynek során a riporternő nem érzett fájdalmat”. Indoklásuk szerint „nyilvánvaló azonban, hogy a vizuális médiában bemutatott jelenetek akkor is erős hatással bírnak a nézőkre, ha azok csak imitálják az erőszakot”.
A köztévében bemutatott példátlanul torz humor ugyan nem szabálysértő, a bántalmazás elviccelése azonban nagyon rossz üzenetet közvetít ebben a környezetben. Ezért a mai napon levélben kértem a Médiahatóság vizsgálatát az ügyben – zárja közleményét Kunhalmi Ágnes.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése