Erősíteni kell az önkormányzati cégek ellenőrzését - Ócsán sem ártana ( - hiányzó milliók és engedmények)

Egyértelmű teljesítménykövetelményeket kell felállítani az önkormányzati cégek menedzsmentjével szemben és a teljesítménykritériumok teljesülését folyamatosan értékelni kell - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a „Jó gyakorlatok – Fókuszban a közszolgáltatás” című konferencián.

Domokos László kiemelte: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival biztosítja a közpénzügyi rendszer átláthatóságát, hozzájárul annak megújításához és tevékeny szerepet vállal a jól irányított állam kiépítésében. Hozzátette: ezt a törvényi kötelezettséget szem előtt tartva indította el az ÁSZ 2010-ben a „Jó gyakorlatok – a Jó példa legyen ragadós!” elnevezésű szemináriumsorozatot.

Domokos László kifejtette: a konferenciával a számvevőszék hozzá kíván járulni a többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok közfeladat-ellátásának fejlesztéséhez, valamint a területet érintő kormányzati döntések megalapozásához. 

Az ÁSZ elemzést készített az ellenőrzési tapasztalatokról, azt rendszerezték, elemezték annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek az ismétlődően előforduló szabálytalanságok, az ebből adódó rendszerhibák. Az ÁSZ az összegző elemzését – amelyben külön fejezetben a rezsicsökkentés hatásairól is szó van – a számvevőszék honlapján hozta nyilvánosságra – tette hozzá. 

Az ÁSZ elnöke rámutatott: a közszolgáltatást nyújtó önkormányzati gazdasági társaságok feladata többek között a hulladékgazdálkodás, a víz- és áramszolgáltatás, a távfűtéses lakások megfelelő hőmérsékletének és melegvíz-ellátásának a biztosítása, valamint a közösségi közlekedés működtetése. Tevékenységük, gazdálkodásuk minősége, hatékonysága és eredményessége tehát kiemelkedő mértékben érinti a szolgáltatást igénybe vevő lakosság életminőségét, biztonságát és jólétét.

Az elnök elmondta: Magyarországon a családok költségvetésében a legnagyobb tételt az említett közszolgáltatások díjai adják, így az esetlegesen indokolatlanul magas díjak családok sokaságának megélhetését veszélyeztethetik. A gazdasági társaságok célszerű és gazdaságos működése tehát az egyik legfontosabb társadalmi cél, amihez a maga ellenőrzési eszközeivel az ÁSZ is hozzá kíván járulni – szögezte le Domokos László.

Az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzést végzett, majd 2015 januárja és júniusa között 36 kockázatelemzéssel kiválasztott hulladékgazdálkodó és távhőszolgáltató önkormányzati többségi tulajdonú társaság szabályszerűségi ellenőrzését fejezte be. Az ellenőrzött hulladékgazdálkodó és távhőszolgáltató önkormányzati társaságok működésében és környezetében számos olyan kockázatot azonosított az ÁSZ, amelyek hatással voltak mind a lakossági terhek alakulására, mind pedig a tulajdonos önkormányzatok gazdálkodására – jelentette ki az ÁSZ elnöke.

Az okok nagyrészt visszavezethetők a társasági menedzsment, illetve az önkormányzati tulajdonosi joggyakorlás szabályozási és működési hiányosságaira. E két terület minőségi megújítása egyben a záloga is lehet a változásoknak – mondta Domokos László.

A tulajdonos önkormányzatok többségükben szabályszerűen látták el tulajdonosi jogaikból fakadó kötelezettségeiket, ugyanakkor jellemzően nem éltek a tulajdonosi joggyakorlás egyéb eszközeivel - világított rá az ÁSZ elnöke. Hozzátette: megállapították, hogy az ellenőrzött öt éves időszakban 23 társaságnál egyáltalán nem tervezett ellenőrzést a tulajdonos önkormányzat.

Ócsa Város Önkormányzatának belső ellenőrzéseiről is csak ritkán hallani. Pedig a Szigetszentmiklósi EL-SZÁM Kft és Fodor Pálné belső ellenőr rendszeresen foglalkoztatott "vendég" a hivatali munka ellátása során. Fodorné a több éves tapasztalat és jelent során amolyan bennfentes személynek számít, aki jól ismeri Ócsa Önkormányzatának belső rendszerét. Ellenőrzési tevékenységét, feltáró munkáját is szívesen fogadják, mert ebből még soha nem származott gond. A visszafogott jelentések kevés látható problémáról tanúskodnak. 

Az ördög azonban a részletekben lakozik, ahogy szokták volt mondani. A jelentések azonban nem bocsátkoznak mindennapi részletekbe. Így az önkormányzati cégek működéséről és átláthatóságáról sem tudni meg többet, mint amit az önkormányzati vezetés abból láttatni akar.

Az önkormányzatunk szűkösen bánik az információkkal. Erre a kötelezettségére nem törekszik és nem is szólongatja fel napjában senki. A közreadott, vagy elérhető jelentésekből azonban nem derül ki, hogy valójában mire is megy el a város pénze. Az emberek sokszor csak az utólagos hitelfelvételekről értesülnek. Legutóbb is 30 milliót kért és vett fel a város, hogy utólag fizetni tudja a beázásos óvodai tető rekonstrukcióját. Aztán az Ócsai Kisbíróban lehetett olvasni, hogy a város hitelállománya (adósságállománya) meghaladta 47,5 milliót. Ez egy konszolidált költségvetésű kisváros esetében olyan jelentős, amit önmagában a helyi költségvetési (Gazdasági Bizottság) tanács (honorált tagok: Kardos Zoltán, Buza Ernő, Gallai Zoltán, Pappné Hajdú Katalin, Papp Klára) nem képes megfelelőn kezelni és csökkenteni. Ők még a hanyag gazdálkodás, vagy a hűtlen kezelés jeleit sem veszik észre, legyen az akár látható a sorsára hagyott épületek (volt TSZ-Iroda, műemlék ház), akár gazdálkodásból hiányzó milliók nyomán. (Lásd 2015. évi költségvetési rendelet.) Azért sem emelt szót senki, amikor a milliós kintlévőségeket egy tollvonásszerű határozattal írták le. Most legutóbb sem volt ellenvetésük amikor a belső ellenőr rámutatott, hogy 48 milliót meghaladóan 25 cégnek behajthatatlanságra hivatkozással törölték a köztartozását, köztük olyan ismert emberekét, mint Gönci "apuka", vagy olyan városi közpénzből támogatott egyesületi elnök, és vállalkozó, mint Radics uram. A képviselő-testület a 130/2013.(V.30.) önkormányzati határozatban engedélyezte a kimutatásban szereplő (milliós nagyságrendű) összegek  törlését. Az, hogy ez jogszerű volt, azt csak egy adóügyi- pénzügyi (NAV) szakember tudná megmondani. Ahhoz azonban elég egy szakács képesítés, vagy más egyszerű gógyi is, hogy tudja és lássa az ember, miszerint ez a pénz hiányozni fog a költségvetésből.

Együtt a csapat: Radics József támogatásra szoruló egyesületi elnök, vállalkozó, Kardos Zoltán bizottsági elnök, képviselő és Bukodi Károly szintén egyesületi elnök, polgármester az MLSZ Pest Megyei Társadalmi Elnökségének tagja együtt, egy  platformon

Kardos Zoltán elnök jól tudta:

A városközpont fejlesztésére fordított 117,4 millió Ft-ból 84,9 millió Ft, valamint a Polgármesteri hivatal komplex akadálymentesítésére felhasznált 10,1 millió Ft-ból 9, l millió Ft származott uniós forrásból, a többit a városnak, az itt élőknek kell állni.  

A Halászy Károly Általános Iskola 19,6 millió Ft-ba került infrastrukturális fejlesztéséhez 12,6 millió Ft hazai támogatás járult hozzá. Az új Egészségház 77,4 millió Ft-os építését a kötvénykibocsátás forrásaiból fedezték. A Tsz-Iroda bevásárlása csak tovább növelte a terheket, és már azt sem tudták egyben, hanem csak részletekben kifizetni. Kardos Zoltánnak tudnia kellett, hogy ha hozzájárul a vállalkozói tartozások, a milliók elengedéséhez, azzal nem csak a város költségvetését, hanem helyi háztartások hiányát is növelni fogja, míg az elengedett tartozás a vállalkozók anyagi javait szolgálják majd. Bukodi Károly és Horváth Tamás is jól tudhatta mindezt, amikor felelős városvezetői pozíciók során ehhez hozzájárultak. Mindezt többen jelentős vagyonvesztésként (pénzügyi veszteség) értékelik.

Érdekesek és érthetetlenek ezek a történések. Nem tudni, hogy miért, vagy mi célból mentek bele ebbe a városi vagyonért felelős személyek. Közel félszáz millióról van szó.  Fodor Pálné jelentése szerint 48 milliót meghaladó összeget engedtek el. Ennyiről mondtak le feltehetőleg önzetlenül, de a többség kárára.

Mindeközben a polgármester mindenki mással szemben képes eljárni, és az erős kezű embert mutatni. Olyan egyedi esetekben, mint az elköltözöttek útdíjtartozása, vagy saját, személyes magánügye ügyvédet fogad. Igaz az ismert ismert ügyekben többnyire nem közvetlenül az érintettel,   a kommentelővel, vagy az adóssal szemben hanem a helyére költözővel szemben indíttatott pert az ügyvédekkel. Mindezt tette bagóért, míg a haveri milliókkal szemben nem lépett fel hasonló mód. Egyetlen olyan esetről nem tudunk, ahol az adósságot felhalmozott céggel, adós ügyvezetőjével szemben kezdeményezett volna behajtást, adóvégrehajtást, vagy pert a nevesített ügyvédi irodákkal. Az polgármestert támogató képviselők pedig többségében hagyták ezt a vagyonvesztést végbemenni. Nem szóltak, csak szavaztak. De hogy is szólna ezért az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok közül bárki, amikor lekötelezettjei a vezetésnek. Az sem érdekli őket, hogy Rim Zsuzsanna, vagy Ács Balázs Ügyvédi Irodájának ki, honnan és miből, mire perkál. Azóta sem tudni, hogy ki  és honnan (közpénzből) fizette az ügyben eljáró jogi képviselőt. Az viszont teljesen kizárt, hogy a védők teljesen ingyen képviselnék a várost, az alpolgármester, a polgármestert és az Ócsa Se elnökségi tagját, vagy a tornatanárt. Azzal sem foglalkoztak, hogy az önkormányzat, vagy nonprofit cége szerződik-e a jogászokkal. A kifizetéseknek nincs látható nyoma. A polgármester még a feltett kérdésre sem válaszolt ez ügyben. Interpelláció során pedig egyenesen letagadta a perlekedést. Arról és akkor sem szóltak, amikor képviselői felhatalmazás nélkül adott ki megbízást a polgármester. Pedig e-mentén szintén közpénzes kifizetések történtek éveken át. Ahogy korábban a Bukodi-Spák-féle szerződés sem került a testület elé, úgy más esetekben is előfordulhatott mindez. A Spák ügy rávilágított a belső ellenőrzés hiányára. Más esetben meg kiderült, hogy a hivatalból iratok kerülhetnek ki. Az önkormányzat egy esetben hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tett ismeretlen tettessel szemben. Eredményt nem hozott a nyomozás. Az idén azonban újra előtérbe került a több milliót érintő eset. 2015. augusztus 1.-én kelt Belső ellenőri jelentésben olvasható, "nem tudták bemutatni azokat az ügyiratokat, így nem tudtam megállapítani, hogy a törlések okai valódiak-e".  Vagyis több mint 48 millió forint hátteréről, jogosságáról (az elengedés, vagy törlés vonatkozásában) nem tudnak elszámolni a hivatalban!

Pedig az önkormányzati ÁSZ jelentés 2013 augusztusában már rámutatott, a hiányosságokra és a hibákra: "A belső ellenőrzés által a vagyongazdálkodás területén feltárt (adósok, vevők, passzív függőelszámolások mérlegsorainak eltéréseire, stb. vonatkozó) hiányosságok megszüntetésére a Ber. 29. § (l) bekezdés előírása ellenére nem készültek intézkedési tervek."

"Nem teljesült a belső kontrollak működésének értékelésére vonatkozó, az Ámr. 217. § c) pontjában foglalt, az Ámr.21. számú mellékletében rögzített nyilatkozattételi kötelezettség, a jegyző sem a 2010., sem a 2011. évet követő­en e feladatának nem tett eleget."

Bukodi Károly polgármester a V-0026-028-037/2013. számú jelentésre 2013 június 26.-án kelt 5309-2/2013. szám alatti levelével reflektált.

Aztán a polgármester a volt jegyzőt menesztette és lecserélte a régi aljegyzőre. Azonban a Szabó György végkielégítése máig nem látható a nyilvánosság előtt. A pénzügyi jelentésekben a költségvetésben sincs elkülönítve vagy átlátható mód könyvelve. Szabó úr menesztésének indokát sem tudni, mert arra a polgármesteri kommunikáció nem tért ki. Bizonyos döntéseket a polgármester szeret a nyilvánosság kizárásával hozni, és intézni.

Az önkormányzatból ezt követően is számos munkatárs kényszertávozott. Majd több új kollégával igyekeztek megerősíteni a belső hierarchiát. Legutóbb a kommunikáció és az önkormányzati újság pozícióján és leosztásán változtattak.  A kommunikáció és az újság ketté vált. A szerkesztést kiszervezték, és külön díjazzák. A kommunikációs posztra pályázatot hirdettek, Molnár Anna pedig adatvédelmi felelőssé válva keresi meg a kenyerét. Az újságot azonban továbbra is szerkesztheti, csak ahogy már szó volt róla, külön díjazás fejében. 

