Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők.
Miközben más országokban csökkentették a parlamenti képviselők tiszteletdíját, Magyarországon megkapták a korábban megemelt fizetésüket a honatyák és -anyák, akik között már nincs bruttó egymillió forintnál kevesebbet kereső.
A képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700
forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan
képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján
egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761
forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.
Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324
080 forint szerepel a bérlapján, aki két testületben vagy a
törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres.
A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó
juttatás 2 206 800 forint lett, helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek
- írja a Menedzsment Fórum.
A szocialista frakció tagjai azonban úgy döntöttek, hogy ezt a pénzt
eladományozzák. "Az egyetlen baloldali parlamenti erő, az MSZP
országgyűlési képviselői ahogy eddig, úgy ezután is a párt által
létrehozott Szolidaritási Alapba utalják" – idézte az Index az ellenzéki párt szombati közleményét.A hazai szocik még 2018-ban határozták el a maguk szolidaritási alapjának létrehozását. Tóth Bertalan az országos elnökség ülése után közölte: az alapba az országgyűlési képviselők megemelt bérük tíz százalékán felül további kétszázezer forintot fizetnek be havonta. Az MSZP alapszabálya szerint ugyanis a párt parlamenti képviselőinek az ebből a tisztségükből származó jövedelmük tíz százalékát be kell fizetniük a pártkasszába – emlékeztetett.
Az idén azonban már arról szóltak a tudósítások, hogy nem lehet átlátni az MSZP szolidaritási alapját, amit még 2018 nyarán hozták létre, hogy a parlamenti képviselők megemelt fizetésének egy részét karitatív célokra fordítsák. Az M1 Híradója csaknem egy hónapja szeretné megtudni, hogy mennyi pénzt és mire költött a párt. Legutóbb Bangóné Borbély Ildikót kérdezték meg, aki nem mondott konkrétumot, pedig információik szerint ő annak a bírálóbizottságnak a tagja, amelyik a pénz sorsáról dönt.
Tóth Bertalan pártelnök januárban azt mondta: eddig harminchárommillió forintot fordítottak jótékonysági célra
a szolidaritási alapból, de hogy hova tűnt a fennmaradó
ötvenhárommillió forint, összegyűlt-e egyáltalán, kiket és mennyivel
támogattak a szocialisták és hogy a képviselők fejenként pontosan
mennyit fizettek be, azt nem tudni.
Karácsony Gergely, a különleges jogrend általi felhatalmazást
kihasználva, a fővárosi cégek vezetőinek jelentős fizetésemeléséről
döntött. A Párbeszéd főpolgármestere a járványra hivatkozva évi 40
százalékos vezérigazgatói prémiumra adott lehetőséget, amivel eltörölte a
Tarlós István főpolgármesterségének idejére jellemző szigorú
bérpolitikát. Szintén a Covid-19 vírusra hivatkozva növeli Karácsony a
főpolgármesteri hivatal létszámát, közte az adóirodán dolgozókét, amely
komoly megszorítások, adóemelések előszele lehet.
A főváros polgármestere a koronavírus-járvány
megfékezése miatt elrendelt különleges jogrend adta felhatalmazással
élve hatályon kívül helyezte a Tarlós István főpolgármester idejében,
2010. október 27-én elfogadott, többször szigorított bérpolitikai
irányelvet. Az új rendszer szerint a fővárosi cégvezetők jövedelme a
hasonló állami társaságok vezérigazgatói személyi alapbérének 60,
illetve 80 százaléka között határozható meg.
A balliberális holdudvarhoz tartozó, tavaly október 13-i önkormányzati
választások után kinevezett cégvezetők elégedetten dőlhetnek hátra,
mivel könnyen lehet, hogy kétszeresére, sőt akár még jobban is megnőhet
éves szinten a jövedelmük. Amennyiben a MÁV első emberének tavalyi
adatok szerinti havi 5 milliós bére lesz az etalon, akkor akár havi
négymilliós apanázst is felmarkolhatnak egyes budapesti cégvezetők,
annak ellenére, hogy Karácsony Gergely minden fórumon hangsúlyozza,
súlyos anyagi helyzetben van az általa vezetett főváros.
Karácsony egy személyben arról is döntött, hogy a cégvezéreknek az
úgynevezett teljesítménybérét az éves alapbér eddigi 15 százalékáról
újra emeljék fel 40 százalékra. A főváros kormánypárti vezetése és a
Fővárosi Közgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége 2014 januárjában határozott
arról, hogy jelentősen csökkenti a prémiumokat, sőt Tarlós István
idejében ennek kiadása sem volt automatikus. A mostani döntés szerint az
éves jövedelem 40 százalékára rúgó többletjövedelem nem részletezett,
úgynevezett prémiumfeladatok elérésekor fog járni - számol be a magyar Nemzet.
Bulgáriában a képviselők és a kormánytagok teljes fizetésükről lemondtak
a járványhelyzet idejére. Albániában megfelezték a miniszterek keresetét, Szlovéniában pedig a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és
a miniszterek fizetése. Új-Zélandon meg 6 hónapig a fizetés 20
százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők.
A Financial Times és a The Guardian baloldali lapok szerkesztőségei is megnyirbálják menedzsereik fizetését.
A nagy múltú baloldali lap csúcsvezetőinek
fizetését az anyagi nehézségek miatt 20 százalékkal csökkentik, az
igazgatótanács tagjainak fizetését pedig 30 százalékkal.
Hasonló lépésre szánta el magát a Financial Times is - számol be a Körkép.sk.
Ócsán az önkormányzat lapjaként megjelenő Ócsai Kisbíró szerkesztésért járó kifizetések az egyre romló és silányabb tartalom, valamint a járványhelyzet okán sem változik.
A vezető tisztségviselők sorában a polgármester és a tanárként is funkcionáló (szerintünk ez továbbra is összeférhetetlen pénzlehúzás) alpolgármester illetménye (az eddigiek szerint: az 5001-10000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében - 60% - = 598.302 Ft;) a bevezetőben említett emelések nyomán továbbra is a törvényileg meghatározottak szerint alakulnak. Hogy ez valójában mit és mennyit jelent, azt a polgármesterek fizetéséről a Helyi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-ában foglaltakból olvashatjuk, illetve számolhatjuk ki.
"A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere
megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek
összege megegyezik az államtitkárnak a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló törvényben meghatározott alapilletményéből,
illetménykiegészítéséből és vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével."
Az Önkormányzati Törvény kimondja, hogy az államtitkárok
illetményéhez lapozzuk fel az Államtitkárok Jogállásáról (is) szóló
2010. évi XLIII. törvényt.
Nevezett törvény 51. §-a a következőkről tájékoztat: Az államtitkár alapilletménye a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 12-szerese.
Az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló
törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző
évi illetményalap.
Akit ezek után még érdekeli a számfejtés, annak adott a Költségvetési Törvény bogarászása.
Mindehhez további jó szórakozást.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése