Migráció, másként - susmus a Halászyban ( - nehezen kezelhető vezetők és ugyanez pepitában a padsorok közt)

Érdekes egy város az, ahol az embereket nem tájékoztatják a sorsukat illetően. Érdekes emberek azok a megválasztott képviselők, tisztségviselők, és megbízottak, akik az ezért felvett juttatás ellenére sem képesek tájékoztatni azokat, akiket társadalmi munkájukban képviselniük kéne.

Érdekes egy város az, ahol annak lakóközössége nem képes szóvá tenni, elérni, vagy kiharcolni magának azt az alapvető elvárást, - a megbecsülés minimalizált formáját, - hogy megfelelően bevonják, kérdezzék, tájékoztassák az őket, a pénzüket, a környezetüket érintő dolgokba.

Az esetleges változások kihatásait és annak következményeit mindig a többség viseli az ebben, kisebbségében szerepet játszó döntéshozókkal szemben. Így van ez a városban és az itt élők vonatkozásában.

Így volt ez akkor is, amikor a polgármesteri autó közpénzes megvásárlásról a helyi lelkész, pár presbiter, egy elkötelezett orvos, és többségében egy párt tagjai döntöttek. 

Így volt ez akkor, is, amikor az iskolai és szociális étkeztetést odaadásáról döntöttek.  Akkor is a helyi lelkész, pár presbiter, egy elkötelezett orvos, és többségében egy párt tagjai döntöttek a gyerekek, a rászorulók és az idősek ellátásáról. 

Mindkét esetben látható a negatív (visszás) eredmény.

Az előbbiben a polgármester egy közel 6 milliós, - mondhatni a mi pénzünkből vásárolt - autóval jár grund-focizni, arra a pályára, amit hamis indokokkal szintén közpénz felhasználásával használhat térítésmentesen. 

Az utóbbiban meg most járta be a sajtót az a cégtörténet, és vele a TS Gastro, aki Ócsa iskolai és szociális közétkeztetését megkapta a sorolt önkormányzati képviselők szavazatának jóvoltából.

Ezek kapcsán azonban a kérdés ott motoszkál az elkorcsosult ember birka agyában, hogy miért pont ezek az ismert és kérdőre vonható döntés, feladatvállalás mentén vállal közszerepet a helyi lelkész, pár presbiter, egy elkötelezett orvos, és többségében egy párt tagjainak tömörülése?

Azt sem érti az alantas helyi ember, hogy az iskola heti kiürítése után, miért nem nyilatkoznak a felek, hogy erre valójában mi szükség volt. A Halászy Károly Általános Iskola Szülői Munkaközössége miért nem áll ki az oda beiratkozottak, az oda járó diákok képviselői, és szülei elé, és miért nem adnak tájékoztatást arról, hogy az nap miért volt fontos a délutáni zárás? Arról, hogy miről volt szó, miben állapodtak meg és kik, miként döntöttek a gyerekek sorsáról azok kizárásával és a szülők tájékoztatása nélkül?

Nem értem a szülőket egy olyan iskola kapcsán, ahol több százan vannak jelen - és képesek lehetnek minden emberi korlátozottságot oldani – és mégsem oldják fel a titkolódzást. Azt a csendet, amit úgy őriz a város és az iskolavezetés, mint egy diktatúra a belső történéseit. 

Elszomorító, ha az önkormányzat képviselők nem a választóikért, a helyi lakosságért cselekszenek. Lesújtó, hogy a szűkebb iskolai közösség képviselői, a szülők által választott munkaközösség tagjai sem az iskolába járókat képviselve maradnak hallgatagok, miközben hozzájárulásukat, vagy tiltakozásukat adják bizonyos titkolt történések alkalmával. Erről ők miért nem hajlandók beszámolni a tisztes és a becsületes (demokratikus) munkájuk kapcsán? 

Miért nem képes ma Ócsán egyetlen tisztségviselő sem kiállni, és megnyilatkozni?

Mindenhol csak a susmus tapasztalható.

A városi tűzoltóság megalakulásától az iskolán át az önkormányzatig bezárólag ez öleli át Ócsát.

Bukodi Károly havonta ad és mond tollba semmitmondó, de többnyire propaganda szöveget Molnár Anna önkormányzati bizalmasa által szerkesztett közpénzes városi újságba. 

Boros Tibor a Facebookon és a blog kommentelői közt osztja meg oda nem illő, fullánkjait, a helyett, hogy egyszer is interjút adott volna bármelyik ismert forrásnak. Nem, Boros Tibor egy éve egyetlen hírt nem adott közzé a tűzoltóság érdekében kifejtett tevékenységéről, az elvégzett munkáról, és az éves halasztás okáról. Erről sem a blog, sem az önkormányzati úr-hölgy nap jelentetett meg anyagot. 

Horváth Tamás alpolgármester és középiskolai tanár a CULTURECLUB KÁVÉZÓ egyik kiemelt vendége, sem állt ki és tiltakozik most a különböző ügyek kapcsán a gyerekek érdekébe, mint egykoron az Ócsai lakópark védelmében tette. 

Kovácsné Kovácsi Beáta igazgató most ugyanúgy nem áll ki, mint ahogy tette ezt akkor, amikor a református felekezetnek akarták átjátszani az egyetlen alapfokú iskola helyi intézményét.  Most is hagyja az odajáró szülőket kételyek és bizonytalanságok közt a szóbeszédre hagyatkozni és az általa vezetett iskolát a rossz hírek közprédájává tenni. 

Az iskolai Szülői Munkaközösség szintén beállt az illetékes vezetés által képviselt politika és megjelenített hírzárlat mögé, mintsem az őket beválasztó szülők sokaságát segíteni a tájékozódásban. A munkaközösség inkább jelent az iskolavezetés számára mankót, mintsem az odajáró gyerekeknek létbiztonságot. Ez volt tapasztalható a perlekedés tárgyát képező Bukodi-féle MLSZ grundpálya elhelyezés kapcsán és az iskolai játszóudvar megvalósítatlansága során. Mert míg az egyik esetben szerepet vállat, a másik, konfliktus mentes tér kialakítása érdekében azonban már nem volt ennyire aktív. Így azt látni, hogy maguk is inkább csak a hatalmi politikai céloknak igyekeznek megfelelni, mintsem a szülők és a gyerekek elvárásainak. 

A mostani eset is ezt igazolja akkor, amikor néma szótlanságba burkolódzva nem képesek arról beszélni, hogy mi szükség volt 2015.10.12-én ebéd után hazaküldeni a tanulókat.  Máig nem nyilatkoznak arról, hogy mi folyik itt.  Az igazgatónő, a polgármester, az alpolgármester, vagy más esetben a polgárőrség vezetőjéhez hasonlatosan, egy kompániában lapítanak. 

Ma az utca embere attól tart, hogy olyan nem kívánatos gyerekkel kívánják a költségvetési válságban levő település iskoláját feltölteni, ami károsan befolyásolja Ócsa közéletét, az intézményben folyó oktatási-, nevelési munkát és veszélyezteti a beiratkozott gyerekeink biztonságát. 

Ez bizony jogos félelmet kelt a családos emberek, a szülők halmazában. Ők ugyanis nagyon nem szeretnék olyan gyáli, felsőpakonyi, vagy  (Alsónémedi) más körzetből származó tanulókkal egy padba ültetni a gyerekeiket, akiket csak azért helyeznének itt el, mert annyira problémásak, hogy ott már nem kívánatosak.

Az Eurochild és a Hope & Homes for Children összegyűjtötte az intézménykiváltással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket. Érdemes elolvasni. Talán Ócsa jövőbeni sorsának vázlata is fellelhető benne.

Erre még akkor sincs szüksége Ócsának, ha ezt a Gyál-Alsópakony-Ócsa buszjárat (hivatkozásul: Ócsa buszközlekedési problémája megoldásért kiállt) bővítéséhez, vagy az iskola & önkormányzat pénzügyi megsegítéséhez, vagy netán Pánczél Károly országgyűlési képviselő politikai munkásságához kapcsolnák.

Szóval itt az idő a beszédre. Arra, hogy mindezt a lakosság elé tárják és megosszák. 

Megbeszéljék velünk, itt élőkkel. 

*