Ettől persze az önkormányzat munkája és az önkormányzati cégek tevékenysége, pénzköltése nem lett és nem lesz átláthatóbb. 

A 2015. augusztus (tehát két évvel az ÁSZ jelentést követően) 01.-én kelt Fodorné által jegyzett EL-SZÁM jelentésben ma is az áll, hogy az önkormányzatban az ellenőrzés részére nem tudták bemutatni  az ügyiratokat, így az ellenőr nem tudta megállapítani, hogy a törlések okai valódiak-e.  Vagyis mindaz, hogy ezek a milliós köztartozások behajthatatlanok voltak-e vagy sem, a hivatal nem tudta igazolni. Jelenleg úgy tűnik, hogy csak bemondásra "behajthatatlan" tartozásokat úgy törölték, hogy arról dokumentált és valós háttéranyag, visszaigazolás (felszólítás, letiltás, inkasszó, stb) nem létezett. Ha mindez igaz, (és miért kételkednénk az ellenőr munkájában) akkor bizony Ócsán nagyobb a baj, mint bárki gondolná. Csak azt nem értem, hogy mindezek kapcsán, miért nem indul vizsgálat, számonkérés, vagy rendőrségi eljárás, amikor a kisebb ügyekben is képes a polgármester, a volt jegyző és így együtt az önkormányzat a gazdasági rendőrséghez, a bírósághoz, vagy jogi szakemberekhez fordulni? 

3 millió forint nem kis pénz, még akkor sem ha ez 395 tételből adódott össze. 48 millió azonban több mint a tízszerese ennek, amit 25 cég neve után büntetlenül töröltek. 

A polgármester és környezete azonban még a helyén van, elvileg felelősséget vállal, de még senki nem kérte számon tőle, tőlük mindezt. 

Csak ezen az egy kimutatáson 22 cég és 44 millió 429070 forint szerepel  - úgy tűnik ezt a köztartozást mind elengedték

Beszámolók szerint ma Ócsa adósságállománya (a Kisbíró szerint 47.688.000 Ft) közel egyezik azzal az összeggel, (48.085.579 Ft az EL-Szám jelentés szerint,) amit Bukodiék elengedtek "behajthatatlanság" címén. Vagyis ha ezt nem teszik, akkor Ócsa ma adósság-tehermentes lenne, és a lakosságtól kommunális adót sem kéne szedni. Ezt a pénzhiányt azonban a bőrünkön fogják bevasalni.

Kivonat az El-SZÁM jelentésből - az ügyiratokat nem tudták bemutatni, "így nem tudtam megállapítani, hogy a törlések okai valódiak-e".

A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának alapelve az átláthatóság és nyilvánosság, függetlenül attól, hogy az önkormányzati tulajdon milyen szervezeti formában (gazdasági társaság, közhasznú társaság, közalapítvány) jelenik meg.

Átláthatóságot - a közéletben ( - és Ócsán is)!

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nem véletlenül emelte fókuszba a hiányzó "jó gyakorlatot", s ennek keretében az önkormányzati társaságokat.

A társaságok gazdálkodásának szabályszerűségét értékelve hiányosságokat tapasztaltak a szabályzatok számviteli törvénynek való megfelelésében, valamint a bevételi és ráfordítási adatok különböző szempontok szerinti szétválasztásának vonatkozásában – összegezte Domokos László.

Kiemelte: több társaságnál fordult elő, hogy a vagyonkezelésbe kapott eszközök nyilvántartása, leltározása szabálytalan volt, számos társaság esetében nem volt rendben a lakossági díjakat megalapozó önköltségszámítás sem.

Elmondta: az ellenőrzéseik feltárták azt is, hogy a társaságok kétharmada egyáltalán nem rendelkezett szakmai feladat ellátásának mérésére alkalmas kritériumrendszerrel, sem az arra vonatkozó előírással. Így az elért teljesítmény értékelése nem történhetett meg teljes körűen – emelte ki Domokos László.

Az elvárt célok teljesülése érdekében egyértelmű teljesítménykövetelményeket kell állítani a társaságok menedzsmentjével szemben, amit szükséges értékelni is – vetette fel az ÁSZ elnöke, hozzáfűzve, indokolt a társasági menedzsment javadalmazását is a teljesítménymutatókhoz kötni.

Forrás: MTI, és Magyar Polgármester Online

ÁSZ vizsgálati anyag, EL-SZÁM jelentés

*